Új Szó, 2000. április (53. évfolyam, 77-99. szám)

2000-04-15 / 89. szám, szombat

Kultúra ÚJ SZÓ 2000. ÁPRILIS 15. Újabb koncert a zenei napokon Dunaszerdahely. A Dunaszerdahelyi Zenei Napok elnevezésű hangversenysorozat következő koncertje április 17-én 18 órakor lesz a művészeti alapiskola koncerttermében, ahol a Pozsonyi Gitárkvartett játékát élvezhetik a zenerajongók, (tb) SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Szerelmi bájital sz. 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Tíz kicsi néger sz., v. 19 KIS SZÍNPAD: Vigyázzatok Leonnal sz. 19 Zárt tárgyalás v. 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Stuart Little, kisegér sz., v. 13.15,15,17 South Park sz., v. 19 Sivatagi cápák sz., v. 20.45 OBZOR: A tehetséges Mr. Ripley sz., v. 16, 18, 20.30 MLADOSÍ: Hurrikán sz., v. 14.30,17.15, 20 CHARLIE CENTRUM: A félkegyelmű visszatér (cseh) sz., v. 17.30, 20.45 Amerikai szépség sz., v. í8, 20.30 Stuart Little, kisegér sz., v. 15, 16 Az örökkévalóság meg egy nap (gör.-fr.-ol.) sz., v. 15.30 Mindenki, akit szeretek (cseh) sz., v. 17 Ember a Holdon sz., v. 18.45 South Park sz., v. 21.15 Országúton (ol.) sz. 18 Zorba (am.- gör.) v. 18 Dialógus 20-40-60 (cseh) sz. 19.30 KASSA CAPITOL: Dogma sz., v. 15.45,18, 20.15 ÚSMEV: Észvesztő sz., v. 16, 18.15, 20.30 DRUZBA: A tehetséges Mr. Ripley sz., v. 16.30, 19.30 TATRA: A félkegyelmű visszatér (cseh) sz., v. 16,18, 20 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: A John Malkovich menet (am.) sz., v. 17.30, 20 NFG-l-FILM: Végső megoldás: Halál (am.) sz. 17.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Stuart Little, kisegér (am.) sz., v. 17,19 LÉVA-JUNIOR: Az orléans-i Szűz (am.) sz., v. 16.30,19 SLOVAN: Zuhanás (am.) sz. 19 GALÁNTA - VMK: Amerikai szépség (am.) sz., v. 17.30, 20 NAGYMEGYER- SLOVAN: ítéletnap (am.) sz., v. 19 ZSELÍZ - VÁROSI MOZI: Solymász Tamás (szí.) sz., v. 19 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: Amerikai pite (am.) v. 19 KIRÁLYHELMEC - PRIVÁT: Lolita (am.) sz. 18 GYŐR CINEMA CITY: Amerikai pite (am.) 12,14,16,18 Stuart Little, kis­egér (am.) 12,14,16,18,20.15,22.15 Játékháború 2. (am.) 11.45, 13.45, 15.45, 17.45, 20.15, 22.15 Velem, vagy nélküled (am.) 11.45, 13.45, 15.45, 17.45, 20, 22.15 Sivatagi cápák (am.) 11, 13.15, 15.30, 20.15, 22.30 Jadviga párnája (magy.) 17.45 Kettős kockázat (am.) 20, 22.15 Amerikai szépség (am.) 11.15, 14.45, 17.15,19.45,22.15 A csontember (am.) 15,17.30,20,22.15 Apart (am.) 12.15, 14.45, 17.15, 19.45, 22 Az Álmosvölgy legendája 11, 13.15.15.30.17.45, 20,22.15 A húsvét napjainkra is megőrizte tavaszünnep jellegét Aranytündér kútvizével KÖNYVISMERTETŐ A régi korok emberei ezer meg ezer szállal kapcsolódtak a természet­hez. Nemcsak munkájukat, életük rendjét, hanem örömeiket és bána­taikat is befolyásolta a természet örök változása. Sok nép teremtett olyan istent magának, kinek élete, halála, majd feltámadása e termé­szeti ritmus rendjét követte. Ök jel­képezték a földben rejlő mag kikelé­sét, az emberek örök reményét a megújulásban, a feltámadásban és sorsuk jobbra fordulásában. A feltá­madás gondolata olyan mély embe­ri