Új Szó, 2000. február (53. évfolyam, 25-49. szám)
2000-02-05 / 29. szám, szombat
8 Tudomány és technika ÚJ SZÓ 2000. FEBRUÁR 5. Február 29: az Y2K legújabb próbatétele előtt? Rövidesen nagyszabású ötéves amerikai program kezdődik az univerzum titkainak megfejtése érdekében A szökőév csapdája HÍRÖSSZEFOGLALÓ Kitárul előttünk a világegyetem Egy spirális galaxis látképe. A galaxisok halmazokba, a halmazok pedig szuperhalmazokba tömörülnek (Illusztrációs felvétel) A világ apróbb zökkenőktől eltekintve szerencsésen átlépett a 2000. évbe: a számítógépes hálózatok ösz- szeomlását, az Y2K néven ismert katasztrófát sikerült elkerülni. Szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy egy próbatétel még előttünk áll: kérdéses, vajon az átállításkor mindenütt figyelembe vették-e, hogy 2000 olyan különleges szökőév, amilyen utoljára az 1600-as esztendő volt. Okozhat-e bajt, és mekkorát, ha bizonyos gépek órája ezt figyelmen kívül hagyva február 28. után március 1-jére ugrik? Aproblé- ma a ma használatos gregorián naptárral kapcsolatos. A Föld Nap körüli keringése nem fejezhető ki a nap egész számú többszöröseként (kicsit több, műit 365 nap). A gregoriánt megelőző Julián-naptárban ezt úgy korrigálták, hogy minden negyedik év egy nappal hosszabb, úgynevezett szökőév volt. A GergelyAz újszülött Jézusnak feltehetően arab tömjénkereskedők vittek tömjént és kincseket - állítja Adam Bulow-Jacobsen, a dán Aarhus e- gyetem régésze és Szentföld-kutatója. Jacobsen szerint Máté evangéliuma még csak három bölcset említ, akik a csillag útját követve Keletről érkeztek Jézus szülőhelyére, s ők hoztak magukkal előjeleket. A görög nyelvű evangélium a bölcseket néhol „magoi”-nak, mágusnak nevezi, amely Jacobsen szerint - sarlatánt, sőt svindlert is jelent. Először csupán a naptár ezt tovább finomította azzal, hogy a százra végződő esztendők közül csak azok 366 naposak, amelyek egyúttal négyszázzal is oszthatók. így a gregorián naptár hibája mindössze 3000 évenként tesz ki egy napot. Ennek értelmében 2000 szökőév, ám 1900 nem volt és 2100 sem lesz az. Az Y2K legnagyobb kockázata igazából sohasem annyira a nagy, nyüvános ellátórendszereket (például az erőműveket, a telefon- hálózatokat) veszélyeztette, mint inkább azokat a bonyolult információs háttérrendszereket, amelyeken a világszervezetek és a kormányzatok működése alapul. Ezekben pedig egyáltalán nem biztos, hogy a problémák hirtelen, robbanásszerűenjelennek meg, inkább lassanként, például havi jelentések készítéséhez vagy fizetési határidőkhöz kötődően bukkanhatnak fel. Ráadásul megtörténhet, hogy azt sem veszik észre: a probléma a dátumváltással kapcsolatos. (É. T.) VIII. században írt egy angol szerzetes, egy bizonyos Baeda királyokról, név szerint Gáspárról, Menyhértről és Boldizsárról. Az igen értékes fenyőtömjént egy Dél- Arábiában honos fa nedvéből nyerték, amelyet karavánokkal szállítottak Gázába, onnan pedig szerte a Földközi-tenger partján lévő államokba. A kereskedők egyik pihenőhelye Petra (ma Jordánia) volt, az arab nabateusok városa. Körülbelül kétezer évvel ezelőtt a petrai nabateusok átvették a tömjénkereskedést. Karavánjaik Egyiptom felé tartva érintették Jézus szülőhelyét, Betlehemet is. (É. T.) Rövidesen olyan ötéves kozmikus vizsgálatsorozat indul, aminek eredményeként a