Új Szó, 2000. április (53. évfolyam, 77-99. szám)

2000-04-13 / 87. szám, csütörtök

Régióink ÚJ SZÓ 2000. ÁPRILIS 13. LEPORTOLT HÍRMORZSÁK Válogatás a Komáromi Lapok 1898. április 23-ai számából Az új munkástörvény ismertetése A munkaadók és a mezőgazdasági munkások közötti jogviszonyok szabályozásáról szóló 1898. évi II. tcz. végrehajtása tárgyában a munkás igazolványokról, a gazdasági munka szerződések megköté­séről, a szerződés felbontásának eseteiről, a szerződés felbontásá­nak eseteiről, a szerződés teljesítéséről, a gazdasági napszámosok­ról, a hatóságokról és eljárásáról f. évi április hó 24-én délután há­rom órakor a városháza nagytermében nyilvános felolvasást fog tartani. A tanulságos felolvasásra Tátray József kir. Tanácsos pol­gármester külön meghívókat is bocsátott ki a gazdaközönség részé­re, a mezőgazdasági munkásokat pedig hirdetmény útján hívta fel a megjelenésre. Országos vásár A Fülöp-Jakabi tavaszi országos vásár május 2-án hétfőn fog megtar­tatni. Kedden és szerdán kirakodó vásár lesz. Tilos a kikötés Komárom szab. kir. város r.kapitányi hivatala, a következő hirdet­ményt bocsájtotta ki: Komárom sz. kir. város rendőrkapitányi hivatala a cs. és kir. műszaki igazgatóság megkeresése folytán ezennel közhír­ré teszi, hogy a katonai kincstár tulajdonát képező dunapartokon, kü­lönösen a Monostor közelében levő pionnier gyakorló-téren hajókkal, ladikokkal, vagy bármily járművel kikötni a várparancsnokság enge­délye nélkül tilos. Magyar osztálysorsjáték Sorsjegyeket eredeti árakon ad el a Pesti magyar kereskedelmi bank váltó üzlete, Budapesten. Az itt vásárolt sorsjegyekre esett a legtöbb fő- és melléknyeremény. Ezen intézet csak a tőle vett és a czégével el­látott nyerősorsjegyeket váltja be. A sorsjegyeket utánvétellel is kül­dik. Mielőbbi megrendelés már azért is ajánlatos, mert a kereslet rendkívül nagy. A halál torkában Folyó hó 17-én délelőtt Gucsi János újvárosi lakos Gáspár nevű 7 éves fiacskája a gyár-utczai oldalon bemászott a magyar államvasutak sze­mély pályaudvarára s a gépház melletti pöczegödörbe fejjel lefelé be­lebukott. A közelben foglaloskodók szerencsére rögtön észre vették a fiú balesetét s kiálló lábánál fogva kihúzták a gödörből. A szerencsét­len gyermek súlyos betegen fekszik. Pénz kormányozza a világot! Könnyű és biztos módot nyújt az együtt-kormányzáshoz a m.kir. szab. osztálysorsjátékban való részvétel, melynek fő elárusítói Fe­hér Lajos és Társa Budapest, Gizella-tér 5. szerencsesorsjegyek leg­pontosabb szállításáról biztosítanak. A Fehér Lajos és Társa czég a legjobb hírnévnek örvend, ennélfogva ajánlatos, hogy a most kez­dődő uj sorsjátékhoz a megrendelésektől ezen czégnél idejekorán gondoskodjunk, miután a sorsjegykészlet a nagymérvű érdeklődés folytán apad. Válogatta:Kamoncza Márta Kezdeti közösségépítő összejöveteleink során kialakultak azok a területek, amelyeken eredményesek lehetünk „Jó palócok" társasága Urbán Aladár, a Palóc Társaság elnöke (A szerző felvétele) BODZSÁR GYULA rbán Aladár vérbeli pedagógus, a kultúra fáradhatatlan nap­számosa. Nevéhez fűződik a Palóc Tár­saság létrehozása. Méltatlanul keveset tudunk eme magyar hagyományápolók önkén­tes művelődési társköréről, amely a művelődés, a szabad vélemény- nyilvánítás, a közhasznú eszme­csere és a kellemes társalgás igé­nyével jött létre 1989. augusztus 6-án a szklabonyai Mikszáth Kál­mán