Új Szó, 2000. április (53. évfolyam, 77-99. szám)
2000-04-17 / 90. szám, hétfő
ESEMÉNYEK, EREDMÉNYEK, CSÚCSOK Hétfő, 2000. április 17. 9. oldal Eduard Sztrelcov, az orosz Pelé nem vette feleségül Furceva lányát, ezért hat évre Szibériába küldték Terror a szovjet labdarúgásban Sztrelcov volt az 1956-ban olimpiai bajnokságot nyert szovjet csapat legjobbja LABDARÚGÓ MARS SZUPERLIGA A 24. forduló eredményei: A bajnokság állása: ♦ Ozeta Dukla Trencín1. Inter 24 15 7 2 44:14 52 l.FCDAC 2:0 (2:0) 2. FC Ko&e 24 15 4 5 45:25 49 ♦ Dukla B. Bystrica3. Trencín 23 12 7 4 33:13 43 Inter Bratislava 0:2 (0:1) 4. Tmava 24 11 8 5 30:16 41 ♦ Bánik Prievidza5. Presov 24 12 4 8 34:35 40 KOBASenec 1:4 (1:2) 6. Slovan 24 10 9 5 35:16 39 ♦ MSK Zilina7. íilina 24 12 3 9 36:26 39 ZÍS Dubnica 2:0 (1:0) 8. Ruzomberok 23 9 6 8 20:21 33 ♦ 1. FC Kosice9. Senec 24 8 8 8 30:26 32 HFC Humenné 1:0 (1:0) 10. Petrzalka 24 8 5 11 30:37 29 ♦ Spartak Trnava11. Humenné 24 7 5 12 24:35 26 ArtmediaPetrzalka4:2 (4:1) 12. Dubnica 24 6 6 12 18:30 24 ♦ Tátrán Presov13. Nitra 24 7 3 14 18:31 24 FC Nitra 2:0 (0:0) 14. Prievidza 24 6 3 15 25:56 21 ♦ Slovan Bratislava15. DAC 24 4 7 13 20:38 19 SCP Ruzomberok 2:0 (1:0) 16. B. Bystrica 24 6 1 17 22:45 19 A következő forduló párosítása - április 21., péntek, 16.30: Ruzomberok-FC Kosice (játékvezető: Jakubec - közvetíti az STV 2); április 22., szombat, 16.00: Humenné-Prievidza (Fischer), Se- nec-Zilina (Ligocky), Dubnica-Presov (Jekkel), Nitra-B. Bystrica (Duris), Inter-DAC (Hrcka), Trnava-Trencín (Zvolánek); április 23., vasárnap, 10.30: Petrzalka-Slovan (Gádosi). Akrobaták a futballpályán - az üres lelátó előtt. Mészáros (jobbról) és Mintái a Slovan-Ruzomberok mérkőzésen. (Eugen Vojtisek felvétele) Kovács István könnyen elintézte a mexikói Lopézt Egyoldalú küzdelem MTI-JELENTÉS A sztálini véres diktatúra sok millió ártatlan ember életét követelte az egykor volt Szovjetunióban. Közismertek a tragikus történetek. De hogy a vad terror a labdarúgást sem kímélte, az már kevésbé ismert. TOMI VINCE Mi volt a sorsa Eduard Sztrelcov- nak, a hímeves csatárnak? Hová tűnt el a csodálatos Nyikolaj Szta- rosztyin? Hogyan „intézte” a kommunista rezsim a többi szovjet futballista sorsát? Kérdések, amelyekre csak az utóbbi időkben kaptunk választ. Börtönben az orosz Pelé. Eduard Sztrelcov zseniális csatár volt. Amikor az 1956-os melboume-i nyári olimpiai játékokon először jelent meg a futballvilág színpadán, mindenki előtt világossá vált: rendkívül tehetséges labdarúgót lát. A moszkvai Torpedóban játszott, és orosz Pelének becézték. Csakhát a sors nem úgy rendelte, hogy megközelítse a brazil hímevét és gazdagságát. Az objektív megfigyelők kénytelen voltak elismerni, Sztrelcov csodálatos futballtudása mellett gyengébb akaratával is kitűnt, ráadásul habzsolta az élet örömeit. Szerette a nőket és az alkoholt. Akik azonban ismerték, kizártnak tartották, hogy gazember lett volna. Mégis rács mögé került, hatéves szibériai munkatáborra ítélték. NéA nők kedvelték a jóképű és sikeres futballistát hány nappal az 1958-as világbajnokság megkezdése előtt vádat emeltek ellene, hogy megerőszakolta a titkosszolgálat egyik magas- rangú vezetőjének a lányát. Másik két társával, Borisz Tatusinnal és Mihail Ogonykowal ült a vádlottak padján, őket felmentették. Sztrelcov állítólag kiszökött a csapat edzőtáborából, a kapuban várta női csodálóinak egyike, akit állítólg szexuális aktusra kényszerített. .