Új Szó, 2000. március (53. évfolyam, 50-76. szám)

2000-03-22 / 68. szám, szerda

6 Politika ÚJ SZÓ 2000. MÁRCIUS 22. II. János Pál Ammánban mutatott be misét, majd tegnap este Izraelbe utazott Vallási szolidaritást akar a pápa Betlehemi fogadtatás. A palesztinok tárt karokkal várják a pápát (CTK/AP) Vlagyimir Zsirinovszkij szövetséget javasol Késői ellenzéki ébredés Peking a végsőkig harcol Peking. Kína a végsőkig fog küzdeni, ha az Egyesült Álla­mok az emberi jogok kérdé­sében keresi a konfrontációt -jelentette ki Tang Csia- Hszüan kínai külügyminisz­ter Richard Holbrooke ameri­kai ENSZ-nagykövettel foly­tatott megbeszélésén. Tang azután tette e kijelentést, hogy az USA bejelentette: Kí­nát bíráló határozatot készül benyújtani az ENSZ emberi jogi bizottságának Genfben hétfőn kezdődött éves ülés­szakán. (MTI) Ellenzéki elítélése Moszkva. Az Amnesty International (AI) emberi jogi szervezet állásfoglalása sze­rint ellenzéki fellépése miatt ítélték 6 év börtönre Andrej Klimovot, a fehérorosz parla­ment egykori tagját. A 41 esz­tendős Klimovot egy bíróság adócsalásban mondta ki bű­nösnek, és hat évi börtönre valamint vagyonelkobzásra ítélte. Az AI emberi jogi szer­vezet szerint a büntetés igazi oka az, hogy Klimov 1995- ben a fehérorosz nemzetgyű­lés felsőházának tagjaként szembeszállt Alekszandr Lukasenko államfő hatalmi törekvéseivel (MTI) Hágában a mostari keresztapa Hága. A zágrábi hatósá- ' gok - hosszas huzavona után - elindították Hágába az ENSZ-törvényszék által háborús és emberiség elleni bűncselekményekkel vádolt boszniai horvát Mladen Naletilicet. Az 53 éves volt „mostari keresztapát” külön­legesen felszerelt repülőgé­pen szállították a holland fő­városba. A Nemzetközi Tör­vényszék még 1998 végén emelt vádat Naletilic ellen, hercegovinai muszlimokkal szemben 1993-ban és 1994- benn elkövetett kegyetlenke­dések miatt. A néhai Franjo Tudjman elnök kormánya azonban megtagadta a ki­adását. (MTI) Angela Merkel, a német CDU leendő pártvezére. Az eddigi főtitkár elfogadta a jelölést. (Ctk/ap) Elnapolták a náci orvos perét Bécs. Meghatározatlan időre elnapolták Heinrich Gross egykori náci orvos pe­rét, akit azzal vádolnak, hogy az eutanáziaprogram keretében legalább kilenc gyermek megölésében ml’ködött közre a háború idején. A per hatalmas ér­deklődés és ebből következő­en tumultuózus jelenetek közepette kezdődött volna meg. Ám Heinrich Gross ügyvédje arra hivatkozott, hogy az orvosok szombaton súlyos, érrendszeri eredetű elbutulást állapítottak meg a 84 éves vádlottnál. (MTI) Ammán. Közel-keleti zarándokút- ja második napján több tízezer ka­tolikus hívő előtt mutatott be mi­sét II. János Pál pápa, aki szentbe­szédében a kereszténység és a kö­zel-keleti vallások közötti szoro­sabb kapcsolatokért és a katoliku­sok egységéért fohászkodott. Az idősödő egyházfőt melegen fo­gadta Jordánia kis lélekszámú ka­tolikus közössége, illetve a hásimita királyság politikai és val­lási vezetése. A szentmisén részt vettek a jordániai királyi család tagjai. Ötven bíboros és püspök, s közel száz katolikus pap vette kö­rül a katolikus egyházfőt. A pápa szentbeszédében azért fohászko­dott, hogy „erősödjenek a kötelé­kek a kereszténység és más, a Kö­zel-Keleten virágzó nagy vallások között”. A pápa egységre szólítot­ta fel a Közel-Keleten élő katolikus hívőket. „Talán az egyház segítsé­gével elsődleges céllá válhat az egység és a szeretet. így tudunk leginkább munkálkodni az igazsá­gért, a megbékélésért és a békéért. Az egységtől és a szolidaritástól függ a jövőtök” - intézte szavait a hívőkhöz a szentatya. A pápa szentbeszédében nem érintette a feszült közel-keleti politikai hely­zetet. Az éljenző tömeg „Viva, Pa- pa-t” harsogott. Hetvenezer hívő vett részt a szentmisén az ammáni nemzetközi stadionban. Az egybe­gyűltek közül sokan a Jordániával szomszédos közel-keleti orszá­gokból érkeztek. Libanonon és Szírián kívül Irakból is érkeztek katolikus hívők. A kétórás szent­mise végén a pápa néhány arab Tajpej/Peking. A tajpeji par­lament engedélyezte a köz­vetlen kereskedelmi, szállí­tási és postai kapcsolatokat a Tajvani-szorosban lévő két kis sziget, Kemoj és Macu, il­letve a velük szemközti két kínai kikötőváros, Hsziamen és Mavej között. mti-hír A döntést megfigyelők a jóindulat gesztusaként értékelik, és össze­függésbe hozzák Csen Suj-pien tajvani elnökké választásával. „A törvény jóváhagyása Más szóval Kemoj és Macu felválthatja Hong­kongot a Tajvan és a szárazföldi Kína közötti közvetítő csatorna szerepében” - mondta Csen Csing-pao Kuomintang-párti tör­vényhozó. A szigetek és Kína kö­zött virágzik a csempészet, míg a 'Kínába irányuló áru- és tőkeforga­lom zömmel Hongkongon át bo­MTI-HÍR Bécs. Thomas Klestil elnök teg­nap újabb sikertelen kísérletet tett arra, hogy a szankciók elleni közös állásfoglalás kidolgozására egy asztalhoz ültesse a kormány­pártok és a két ellenzéki párt ve­zetőit. Az államfő tegnapra hívta meg a négy parlamenti párt elnö­két, miután hétfőn nem sikerült egyezségre jutniuk. Az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) el­nöke, Alfred Gusenbauer és a zöl­dek vezetője, Alexander Van der Bellen elvetette Wolfgang Schüs­sel ötletét, hogy közösen minősít­szót mondott az egybegyűltekhez. II. János Pál ezután a Jordán fo­lyóhoz ment, ahol a keresztény hit szerint Keresztelő Szent János nyolódik. A tajvani cégek közel 40 milliárd dollár értékben invesztál­tak Kínában. Richard Holbrooke amerikai ENSZ-nagykövet Pekingben ösz- szeült Tang Csie-hszüan külügy­miniszterrel. Holbrooke megerő­sítette: Pekinghez hasonlóan Wa­shington is úgy tekinti, hogy Taj­van és a szárazföld az „egyetlen Kína” részei, és békés tárgyalások­Ehhez fogható csapat­összevonásra a 60-as évek óta nem volt példa. ra ösztökélte mindkét felet. Wa­shington Tajvanra is indít küldőt tét, Lee Hamilton ex-törvényhozó személyében, aki ma készüí mér­sékletre inteni az új tajpeji vezető­ket. Mindenesetre a tajvani hadse­reget ismét fokozott készültségbe helyezték. Az egyik lap szerint eh­hez fogható csapatösszevonásra sék a tizennégyek szankcióit „alaptalannak, túlzottnak és az EU-szerződésekkel ellentétes­nek”, s így támogassák meg Schüsselt a lisszaboni csúcsra. Mindössze annyiban tudtak meg­állapodni, hogy egyfelől minden párt javasolja olyan, formába ön­tött európai eljárásrend kidolgo­zását, amely meghatározza, mely esetekben és milyen feltételek mellett lehet szankciókat hirdetni egy tagállam ellen, másfelől hogy mind a négy párt elítéli a külön­böző osztrák szervezetek és ma­gánszemélyek elleni hátrányos megkülönböztetést. Klestil azt megkeresztelte Jézust. A szent­atya este indult Izraelbe, ahol ta­lálkozik az izraeli állam és kor­mányfővel is. az 1960-as évek óta nem volt pél­da. Emiatt a tajvani fegyveres erőknél újra fokozott harckészült­séget rendeltek el. A Kínai Népköztársaság soha sem fog tárgyalni Tajvan függetlensé­gét pártfogoló személlyel vagy párttal. Ezt a kínai miniszterelnök jelentette ki. Csu Zsung-Csinek az Új Kína állami hírügynökség által ismertetett szavai azután hang­zottak el, hogy a Kínai Népköztár­saság elnöke, Csiang Cö-min is előfeltételeket támasztott a Csen Suj-pien személyében a hétvégén függetlenségpárti elnököt válasz­tó Tajvannal szemben. Csiang hét­fői nyilatkozatában követeléssel „üzent” Csennek, a szárazföldi Kí­nától a polgárháború nyomán el­szakadt, s 1949-ben a Kínai Köz- társágot kikiáltó sziget új vezető­jének. Eszerint Peking elvárja, hogy bármiféle kétoldalú tárgya­lás előtt Tajvan elismerje: egy Kí­na van, s annak elválaszthatatlan része Tajvan. akarta volna megbeszélni a pár­tok képviselőivel, hogy levélben szólítsák fel a tizennégyeket „a szankciós verseny megfékezésére és a megfelelő eljárásrend kidol­gozására”. Ám a hétfői kudarc után a kancellár úgy nyilatkozott, hogy Klestil meghívásáról csak a sajtóból értesült, és elfoglaltsága nem engedi, hogy megjelenjen az elnöki hivatalban. Az SPÖ és az Osztrák Zöld Párt elnöke elment Klestilhez. A két kormánypárt a találkozóról való távolmaradással mintegy az ellenzék körébe szo­rítja az államfőt - állapították meg megfigyelők. MTI-TUDÓSÍTÁS Moszkva. Ellenzéki szövetség kiala­kítását, közös jelölt indítását java­solta az orosz elnökválasztásokon Vlagyimir Zsirinovszkij, a Liberális Demokrata Párt vezére. Zsiri­novszkij szerint Vlagyimir Putyinnal szemben az ellenzéknek közös jelöl­tet kell indítania, s ezért ő hajlandó lemondani elnökjelöltségéről akár a kommunista Gennagyij Zjuganov, akár a liberális Grigorij Javlinszkij javára. Az LDP első embere sürgős konzultációkat javasolt e kérdésről, igaz, igencsak megkésve: ajelöltek ugyanis már csak tegnap éjfélig je­lenthették be visszalépésüket a vá­lasztási törvény értelmében. Zsiri­novszkij közölte azt is, hogy ameny­Brüsszel. Az Európai Unió külügy­miniszterei hivatalosan is elfogad­ták azt a döntést, amelynek értel­mében hat hónapra felfüggesztik a Jugoszláviát sújtó légügyi embar­gót. A miniszterek már egy hónap­pal ezelőtt meghozták az elvi hatá­rozatot erről, a szankcióenyhítéshez azonban még szükség volt hivatalos döntésre is. Utóbbit az tette lehető­vé, hogy egyúttal megegyeztek a Belgrádot sújtó más rendszabályok fokozásában is. Mint Hubert Védri- ne francia külügyminiszter elmond­ta, utóbbin nem a pénzügyi szankci­ók kiterjesztése értendő, hanem MTI-HÍR New York. Az ENSZ egyik tudomá­nyos kutató intézménye olyan ja­vaslattal állt elő, hogy kivételes esetben meg kellene vonni a vétó­jogot a Biztonsági Tanács egyik vagy másik állandó tagjától. Az ENSZ-egyetemnek nevezett, tokiói székhelyű intézmény tanulmánya szerint olyan esetekben kerülhetne sor erre, amikor népirtás megaka­dályozásához kell a nemzetközi fellépés, de egyik vagy másik BT­Kiapadtak a MTI-TUDÓSÍTÁS Moszkva. Ruszlan Ausev ingus el­nök bejelentése szerint a csecsen menekültek nem kapnak már ke­nyeret és meleg ételt, mivel a köz­társaság anyagi forrásai és élelmi­szer-tartalékai kiapadtak. Ausev emlékeztetett, Vlagyimir Putyin ál­lamfő már korábban anyagi segítsé­get ígért Ingusföldnek a több mint Jeruzsálem. Ciszjordánia területé­nek újabb 6,1 százalékán Izrael át­adta a teljes ellenőrzést a Jasszer Arafat vezette Palesztin Hatóság­nak. Az elsősorban Ciszjordánia déli részét érintő átadásnak mely­nek révén a palesztin fél immár a Jordán folyó nyugati partján fekvő területek mintegy 40 százalékát tartja teljes egészében vagy rész­ben ellenőrzése alatt - már január­ban meg kellett volna történnie a Sarm-es-Sejkben tavaly szeptem­ber kötött izraeli-palesztin megál­lapodás értelmében. Az izraeli kor­mány vasárnapi döntésének meg­felelően Izrael Rámalláh, Bede­nyiben második forduló lesz, akkor ő Gennagyij Zjuganovnak, a kom­munisták jelöltjének támogatására szólítja fel híveit. Korábban három jelölt: Grigorij Javlinszkij, Konsz- tantyin Tyitov szamarai kormányzó és Jevgenyij Szavosztyjanov volt el­nöki tanácsadó már folytatott kon­zultációkat esedeges összefogásuk­ról, de az egyeztetések nem vezet­tek eredményre. A március 26-i vá­lasztásokon 12 jelölt indul - köztük egy nő is, Ella Panfilova volt minisz­ter -, de a felmérések szerint Vla­gyimir Putyin biztos befutónak szá­mít, Csak az a kérdés, hogy fölényét sikerül-e már az első fordulóban kellő mértékben érvényesítenie, vagy pedig szükség lesz az április 16-i második fordulóra. azok erősítése. A pénzügyi korláto­zások közé tartozik a külföldön lévő jugoszláv javak befagyasztása. A lé­gi embargó feloldását a szerb ellen­zék is kérte. Több EU-tagállam azonban csak azzal a feltétellel volt hajlandó elfogadni, hogy párhuza­mosan fokozzák a nyomást a belg­rádi hatalomra. Brit illetékesek pél­dául úgy nyilatkoztak, hogy a Milo- sevics-rezsimre nehezedő nyomás egy pillanatig sem enyhülhet. A pénzügyi szankciók pontos megszö­vegezésére napokon belül sor kerül. A szigorítások közétartozik a Milo­sevics köréhez tartozókra vonatko­zó vízumtilalom kiteijesztése illetve külföldi javainak visszatartása is. tag meg akarja akadályozni vétójá­val a beavatkozást. A javaslat sze­rint ilyen esetekben elég lenne az állandó tagok többségének dönté­se a beavatkozáshoz. A tanulmány mindazonáltal megállapítja: a je­len helyzetben még nincs nemzet­közi jogi lehetőség arra, hogy fi­gyelmen kívül hagyják bármely ál­landó BT-tag ellenkezését, tehát a NATO vétett a nemzetközi jog el­len, amikor a Biztonsági Tanács hozzájárulása nélkül indított légi háborút Jugoszlávia ellen. források 200 ezer menekült ellátásához, de a köztársaság mindeddig nem kapott pénzt. Az ingus elnök arra figyel­meztetett, hogy nem apad a csecsen menekültek száma, mi több, a déli hegyekben vívott harcok miatt egy­re többen keresnek menedéket Ingusföldön. Az Argun szorostól nyugatra fekvő Komszomolszkoje falu csaknem kéthetes ostrom után teljesen orosz ellenőrzés alá került. hem, Hebron és Jerikó körüli tele­püléseket adott át a palesztin fél­nek. Az újabb területek átadását megelőző huszonnégy órában ugyanakkor két súlyos incidens is történt. Ciszjordánia déli részén iz­raeli gyanú szerint palesztin szél­sőségesek megsebesítettek három izraelit, egyikük állapota súlyos. A merényletet követően riadóké­szültségbe helyezték az izraeli had­sereget, amely azt a feladatot kap­ta, hogy állítson meg minden gya­núsnak tűnő járművet. Az egyik út- torlasznál a katonák tüzet nyitot­tak egy autóra, amelyben egy pa­lesztin házaspár ült. A lövések kiol­tották a 45 éves asszony életét, fér­je súlyosan megsebesült. Peking nem módosít álláspontján, az Egyesült Államok is az „egyetlen Kína" híve Fokozott készültségben a tajvani hadsereg Nem született közös nyilatkozat Ausztriában az Európai Unió szankciói ellen Klestil ellenzékbe szorítva Felfüggesztik a Jugoszlávia elleni légügyi embargót A nyomás nem enyhül MTI-HÍR Javaslat a BT-tagok vétójogának alkalmi megvonására Kit disztkriminálható? Ingusföld már nem látja el a csecsen menekülteket Két súlyos incidens Ciszjordániában Újabb területek átadása MTI-HÍR

Next

/
Oldalképek
Tartalom