Új Szó, 2000. március (53. évfolyam, 50-76. szám)

2000-03-08 / 56. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2000. MÁRCIUS 8. Gazdaság és fogyasztók - hirdetés Mezőgazdasági programok a magyarországi cigányság körében - az első kísérlet 1990-ben indult A mezőgazdaságnak speciális rendtartásra van szüksége Akadnak pozitív tapasztalatok A programok pozitív hatásai nemcsak gazdasági, szociális, hanem társadalmi, pszichológiai jellegűek is. Helyen­ként mérséklik a segélyekért folyamodók számát (Dömötör Ede illusztrációs felvétele) Budapest. Magyarországon már 1990-ben beindultak az első mezőgazdasági progra­mok a vidéken élő hátrányos helyzetű rétegeknek, főként romáknak. Szlovákiában is vannak hasonló elképzelések a roma lakosság foglalkozta­tására. A magyarországi ered­mények tanulsággal szolgál­hatnak számunkra is. ÖSSZEFOGLALÓ A mintegy 700 ezer főre tehető ma­gyarországi cigányság hozzávetőleg 60%-a vidéken, az ország gazdasá­gilag, társadalmilag legelmaradot­tabb településein él. A rendszervál­tás előtt jobbak voltak élet- és meg­élhetési körülményeik, mivel volt munkahelyük, rendszeres kerese­tük. 1991-től tömegesen és rövid idő alatt szinte teljesen kiszorultak a munkaerőpiacról, felélték tartalé­kaikat és a társadalom perifériájára kerültek. Jelenleg segélyeken és adományokon tengődik legtöbbjük. Egy részük alkalmi munkát végez, ház körüli kistermelést folytat, hogy megélhetési körülményein javítson. Túlnyomó többségük a létminimum szintje alatt él. Szegénységük és is- kolázadanságuk miatt - a társada­lom segítsége nélkül - nincs esélyük helyzetük önerőből történő megvál­toztatására. A vidéken élő hátrányos helyzetű rétegek megélhetési körülményei­nek javítása céljából 1990-ben az Autonómia Alapítvány indította el A romák 1991-től szinte teljesen kiszorultak a munkaerőpiacról. az első mezőgazdasági programo­kat. Kedvezményezettjei 90%-ban cigány származásúak. Ezt követően egyéb támogató rendszerek is meg­jelentek, hogy segítséget adjanak az agrártevékenységre vállalkozó csa­ládok számára. A Népjóléti Minisz­térium szociális földprogramja 1993 óta működik, támogatottjai­nak 40%-a cigánycsalád. A kizáró­lag cigány származásúakat segitő Magyarországi Cigányokért Közala­pítvány 1996-ban indította első megélhetést támogató mezőgazda- sági programjait. Az említetteken kívül egyéb segítő rendszerek is ösz­tönzik a hátrányos helyzetű rétegek mezőgazdasági tevékenységbe tör­ténő bekapcsolódását. A támogató rendszerek anyagi se­gítsége 1996-ban és 1997-ben ösz- szesen 7-8 ezer cigánycsalád (35-40 ezer fő) számára teremtett lehetőséget megélhetési agrártevé­kenység elkezdésére és továbbfoly­tatására. Ez azt jelenti, hogy a vidé­ken élő cigányságnak közel 10%-a fogott bele segítséggel a földműve­lésbe és az állattartásba. A cigány- családok többsége, 61%-a a szociá­lis földprogram keretében kapott tá­mogatást, 22%-át a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány segítet­te, míg 17%-át az Autonómia Ala­pítvány részesítette anyagi támoga­tásban. E három támogató rendszer az 1996-97-es évek átlagában évi mintegy 160 millió Ft-ot fordított új mezőgazdasági programok indítá­sára, illetve folytatásának ösztönzé­sére a cigányság körében. A támo­gatási összegek 1996-ról 1997-re 16%-kal emelkedtek. A megélhetési programok fele az ország északkele­ti térségeiben (Borsod-Abaúj-Zemp- lén és Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyében) indult, tehát ahol legna­gyobb arányú a munkanélküliség és a cigány népesség aránya. E két me­gyére jutott a támogatások 54%-a. A programok, a pályázatot nyert szervezetek pénzügyi támogatott­sága eltérő, de többnyire 1-1,2 mil­lió Ft, melynek 40% körüli hányada kamatmentes hitel. A szociális föld­programban résztvevő települések viszont teljes