Új Szó, 2000. április (53. évfolyam, 77-99. szám)
2000-04-18 / 91. szám, kedd
14 Kultúra ÚJ SZÓ 2000. ÁPRILIS 18. Kiállításmegnyitó az ArtMában Dunaszerdahely. Holnap 17 órakor az ArtMa Galériában Horony Ákos festményeiből és Tilajcsik Roland szobraiból nyílik kiállítás, amely április 29-ig tekinthető meg. (ú) Erdők, mezők, Duna-ágak Budapest. Április 20. és május 18. között látható a Határon Túli Magyarok Hivatala dísztermében a bősi Csörgő Zsuzsa természetfestő Erdők, mezők, Duna-ágak című kiállítása, amelyet a Föld Napja alkalmából rendeztek. Csörgő Zsuzsa alkotásait nemcsak haSZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Spartacus 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Stuart Mária 19 KIS SZÍNPAD: Székek 19 KASSA ALLAMI SZÍNHÁZ: Meséről mesére 10 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: A kőszívű ember fiai 11 NYITRA ANDREJ BAGAR SZÍNHÁZ: Holle anyó 10,13 MOZI POZSONY HVIEZDA: Stuart Little, kisegér (am.) 15, 17 South Park (am.) 19 Sivatagi cápák (am.) 20.45 MLADOST: Hurrikán (am.) 17.15 CHARLIE CENTRUM: A félkegyelmű visszatér (cseh) 20.45 Amerikai szépség (am.) 18,20.30 Stuart Little, kisegér (am.) 16 Mindenki, akit szeretek (cseh) 17 Ember a Holdon (am.) 18.45 South Park (am.) 21.15 Zorba (am.-gör.) 18 Csak egy nap (szí.) 19.30 KASSA CAPITOL: Dogma (am.) 15.45,18, 20.15 ÚSMEV: Észvesztő (am.) 16,18.15,20.30 IMPULZ: Borrowers (am.) 16.15,19.15 DRUZBA: A tehetséges Mr. Ripley (am.) 16.30, 19.30 TATRA: Ember a Holdon (am.) 15.30,17.45, 20 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: A bennfentes (am.) 17.30, 20 ROZSNYÓ - PANORÁMA: A tehetséges Mr. Ripley (am.) 17,19.30 LÉVA - JUNIOR: A tehetséges Mr. Ripley (am.) 16.30,19 NÁGYKAPOS - ZEMPLÉN: Stigmata (am.) 19 KIRÁLYHELMEC - PRIVÁT: A csontember (am.) 18 GYŐR CINEMA CITY: Amerikai pite (am.) 12,14,16,18 Stuart Little, kisegér (am.) 12,14,16,18, 20.15 Játékháború 2. (am.) 11.45,13.45, 15.45, 17.45, 20.15 Velem, vagy nélküled (am.) 11.45, 13.45, 15.45, 17.45, 20 Sivatagi cápák (am.) 11, 13.15, 15.30, 20.15 Jadviga párnája (magy.) 17.45 Kettős kockázat (am.) 20 A part (am.) 12.15, 14.45, 17.15, 19.45 Amerikai szépség (am.) 11.15, 14.45, 17.15,19.45 Észvesztő (am.) 12, 15, 17.30, 20 A csontember (am.) 15,17.30, 20 zai kiállításokon, hanem több magyarországi városban láthatta a közönség, és Kölnben is bemutatkozott már. (ú) Csörgő Zsuzsa: Magányosan PÁLYÁZAT - NYÁRI EGYETEMI KÉPZÉS A Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériumának Határon Túli Magyarok Titkársága és a Diákhálózat pályázatot hirdet a szlovákiai (és csehországi) felsőoktatási intézményekben az alábbi karokon tanuló szlovák (vagy cseh) állampolgárságú, magyar nemzetiségű diákok számára: ♦ természettudományi és műszaki karok hallgatóinak ♦ orvosi karok hallgatóinak ♦ jogászhallgatóknak ♦ képzőművész- és színművészhallgatók számára. Időpontok és helyszínek: ♦ természettudományi és műszaki nyári egyetem: kb. július és augusztus, Budapest ♦ jogi és orvosi nyári egyetem: kb. július, Budapest ♦ képzőművészeknek: XXIV. Művészeti Nyári Tábor, júl. 26-aug. 5., Zalaegerszeg ♦ színművészeknek: 1. mozgás- gyakorlat-IDMC: aug. 2-17., Budapest; 2. beszédtechnika Tudnivalók: ♦ Pályázati díj: 200 Sk ♦ Postai utalvány és