Új Szó, 2000. április (53. évfolyam, 77-99. szám)
2000-04-13 / 87. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2000. ÁPRILIS 13. Régióink Beszélgetés Bastrnák Tiborral, a Nyitrai Kerületi Hivatal elöljárójának helyettesével, a régiófejlesztési osztály megbízott vezetőjével Régiófejlesztési tervek és tapasztalatok VRABEC MÁRIA árcius tizenharmadi- ka óta Bastrnák Tibor tölti be a Nyitrai Kerületi Hivatal elöljáró-helyettesi posztját, aki a parlamenti képviselővé választott Fehér Miklóst váltotta fel. Az új elöljáró-helyettest a hivatalban töltött első hónap tapasztalatairól és terveiről kérdeztük. Rögtön a kinevezése után nem nem volt egyértelmű, a régiófejlesztési osztály vezetését is Önre bizzák-e. Az elöljáró, Peter Missík, lapunknak is azt nyilatkozta, még megfontolja a dolgot, mert szerinte ez a fontos terület egész embert kíván. Azóta megoldódott ez a kérdés? Azóta megkaptam a kinevezési dekrétumot, amely szerint a régiófejlesztési osztály vezetésével megbízott elöljáró-helyettes vatalban, milyen feladatok várták a belépés után? Az elmúlt hetekben a lakáséptésre szánt állami hozzájárulás odaítéléséről döntött a kerületi hivatal, az önkormányzatok pályázatainak elbírálásában én is részt vettem. Sajnos, a rendelkezésre álló összeg mindösze 25 millió korona B típusú lakások építésére és 29 millió inffastruktúrális beruházásokra, így csak a legjobban rászoruló települések részesülhetnek a támogatásból, mint pl. az árvízsújtotta, és komoly lakásproblémákkal küzdő Ipolyság. Magyarországi partnereink meghívására az elöljáróval részt vettem a budapesti Utazás 2000 idegenforgalmi kiállításon is, ahol a Vág-Ipoly-Duna Eurorégió részeként Pest megye és Komá- rom-Esztergom megye is képviseltette magát. A közös bemutatkozást a Neszmélyi Hídverő Napokra tervezzük, jelenleg a legfontosabb feladatunk az eurorégió intézményének lérehozása. ós gyorsforgalmi út Nyitrát Komárommal összekötő szakasza, amely az északi autópályára kapcsolódna. A távlati tervekben szerepel egy új komáromi híd építése is, az Érsekújvárt elkerülő autópálya ezért is nagyon fontos, és a közlekedési minisztérium ígérete szerint jövőre legalább a tervek elkészítésére kapunk költségvetési hozzájárulást, hogy EU támogatásokat is megpályázhassunk. Nagyon fontos az eurorégió irodáinak létrehozása. Tavaly a kormány 450 ezer koronát ígért a nyitrai irodára, ezt remélhetőleg a közeljövőben megkapjuk, és elkezdhetjük a munkát: a nemzetközi együttműködés koordinációját, a benyújtott pályázatok elbírálását, és az eurorégió népszerűsítését. A tervek szerint Komáromban is nyitnánk irodát - ennek főleg a magyar partnerekkel való rugalmas kapcsolattartás lenne a feladata, majd Pozsonyban, a Magyar Köztársaság kereskedelmi A távlati tervekben szerepel egy új komáromi híd építése is. képviselete mellett. Magyarországon - Tatabányán - a napokban nyílt meg az első eurorégiós iroda, egyelőre ez látja el az adminisztrációs központ szerepét. A kerületben főleg a Komáromi Járási Munkaügyi Hivatal ért el figyelemre méltó eredményeket a munkabörzék szervezésével. Különböző magyarországi cégek többszáz állást kínáltak fel az itteni érdeklődőknek, és a kölcsönös elégedettség egyetlen akadálya a nemzetközi egyezményekben megszabott 400- fős keretszám volt. Történt azóta ezen a téren előrelépés? Valamennyien azt szeretnénk, ha a munkaerőcsere a régiók hatáskörébe tartozna, hiszen a Nyitrai kerülettel szomszédos Komárom- Esztergom megyében csupán 4-5 %-os a munkanélküliség, tehát jelentős a befogadóképessége. Figyelembe véve a hajógyárban kialakult helyzetet, nagy segítséget jelentene nekünk, ha a közeljövőben legalább 200 fővel megemelnék a keretszámot, vagy az eurorégiós együttműködés keretén belül magunk dönthetnénk a külföldi munkavállalásról. Aporopó, hajógyár. Mit tehet Ön, az MKP komáromi származású elnökségi tagjaként és kerületi elöljáró-helyettesként azokért az alkalmazottakért, akiket az elbocsátás fenyeget? Április 3-án Nyitrán járt Mikulás Dzurinda kormányfő, akit az elöljáróval tájékoztattunk az aktuális helyzetről, arra kérve, tegyen meg mindent a rendezés érdekében. Nagyon bonyolult kérdés ez, hiszen magánvállalatról van szó, amelyért a menedzsment akarata és kellő garanciák nélkül a kormány