tudósok minden eddiginél több ismeretet szedhetnek össze az univerzumról, miáltal közelebb kerülhetnek a világ- egyetem működésének megértéséhez. HÍRÖSSZEFOGLALÓ A világegyetem kutatói ma azt mondják, hogy a jelenleg ismert univerzumot létrehozó nagy ősrobbanás megismerésében 15 milliárd évre képesek visszatekinteni az időben. Ez azt jelenti, hogy a világegyetemet létrehozó anyag állapotára az ősrobbanást követő egy másodpercen belüli időig képesek visszakövetkeztetni. Bármily furcsa, az akkori pillanatról ma már szinte többet lehet tudni, mint az univerzum mai állapotáról. Pedig ha még jobban le tudnák írni az egykori és a mai állapotot, a két „végpont” tükrében talán végre jobban megérthető lenne a mindenség természete. Ez a megismerési folyamat érkezik ez év tavaszán izgalmas fázisba: a kutatókarra készülnek, hogy napjaink élenjáró számítógépes ismereteinek bevetésével elkészítik az univerzum egy jelentős részének háromdimenziós térképét. Hogy ebből mire lehet jutni? A ma általánosan elfogadott elmélet szerint világunk története nagyjából 15 milliárd évvel ezelőtt, az ősrobbanással kezdődött. Az univerzumban megfigyelhető minden anyag ekkor még egy nagyon kicsi, nagyon meleg és nagyon sűrű tartományban volt összepréselve. Amit az univerzum „fejlődésén” értünk, az azóta eltelt 15 müliárd év alatt bekövetkezett változások együttese. Ennek során az univerzum kitágult, sűrűsége csökkent, ennek következtében pedig lehűlt, az egykori, majdnem egyenletes anyageloszlás a gravitáció következtében alapvetően megváltozott. Ennek köszönheti létét maga a Föld is. Asztrofizikai méretekkel mérve „kis skálán” - például a Naprendszeren belül - ez úgy néz ki, hogy a Föld egy sűrű anyagból álló bolygó, viszont több százezer kilométeren keresztül csak „űr” van körülötte. Aztán következik a Hold, majd a Mars és a többi bolygók. De túl ezen a szférán a csillagok sem egyenletesen oszlanak el a mindenségben, mi több, az 1920-as évek óta már az is ismert, hogy az addig magányosnak hitt csillagok galaxisokba tömörülnek. A mi galaxisunk, a Tejútrendszer például több mint 100 milliárd csillagot, köztük a Napot tartalmazza, aztán üres tér következik, majd több millió fényévnyire jön egy újabb csillagtömörülés, az Androméda-galaxis. Az elmúlt évtizedekben vált ismertté, hogy még a galaxisok sem jelentik a legnagyobb kozmikus formációt, ugyanis ezek galaxishalmazokat, azok pedig szuperhalmazokat alkotnak. Az ezzel foglalkozó tudósok ma arra lennének leginkább kíváncsiak, vannak-e ennél nagyobb tömörülések, illetve mekkora az a legnagyobb struktúra, amelynél nagyobbak már nem jöttek létre az univerzum eddigi fejlődése során. Amely méret fölött tehát már szerkezetét tekintve homogén- nak lenne tekinthető az anyageloszlás. Ahhoz viszont, hogy az univerzum fejlődését vezérlő folyamatokról az eddiginél biztosabb elképzelések lehessenek, ismerni kellene a kezdeti és a mai „végállapotot”. A háromdimenziós űrtérképezés azért nehéz, mert a hatalmas léptékű vüágegyetemi anyagszerveződések, alakzatok felismeréséhez három dimenzióban kellene ábrázolni a Tejútrendszer körül „belátható” galaxisokat. Egyszerű fénykép készítésével viszont csak az éggömbön elfoglalt pozíció, tehát két koordináta mérhető meg. Tudni kellene még a távolságot is, amelynek mérése megoldott