Új Szó, 2000. március (53. évfolyam, 50-76. szám)

2000-03-08 / 56. szám, szerda

Kultúra

ÚJ SZÓ 2000. MÁRCIUS 8.

A Böngésző nyertesei

A Vasárnap 9. számában feltett kérdésre a héten 468 helyes megfejtés érkezett. E héten az 500-500 koronát Tóth Angelika oroszkai, Lengyel Éva somorjai és Kutruc István ógyallai olvasónk nyerte. Gratulálunk! A helyes megfejtés: hatodik. (A 286/1992 Tt. számú adótörvény 36.§-a alapján a nyeremények összegéből 20 % jövedelemadót vonunk le.)

Könyvbemutató a Vámbéryben

Dunaszerdahely. Holnap 18 órakor a Vámbéry Irodalmi Kávéházban a Lilium Aurum Kiadó bemutatja Magyar Zoltán Petőfi a Felvidéken című könyvét. A műsort Hodossy Gyula, a Lilium Aurum Kiadó igazgatója nyitja meg. A könyvet Kovács László, a somoijai gimnázium igazgatója mutatja be. Közreműködnek a Dunaszer- dahelyi Magyar Tannyelvű Gimnázium diákjai, (ú)

Kányádi Sándor író-olvasó találkozón

Tomalja/Rozsnyó. Az olvasókkal találkozik ma Tornaiján 14 és 18 órakor a kortárs magyar irodalom egyik legjelesebb alakja, a Kolozsvárott élő Kányádi Sándor. A költővel holnap Rozsnyón 10 órakor a diákok, majd 16 órakor a felnőtt olvasók találkozhatnak a városháza első emeleti termében, (ú)

SZÍNHÁZ

POZSONY

NEMZETI SZÍNHÁZ: A varázsfuvola 19 KIS SZÍNPAD: Az oroszlán télen 19

KASSA

ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Figaro házassága 19 THÁLIA SZÍNHÁZ: Kakuk Marci szerencséje 18

KOMÁROM

JÓKAI SZÍNHÁZ: A kőszívű ember fiai 14

MOZI

POZSONY

HVIEZDA: Tamás, a solymász (cseh-szlov.) 15 A félkegyelmű visz- szatér (cseh) 18 MLADOST: A fiúk nem sírnak (am.) 15.15,17.30, 20 TATRA: Ideglelés (am.) 15.30,18, 20.30 ISTROPOLIS: Anna és a király (am.) 17.45, 20.30 A bennfentes (am.) 17.30, 20.30 NOSTALGIA FILMKLUB: Brian élete (ang,) 18.30,20.45 CHARLIE CENTRUM: A hat mesterlövész (szl.-cseh) 18.45 Toy Story 2. (am.) 16, 17 Mindenki, akit szeretek (cseh) 19 A csaj nem jár egyedül (am.) 17.30, 21 Hatodik érzék (am.) 20.35 Kicsikém - Sir Austin Powers II. (am.) 17, 20.30 Nevada Smith (am.) 18 Gombköpők (cseh) 20.30 Különleges teremtmények (cseh) 19.30

KASSA

DRUZBA: Tamás, a solymász (cseh-szl.) 15.30 A bennfentes (am.) 17.15, 20 TATRA: Kicsikém - Sir Austin Powers (am.) 16, 18, 20 CAPITOL: Tamás, a solymász (cseh-szl.) 16, 18 Ember a Holdon (am.) 20.15 ÚSMEV: Anna és a király (am.) 16,19

DÉL-SZLOVÁKIA

ROZSNYÓ - PANORÁMA: South Park (am.) 17,19 LÉVA - JUNIOR: A 13. harcos (am.) 16.30, 19 GALÁNTA - VMK: A Thomas Crown ügy (am.) 17.30, 20

GYŐR

CINEMA CITY: Árvák hercege (am.) 14.45,17.45, 20 A tehetséges Mr. Ripley (am.) 14.15,17,19.45 A szörny (am.) 16,18, 20 Zuhanás (am.) 13.30 Asterix és Óbelix (fr.) 13.15 Stigmata (am.) 15.30, 17.45, 20 Sivatagi cápák (am.) 13.30, 15.45, 18, 20.15 Amerikai szépség (am.) 15, 17.30, 20 Párbaj (am.) 14.15, 16.15, 18.15, 20.15 Anna és a király (am.) 14.30, 17.30, 20.30 A csontember (am.) 15,17.30, 20 Kétszázéves ember (am.)