sem tehet semmit. Ráadásul egyesek mintha azt szeretnék elhitetni a munkásokkal, hogy a mostani helyzetért a kormány a felelős, ha másért nem, hát azért, mert nem tesz ellene semmit. Ami, természetesen nem igaz, az MKP és a kormány háttértárgyalásai 1999 őszétől folynak, és amint a kormányfő is hangsúlyozta, csakis a többségi tulajdonosok tehetnek arról, hogy nem hoztak kézzelfogható eredményt. Eddig ugyanis a hajógyár vezetése nem tudta, vagy nem volt hajlandó szavatolni, hogy az esetleges hitelek vagy segélyek tényleg az alkalmazottak javát szolgálnák. Most, úgy tűnik, történt valami előrelépés, de kérdés, hogy a menedzsment által letétbe helyezett részvényekkel szabadon rendelkezhet-e majd a kormány, magyarán, milyen az értékük. A kormány gazdasági szakemberei foglalkoznak a hajógyár problémájával - erről a kormányfő is biztosított bennünket - de a végeredmény elsősorban a gyár vezetőitől függ, és elképzelhető, hogy itt is csak a kényszerfelügyelet jelenthet már megoldást. Március végén mutatták be a Nyitrai kerület régiófejlesztési tervét, amely Szlovákiában eddig az első a maga nemében. De mint minden terv, ez is pontosan annyit ér, amekkorák a megvalósítás esélyei... Természetsen ez a terv is dotációfüggő, vagyis az valósul meg belőle, amire vagy a kormánytól kapunk támogatást, vagy az EU alapoktól pályázatok útján szerzünk pénzt. Ä terv teljesítését, a pályázatokat és az elkezdett munkát is a már létező kerületfejlesztési tanács felügyeli majd, ezt még szeretnénk egy-két szakemberrel kiegészíteni. Konkrét célokat nem tartalmaz a régiófejlesztési terv, általánosan tűzi ki a követendő irányt, de, persze, ez sem kevés, hiszen a Nyitrai kerület a befektetéseket tekintve az utolsó előtti helyen áll Szlovákiában, holott adóbeszedésben a harmadik. És még ebben az elhanyagolt kerületben is a délvikék helyzete a legrosszabb, itt a legkevesebb a beruházás, legnagyobb a munkanélküliség, a megbetegedési és az elhalálozási arány. Ehhez nagy mértékben hozzájárult az is, hogy a Lévai, az Érsekújvári és a Komáromi járást az előző kormány a sorsára hagyta. Kiemelt feladatomnak tartom, hogy ügyeljek a támogatások igazságos elosztására és segítsem ennek az elhanyagolt régiónak a felzárkózását. A Nyitrai kerületről CD-room és internetoldal is készül mostanában. Mekkora az önkormányzatok érdeklődése? Az internetes honlap nyitását vállalkozók kezdeményezték, az ő indítványozásukra szólította meg a kerületi hivatal az önkormányzatokat, hogy mutassák be a történelmi, idegenforgalmi látványosságaikat, gazdasági lehetőségeiket. Az érdeklődés nem akkorra, amekkorát vártunk, vagy amekkorát megérdemelne az ötlet, de mint minden újszerű dolog, talán ez is csak az első sikerek és visszajelzések után lesz igazán vonzó. Lehet egyáltalán hatékony régiófejlesztésről beszélni úgy, hogy a kerületi hivatal csak elosztja azokat a pénzeket amelyek felhasználásáról már a kormány döntött, és a saját ötletei megvalósítására vagy sikerül pénzt szereznie vagy nem? Tény, hogy a régiófejlesztés nálunk még gyerekcipőben jár és a legtöbb esetben csak arra kapunk állami támogatást, hogy kidolgozzuk a pályázatokat amelyeket majd az ÉU-alapokhoz nyújtunk be - és jó, ha egyáltalán erre futja. Nehezen, akadozva működnek a dolgok, itthon a pénzhiány, a határon átnyúló kapcsolatok tekintetében pedig a hatáskörök hiánya miatt, hiszen amíg nem léteznek a másodfokú önkormányzatok, addig a magyarországi megyéknek sem vagyunk egyenrangú partnerei. E téren csakis a köz- igazgatási reform hozhat lényeges áttörést, mert az egyes régiók gazdasági és kulturális fejlődéséért senki sem tehet annyit, mint a kellő kompetenciákkal és saját költségvetéssel rendelkező ön- kormányzatok. Folytathatom, amit elődöm elkezdett (Somogyi Tibor felvételei) gyök, tehát a megállapodások értelmében én folytathatom, amit elődöm, Fehér Miklós elkezdett. Mik voltak az első teendői a hivaA tavaly létrejött Vág-lpoly-Duna Eurorégió országos viszonylatban is egyedülálló kezdeményezésnek számít. Hol tart most az együttműködés? Magyarországi partnereink a mi közreműködésünkkel benyújtottak egy pályázatot az EU Phare alapjához közös környezetvédelmi zöldfolyosó létrehozására. Közösen pályázunk támogatásért az eurorégiós irodák létrehozására is, mi, külön pedig szintén egy irodára, az eurorégió szlo- ákiai területének gazdasági fejlesztésére, valamint a kultúra, a turizmus és az oktatás fejlesztésére szeretnénk elnyerni a Phare támogatását. Legfőbb célunk azonban az infrastruktúra fejlesztése, ezért szeretnénk ha megépülne az 5/C Európai UniSegíteni akarom ennek az elhanyagolt régiónak a felzárkózását A magyar történelemnek abban az időszakában olyan hazafi született Borsiban, akiről mindig és mindenkor példát vehet minden magyar ember Napjainkban is időszerű II. Rákóczi Ferenc fejedelem üzenete KATÓCS GYULA özei ötszázan vettek részt a II. Rákóczi Ferenc születésének 324. évfordulója alkalmából rendezett emlékünnepségen Borsiban. Hajdú Jenő, a helyi Rákóczi Emléktársaság elnöke, a rendezvény fő szervezője üdvözlő beszédében elmondta, az ünnepség piros betűkkel íródott be a Bodrogköz történelmébe, mert ennyien egy alkalommal sem vettek részt az eddigi ünnepségeken. Rákóczi szelleme tovább él a Kárpát-medencében élők szívében, mert a nemzetiségek szabadságáért folytatott küzdelme egyedülálló a magyarság eddigi történelmében. „Olyan esemény részesei lehetünk, amely évente visszatérő, és kötelességünk részt venni rajta. Ez az a hely, ahol ezt a megemlékezést igazán átélve, a nemzeti érzésekkel éltetve mindenki maradandóan tudja teljesíteni” - mondta ünnepi beszédének kezdetén Vissy Zsolt, a magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára. Rákóczi életútját, munkásságát és érdemeit méltatva elmondta, a nagyságos fejedelmet, az akkori Magyar- ország leggazdagabb urát nem a bosszúvágy, de nem is a koronáért folyó harc, illetve a fejedelemségre, kormányzásra való törekvés vezérelte, hanem kizárólag az a hiú dicsőség, hogy eleget tegyen kötelességének, a hazának. „A magyar történelemnek ebben az időszakában olyan hazafi született ebben a házban, akiről mindig és mindenkor példát vehet minden magyar” - mondta egyebek között az államtitkár-helyettes. Köteles László parlamenti képviselő Bugár Béla parlamenti alelnök és Csáky Pál miniszterelnök-helyettes üdvözletének tolmácsolása után a Rákóczi szellemének jegyében való összefogás szükségességét hangsúlyozta; a fejedelem példamutatása napjainkban is követendő és örök érvényű. „II. Rákóczi Ferenc tevékenységére a magyar királyság szabadságának kivívására, függetlenségének biztosítására és a Kárpát-medencében élő népek boldogulásának elérésére törekedett” - kezdte beszédét Boros Miklós, Magyarország pozsonyi nagykövete, majd így folytatta: „A fejedelem nem csupán a birtokainak védelmében kelt harcra, hanem az egész ország védelme érdekében, s ezzel örökre beírta nevét a magyarság nagyjai mellé. Az itt élő népeknek a Rákóczi hagyományokra épülő koreszméi ma is vállalhatók, és kiutat jelenthetnek a jelenlegi nehéz helyzetből. Ebben, az ország más térségeihez képest mostohább sorsú régióban ugyanis mindenkor sokkal nagyobb jelentőségű volt az emberek egymásra utaltságának, kölcsönös összetartásának, kiállásuk vállalásának, s ezt a fejedelem szellemében tovább kell vinni. Ma Magyarország és Szlovákia közös célokat követ, s ebben valameny- nyien megtaláljuk közös érdekeinket. Ugyanakkor az EU-ba való közös igyekvés során nem szabad megfeledkezni arról, hogy az integrációs folyamatnak párhuzamosan kell folynia egy másik folyamattal, a térségben élő nemzeti kisebbségi közösségek jogainak, identitásának megerősítésével, ott, ahol kell, az intézethálózat megteremtésével, fejlesztésével.” A nagykövet tájékoztatott arról is, hogy a magyar kormány a jövőben is erejéhez mérten kormánypénzből és alapítványok adományaiból megpróbál hozzájárulni a fejedelem szülőházának felújításához, megőrzéséhez. Beszéde után a Rákóczi Szövetség elnöke, Halzl József köszöntötte a résztvevőket, aki a cselekvő hazafiság megőrzését hangsúlyozva szólt Rákóczi munkásságáról, hagyatékáról, ma is időszerű üzenetéről. Az ünnepségen a helyi alapiskola tanulói, a sátoraljaújhelyi Kamara Kórus és a vajai Rákóczi Tárogató Egyesület tagjai szolgáltattak műsort, majd a résztvevők a fejedelem mellszobránál és a szülőszobában levő emléktáblánál koszorúztak. A Rákóczi Tárogató Egyesület (Kázméri I. felvételei) A Magyar Köztársaság nagykövetének. Boros Miklósnak ünnepi beszéde