ugyan, ám időigényes és drága folyamat. Nem is csoda, ha ez mindeddig a vágyak birodalmába tartozott. Az idén tavasszal azonban kritikus szakaszába lépett a Sloan Digital Sky Survey (SDSS) digitális égtérképezés-program, amely 9 amerikai egyetem összefogásával évek óta folyik. Mostanra ugyanis lehetővé vált az, ami korábban csak álom lehetett: a Princeton Egyetemen James Gunn olyan, 70 cm átmérőjű elektronikus kamerát tervezett, amelyben a mozaikszerűen elhelyezett elektronikus fényérzékelő lapocskák (CCD) a hagyományos fotografikus eljárásnál is nagyobb érzékenységgel dolgoznak. Gunn professzor a kamerát már évekkel ezelőtt úgy kezdte tervezni, majd építeni, hogy akkor még nem is léteztek ilyen „tudású” fényérzékeny félvezető eszközök. Ennek megfelelően már évekkel ezelőtt megállapodott a CCD-k gyártójával, hogy az akkor még nem is létező részegységeket milyen méretben, milyen foglalattal készítsék el, és ezeket már így is tervezte be kamerájába. Mindenkijói számolt, mert a kamera elkészült, és munkába áll az új-mexi- kói Sacramento-hegységben működő Apache Point obszervatóriumban. Az összesen öt évig tartó térképezésből egy évet szánnak magára a fényképezésre, és négy esztendőt vesz majd igénybe a nagyjából egymillió galaxis távolságának felmérése. Az így megszerzett információ- tömeg a százszorosa lesz a civilizációnk története során a csillagászok által eddig felmért teljes adatmeny- nyiségnek. De már a program indulásától számított egy héten belül több információ gyűlik össze az univerzum nagy léptékű szerkezetéről, mint amennyi eddig valaha is rendelkezésre állt. Öt év múlva pedig, ha az adatbázis elkészül, az több adatot fog tartalmazni, mint a washingtoni kongresszusi könyvtár. Ha az SDSS jóvoltából néhány év múlva végre kiderül, hogy az elmúlt 15 milliárd évben a gravitáció hatására mekkora és müyen struktúrák alakultak ki az univerzumban, akkor talán az is kinyomozható lesz, müyen fizikai törvények -érvényesültek, müyen folyamatok zajlottak le ahhoz, hogy ezek ilyen formában létrejöjjenek. (A HVG nyomán) A tesztoszteron szintje és az agresszivitás jelensége Fokozza a küzdőkedvet? A háromkirályok esetleg tömjénkereskedők voltak? Újszerű megközelítés HÍRÖSSZEFOGLALÓ Galileo Galilei olasz tudós 390 évvel ezelőtt fordította először a távcsövét a csillagos égbolt irányába Alapvető felismerések hosszú sorozata Galileo Galilei olasz csillagász portréja (A szerző archívumából) HÍRÖSSZEFOGLALÓ A kutatók előtt ismert tény, hogy a küzdősportok versenyzői jobban teljesítenek a versenyen, ha a mérkőzés előtt nemi vágyaikat kielégítették. Ezen a tényen elgondolkodva vetődött fel a kérdés: vajon a szex agressziót vált-e ki? A válasz a tesztoszteron szintjének alakulásával függ össze. Ennek a hím nemi hormonnak a szintje megemelkedik, ha a férfi szexuálisan aktív áüa- potban van. Vannak olyan nézetek, hogy az alacsony tesztoszteronszint okolható azoknál, akiknek a szexuális érdeklődésük csekély. Olasz kutatók kimutatták, hogy a tesztoszteron szintje csak azután növekedik meg, miután a férfi izgalmi áüapot- ba került. Ez egyben azt is jelenti, hogy csupán hormonkezeléssel az impotencia nem kezelhető. Az olasz Az Ai nevű nőstény csimpánz valóságos „számolóművész”: nemcsak felismeri az arab számjegyeket 1-től 9-ig, hanem az