jelentkezési lap a Diákhálózat címén kapható ♦ Első és utolsó éves hallgatók nem pályázhatnak! ♦ Pályázati határidő: április 28. ♦ A pályázatok a Diákhálózat címén adhatók le ♦ Az időpont nélkül feltüntetett kurzusok pontos dátuma és helyszíne június 15-ig konkretizálódik ♦ A pályázatok elbírálása június 10-ig várható. A pályázati díjat a következő címre kell befizetni: Diákhálózat-SS Prazská 11 814 51 Bratislava A pályázatot a következő címre kell határidőre eljuttatni: Postán: Diákhálózat-SS Prazská 11 814 51 Bratislava Személyesen: Diákhálózat - Központi iroda Klariská 7 Pozsony Szabó Csilla: „Sokszor elhangzik a közönségünk részéről, hogy távol vagyunk egymástól - néző és színház". Jó közönséget nevelni is lehet „Nagy probléma, hogy a pedagógusok általában olyan előadásokra hozzák el a gyerekeket, amelyeket ők sem láttak." (Dömötör Ede felvétele) A komáromi Jókai Színház legutóbbi bemutatója, a Leán- der és Lenszirom kapcsán házon belül elindult egy kezdeményezés: a színház néhány dolgozója úgy gondolta, nem elég a gyerekekkel megnézetni egy-egy előadást, hanem érdekeltté kell tenni őket is - remélhetőleg a jövő stabil közönségét. LAKATOS KRISZTINA Terveikről és az első tapasztalatokról Szabó Csillát, a színház művészeti titkárát kérdeztük. Két, tesztközönségnek kiválasztott negyedikes osztállyal működtek együtt a próbafolyamat alatt. Hogyan készítettek fel a gyerekeket a rájuk váró „kritikusi” munkára? Elmentem az iskolába, és nagyon szárazán vázoltam a mese történetét. Nem tettem fel komolyabb kérdéseket, nem vezetgettem őket semerre. Arra voltam kíváncsi, mit fognak fel ők a történetből, milyen szálakat fedeznek fel benne anélkül, hogy olvasták, látták volna. Lerajzolhatták, amit az elbeszélésem alapján a legérdekesebbnek találtak, és hogy szerintük az egyes szereplők hogy néznek ki. Leírhatták, hogy kivel barátkoznának szívesen. Érdekes, hogy sokan Leándert, a ko- boldot választották, Mar-Szúr herceget nem. Konkrétan a próbákon müyen feladatot bíztak rájuk? Azt mondtam nekik, hogy jól nézzenek meg mindent, és ha valamit nem értenek, mondják el. Akkor még sok minden hiányzott, nem volt teljes a kellékkészletünk, a díszlet, a világítás egyáltalán nem volt kitalálva. A gyerekek nagyon kemény kritikusok voltak. Néhány dolgot nem értettek, például még nem volt a darazsak világítása megoldva, csak a zene. Mondták, hogy azt értik, a zene tényleg darazsas - csak nem jönnek. Vagy például a kálit: miért nem csukódik, miért nem záródik, miért nincs rajta lakat. Ilyen logikai buktatókra jöttek rá. Néhány színész szerepformálását kritizálták, amely szerintük nem illeszkedett. Felhasználták a gyerekek észrevételeit - akár a rajzaikat a jelmezek végső változatában, akár az említett megjegyzéseiket? Néhány jelmezen, jeleneten utólag javítottunk. Például az utolsó jeleneten, az esküvőn: nem volt zene, a gyerekek mondták, hogy onnan hiányzik. De inkább csak információként raktároztuk el, hogy a gyerekek képzeletében az egyes szereplők hogy jelennek meg. Tudjuk, hogy ezek a gyerekek müyen meséken nőnek fel: azokon a rajzfilmeken, amelyeket vasárnap délelőtt ömlesztve nyomat a televízió, és nagyobbnál nagyobb szörnyűségek vannak bennük. Érdekes módon a kobold Batman és vala- müyen állat keveréke volt a rajzokon. Töndér Negéd esetében pontosan fogták, hogy valamüyen furcsa teremtmény, se nem boszorkány, se nem tündér, hanem valami a kettő között. Volt egy rajz, amelyen Vaknadályt, a piócát egy kislány nőnek rajzolta - aki ennyire gonosz, az csak nő lehet az ő elképzelésében. A műsorfüzetben a Leánder és Lenszirom apropóján meghirdettek egy pályázatot is: a kisebb gyerekek kedvenc jelenetüket rajzolhatják le, a nagyobbak továbbírhatják Leánder és Lenszirom történetét. Ebből kiderülhet, hogy a céljaink, szándékaink, mindaz, amit a rendező és a dramaturg elképzeltek, a gyerekeknél mennyire jöttek be. Június elején lesz a pályázatok értékelése, ekkor nyitott napot szervezünk. Nemcsak a győzteseket hívjuk meg, hanem mindenkit, aki pályázott. A színpadon ott lesz a Leánder és Lenszirom díszlete, a körteremben A csizmás kandúré, be lehehet járni, meg lehet nézni a színpadtechnikát, ki lehet próbálni a bábokat. Mivel úgy néz ki, hogy a Leánder és Lenszirom átkerül a következő évadra, októberben is tartunk egy nyitott napot azoknak, akik később nézik meg az előadást. Ennyi pluszmunkának mi a konkrét haszna a színház számára? Sokszor elhangzik a közönségünk részéről, hogy távol vagyunk egymástól - néző és színház. Mi is panaszkodunk, hogy a közönség igényei a kommersz felé vinnék a színházat. így lehet közönséget nevelni. Másrészt azt gondoltuk, hogy a gyerekeket be lehet avatni csöppet a műhelytitkokba is. A következőkben nem csak gyerekdarabokra hozunk be tesztközönséget, hanem a „felnőtt” darabokra is. Középiskolásokat, néhány embert, az ő friss szemléletük nekünk is sokat segít. Minden színházlátogató gyerek- csoporttal nem tudnak külön foglalkozni, ezt az iskola tudná megoldani. Milyenek a tapasztalataik, a pedagógusok felkészítik őket az előadásokra? Nagy probléma, hogy a pedagógusok általában olyan előadásokra hozzák el a gyerekeket, amelyeket ők sem láttak. Esetleg nem is olvasták a művet, így még a történetről sem tudnak mesélni a gyerekeknek. Nem csak rajtuk múlik, hiszen a színház sok délelőtti előadást tart, ahova érthető okokból nem tudnak eljönni. Valahogy szeretnénk megoldani ezt, lehetséges, hogy a próbákra hívnánk meg őket, aminek alapján fel tudnák készíteni a gyerekeket arra, ami rájuk a színházban vár. Amellett, hogy programjukkal beviszik a színházba a gyerekeket, terveznek valamüyen lépést a felnőtt közönség felé is? Azt gondoljuk itt többen, hogy most már elérkezett az az idő, amikor az emberek igényelnének nehezebb műfajokat is. Talán nem is ez a jó kifejezés, mondjuk, hogy: mást. Én nagyon szeretem a jól megcsinált kommerszet is, ne legyen félreértés, de nyitni kellene úgy is, hogy aki egy kicsikét más színházi élményre vágyik, megkaphassa. Stúdióelőadásokra gondoltunk, nem tudjuk, hogyan nyűik erre majcT módunk, de ott van a tervek között. Ezek kicsit más jellegű előadások lennének, minimális díszlettel, inkább a színészek munkáján lenne a hangsúly. így minden közönségréteg megtalálná a neki tetsző színházat itt, házon belül. Elkészült az együttműködési tervezet a tulajdonjogról Újabb nemzetközi kutatói együttműködés a láthatáron Közös velencei pavilon ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Cseh-szlovák vegyes bizottság tárgyalt a közelmúltban a velencei biennále egykori csehszlovák pavüonjának tulajdonjogáról és használatáról. Csehország és Szlovákia kulturális minisztériumai e- gyüttműködési tervezetet dolgoztak ki, amely az említett kérdéseket hivatott rendezni. Amint arról Pavol Tvarozek, a szlovák kulturális minisztérium munkatársa tájékoztatott, a tervezet szerint a pavüon tulajdonjoga - a föderációs vagyon elosztásához hasonlóan - 2:1 arányban oszlana meg Csehország és Szlovákia között, akárcsak annak a teleknek a bérleti díja, amelyen az épület áll. Ezzel szemben a pavüont fele-fele arányban használja majd a két ország. A termet a kiállítások során sem választanák ketté. Csehország és Szlovákia ugyanis közös projektumokkal szeretne nevezni a Velencei Biennáléra. A szerződést még jóvá kell hagyma a két ország kormányának, (me) Nézőpontok, pozíciók - Közép-európai művészet 1949-1999 címmel látható kiállítás a budapesti Ludwig Múzeumban. A szlovákiai képzőművészek munkái között Németh Ilona Saját nőgyógyászati magánrendelőm című alkotása is szerepel. Képünkön a kiállítás egyik jellegzetes szelete, a Retroavantgarde. (Dömötör Ede felvétele) Interetnikus viszonyok LISZKA JÓZSEF A budapesti Akadémiai Kisebbségkutató Műhely Lokális identitás és interetnikus kapcsolatok elemzése Kárpát-medencei magyar településeken címen indított útjára egy kutatási projektumot. A kutatási program célja megvizsgálni néhány kiválasztott, legalább egyhar- mad arányban magyar lakosságú település belső interetnikus viszonyait és a helyi öntudat alakulását. A projektumban nyolc romániai, négy szlovákiai (Egyházfa, Taksony, Tornaija és Krasznahorka- váralja), három ukrajnai, valamint egy-egyjugoszláviai és ausztriai település vizsgálata szerepel. Az Akadémiai Kisebbségkutató Műhely a kutatásokba az adott országban működő, társadalomtudományi vizsgálatokkal foglalkozó intézményeket is bevonta, így a szlovákiai kutatások fő koordinátora a Fórum Társadalomtudományi Intézet komáromi Etnológiai Központja lesz. Az első műhelymegbeszélésre 2000. március 29-én került sor Budapesten, az MTA Történettudományi Intézetében. Ezt a konkrét terepmunka követi, majd előreláthatólag 2000. szeptember 6-án az előzetes eredmények megbeszélése következik Csíkszeredán. Az összegző tanulmányok a tervek szerint ez év végéig elkészülnek és jövő év márciusában a zárókonferencia idejére könyv alakban is megjelennek. Jubileumi kiállítás nyílt a Rijksmuseumban Megidézett „aranykor” mti-hír Amszterdam. A Rijksmuseum a németalföldi festészet „aranykorának” szentelt kiállítással ünnepli fennállásának 200. évfordulóját. A XVII. századból származó 300 remekművet mutatnak be a rendezők. A 22 teremben témák szerint csoportosítva láthatók a művek: tájképek, csoportképek, tengeri jelenetek, portrék, csendéletek, allegóriák. A kiállított képek mintegy fele a Rijksmuseum saját áüományából való, de ez alkalomra hatvan nagy képtár és műgyűjtő németalföldi állományából is kértek kölcsön alkotásokat. A hagyományos németalföldi tárlatoktól eltérően nem csak festmények, hanem szobrok és kézművesmunkák is szerepelnek az anyagban. A kiállított művek többsége szeptember 17-éig tekinthető meg, de csak július közepéig fogadja a közönséget az ötven rajzot és metszetet bemutató földszinti terem.