egészében úgyneve­zett adományt kapnak. A folyama­tos működés érdekében az önkor­mányzatok térítést kérhetnek a csa­ládoknak adott alapanyagokért, szolgáltatásokért, és visszatéríten­dő hitelt is adhatnak a program résztvevőinek. Indokolt esetekben adomány jellegű segítségben része­sítenek egyes családokat. A „gyu- tacspénz”-nek nevezhető támoga­tás településenként átlagosan 20—40 családot segít, ösztönöz a mezőgazdasági tevékenység folyta­tására. Ez családonként mintegy 30-50 ezer Ft-ot jelent. Az összeg nagysága több körülménytől függ, így a támogató rendszer anyagi le­hetőségeitől, a résztvevő családok számától stb. A támogató rendszerek közül a Ma­gyarországi Cigányokért Közalapít­vány megélhetési programjai kizá­rólag a cigányság körében működ­nek. A Közalapítvány 1996-ban 51, 1997-ben 54 millió Ft-tal támogatta 48, illetve 52 település cigányságá­nak mezőgazdasági programjait, éves átlagban több mint ezer csalá­dot. A mezőgazdasági programok szakmai irányítása a szervezetek ci­gány származású vezetői számára újszerű és nagy kihívás. A szerveze­tek elsődleges célnak a termelésbe vont közösség megélhetésének javí­tását tekintik egyrészt a megtermelt termékek közvetlen elfogyasztása, másrészt azok egy részének értéke­sítésből származó árbevételei révén. Az ún. szociális elvárást a progra­mok - különböző mértékben - telje­sítik. Éves szinten leginkább havi 2-5, ritkábban 6-10 ezer Ft az az összeg, amely az említett módon a családok megélhetési körülményei­nek javítását szolgálhatja. A programok pozitív hatásai nem­csak gazdasági, szociális, hanem társadalmi, pszichológiai jellegűek is. Helyenként mérséklik a segélye­kért folyamodók számát, kedvező irányba befolyásolják a cigányság megítélését, önbizalmat, reményt adnak számukra és erősítik körük­ben a munka folytatásának szándé­kát. A mezőgazdasági tevékenység A kölcsönt gyakran a szervezetek fizetik ki a családok helyett... eredményes viteléhez szükséges fel­tételrendszer (föld, eszközök, anya­gok, épületek, munkaerő, szakérte­lem, aktivitás, információ, külső kapcsolatok) programonként kü­lönböző színvonalú. Az egyes felté­telek többnyire hiányosak. A prog­ramok jobb működésére irányuló szakmai közreműködés (agrárszak­emberek segítsége) bár jelentősnek ítélhető, de nem pótolhatja, legfel­jebb mérsékelheti a hátrányokat, amelyek a termelés tárgyi feltételei­nek rossz állapotából, hiányából és a munkában résztvevők képzetlen­ségéből, egy részük mérsékelt akti­vitásából adódnak. A jól működő programokat a szakszerűség, a tevé­kenység irányának jó megválasztá­sa, a technológiai betartása, a szor­galmas munkaerő, az „önfogyasz­tás” mértéktartó aránya, hatékony kapcsolatrendszer (vállalkozóval, integrátorral), s több esetben a tele­pülési önkormányzatokkal való együttműködés jellemzi. Alapvető tényezője a sikernek a megfelelő ho­zamszint és minőség, továbbá a ter­mékek reális áron történő értékesí­tése. E jellemzők a programoknak kb. 10-15%-ában figyelhetők meg. A programok zömében a hozamok szintje alacsony, a családok a meg­termelt termékek nagyobb hánya­dát felélik, és kevés jut értékesítésre. Emiatt a törlesztő részletek visszafi­zetése és a tevékenység folytatása nehézségekbe ütközik. A kölcsönt gyakran a szervezetek fizetik ki a családok helyett, hogy a program - ha kisebb volumenben, kevesebb családdal, de - folytatódjon. A Közalapítványnak vannak biztató eredményei és tanulságul szolgáló tapasztalatai, melyek irányt mutat­hatnak tevékenysége továbbfejlesz­tésében. Ezzel kapcsolatban főleg azon kell munkálkodnia, hogy okta­tással, szaktanácsadással, módszer­tani füzetekkel mielőbb növelje programjai szakmai megalapozott­ságát, csökkentse az egyébként nem versenyző típusú közösségek köl­csön visszafizetési terheit, ugyanak­kor részesítse további