értéküket is tudja, és kívánságra nagyság szerint sorba állítja őket. Legnagyobb teljesítménye öt szám megjegyzése és sorba rendezése volt, amely Tetsuro Matsu- zawa, a japán kutatócsoportvezetője szerint nagyjából egy iskolakezdő gyermek képességeinek felel meg. Andrew Whiten professzor, a St. Andrews Egyetem főemlőskutatója szerint az eredmény különösen annak tükrében meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy egy átlagember első pülantásra legfeljebb hét számjegyet tud megjegyezni. Ehhez képest a csimpánz öt számjegyes teljesítménye igencsak tiszteletreméltó, főleg ha számításba vesszük, hogy vizsgálatban nyolcvan, potenciazavarokkal küzdő férfi kezelése is ezt bizonyította: azokban, akiknél a hormonkezelés nélküli terápia sikeres volt, spontán emelkedett a tesztoszteron szintje is. íme, itt egy újabb tyúk-tojás probléma: vajon a baj forrása a csökkent nemi vágy, vagy az alacsony hormonszint miatt csökken a szexuális érdeklődés? Mindenesetre ha megszüntetjük a potenciagondokat, akkor már magától is rendeződik a hormonszint. Jannini, az olasz kutató eredményei alapján igencsak képlékeny tanácsot ad a sportolóknak: ha sportágukban az agresszió előny, akkor szeretkezzenek a verseny előtt, de persze csak akkor, ha kedvük van hozzá. Ez persze függ a versenyző vérmérsékletétől. Az atléták hasonló „gumi” tanácsokat kaptak. Hiába, nagy dolog a tudomány... (É. T.) agytérfogata mindössze fele az emberének. Ai a Kiotói Egyetem Főemlőskutató Központj ának lakója. A kísérletben egy számítógép képernyőjén megjelenő számjegyeket keüett nagyság szerinti sorrendben sorra megérintenie. Először mind az öt számot megmutatták neki. Majd véletlenszerű sorrendben, egyenként vülantották fel őket. Ai a feladatot csak úgy hajthatta sikeresen végre, ha első ránézésre valamennyit megjegyezte. Ez sikerült neki. A negyedüt számot az esetek 90 százalékában, az ötödiket 65 százalékban találta el, szemben a véletlenszerű „ráhibázás” 13, ületőleg 6 százalékos esélyével. A ma 23 éves Ai 1978 óta él a japán kutatóközpontban. Nemcsak számolni tud, hanem az emberi beszédből is sokat megért, festeget, továbbá „saját” weboldala és e-mail címe van. (BBC News) MELECSKE ÁKOS Idén van 390 éve annak, hogy Galüeo Galilei a maga által kikísérletezett távcsövével elkezdte vizsgálni a csülagos égboltot. 1610-ben az emberiség előtt egy új lehetőség nyílott a kozmosz felismeréséhez. Megindul a látcsöves optika fejlődése, és Galüei hússzoros nagyítású távcsövétől ma már eljutottunk az űrteleszkópok korszakához. Közel 400 év kellett ehhez az úthoz. Galilei 1609-ben értesült arról, hogy egy hoüand szemüvegkészítő, bizonyos Hans Lippershey egy olyan szerkezetet készített, mellyel lehetőség nyüott égi objektumok vizsgálatára. A szerkezet egy fémhengerből és a két végében elhelyezett csiszolt üveglencséből áüt. Ezek gyorsan elterjedtek Európában, viszont volt egy nagy hibájuk, mégpedig az, hogy a megfigyelt tárgyak, objektumok nagyon homályosak voltak. Galüei a hírek haüatára maga látott hozzá, hogy távcsövet készítsen. Sokáig dolgozott a lencsék csiszolásán, azután kikísérletezte a köztük lévő legoptimálisabb távolságot, úgy, hogy a kép neki már sokkal tisztább volt és a nagyítást is megsokszorozta. Rögtön meg is kezdte csülagászati megfigyeléseit. Először a Holdra irányította távcsövét. A holdi hegyek magasságát árnyékuk nagyságából próbálta kiszámítani. Ő volt az első ember, aki megpülan- totta a Jupiter holdjait. Kezdetben maga sem tudta, hogy mik azok az apró fekete foltok, melyek elvándorolnak a bolygó fényes felszínén, majd eltűnnek a sötétségbe. Arra gyanakodott, hogy a lencsék nem teljesen tiszták, vagy eseüeg ezek fénytörése okozza a jelenséget. Alaposabb vizsgálódás után aztán arra a következtetésre jutott, hogy a Jupiternek is vannak holdjai, melyek ugyanúgy keringenek a bolygóóriás körül, mint a Hold a Föld körül. Felfedezte, hogy a Vénusznak is vannak fázisváltozásai, múlt például a Holdnak. Ezt a megállapítását az arisztoteliánus nézeteket vaüó csü- lagászok úgy áüították be, hogy lám ez is egy bizonyíték arra, hogy a Föld van a vüágmindenség középpontjában, és a Vénusz is csak úgy kering körülötte, mint a Hold vagy a többi bolygó. Galüei viszont tudta, hogy ez csak azért van így, mert mikor a Vénusz a Nap és a Föld között van, akkor a Nap egyre kevésbé világítja meg a Föld felé eső oldalát. Miután viszont továbbhalad ebből a helyzetből, újra több fény éri a Vénusz Föld felőli oldalát. 1618-ban egyedülálló égi jelenségre került sor. Egyszerre 3 üstökös jelent meg az égen, ami heves vitákat váltott ki Galüei és az arisztoteliánus tudósok között. Ez utóbbiak azt állították, hogy az üstökösök egyenes vonalú pályát követnek, megközelítik a centrumban lévő Földet, majd belevesznek a sötétségbe. Galilei alaposan megfigyelte a három „égi hírmondót”, és megállapította, hogy ívelt pályán haladnak, majd matematikai bizonyításokkal alátámasztotta, hogy ez egy Nap-központú világrendszer létezésére utal. Egyre jobban szembe kerül az egyházzal. 1624-ben a Szent Inkvizíció vizsgálatot indított eüene. Féltek viszont Galilei tudományos hírnevétől és tekintélyétől. Ezért a pápa, VIII. Orbán megbízta, hogy írjon egy művet a kopernikuszi heliocentrikus és az arisztotelészi geocentrikus világkép részletes bemutatására, de természetesen úgy, hogy végül is az egyház által képviselt nézet igazát bizonyítsa. Nyolc év múlva így készült el legjelentősebb műve a Dialogo, melyben kiállt a ko- pemikuszi-kepleri nézetei mellett. Az egyházi hatóságok azonnal betiltották a könyvet és a 69 éves Galileit Rómában eretnekség vádjával bíróság elé állítják. Kimondták a tudós bűnösségét, s csak befolyásos barátainak köszönhette, hogy a halálos ítéletet életfogytig tartó háziőrizetre módosítják. Cserébe vissza keüett vonnia nézeteit. ÁUí- tólag ekkor született híres mondása: „Eppur si muove” , azaz „...és mégis mozog” Háziőrizete alatt tovább folytatta fizikai és csillagászati kutatásait. Ekkor foglalkozott a Nap megfigyelésével is. 1638-ban bekövetkezett vakságát valószínűleg egy súlyos szemfertőzés okozhatta. Egyre jobban legyengült mind pszichikailag, mind testileg. Nem sokkal később egy hideg téli napon érte a halál. Vajon gon- dolhatta-e a tudós, miközben kis távcsövével a csillagos eget vizsgál- gatta, hogy alig négy évszázad múlva már óriásteleszkópok és rádióobszervatóriumok százai fogják ugyanazt az eget kutatni, és többek között egy róla elnevezett űrszonda száguld majd el a Jupiter és a Szaturnusz mellett? Egy iskolakezdő gyerek képességeivel rendelkezik Ai, a számoló csimpánz HÍRÖSSZEFOGLALÓ