Emlékházban. Tagjai ,jó pa­lócok”, akik elsősorban a végeken, a történelmi Hont és Nógrád me­gye területén élnek. Nevezetes történelmi és jeles iro­dalmi évfordulókkal telt el a ki­lencvenes évek utolsó negyede. Elég csak megemlíteni a magyar honfoglalás 1100., a magyar forra­dalom és szabadságharc 150., a Csemadok megalakulásának 50. évfordulóját, miközben volt Mik­száth-, Petőfi- és Madách-év is. Úgy tűnik, mintha ezek között el­veszett volna a Palóc Társaság megalakulásának 10. évfodulója, amelyről alig jelent meg híradás a tömegtájékoztatási eszközökben. Vajon mi ennek az oka? - kérdez­Túlzás nélkül állíthat­om, nem jutott időnk saját magunkat ünnepelni. tűk Urbán Aladárt, a Palóc Társa­ság elnökét. Munkával ünnepeltük a jubileu­mot, és mivel szinte egymást érték a kiemelkedő évfordulók, tevé­kenységünk is szorosan kapcsoló­dott ezekhez. Túlzás nélkül állít­hatom, nem jutott időnk saját ma­gunkat ünnepelni - hangzott az egyszerű indoklás. Nehéz feladat elé állítottuk Urbán Aladárt azzal, foglalja össze dió­héjban a Társaság megalakulása óta végzett tevékenységét. Civil szervezetünk azzal a céllal alakult, hogy ápolni kívánjuk Ba­lassi Bálint, Madách Imre, Mik­száth Kálmán és a Palócföldön élt és élő és alkotó művészek emlékét és műveit. Kezdeti közösségépítő összejöveteleink során kialakultak azok a területek, amelyeken ered­ményesek lehetünk. Rendre tar­tottunk emlénapokat a Nagykürtösi járás magyar telepü­lésein. Ipolykeszin Ipolyi Arnold, Bussán és Családban Zsélyi Aladár aviatikusra, Alsóesztergályban Kubányi Lajos festőművészre, Alsósztregován és Fejsőzellőben Madách Imrére, Ipolyvarbón Szent-Iványi Ferenc országbíróra, Szécsénykovácsiban Krúdy Gyulá­ra, Ipolynyéken Pajor István publi­cistára, szabadságharcosra, Kő­várban Kubinyi Ferenc történész­re, Szelényben pedig Gyürky An­tal borászati szakíróra emlékez­tünk, és ahol mód nyílott rá, em­léktáblát avattunk. Bronz dom­borművet és emléktáblát állítot­tunk Kékkőn Balassi Bálintnak, Mikszáth-mellszobor díszíti a szklabonyai emlékház udvarát. Gyakorlatunk van már továbbkép­zések, fórumok és konferenciák szervezésében. Az 1848-49-es ma­gyar szabadságharc tiszteletére az ipolyvarbói honvédsír mellett em­lékhelyet létesítettünk, ahol min­den márciusban és októberben he­lyi és regionális ünnepséget tar­tunk neves személyiségek részvé­telével. A 150. évforduló alkalmá­ból felhívással fordultunk a világ magyarságához, hogy minden magyarok lakta településen ültes­sék el a Szabadságfát. A magyar honteremtés 1100. évfordulója al­kalmából felhívással fordultunk a felvidéki magyarsághoz, s felhívá­sunk nyomán sorra születtek a honfoglalási emlékművek Dél- Szlovákiában, például Dunaszer- dahelyen, Királyhelmecen, Szé­csénykovácsiban, Kőkesziben, Ipolybalogon, Ipolyvarbón. A ma­gyar őstörténettel való ismerke­dés és magyarságismereti képzés céljából 1996 óta minden nyáron megrendeztük az Örökség Népfő­iskolái Tábort Ipolyságon, amely­nek neves előadói és visszatérő résztvevői vannak a Kárpát-me­dencéből. Szerény kiadói tevé­kenységet is folytatunk. Jó Paló­cok címmel negyedévenként meg­jelenő hírmondót juttatunk el tag­jainkhoz. Színes albumot jelentet­tünk meg Kubányi Lajos festmé­nyeiből, kiadtuk a szklabonyai Mikszáth-ház és az alsósztregovai Madách-emlékhely múzeumi ve­zetőjét, általunk látott napvilágot Csernyik Ilona paraszti önéletírá­sa A világ terhe címmel. A Mik- száth-évben képeslapot, a Ma- dách-évben falinaptárt adtunk ki. Támogattuk Hrubík Béla első ver­seskötetének (Az életfa árnyéká­ban) megjelenését a Mikszáth Ki­adóban, s a Zsélyi Aladár életét és munkásságát bemutató Magyar Ikarosz című könyvet. Az ipolyvarbói székhelyű Palóc Társaság elnöke terveikről szeré­nyen csak annyit mondott, hogy az éves tennivalókon túl magyar ^ nemzeti közösségünk megtartása és gyarapítása, eredményeinek megismertetése és népszerűsítése is céljuk, a jövőben pedig szeretné­nek otthont teremteni a Palóc Tár­saságnak, felépíteni a Palóc Ta­nyát, ahol előadó- és kiállítóterem, szállás, étkezési lehetőség s adat­bázis állna a jó palócok rendelke­zésére. Reményt és biztatást szeretnénk adni a szlovákiai magyaroknak, hogy bízzanak a jövőben, ne adják fel a reményt, mert nem szabad meghátrálni, hiszen „tengernyi könnynél többet ér egy csöppnyi tett” - mondta búcsúzóul Úrbán Aladár. Paláston, ahol 350 tagja van a Csemadok szervezetének, a lakosok tiszteletben tartják őseik hagyományait, megbecsülik a mát, és bizakodva tekintenek a jövőbe Pezsgő kulturális élet a községben SZONDI IRÉN N apjainkban a Cse­madok kevés alap­szervezete dicseked­het azzal, hogy me- ■*■■■■** nyecskekórusa, férfi­kórusa és tánccso­portja van. Tiszteletben tartják őse­ik hagyományait, megbecsülik a mát, és bizakodva tekintenek a jö­vőbe. A Csemadok palásti alapszervezet­ének 350 tagja van, elnöknője 1992 óta Szarka Katalin. Tavaly májusban ünnepeltük fennállá­sunk 50. évfordulóját. Nagy öröm­mel köszönthettük az 1969-ben alakult „Búzavirág” menyecskekó­rus alapító tagjait. A kórus az évek során kibővült, megfiatalodott és részben hagyományőrző csoporttá alakult. Alapító tagjai a közelmúlt­ban 90 népdalt énekeltek magnó­szalagra. Hosszú hallgatás után a férfikórus is újjáalakult. Vezetőjük ifj. Oszoli László. A „Nevesincs” tánccsoport 10 tagú, vezetőjük Czúth Erika tanítónő. A falusi élet­nek talán nincs olyan mozzanata, amelyet harmincfős kultúrcsopor- tunk ne dolgozott volna fel szín­padra. Itt említeném a Lako­dalmast, a Fonót, a Tollfosztót, a Disznótort, a Kukoricafosztást, a Vidám vasárnap délutánt és leg­A palástiak büszkék falujukra A falusi hagyományok egyes mozzanatait elevenítik fel utolsóként a Farsangi szokásokat. Januárban „Tegnap és ma” címmel találkozót szerveztünk nyugdíjasa­inkkal, akikkel állandó kapcsolatot tartunk fenn. Ez év január 29-én ál­arcosbált szerveztünk. Február 12- én megtartottuk a hagyományos batyubálunkat, ahol farsangi szo­kásokat elevenítettünk fel. A szü­netekben, amikor a zenekar nem játszott a férfikórus tagjai hallgató­kat énekeltek a közönséggel, egé­szen hajnalig. Márciusban Farsangi mulattató címmel vidám esztrád- műsort készítettünk, sok-sok hu­morral, dallal. A jelenetek közti szünetekben nótáztunk, amit a kö­zönség külön tapssal jutalmazott. A 2000. év legtöbb rendezvényé­nek bevételét csoportunk a szabad­téri színpad felújítására fordítja. A kultúrcsoport tagjait valami külö­nös tenniakarás köti össze és viszi előre. A kisiskolás gyerekektől a középiskolásokig, a rohanó vállal­kozókig, a kismamákig, a három- négygyermekes anyukákig és apu­kákig mindenkire számíthatunk. A nyugdíjasokról nem is beszélve. Mindenki tudása és tehetsége leg­javát nyújtja, mindenki egyformán fontos és nélkülözhetetlen. (Archív felvételek)

Next

/
Oldalképek
Tartalom