támogatás­ban a fejlődőképesnek mutatkozó programokat. A mezőgazdasági programok és ak­ciók a vidéken élő cigányság helyze­te javításának, gazdasági, társadal­mi integrálódásának csak egyik le­hetséges útját jelentik. Belátható ideig azonban feltétlenül szükség van rájuk a rendszer hatékonyságát javító elemek megerősítésével, más támogatók előrevivő tapasztalatai­nak és módszereinek hasznosításá­val. (Az AKII tanulmánya alapján) Az agrárkamara nézete a versenytörvényről ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A gazdasági versenyről szóló törvény módosításának nem szabadna hátrányos helyzetbe hoz­nia az agrárszektort - áll a Szlovák Mezőgazdaági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) nyilatkozatában. A módosítással ugyan a törvényhozás már tavaly foglakozott, ugyanakkor épp a kamara javaslatára is, a parla­ment időlegesen leállította a módo­sítás elfogadását. A törvénymódosí­tás jelenleg azonban újra a parla­ment elé került, így Emü Dufala, a kamara központi igazgatója szerint a képviselőlmek szem előtt kellene tartaniuk az agrárszféra speciális helyzetét. A kamara továbbra sem ért egyet azzal a képviselői törvény- módosításban megfogalmazott állí­tással, miszerint az agrárpiaci rend­tartások lényegében kartellegyez­ségek. Szerinte a mezőgazdaság­nak speciális rendtartásra van szük­sége, mivel az ott folyó árukereske­delem olyannyira egyedi, hogy egyetlen más ágazattal sem hason­lítható össze. Szlovákia integrációs törekvéseivel kapcsolatban Emü Dufala kiemelte, hogy az Európai Unió is a piaci rendtartásokra építi agráriumát, s ehhez a rendszerhez fokozatosan Szlovákia is közelít. Dufala szerint az agrárpiaci rend­tartás az ország uniós csatlakozása szempontjából is rendkívüli fontos­sággal bír. Az unió jelenleg használt agrárpolitikai normáinak a beveze­tése azonban rendkívüli terheket róna az állami költségvetésre, amelyből már most meg kellene emelni a dotációkra, az export tá­mogatására és a vidékfejlesztésre szánt összeget mintegy 3-5 müliárd koronával. A dotációk gyors kifizetése mentőövet jelenthet Biztató kilátások KRASCSENICS GÉZA Dunaszerdahely. A múlt évben több mezőgazdasági üzem- és kis­termelő került olyan helyzetbe, hogy nem tellett jó minőségű vető­magra, növényvédő szerre, üzem­anyagra. így a szokottnál rosszab­bul előkészített magágyba került az idei kenyérnek való. Felső-Csalló- közben olyan parcellák is találha­tók, melyeket - pénztelenség miatt - meg sem művelhettek. Az őszi bú­za az agrotechnikai határidőn belül került földbe. Sidó Miklós, a Du- naszerdahelyi Regionális, Föld­ügyi- és Információs Szolgálat agro- nómusa szerint az ősziek szépen te­leltek, a 19,5 ezer hektáron ter­mesztett búza ígéretes, előrelátha­tólag egyetlen hektárt sem kell ki­szántani. A vetőterület nagysága nem éppen fedezi a gabonaszük­ségletet, ezért legalább ezer hektá­ron vetnek tavaszi búzát. A kenyérgabonával nincs gond, el­lenben takarmánybúzából hiány mutatkozik - nincs elegendő gabo­na a keverékek előállításához. A hi­ányzó mennyiséget várhatóan az ál­lami takarmányalapból kell felsza­badítani. Nincs pénz a tavaszi mun­kák elvégzésére és a literenkénti 31 koronás üzemanyag tovább ront az agrárium helyzetén. Az összeomlás elkerülése érdekében a szaktárca legkésőbb március végéig kifizeti a gazdaságoknak az éves dotációk fe­lét. Ha a gazdák a pénzt üzem­anyagra, vegyszerekre és vetőmag­ra költik, akkor egyetlen hektár föld sem maradhat parlagon. A 3600 hektáros őszi repce állapo­tával mindenütt baj van, a növény­zet ritka és hiányos. Az augusztusi kánikula miatt a száraz talajban a magvak ki sem keltek, vagy elpusz­tultak. Becslések szerint, jó ha 2 ezer hektáron megmarad a növény­zet. A lucemafélék is szépen telel­tek - 5200 hektáron sűrű növény­zetre számíthatnak a