vágy, mely koroktók és nemzetek­től függedenül minden emberi lény sajátja volt és marad. Húsvét két legnépszerűbb szokása az öntözés és a tojásfestés. A húsvéti locsolás régi voltáról sok emlék tanúskodik, a középkorban is ismerték a vízbe­vető hétfő, a vízbehányó kedd kife­jezést. Hasonlóképpen régi szokás a tojásfestés és a tojásokkal kapcsola­tosjátékok. Természetes hát, hogy a magyar nép - a többi európai nem­zethez hasonlóan - igen gazdag és változatos húsvéti „költészetet”, húsvétköszöntőket teremtett, me­lyek a századok során apáról fiúra hagyományozódtak, s részben meg­őrződtek a mai napig. A keresztény vallás egyik legnagyobb ünnepe a húsvét, hiszen a feltámadás és a megváltás alapgondolatát foglalja magába. De a húsvét ünnepe nap­jainkra is megőrizte tavaszünnep jellegét is, melyben benne foglalta­tik a feltámadás ünnepének szép és gazdag hagyomány-, valamint szo­kásvilága is. Ennek a hagyomány- és szokásvilágnak az esszenciája a ma­gyar népköltészet egyik ága, mely a húsvéti köszöntőket foglalja magá­ba. Pásztó Katalin ezek gyöngysze­meit gyűjtötte egy kötetbe. Összeál­lítása ízelítőt nyújt a magyarság eme ősi szájhagyományából, amely csodálatosan alakult a századok so­rán, érzékeltetve népünk húsvéti ünnepkörének sokszínűségét és gazdagságát. Mai kultúránkat, iro­dalmunkat, zenénket ezernyi szál fűzi ehhez a sok száz éven át formá­lódott örökséghez, ezért számunkra ez az örökség felbecsülhetetlen je­lentőségű. Pásztó Katalin csokomyi válogatása mindenekelőtt a gyere­kek számára készült, s ez azért is ör­vendetes, mert napjainkban eléggé elszomorító jelenség, hogy sok eset­ben jelentősen megsérül, már-már elkorcsosul apáink hagyatéka. Szar­ka József szép, „romantikus” fest­ményei s a változatos húsvéti kö­szöntők igazi örömet és élményt szerezhetnek gyermekeinknek. A színes, kemény kötésű, krétapapírra nyomtatott, gazdagon díszített könyvet az illusztrációk teszik még vonzóbbá és értékesebbé, (-um) Száztizenöt éve született Weiner Leó zeneszerző. „Témái színmagyarok, melódiái vénája teljesen eredeti és gazdag." Bensőséges, zengő hangú poéta „Tehetsége a romantika legvonzóbb, leghumánusabb hagyományaiba fogódzott'' - írta róla Kroó György zeneesztéta. (Archív felvétel) Weiner Leó (1885-1960) mu­zsikájával - több mint negy­ven évvel ezelőtt - érdekes körülmények között találkoz­tam először. Szüleim egy új rádiókészüléket vásároltak, és én, alig tízesztendős kíván­csi gyerek, a rádióadók kö­zött szörfözgetve a kereső gombját a Kossuth rádió műsorára tekertem. LACZA TIHAMÉR Itt egy lendületes és igen dallamos zene szólt éppen, s ez annyira meg­ragadott, hogy végighallgattam. A műsor végén a bemondó közölte, hogy Weiner Leó I. Divertimentója hangzott el, s felsorolta az egyes té­teleket is. A Rókatánc és a Csűrdön- göló megnevezést különösen mulat­ságosnak találtam; megpróbáltam magam elé képzelni a táncoló ra­vaszdit, meg a gazdasági épület fa­lainak püfölését, és valahogy nem állt össze a kép. Csak később tudtam meg, miről is van szó, de mindettől függetlenül Weiner Leó zenéje nagy benyomást tett rám. Évekkel később, egy rádióműsorban volt tanítványai emlékeztek a Mes­terre, aki, elmondásuk szerint egyetlen hangszeren sem tanult meg művészi szinten játszani, en­nek ellenére számtalan kiváló ka­marazenészt nevelt, és a hangszere­lés virtuóza volt. Már a pályája is rendhagyóan indult. Gyermekkorá­ban „nem tanították komolyan ze­nére; három hónapig vett zongora­leckéket, aztán magára maradt” - jegyzi meg Weinerről írt tanulmá­nyában Kovács Sándor, aki szerint ez végül is a javára vált, mert nem kényszerből kellett Bachot és Mo­zartot gyakorolnia, hanem - „őt minden választékos harmónia, min­den előkelő fordulat megnyilatko­zásként kapta meg; mint ahogy a nyelvet csak félig ismerő kétszeres gyönyörűséggel szürcsöli, amit ol­vas (...), azonképpen hatott Weinerre sokszoros erővel a klasszi­kusok minden fordulata (...) Hihe- teden készsége: amit hall-kottafor­mában látni, példátian biztossága a hatás és az előidéző tényezők viszo­nyának megítélésében - innen csí­rázik ki; hírét sem hallotta még isko­lának, mikor már elemzi Schu- mannt, kimutatva minden egyes hangról, miért áll éppetj azon a he­lyen, abban a vonatkozásban”. Az autodidakta kamasz 16 évesen gon­dolt egy merészet és jelentkezett a budapesti Zeneakadémiára. „Eszembe sem jutott, hogy zene­szerző lehetek én is - írta később Weiner. - Csak azért akartam beke­PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség - Csema- dok Országos Tanácsának Elnöksé­ge pályázatot hirdet a főtitkári tiszt­ség betöltésére. Pályázhat műiden szlovákiai állampolgár, aki: ♦ legalább három éve a szövetség tagja, s konkrét szervezői, módszer­tani vagy aktív művészeti-művelő­dési tevékenységet fejtett ki ♦ szóban és írásban tökéletesen is­meri a magyar és a szlovák nyelvet ♦ kommunikatív és alapvető szá­mítógép-kezelési ismeretekkel bír. A pályázatnak tartalmaznia kell: ♦ a pályázó szakmai életrajzát ma­gyar és szlovák nyelven ♦ a pályázó elképzeléseit a Csema- dok központi irodájának működé­séről, a szövetség alapszabálya sze­rint magyar és szlovák nyelven, ma­ximum egy gépelt oldalon ♦ a pályázó elképzeléseit a közpon­ti iroda, a regionális titkárságok és a szakmai társulások közti kapcsolat- tartás formáiról, az alapszabály sze­rint magyar és szlovák nyelven, ma­ximum két gépelt oldalon. A pályázatokat a Csemadok pozso­nyi központi irodájának címére kér­jük küldeni: Csemadok, Nám. 1. mája 10-12, 815 57 Bratislava Pályázati határidő: 2000. április 30. rülni az Akadémiára, hogy a komoly tanulmány lehetővé tegye a klasszi­kusok remekműveibe való mélyebb betekintést.” Mestere eleinte nem volt megelégedve vele, később azonban az egyik legkiválóbb nö­vendékének minősítette. Weiner 1906-ban fejezte be zeneakadémiai tanulmányait, és az évzáró ünne­pély nagy sikert hozott számára. Először átadták neki a 200 forintos Liszt Ferenc-ösztöndíjat. Ezt köve­tően néhány jeligés pályázat ered­ményét hirdették ki, s a közönség soraiban egyre nagyobb derültséget keltett, hogy valamennyit Weiner Leó nyerte meg. A Schunda-cég dí­ját például egy cimbalomra írt kom­pozíciójáért, az Erkel Ferenc-pálya- díjat pedig zenekari Szerenádjáért kapta. Ez az utóbbi az ifjú zeneszer­zőnek meghozta az első külföldi el­ismerést