A héten még megtekinthető a Frank Miklós-kiállítás

Csendéletek, virágok

KAMONCZA MÁRTA

Párkány. „Vasárnapi sétája közben gázolta el Frank Miklóst egy 110 km-es sebességgel száguldó autó, mely kioltotta az életét. Festményeinek nagy részét még azon éjjel ellopták” - állítja özvegye. - „Ezzel a kiállítással is azoknak a lelkiismeretére próbálunk hatni, akik a szörnyű balesetet előidézték, és azokra, alcik néhány órával a szörnyűség után ellopták az alkotásait” - fűzi hozzá lánya, Frank Ingrid.

Frank Miklós 1927-ben Párkányban született. Esztergomban, Budapesten és Pozsonyban tanult, nyugdíjba vonulásáig tervezőként dolgozott, főleg hidakat tervezett. Fiatalkori alkotásait főleg a virágok, a csendéletek jellemzik, későbbi festményeinél viszont már a tájképek dominálnak. Dolgozott olajjal, tussal és krétával. Alkotásait bemutatták a szülővárosán kívül Pozsonyban, Magyarországon és Olaszországban is. Miután képeinek jelentős részét a balesete utáni éjszaka alatt ellopták, a Párkányi Városi Galériában látható kiállításon már csak a megmaradt alkotások vannak jelen. A kiállítás anyaga három részre osztható: az első részben 1991-ig készült képei vannak. A második részben a párkányi tájat ábrázoló képei láthatók. Ezek a Duna és a Garant folyók jellegzetes motívumait örökítik meg. A harmadik részbe tartozó képeken főleg a kék és a vörös szín dominál. Ezek az alkotások színes fényképekről készültek, de érezhető rajtuk a festő korládan fantáziája. .Azáltal, hogy el kellett mennie, mindnyájan szegényebbek lettünk. És szomorúak, hogy e posztumusz kiállításon csak a fosztogatók által meghagyott munkái révén emlékezhetünk rá” - mondta Csicsay Alajos, aki a kiállítást megnyitotta.

Széljegyzetek Tököly Gábor Ki kicsoda Rozsnyón című kötetéhez. Monumentális történelmi merítés, hiányosságokkal

Egymáshoz kapcsolódó sorsok

GÖMÚR KISHONT! TÉKA

Tököly Gábor

Ki kicsoda Rozsnyón

Ehhez hasonló kötet nem jelent meg mostanában a máskülönben igencsak megszaporodott történeti kiadványok sorában. Az egy-egy történelmi vármegyéhez vagy tájegységhez kapcsolódó történeti kutatások eredményeit közreadó könyvek között kiemelt hely illeti meg Tököly Gábor munkáját.

DUSZA ISTVÁN

Törekedett arra, hogy a Rozsnyó városával kapcsolatos írásbeliség kezdeti időszakától napjainkig tárja fel az általa jelentősnek vélt, Rozsnyóhoz kötődő személyek adatait. Az így megszületett rozs- nyói „who’s who” nemcsak a regionalitásnak áldoz, hanem történelmünk valamikor ott járt nagyjainak és más befolyással bírt személyiségeinek a tettei előtt is tiszteleg.

Mindennek a minőségi ismérveiről azért is nehéz írni, mert a recenzensnek nincsenek birtokában azok az ismeretek, de nagyobbrészt azok a források és dokumentumok sem, amelyek alapján a rozsnyói „ki kicsoda” szerzője dolgozott. Azt azonban tüzetesebb olvasás után ki lehetett deríteni, hogy bár a könyv nagyobbrészt egy évekkel ezelőtt lezárt, de legalábbis kutatásában felfüggesztett állapotot őrzött meg, mégis belekerültek a kiadványba olyan élő személyek is, akiket a szerző érthető okokból megtisztelt. Kimaradtak viszont olyanok, akiknek mindenképpen helyet kellett volna szorítani, legalább egy-egy tömör említés mértékében. Ezek közé tartozik Ibos Dezső református lelkipásztor és teológia tanár, aki évekig szolgálta az Istent a rozsnyói gyülekezetben. Ha belekerült a könyvbe a kiváló tehetségű Szabó Ottó festőművész, aki tudomásom szerint legfeljebb születésével kötődik a városhoz, megérdemelt volna néhány sort Ulman István fafaragó, közéleti szereplő is, aki - tudomásom szerint - ma is a város lakója. Következetességét erősítette volna a szerzőnek, ha az iskolák valamikori igazgatóit kivételezés nélkül

megemlíti. Elvégre egy ilyen könyv a jövendőnek is jelezheti, hogy ki volt a város jelenlegi legfiatalabb iskolájának, a református magyar alapiskolának az első igazgatója. Tudományos szempontjaira vet árnyékot, hogy kihagyta a kötetből Bocsárszky Attila és Fabó Tibor színészeket (lásd: Sunyovszky Szilvia, Mák Ildikó). Az meg nemcsak a mai és az eljövendő idő rozsnyói polgáraival szemben méltatlan, hogy Badin Ádám kortársunk, mint napjaink egyetlen szlovákiai magyar magánszínházának (a rozsnyói Meseszínház) megalapítója és működtetője, a Palóc Mesemondó Verseny kiötlője, kimaradt a felsorolásból.

Másfajta esetlegességről tanúskodik, hogy az egykoron a városban tanuló Fábry Zoltán író műveinek felsorolásában nem jutott hely A

vádlott megszólal című esszéje, az Összegyűjtött írásai és az 1991- ben Üresjárat 1945-1948 címmel megjelent naplója említésére. Ezzel szemben igencsak tekintélyes terjedelmű az a bibliográfia, amit a szerző saját munkája értékeinek igazolásaként állított össze, benne a „rozsnyói ki kicsoda” bizonyára legfrissebb, 1999 áprilisában megjelent bibliográfiai hivatkozásával. Márpedig, ha 1999 áprilisában a szerzőnek még lehetősége volt bizonyos adatokkal kiegészíteni a kötet anyagát, akkor még inkább nehezményezhetőek az egyes évszámokban megjelent elírások. Nem kevésbé emelte volna a főhajtást érdemlő tudományos vállalkozás értékét, ha a Bevezetőben említett Petőfinek az Úti jegyzetekből vett hasonlatát („mint az alamizsnakrajcár a koldus kalapjában”)

pontosan idézte volna a Petőfi Sándor címszó alatt is, a koldus kalapjában megbúvó ezüstkrajcár helyett. Ezek után ne lepődjünk meg, ha az Úti jegyzeteket már nem olvasó, de a saját „ki kicsodájukat” lokálpatrióta büszkeségből megvásárló mai rozsnyóiak majd ezüstkrajcámak mondják azt, ami Petőfinél még „alamizsnakrajcár” volt, kötőjel nélkül, ellenkezve a Tököly Gábor Bevezetőjében olvasható nyelvi formával.

Más kérdéskört vet fel a kötetben szereplő Száraz György, az ötven- hét évesen 1987-ben elhunyt író személye kapcsán néhány tény. Téved a szerző, amikor Szárazzal kapcsolatban „egy lírai karcolatot” emleget, amelyben ifjúkora Rozsnyójáról írt. A Tornyok és temetők című vallomásos esszéjén túl, jelentős helyet szentelt Rozsnyónak a magyarországi zsidóság sorsát a puha kádári diktatúrában először elemző Egy előítélet nyomában című könyvében (Egy előítélet nyomában. Magvető. Bp. 1976.) is. Ennek a 247. oldalán említi azt a Fuchs bácsit, akinek a csucsomi gettóba hurcolása után szabad rablás alá esett a papírkereskedése, ahonnan akkor gyerekként az író színes tintákat lopott. Valószínűleg ez a személy azonos a rozsnyói ki kicsodában szereplő Fuchs József könyvkiadóval, könyv- és papírkereskedővel. Hogy zsidó volt, azt Száraz György könyvéből lehet csak tudni, mert Tököly Gábor ezeket a tényeket egyes személyek esetében elhallgatja. Lehet, hogy rajta kívül nem is élt más zsidó vallású polgár a városban. A Ki kicsoda Rozsnyón című kötet szerint valószínűleg nem.

A Gömör-Kishonti Téka sorozatban a somorjai Méry Ratio kiadó vállalta azt a nehéz feladatot, amely egy ilyen kötet kiadásával jár. A recenzens kifogásai bizonyára eltörpülnek a Ki kicsoda Rozsnyón című kötet mindenképpen monumentális történelmi merítésével szemben. Ha érintik is a hét évszázadból közreadott adatokat, mégiscsak Tököly Gábor vállalkozásának a fontosságát és értékét emelik ki, amit tovább növelhetett volna, ha a ezeket a szembeödő hibákat elkerüli.

Március 14. és 17. között a mozirajongók válogatást láthatnak a 30. Magyar Filmszemlén bemutatott alkotásokból

Magyar Kulturális Napok Pozsonyban

6 : 3, avagy játszd újra, Tutti (R.: Tímár Péter)

Az évszázad mérkőzése, az angol-magyar 1953. november 25- én délután negyed négykor kezdődött. Hónapok óta erre várt az egész ország. Néhány perccel a kezdőrúgás előtt megjelenik egy férfi, és elrontja a szurkolás örömét; bemondja előre a gólokat. Minden gólja tutti. Senki sem ismeri, senki nem tudja, honnan jött. Mint a végzet száguld egyik színhelyről a másikra, de mert képtelen lakatot tenni a szájára, mindenhonnan kidobják. De honnan tudja a gólokat? És mi lesz vele?

(Március 14., Tatra mozi, 19.00)

Egy tél az Isten háta mögött (R.: Can Togay)

A történet a kelet-európai fordulat évében játszódik, egy kis hegyi faluban. Radi és Ladu együtt járnak moziba. De nemcsak ők, az egész falu lelkes mozibajáró. Egy nap balesetet szenved a motoros, aki a központból szállítja a filmeket. A falu filmek nélkül marad. A kocsmáros elfeledett filmtekercseket fedez fel. Ladus és a kocsmáros felesége, Lina újabb és újabb történetekké ragasztják össze a régi filmeket. A behavazott, külvilágtól elvágott faluban az emberek egy álomvilágba merülnek. Eközben Siniak, a favágó keresi az alkalmat, hogy gyermekkori szerelme, Lina közelében lehessen. (Március 15., Tatra mozi, 18.00)

Európa expressz (R.: Horváth Csaba)

A film fiatal sztárok felvonultatásával arra vállalkozott, hogy a kilencvenes évek magyar realitását egy kalandfilm keretein belül, szórakoztatva mutassa be. Főhősei épp első hivatalos megbízatásúid lezárásán dolgoznak: egész közel állnak ahhoz, hogy egy Zavarov nevű, fél Európa által körözött, a volt Szovjetunió területéről származó maffiózót rács mögé dugjanak. Az „amatőrnek” bélyegzett csoport kezéből kiveszik az ügyet. így Zavarovnak sikerül egérutat nyerni, s menekülés közben elfoglal egy Bécsbe tartó vonatot, az Európa Expresszt, és az ott

tartózkodó utasok életével zsarolja üldözőit.

(Március 15., Tatra mozi, 20.00)

Kalózok (R.: Sas Tamás)

Pipi és Max huszonévesek és jó barátok. Szenvedélyük a rádiózás. Szabadon rabolják a frekvenciát a négykerékmeghajtású Kalózadójukkal. Pipi egy DJ-válogatáson „bedumálja” magát egy kereskedelmi rádióadóállomás állandó programjába, de Max nem jut be. Megma- rad-e a barátságuk, amikor Pipi népszerűsége egyre nő? Hiteles-e még a Kalózadó és életérzés, a szabadságba és összetartozásba vetett hit? (Március 16., Tatra mozi, 18.00)

Ámbár tanár úr (R.: Koltai Róbert)

Ámbár tanár úr matek-fizika szakos tanár. Ami a nézeteit illeti, legalább száz év lemaradásban van, de gyorsabban számol, mint a legkorszerűbb számológépek. Szereti alaposan körüljárni a dolgokat, ettől néha kissé körülményesnek tűnik. Ezért is hívjákÁmbámak. Kinevezik a 4. C osztályfőnökének. Itt kezdődnek Ámbár tanár úr megpróbáltatásai. Bűnösnek vélt, félreértett szerelem, kikosarazott vénkisasszony, különös félreértések, végül boldog és meglepő révbeérkezés sok-sok szeretettel meg humorral.

(Március 16., Tatra mozi, 20.00)

Kísérleti és kisjátékfilmek

Álombánya (R.: Kántor László) Biztosítás (R.: Antal Nimród) Temetés (R.: Fái András)

(Március 17., Tatra mozi, 18.00)

Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten (R.: Jancsó Miklós)

„Mondja kedves nézőnk, néhanapján elgondolkodik-e azon, milyen is a világ?

Igen! Jaj, ne tegye! Élje az életét! Élje a mindennapokat! Legyen vidám és bodog! Nem az? Erőltesse meg magát, ne törődjön semmivel. Nézze, az emberen kívül minden állat tudja: legfontosabb az életben, élveni azt. No, ez a mi filmünk egy kicsit hozzásegíti.”

(Március 17., Tatra mozi, 20.00

Kalózok - Király Attila, Gubás Gabi és Bodó Viktor

(Kende Tamás felvétele)