termelők. Pénztelenség miatt elmarad az őszi vetések fejtrágyázása, legfeljebb csak ott végzik el a munkát, ahol ezt a növényzet állapota indokolttá te­szi. Amint a talajhőmérséklet eléri a 10-12 fokot, a gazdák máris hozzá­látnak a tavaszi munkákhoz. Árpát 8,5 ezer hektáron vetnek. A minő­ségi vetőmag biztosított, csak ép­pen pénze nem lesz mindenkinek arra, hogy üyen fajtákat vessen. A cukorrépa és a burgonya termőte­rületét kvóták határozzák meg. A termelők 400 hektáron termeszte­nek burgonyát, amely egyébként tavaly az egyik legjobb haszonnö­vénynek számított a járásban. A ta­vaszi munkák elvégzését - főleg a Csilizközben - hátráltatják a belvi­zes területek is. VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2000. március 8-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,610 Magyar forint (100) 16,213 Angol font 68,183 Német márka 21,275 Cseh korona 1,170 Olasz líra (1000) 21,490 Francia frank 6,343 Osztrák schilling 3,024 Japán jen (100) 40,286 Spanyol peseta (100) 25,008 Kanadai dollár 29,857 Svájci frank 25,873 Lengyel zloty 10,494 USA-dollár 43,382 Zsindelyt készítenének, sertéseket nevelnének, ha lenne pénz a mezőgazdasági vállalkozások beindítására Vannak tervek a romák foglalkoztatására FARKAS OTTÓ Rimaszombat. Országos viszony­latban a Rimaszombati járásban a legmagasabb a munkanélküliség aránya, foglalkoztatottság tekinte­tében a helyzet a roma lakosság kö­rében a legrosszabb. Nemhivatalos adatok szerint a járás lakosságának mintegy egynegyede a roma etni­kumhoz tartozik, s közülük csupán néhányan találtak maguknak mun­kát. A roma családok többsége fize­tésképtelen, adósak a lakbérrel, a vízdíjjal, nem fizetik a villanyszám­lákat, stb. A szakemberek arra fi­gyelmeztetnek: ha a most felnövő generáció nem szokik hozzá a folya­matos munkához, ez a későbbiek­ben megbosszulja magát. Egyedüli megoldás a foglalkoztatottság növe­lése lenne, amire azonban a térség­ben kevés az esély. A régióban tör­téntek bizonyos kezdeményezések, de ezek forgótőke hiányában nem hatékonyak. A kormány állítólag kész segíteni, viszont a problémák megoldására lentről várják a terve­ket. Boros Zoltán járási elöljáró sze­rint ilyen projektumok az elmúlt he­tekben szép számmal készültek, egyikük-rnásikuk már a kormány elé került. Körülbelül egy évvel ez­előtt alakult meg Rimaszombatban a Romen Roma Koordinációs Köz­pont. Horváth Tibor, a szervezet el­nöke szerint legfontosabb feladatuk a foglalkoztatottság növelése, vala­mint a roma gyerekek tudásszintjé- nek emelése. A Romen karolta fel egyebek között György Béla kezde­ményezését, amely Rudolf Dúb- ravskynak, a járási hivatal szociális osztálya munkatársának elképzelé­sére épült. A tervezet tartalmaz töb­bek között egy oktató programot, amely keretében Nyústyán hatvan tanuló elsajátítaná a régi roma mes­terségek közül a kovács szakmát, a nők pedig szőni tanulnának. A Klenóc környékén élő romák fafel­dolgozót üzemeltemének, ebben zsindelyt készítenének. A fatelep adott volna - egy feldolgozó éppen felszámolás alatt áll. A projektumok legérdekesebb része egy mezőgaz­dasági vállalkozás, ezen belül a ser­téstenyésztés, amelynek központja Méhi községben lenne. György Béla elmondta, hogy a tervezet kidolgo­zásakor odafigyeltek minden apró részletre. A Tauris húsüzemtől pél­dául ígéretet kaptak arra, hogy a sertésfarmról beérkező állatokért a termelőknek azonnal fizetnek. Mint megjegyezte, „már csupán pénzin­jekció kell ahhoz, hogy a terveket megvalósítsák”. Árukínálata: •y# Kukorica hibridek: * LG 20.80 (FAO 205) LG 23.06* (FAO 310) LG 23.72* LG 22.44 (FAO 250) LG 23.10* (FAO 365) LG 24.47* (FAO 390) (FAO 450) keményítőipari feldolgozásra alkalmas INFO: 0303 724891,0903 728270, 0903 224682 0903 224697 VK-162/1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom