Új Szó, 2000. április (53. évfolyam, 77-99. szám)
2000-04-15 / 89. szám, szombat
8 Tudomány és technika ÚJ SZÓ 2000. ÁPRILIS 15. A hangos diszkózenét a halaknak köszönhetjük A fiatalabb csillagvárosokban kisebb, az idősebbekben jóval nagyobb tömegű fekete lyukak vannak Sajátos örökségünk ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A legújabb kutatások szerint azért szeretjük hangosan hallgatni a zenét, mert a halaktól egy sajátos hallómechanizmust örököltünk. A Neil Todd által vezetett kutatócsoport (University of Machester) az emberi zenehallgatás fiziológiai sajátosságait tanulmányozva arra a következtetésre jutott, hogy az ún. sacculum (kb. zsákocska), a mely a belső fül egyensúlyérzékelő szervének része, reagál a zenénket meghatározó frekvenciákra, noha korábban azt gondolták, hogy semmilyen szerepet nem játszik a hallásban. A sacculus annak idején a halak hallószerve volt, és így mi is azokra a frekvenciákra vagyunk a legérzékenyebbek, mint a halak. A vesz- tibuláris (fültomáchoz tartozó) rendszer, amelynek része a sacculum is, kapcsolódik a hypothalamuszhoz - a hypothalamusz viszont az olyan viselkedésekért felelős, műit amilyen az éhség, a szexuális vágy és a gyönyör, és ez Todd szerint magyarázatot ad rá, hogy az emberi kultúrában miért vált olyan jelentőssé a zene. Meg arra is, hogy miért szeretik az emberek a bömbölő zenét: a sacculum csak 90 decibel felett reagál, és okoz örömérzetet. A kísérletek azt is kimutatták, hogy ez a „zsákocska” az 50 és 1000 Hertz közötti hangokra érzékeny, és az érzékenységi csúcs 300-350 herz között található, miközben a legtöbb férfi és nő hangja 200 és 400 Hertz között van, és Todd szerint a diszkók és rock koncertek mintha csak arra lennének kitalálva, hogy a sacculumot stimulálják. (N. Scientist) Vajon milyen régi lehet az emberiség nyelve? Ketyeg a képzeletbeli óra ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A grammatikai változások sebességének figyelembe vételével Johanna Nichols (University of Berkeley, California, USA) egy olyan „nyelvi órát” fedezett fel, mely minden 6000 évben kettyen egyet. A képzeletbeli óra - Nichols szerint - 132 000 évvel ezelőtt kezdett el működni - vagyis - szerinte - az emberi nyelv is ilyen idős. Egyes kutatók szerint a legújabb nyelvészeti módszerek nem csak azt teszik lehetővé, hogy az emberiség elterjedését nyomon kövessük, de azt is, hogy megállapítsuk, mióta létezik egyáltalán emberi nyelv. Johanna Nichols a szokásos kérdés helyett (hogy milyen rokonságban vannak egymással a nyelvek) azt kérdezte, hogy miként és hogyan lehetséges az, hogy egyes, egymástól több tízezer mérföldre lévő nyelvekben bizonyos nyelvtani elemek közösek. Jelenleg mintegy 6000 nyelvet tartanak számon, ám a nyelvrokonsági vizsgálatokkal legfeljebb 6-10 000 évre lehet visszakövetni őket, utána a különböző, a nyelvben lejátszódó véletlen változások már túlságosan nagyok lesznek. Ezért Nichols a nyelv „legalapvetőbb grammatikai építőelemeit” kezdte tanulmányozni, és amikor berajzolta az azonos „építőelemekkel” rendelkező nyelveket, akkor ki tudta mutatni, hogy a modem ember előbb Dél-, majd pedig Kelet-Ázsiát hódította meg (miként ezt a genetikai vizsgálatok is megerősítették), illetve azt is bebizonyította, hogy Ausztráliában kb. 50 000 évvel ezelőtt jelent meg a homo sapiens. (New Scientist) Az Endeavour amerikai űrsikló hajszálpontos térképei A hadsereg titkosítja ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az Endeavour 11 napos expedíciója a Föld-felszín mintegy nyolcvan százalékáról készített minden eddiginél élesebb és pontosabb digitális felvételeket. Az űrrepülőgép fedélzetén elhelyezett optikai és fotóberendezések kiválóan működtek, és 112 mülió négyzetméternyi területet pásztáztak végig, összesen két alkalommal. A tudósok úgy vélik, hogy ez a kettős áttekintés adhatott igazán megbízható és aprólékos térképet Földünk elrejtett részeiről. Az USA védelmi minisztériuma stratégiai okból nem bocsálja a közönség rendelkezésére a részletező térképeket. Elkészíti a felvételek felhasználásával a katonainál vázlatosabb Endeavour-térképeket. Ezek még mindig jóval részletezőbbek és alaposabbak lesznek, mint ami jelenleg rendelkezésre áll. (BBC) Eltérő vélekedések a nők petesejtjének lefagyasztásáról Kissé még kockázatos ÚJSZÓ^SSZEFOGLALÓ Petesejtfagyasztással a vüágon mindenhol kísérleteznek, kivéve az Egyesült Királyságot, ahol ezt büntetik. Pedig Nagy-Britanniában született az első lombikbébi, s régóta sikerrel és nagy számban alkalmazzák az embriófagyasztással, életre keltéssel történő mesterséges megtermékenyítést. A petesejtfagyasz- tást ellenben kockázatosnak tartotta az „asszisztált reprodukciós technikákat” (ART, azaz teherbe esést segítő eljárások) szabályozó hatóság. A kérelmező asszonyok és a klinikák nyomására azonban a testületnek kénytelen-kelletlen ismét napirendre kell tűznie a kérdést. Az amerikai orvosok is a tiltás feloldását javasolják brit kollégáiknak. Arra hivatkozván, hogy a szóban forgó orvosi technikának hála, az USA- ban vüágra jött gyerekek egyikénél sem találtak semmiféle rendellenességet. A britek óvatossága is érthető: elég bölcsek ahhoz, hogy ne vállalják a valószínűsíthető kudarc miatt elkeseredett asszonyok reklamációit, a sorozatos pereket és etikai vitákat, a sajtó támadásait. A petesejt (ovum) kivétele előtt ugyanis tüszőérést elősegítő gyógyszeres kezelést kell alkalmazni. - tortúra után egy fiatal nőtől ádagosan csupán 10 ovum nyerhető (35 év felettitől már csak 3-4), s ezeknek is csak egy része alkalmas lefagyasztásra. A művelethez a citoplazma folyadékát fagyvédő folyadékra cserélik, majd a petesejtet programozott mélyfagyasztással mínusz 196 fokra hűtik. Spermánál ez az eljárás 70- 75%-os biztonsággal megoldható, de az ovum nagyobb és sérülékenyebb az ondósejtnél, s bizonytalan, hogy kibúja-e a lefagyasztás és a felengedés során keletkező jégkristályosodást. Az említett eljárás híres szakembere, Elena Porcu bolognai professzor közreműködésével 6 gyerek született - 150 kísérletből. Mindannyian egészségesek, ám folyamatosan ellenőrzik őket. Az utóbbi két évben nincs áttörés a pe- tesejtfagyasztásban. Csak az eddig ismert szereket, eljárásokat variálják. A petesejtfagyasztás rákbetegek esetében is indokolt lehet, hiszen így későbbi gyerekvállaláshoz kemoterápia előtti ivarsejtet lehet tárolni. Az igazi előrelépést a petefé- szekszövet-fagyasztástól vátja a szakma. Eddig egyetlen Uyen kísérlet sikerült a New York-i Cornell Egyetemen. (T. A.) A fekete lyukak is elhízhatnak A birminghami Nottingham Egyetem csillagászai az első közvetlen bizonyítékot szolgáltatták arra vonatkozóan, hogy a galaxismagokban lévő fekete lyukak életük során „hajlamosak az elhízásra”. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Évek óta nyilvánvaló tény, hogy szinte minden csillagváros magjában nagy tömegű fekete lyuk rejtőzik, amelynek tömege arányos a galaxis tömegével (átlagosan néhány százmillió naptömegnyi fekete lyukakról van szó). A fekete lyuk környezetét leíró modellek zöme szerint a lyuk körül egy gigantikus anyagkorong alakulhat ki, amint magához vonzza a környező por- és gázfelhőket, illetve a közelében lévő csillagokat. E tömegbefogási korongból egy bizonyos sűrűség elérése után anyagáramlás indulhat meg a fekete lyuk felé, amelynek hatására nagy energiájú események zajlanak le. Az összes aktív (a normálisnál jóval nagyobb mennyiségű elektromágneses sugárzást kibocsátó) galaxis magjában ilyen jellegű energiafejlesztőrendszereket tételeznek fel. Arról egyelőre nagyon kezdetleges elképzelések vannak, hogyan kerültek e fekete lyukak a galaxisok középpontjaiba. Eleve léteztek, s a galaxis többi része szerveződött köréjük, vagy lassan, fokozatosan fejlődtek ki a már meglévő galaxismagokban, magukba olvasztva a csillagváros csillagainak és gázanyagának egy részét? A galaxismagok fejlődésének tanulmányozása igen nehéz A fekete lyukakat a mögöttük fekvő csillagok fényére gyakorolt gravitációs lencsehatásuk alapján is kimutathatják. A Hubble űrtávcső képén jól látható e jelenség. (A NASA felvétele) feladat: az általában sok milliárd éves égitestekben nem emberi léptékű időszakok alatt játszódhatnak le azok a folyamatok, amelyek a fekete lyukak feltételezett növekedését idézik elő. Eddig mindössze egyetlen megfigyeléssorozat eredményei bizonyították, hogy a tömegbefogási korongokból valóban anyag hullhat a fekete lyukakba. Brit tudósok most egy másféle megközelítést alkalmaztak a probléma vizsgálatára. Michael Merrifield csillagász (Nottingham Egyetem) a módszert a következő példával szemléltette. Amennyiben arra vagyunk kíváncsiak, hogy egy átlagos ember hogyan növekedik élete során, akkor nem szükséges egyetlen egyed fejlődését folyamatosan nyomon követni. Elég, ha megnézzük az illető rokonsági körét, s összevetjük az életkorokat a testtömeggel és a testmérettel. Természetesen azt fogjuk tapasztalni, hogy a fiatalabb egye- dek gyorsabban növekednek, majd egy bizonyos életkor elérése után a növekedés már nem számottevő, végül pedig megáll. Ebből következően különböző életkorú galaxisok fekete lyukait kell összehasonlítani. A kutatók meghatározták 23 olyan közeli galaxis - köztük a jól ismert And- roméda-köd - korát, amelyekben fekete lyukat feltételeznek. A csillagvárosok életkora nagy szórást mutatott, a néhány milliárd éves, csillagászati léptékkel nézve fiatal objektumoktól a majdnem 12 milliárd évre visszatekintő „veteránokig” (az Univerzum becsült életkora 12-15 milliárd év). Az életkorokat és a fekete lyukak tömegét összevetve kiderült, hogy a fiatalabbakban kisebb, az idősebbekben jóval nagyobb tömegű fekete lyukak vannak. Ennek alapján az a feltételezés lehet igaz, mely szerint a fekete lyukak folyamatosan növekednek, az őket befogadó galaxisok anyagából táplálkozva. Egyelőre arra sem utalnak jelek, hogy e növekedés nem folytatódhat akár a legidősebb objektumoknál is (ilyen szempontból tehát sántít az emberi hasonlat, ha leszámítjuk az elhízást). Sőt tömegük növekedésével egyre falánkabbak lesznek, hiszen gravitációjuk is nő. A legidősebb példányok tehát alaposan elhízhatnak... (S.T.) A kábítószerellenes program keretében Kolumbia kokaültetvényein hamarosan egy új biológiai fegyvert vethetnek be Óvatosan kezelik a gyilkos gombát ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Kolumbia kokaültetvényein hamarosan egy új biológiai fegyver szabadulhat el. Kérdés, hogy nem árt-e majd többet, mint amennyit használ. Az ENSZ Kábítószerellenes Programja a kolumbiai kormánnyal tárgyal a kokacserjét megtámadó és elpusztító gombafaj, a Fusarium oxysporum nyílt területeken való kipróbálásáról. Ám az elmúlt évben egy hasonló terv, amely ugyanezt a gombát használta volna fel a floridai marihuánaültetvények elpusztítására, a környezetvédők viharos ellenállásán elbukott, mivel kimutatták, hogy a gomba a célnövényeken kívül más növényeket is megtámadhat. A programhoz szükséges közel 23 millió dolláros pénzügyi támogatás az Egyesült Államoktól és az ENSZ-től érkezne. Környezetvédelmi aktivisták szerint azonban a gombafaj káros lehet a környezetre, így ronthat Kolumbia amúgy is rossz gazdasági helyzetén. A Fusarium gombafajok a világ számos részén előfordulnak. A különböző fajok más és más növények gyökérrendszerét támadják meg, ezzel okozva betegségeket. A kokacserjét megtámadni képes fajt egy Hawaiin található amerikai kormányzati kutatóállomáson fedezték fel, miután az megfertőzött egy kísérleti kokaültetvényt. Bryan Bailey nö- vénypatológus szerint jó esély van arra, hogy a gomba hatásos lesz, bár még soha nem tesztelték a hatását Hawaiin kívül. Kolumbia és más kábítószer-termelő országok, mint Peru és Bolívia kormányai már régóta használnak kémiai növényirtószereket a ko- kacserjék elpusztítására. A beavatkozás után azonban a farmerek egyszerűen más vidékre költöznek, és új növényeket ültetnek. A gomba bevetése még nagyobb arányú erdőirtáshoz és vándorláshoz vezethet, s a lakosságot egyre mélyebbre nyomja az Amazonas menti, eddig érintetlen esőerdőkbe. Az elmúlt évben egy hasonló terv, amely ugyanezt a gombát használta volna fel a floridai marihuánaültetvények elpusztítására, a környezetvédők viharos ellenállásán elbukott. A környezetvédők kimutatták, hogy a gomba a célnövényeken kívül más növényeket is megtámadhat. A mostani próbálkozások célja az, hogy a gomba kizárólag a koka- cserjéket támadja meg és hogy megtalálják terjesztésének legjobb módját. Egyes tervek szerint például repülőgépről kiszórt rizsszemeket burkolnának be a gombával. Az USA minisztériumának egyik névtelenségét kérő alkalmazottja szerint a kolumbiai kormány még fontolgatja az egyezményt. Bailey szerint a gomba valószínűleg csak a kokacserjéket fogja megtámadni. Üvegházi kísérletek azt mutatták, hogy 50 - a kokacserjéhez közel álló - növényfajt nem támadott meg. Nem mindenki ilyen derűlátó. Jeremy Bigwood, egy washingtoni újságíró szerint a perui farmerek azt állítják, hogy egy Fusarium-járvány nemrégiben igen nagy kárt okozott a kokaültetvényeken, és átterjedt az élelmiszernövényekre is. A helyszínen dolgozó szakemberek szerint viszont az élelmi- szemövényeket egyáltalán nem fertőzte meg a kokagyilkos gombafaj. Akár átterjedhet a gombafaj más növényekre, akár nem, mindig nagy körültekintéssel és a legfokozottabb óvatossággal szabad csak biológiai növényirtó szereket a természetben szabadon engedni. (MH) Orosz adatok szerint egy sebesen pörgő szupravezető valamennyit, akár két százalékot is veszíthet a tömegéből Antigravitációs kutatás ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Bár sokak szerint áltudomány, egy brit technológiai vállalkozás, az antigravitáción alapuló repülő szerkezetek fejlesztésébe kezdett. A British Aerospace csoporthoz tartozó BAe Systems fizikusokat, matematikusokat és mérnököket kért föl arra, hogy a ma ismert fizikai törvényeket fölülvizsgálva a gravitációnak fittyet hányó repülőt készítsenek. A kutatásokat elsősorban az orosz Jevgenyij Podkletnyov által egy szakfolyóiratban 1996-ban megjelent eredménye inspirálja, ebben a fizikus leírja, hogy egy sebesen pörgő szupravezető valamennyit veszít tömegéből; a kutató később úgy találta, hogy a tömegcsökkenés mértéke 2 százalék körüli. A Greenglow-nak elnevezett projektben a britek abból indulnak ld, hogy az orosz kutató eredményei még nem ismert fizikai törvényekre utalnak. Biztosak abban, hogy e tudományág számos területe még ma is feltáratlan, és feltételezik, hogy igenis lehetséges új elveken működő repülők, autók, sőt űrhajók szerkesztése is. A programba fektetett összeg nem ismert. A tervet a hivatalos tudomány esztelennek és fölöslegesnek tartja. Bob Park amerikai fizikus csak így kommentálta a vállalkozás hírét: „A siker esélye a nullával egyenlő”. Hogy igaza van-e, valószínűleg még ebben az évszázadban kiderül. (Ä Figyelő nyomán) A sci-fi világába tartozó ötlet ha tényleg megvalósul, akkor alapjaiban át kellene írni a fizikát (Illusztrációs felvétel)