Ártatlan volt, de az akkori politikai vezetésnek áldozati bárány kellett” - állította róla később játékostársa, Valentyin Ivanov. Mit lehetett tenni, abban a korban, amikor Sztrelcov a bíróság előtt állt, senkinek sem volt mersze ellenszegülni a politikai hatalomnak, kiállni a futballista mellett. Ez egyenlő lett volna az öngyilkossággal. Csak a peresztrojka éveiben és a kommunista im- périum összeomlása után derült fény az igazságra. Az akkori tárgyaláson egyetlen újságíró, Akszel Vartanyan vett rész, aki csaknem negyven évig álnév alatt volt kénytelen publikálnia. Vartanyan később elmondta, Jekatyerina Furceva kulturális miniszter csukatta le Sztrelcovot. „Sztrelcovnak viszonya volt a Furceva lányával, s a miniszterasszony behivatta a Kremlbe, hogy ígérje meg, feleségül veszi Nymát.. A magas, jóképű Eduard, akit körülrajongtak a nők, megtagadta. Ezért Furceva bosszút állt rajta” - állította Vartanyan. 1958-ban ítélték el Sztrelcovot, és csak hét év múlva jelent meg újra a pályán. Óriási tehetségéről tanúskodik, hogy ilyen hosszú kihagyás után is visszakerült a Torpedo kezdőcsapatába és bajnoki címet nyert vele. 1967-ben és 1968-ban az Év játékosának választották a Szovjetunióban (33 éve Nagyszombatban is megcsodálhattuk a KEK- meccsen; a Torpedo 3:l-re nyert, Sztrelcov volt a mérkőzés legjobbja). 1970-ig, 33 éves koráig játszott a Torpedóban, az alatt az idő alatt 222 találkozón szerepelt és kerek 100 gólt lőtt. Tíz esztendővel ezelőtt rákos megbetegedésben hunyt el, szinte mindenkitől elfeledve. Az orosz szövetség és a Torpedo csak a meg nem élt 60. születésnapja alkalmából rendezett tiszteletére nemzetköz emléktomát. Berija bosszúállása. Sztrelcov esete arra az időszakra esik, amikor a kényelmetlen személyek elleni terror már nem ért el olyan rémes és szörnyű méreteket, mint az előző esztendőkben, bár a híres Lev Jasin kapusnak még a 80-as években is akadtak problémái. Nézeteltérése támadt a moszkvai rendőrfőnökkel, ezért kirúgták a Dinamóból, amputálták a lábát, felesége sokáig nem kapott kiutazási engedélyt. De nézzünk más példát. Moszkvában évekig ízzott a konkurencia a Dinamó és a Szpartak között. A Dinamo a titkosszolgálat (KGB) csapata volt (Lenin belügyminisztere, Dzerzsinszkij alapította), s a szovjet hatalom legvéresebb éveiben olyan politikusok szurkoltak neki, mint Jagoda, Jezsov és Berija. Elsősorban a belügyminiszter Laurentyij Berija, Sztálin „mészárosaink” leg- kegyetlenebbike érdeklődött melegen a foci iránt. Míg a Dinamónak befolyásos pártfogói voltak, addig a Szpartak nagyobb népszerűségnek örvendett és többnyire jobban is focizott. Egy időszakban a négy Szta- rosztyin testvér (Nyikolaj volt a legismertebb) is a Szpartakban játszott. Berija őijöngött, ha a Szpartak győzött. Állítólag rúgkapált a lelátón és káromkodott: „Miért mindig a Szpartak nyer?” - kérdezte az edzőket. A válasz: jobban megfizetik a játékosaikat és a Dinamónak gyenge a védelme. Berija dühöngve erre azt mondta: „Gondok a védelemmel? Talán néhány géppuskásra lenne szükségünk, hogy semlegesítsük az ellenfél csatárait.” Berija többször uszító kampányt indított az újságokban a Szpartak elen, játékosait burzsoá életvitellel vádolta. 1942-ben lecsukatta Nyikolaj Sztarosztyint, akit azzal vádoltak, hogy terrorakcót szervezett a hatalom ellen. Hosszú 12 évet töltött Szibériában. Szerencséje volt, a munkatábor parancsnoka kinevezte a börtönválogatott edzőjévé. Ez mentette meg az életét. Testvéreinek is. Nyikolaj és Andrej később vezetői szerepet vállaltak a Szpartakban és a szövetségben, Nyikolaj megkapta a Lenin-rendet, de a kommunista légerben eltöltött éveit senki sem adhatta vissza. Csalódást okozott? Kirúgni! Néha elég volt, ha valaki csalódást okozott, s máris megvolt a malőr. Maga Sztálin adta ki a parancsot, a szovjet sportolók nem vehetnek részt a 48-as olimpián. Az ürügy az volt, hogy a CDKA (a Vörös Hadsereg klubja) futballistái 1947-ben sorozatos vereségeket szenvedtek európai portyájuk során, még Csehszlovákiában is (Pozsonyban 3:2-re) „a buzsoá sport díszvirágaitól” - ahogy jelezte Sztálinnak a küldöttség politikai komiszálja. Szabotázst látott a vereségek mögött. Nem sok hiányzott ahhoz, hogy a Gulagon végezzen Vszelovod Bobrov, a kiváló labdarúgó és hokis, mert - a jelentés szerint - „egyéni népszerűsége hajhászása közben megfeledkezett a kollektíváról.” Sztálin szerencsére elállt a megtorlástól, de félve a vereségektől, egyszerűen nem engedte az olimpiára sportolóit. Viszont 1952-ben már igen, de a focicsapat nem járt szerencsével. A játékosok számára az volt a legrosszabb, hogy a nyolcaddöntőben Jugoszláviától kaptak ki. Sztálin ugyanis utálta Titót, a jugoszláv vezért, az imperializmus láncos kutyáját, mert az nem akarta magát alávetni a szovjet politikai és gazdasági diktatúrának. Borisz Arkagyi- jev edzőt nyilvánították bűnbaknak, Berija „öreg apolitikus intel- lektüel”-nek nevezte, s ez elegendő volt a kirúgához. Néhány játékost, élen a csatár Beszkowal (később híres tréner lett, 85-ben megkatpa a Lenin-rendet), egy évre eltiltottak. Sztálin önjelölt utódja, Malenkov úgy gondolta, mivel a CSZKA Moszkva alkotta az olimpiai csapat gerincét, ki kell zárni a bajnokságból. Megtörtént. A szovjet futball hosszabb időre eltűnt a nemzetközi porondról. Az 1956-os olimpián azonban végre megdicsőült. Aranyérmes lett. A csapat egyik kulcsjátékosa a csatár Eduard Sztrelcov volt, akire két év múlva kényszerű transzport várt - Szibériába. Hannover. Kovács Kokó István megszerezte profibokszolói pályafutásának 8. K.O.-győzelmét: technikai kiütéssel nyert a második menetben a mexikói Lopez ellen. A hannoveri sportcsarnokban igazi bokszgála volt szombaton este, a Michalchewski-Rocchigiani félnehézsúlyú WBO-világbajnoki címmérkőzéssel a középpontban. Az egyik előmérkőzésen találkozott Kokó 21 éves mexikói ellenfelével, Israel Lopezzel. Már az első menetben egyértelműen érvényesült lényegesen nagyobb tudása, technikai képzettsége és ütőereje. A 3. percben a mexikói jobbára már csak menekült. A második menet úgy kezdődött, hogy Lopezre rá kellett számolni, de ekkor még kapott egy lehetőséget a folytatásra. A 2. percben azonban, Kovács újabb pontos ütései után olyannyira megingott, hogy a mérkőzésvezető indokoltnak látta befejezettnek nyilvánítani a szinte teljesen egyoldalú küzdelmet. Kovács István nem egészen két és fél éves, 1997. december 13. óta tartó profi pályafutása 17. mérkőzésén is veretlen maradt, 8. K.O.- sikerét könyvelhette el. A győzelem után nyilatkozta: - Nagyon jól ment a bunyó, éreztem magamban az erőt és már az elején tudtam, hogy ez a mérkőzés sem fog nyolc meneten keresztül tartani. A magyar bókszoló következő ellenfele június 23-án Európa-baj- noki címmérkőzésen a brit Steve Robinson lesz. A találkozó színhelyéről - Budapest vagy egy német város - később születik döntés. A WBO félnehézsúlyú címmérkőzésén a lengyel származású Dariusz Michalczewski az első négy kiegyenlített menet után fokozatosan került fölénybe és technikai K.O-val győzte le Graziano Rocchigianit, aki a kilencedik menet után nem tudta folytatni a közeimet. Lev Jasin (jobbról) és Franz Beckenbauer (Archívumi felv.)