is. Csáth Géza a következő szavakkal méltatta a művet és szer­zőjét: „a várva-várt magyar szimfo­nikus érkezett meg vele. Nyíltan mondhatjuk ki a jövendölést: mert a vélemény általános volt. Amit ez a 22 éves cingár fiú a magyar ritmu­sokkal cselekszik, maga is kész bizo­nyítéka annak, hogy ő az, aki még A Rákóczi Szövetség és a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériu­mának Határon Túli Magyarok Tit­kársága kísérleti szülőföldi ösztön­díjpályázatot hirdet a szlovákiai felsőoktatási intézményekben ta­nuló, szlovák állampolgársággal rendelkező, magyar nemzetiségű diákok számára. Az ösztöndíjat az 1999/2000. tanév tavaszi szemeszterére meg­hirdetett pályázat alapján öt hó­napra lehet elnyerni, kizárólag egy kategóriában. Az ösztöndíj havi összege: 1000 Sk. Pályázati díj: 50 Sk. Ösztöndíjban részesülők száma: 30 fő. A pályázat leadásának ha­tárideje: 2000. április 21. Az ösztöndíjra pályázhat minden olyan magyar nemzetiségű diák, áld valamely szlovákiai felsőokta­tási intézmény nappali tagozatára beiratkozott hallgatója, kivéve, ha az adott időszakban már más, hasonló célú magyar állami ösz­töndíjban vagy támogatásban ré­szesül. Az ösztöndíj két kategóriában ke­rül kiírásra. I. Tanulmányi ösztöndíj: Az Oktatási Minisztérium és a Rá­sokat fog cselekedni nemzeti műze­nénk fejlesztése körül (...) A témái színmagyarok, melódiái vénája tel­jesen eredeti és nagyon gazdag. Megfogja az intim hangulatokat, meghallja a magyar harmóniákat, miket még talán zenekaron soha meg nem írtak”. A lelkesedés érthe­tő, hiszen a 19. század utolsó évtize­deinek magyarországi zenetermése meglehetősen vegyes. Még a tehet­ségesebb komponisták is túlságosan Wagner és Liszt művészetének ha­tása alá kerültek, s a magyar népze­ne ősforrását a cigányzenében és a verbunkosban vélték megtalálni. Csak a Bartók és Kodály nevével fémjelzett új nemzedék ismerte fel, hogy a valódi magyar népzenét a földjüket művelő parasztok között, a hegyek közé zárt erdélyi, gömöri és zoboralji falvakban kell keresni. Werner Leó szinte valamennyi mű­vét mélyen áthatotta a magyar nép­zene dallam- és ritmusvüága. Sokan a szemére vetették, hogy nem keres­te az új, korszerűnek tartott formai megoldásokat, művészetét konzer­vatívnak minősítették. Weiner ma­ga sem tagadta, hogy Bizet muzsi­káját igen közel érzi magához, s az kóczi Szövetség által közösen meghirdetett ösztöndíj célja a már elért kiemelkedő tanulmányi ered­mények elismerése, illetve a jövő­beli kimagasló tanulmányi ered­ményekre való ösztönzés. (Ebben a kategóriában az elsőéves hallgatók és a doktoranduszok nem pályázhatnak.) II. Diákszervezeti tevékenységért járó ösztöndíj: A Rákóczi Szövetség által meghir­detett ösztöndíj célja, hogy elis­merje a felvidéki magyar diákság közösségi életének és érdekképvi­seletének megszervezésére irá­nyuló diákszervezeti munkát. (Ebben a kategóriában jelenleg di­orosz Glazunov formavüága is ro­konszenves számára, de legalább annyira kedvelte Bachot, Mozartot és Beethovent is. Weiner Leó első alkotói korszaká­nak legkiemelkedőbb darabja a Csongor és Tünde című Vörösmar- ty-mesejátékhoz írt kísérőzene. Ezt a művet még 1913-ban a Nemzeti Színház felkérésére komponálta, de a bemutató egyre késett. Közben egy szvit is készült belőle, ezt elő­ször Drezdában mutatták be (Reiner Frigyes volt a karmester), Budapesten a Filharmóniai Társa­ság 1916. február 4-én tűzte műso­rára. Tíz hónappal később végre a Nemzeti Színházban is bemutatták Vörösmarty alkotását a kísérőzené­vel. A Nyugat kritikusa, Lányi Viktor ezt írta: „Weiner munkájával min­den időkre színpadképessé lett a Csongor és Tünde, ami már magá­ban véve is nyereség. De talán még ennél is fontosabbak azok az érté­kek, amelyek az alkotás során Weiner tehetségéből felszínre kerül­tek (...) Hű maradt múltjához. Szimfonikus és kamarazenei művei­nek törekvései nyernek itt igazolást, szabadabb, sokoldalúbb érvényesü­lést. Zenéje sokkal több, mint il­lusztráció: zengő és forró megnyi­latkozás - a formák játékos virtuóza férfivá, bensőséges, zengő hangú poétává érett”. Másfél évtizeddel később a Nemzeti Színház akkori fő­rendezője, Márkus László szöveget út a kísérőzenéhez, és táncjátékot formált belőle. Az 1930. november 8-i bemutatón a Stockholmból meg­hívott lengyel balettmester, Jan Cieplinski koreográfiájával és beta­nításában adták elő a művet. Min­denki elismerte, hogy Weiner mu­zsikája balettzeneként is megállja a helyét. A férfikor küszöbére érke­zett zeneszerző alkotásait külföldön is nagy sikerrel játszották, s ebben ifjúkori barátjának, Reiner Frigyes karmesternek is oroszlánrésze volt. Weiner Leó, jóllehet sokat merített a magyar népdalokból, vokális műve­ket nem komponált. Gazdag élet­művében a hegedű- és zongoraszo­náták, a vonószenekarokra vagy ka­maraegyüttesekre komponált dara­bok (pl. az öt Divertimento) és a versenyművek dominálnak. Kroó György, a kiváló zeneesztéta így méltatta Weiner Leó életművét: „Tehetsége a romantika legvon­zóbb, leghumánusabb hagyomá­nyaiba fogódzott, s természete az áradó érzések s a meseköltészet ih­letett lírikusává avatta (...) Szipor­kázó szellemessége, tündöklő színfantáziája, kifinomult, nemes, klasszikus formakultúrája jelentős és pótolhatatlan művekkel ajándé­kozta meg hazáját”. ákszervezeti tevékenységet végező hallgatók pályázhatnak.) A pályázati űrlapok az alább meg­nevezett diákszervezetek irodái­ban szerezhetők be, vagy letölthe­tők az OM ( www.om.hu ) és a DH ( www.kalligram.sk/diakhalozat ) honlapjairól. A pályázatra való jelentkezés ki­zárólag a pályázati űrlap kitölté­sével, a pályázati díj befizetésé­vel, a megfelelő mellékletek csa­tolásával és ezek határidőre törté­nő benyújtásával tekinthető érvé­nyesnek. A pályázatokat a különböző régiók központjaiban található diákszer­vezetekhez kell benyújtani: nyugati régió - Diákhálózat-PASZ; Prazská 11., 814 51 Bratislava középső régió - JUGYIK (Juhász Gyula Ifjúsági Klub); Mostná 42., 949 01 Nitra keleti régió - Kikelet (Kassai Ifjú­sági Közösség); Másiarská 59., 040 01 Kosice Az egyetemi városok beosztása ré­giók szerűit: nyugati régió: Pozsony, Nagy­szombat, Trencsén középső régió: Nyitra, Zsolna, Besztercebánya, Zólyom keleti régió: Kassa, Eperjes. A RÁKÓCZI SZÖVETSÉG ÖSZTÖNDÍJPÁLYÁZATA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom