Új Szó, 2000. február (53. évfolyam, 25-49. szám)

2000-02-12 / 35. szám, szombat

Kultúra ÚJ SZÓ 2000. FEBRUÁR 12. Elhunyt Ivan Kusy irodalomtörténész Pozsony. Csütörtökön elhunyt Ivan Kusy irodalomtörténész, kriti­kus, a Szlovák Tudományos Akadémia Szlovák Irodalmi Intézeté­nek egykori igazgatója, a Szlovák Irodalom című folyóirat volt fő­szerkesztője. Az 1921-ben Dobrocban született kiváló hterátor kri­tikusként vált ismertté, később irodalomtörténeti tanulmányaival vívott ki elismerést. (TASR) Pavel Dvorák történész előadása Pozsony. Pavel Dvorák történész, pubbdsta és kiadó lesz a vendé­ge a Szlovák-Magyar Baráti Társaság pozsonyi klubjának február 15-én 17 órától. Előadásának dme: A Kárpát-medence legrégibb betelepülése a 10. századig. A rendezvény helyszíne az Európa Ta­nácsra vonatkozó Tájékoztató és Dokumentációs Központ (Klariská 5.) lesz. (ú) SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Örvény szombat 19 KIS SZÍN­PAD: No de ezredesnél szombat, vasárnap 19 a.ha SZÍNHÁZ: Pata és a (talán) hét törpe vasárnap 14.30 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Jó estét nyár, jó estét szerelem sz. 19 TATABÁNYA JÁSZAI MARI SZÍNHÁZ: Az éjszaka a nappal anyja sz. 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Hatodik érzék (am.) sz., v. 15.30, 18, 20.30 OBZOR: Hatodik érzék (am.) sz., v. 15.30,18,20.30 YMCA: Harcosok klub­ja (am.) sz., v. 15.30, 18, 20.30 TATRA: A csaj nem jár egyedül (am.) sz., v. 15.30,18,20.30 ISTROPOLIS: Harcosok klubja (am.) sz., v. 17,20 Kicsikém - Sir Austin Powers II. (am.) sz., v. 15.30,18, 20.30 Hatodik érzék (am.) sz., v. 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: A hat mesterlövész (szl.-cseh) sz., v. 18.45 Stigmata (am.) sz., v. 18.30 Lola az életéért fot (ném.) sz., v. 20.30 Fergeteges forgatás (am.) sz., v. 17 Interjú (ol.) sz., v. 18 Szerelmi történetek (lengy.) sz., v. 20.30 Az élet szép (ol.) sz., v. 20.30 Sekalnak meg kell halnia (cseh-szl.) sz., v. 17.30 KASSA ÚSMEV: Harcosok klubja (am.) sz., v. 15.30, 18, 20.30 CAPITOL: Kicsikém - Sir Austin Powers II. (am.) sz., v. 15.15, 18, 20 DRUZBA: Sziki-szökevény (am.) sz., v. 16, 18 A nagy Lebowski (am.) sz., v. 20 TATRA: Az élet szép (ol.) sz., v. 15.30,17.45,20 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: ítéletnap (am.) sz., v. 17.30, 20 ROZSNYÓ-PANORÁMA: Zuhanás (am.) sz., v. 17,19LÉVA-JU­NIOR: Zuhanás sz., v. 16.30, 19 SLOVAN: Múmia sz. 19 Pokoli szerencse (cseh) v. 15 GALÁNTA - VMK: A hat mesterlövész (szl.- cseh) sz. 17.30,20 v. 20 NAGYMEGYER - SLOVAN: Dilisek vacso­rája (fr.) sz., v. 19 ZSELÍZ - VÁROSI MOZI: 200 cigaretta sz., v. 18 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: Mindenki, akit szeretek (cseh) sz., v. 18 GYŐR CINEMA CITY: A napfény íze (am.) sz. 14, 17.30, 21 v. 13.15, 16.45, 20.15 Zuhanás (am.) sz., v. 14.45,17.15, 19.45 sz. 22.15 Kétszázéves ember (am.) sz., v. 12.30, 15, 17.30, 20 sz. 22.30 Stigmata (am.) sz., v. 11,13.15,15.30,17.45,20 sz. 22.15 Ameri­kai pite (am.) sz., v. 12,14.30,16.30,18.30,20.30 sz. 22.30 Har­cosok klubja (am.) sz., v. 11.45,14.15,17,19.45 sz. 22.30 Tarzan (am.) sz., v. 11.30,13.30,15.30 Rosszfiúk (magy.) sz., v. 17.45,20 sz. 22.15 Hatodik érzék (tun.) sz., v. 13,15.15,17.30,20 sz. 22.30 Kicsikém - Sir Austin Powers n. (am.) sz., v. 12, 14.30, 16.30, 18.30 Az orieans-i szűz (am.) sz., v. 20.30 Különdíjat kapott két filmben (Jadviga párnája, El Nino) nyújtott kimagasló alakításáért Tóth Ildikó az idei budapesti filmszemlén. Képünkön Roman Luknárral látható. (Kende Tamás felvétele) Király Tamás: „A ruha mindig úgy él, ahogy a színész élteti. A rossz színészről majdnem leesik. Ő nem tudja viselni." Ami divat, az már nem divat Nyugaton még ma is a Kelet Gaultier-jeként tartják számon. (Dömötör Ede felvétele) Extravagáns. Avantgárd. Posztmodem. A leggyakrab­ban ezekkel a jelzőkkel ille­tik. Eddig azt hittem: kiló­gott a sorból. Király Tamás azt mondja: be sem akart állni soha. SZABÓ G. LÁSZLÓ Magyarországon, az elmúlt tizenöt év alatt, nem volt nála szabadab­ban, izgalmasabban gondolkodó divatkreátor. Pozícióját ma sem adta fel. Nyugaton még ma is a Ke­let Gaultier-jeként tartják számon. Első divatbemutatója Nyugat-Ber- linben volt. „A függetlenségemre nagyon vi­gyáztam. Mindig azt csináltam, amit a sajátomnak éreztem. Arra figyeltem, ami belólemjött, az ide­gen befolyás, mások hatása, más irányzat nem érdekelt. Ami divat, az már nem divat, én mindig ebből „A film mindig nagyobb kihívás, mint egy divatshow.” indultam ki. Ha egy ruha már a ki­rakatba kerül, és azt nézzük, há­nyat készítettek vagy hányat adtak el belőle, onnantól fogva már be­vételről, üzleti fogásról beszélünk. A divat addig tart, amíg bemutat­ják a ruhát, és az első három em­ber megveszi. Utána vége. Ha pél­dául Sophia Loren vagy a monacói hercegnő megvesz egy ruhát Pá­rizsban, és ugyanabból másnak is jut, abban a pillanatban másképp hat a dolog.” Berlin mellett New Yorkban, Milá­nóban, Londonban és Amszter­damban voltak Király Tamás leg­fontosabb bemutatói. Az angolok fotókiállítást rendeztek a ruháiból. Boy George-tól Lloyd Webberig számos híresség nézte meg a kol­lekcióját. A Sohóban az ő kreációi­val reklámozták az újévi portit. A franciák pxjrtréfilmet forgattak ró­la, amelyet 60 millió ember látha­tott a vüágon. Kopasz emberek voltak a modelljei, a szemöldökük­ből lógtak a hajtincsek. „Én soha nem éreztem extrava­gánsnak magam. Az elmúlt évek­ben pedig a lehető legegyszerűbb dolgokhoz tértem vissza. A kör, a négyzet, a háromszög, az egyenes begörbülése vagy a sík plasztikája izgatott. Most a legősibb anyagok érdekelnek, aztán jöhet ismét a másik véglet. Hosszú évekig a fe­kete szín volt a kedvencem. Most mindig csak fehérben járnék. Von­zanak a végletek. Magamnak egyébként sosem tervezek és nem is nagyon vásárolok. A barátaim dobják rám a ruhákat. Azok, akik ismernek. De amit tőlük kapok, egytől egyig telitalálat.” Első bemutatójának évében, 1985- ben már filmben is dolgozott. Egy felnőtteknek szóló nyugatnémet mesefilm jelmeztervezőjeként ke­rült kapcsolatba a mozival. Most Szabó Ildikóval dolgozik a Chacho Romban. Ez a tizedik filmje. „Tizenöt évvel ezelőtt minden más volt. A lelkesedés is. Amikor a nyu­gatnémet filmet forgattuk, a rende­ző estére szerzett pénzt, utána ro­hantunk a Corvin Áruházba, mert az volt a legtovább nyitva. Megvet­tük az anyagot, éjjel pedig már varrták is a ruhákat, hogy reggelre készen legyenek. A film mindig na­gyobb kihívás, mint egy divatshow. Itt alkalmazkodni kell. A saját di­vatbemutatómon a magam ura va­gyok, a világítástól a mozgásig mindent úgy hozok össze, ahogy szeretném. A filmben alkalmaz kodni kell a díszlethez, a helyszí­nekhez, a történethez, a figurák ka­rakteréhez. A forgatás csapatmun­ka, a divatbemutató teljes egészé­ben az én ízlésemet tükrözi. Tehát a kettő: ég és föld. De én imádom a nehéz feladatokat. Egy divatshow a szabadság varázsát jelenti, a film fjedig egyfajta zárt világ. Alkalmaz­kodás. Ez is, az is nagy kihívás. A Chacho Rom száz évet ölel át. Iga­zából azért szeretem az ilyen kosz­tümös filmeket, mert fél lehet ké­szülni rájuk. Könyvtárakban, archí­vumokban keresgélhet az ember, „Mi szeretnénk végig hitelesek lenni.” albumokat lapozhat, megsárgult dokumentumokat nézegethet, ki­nyomozhatja, milyen anyagokat használtak. Száz-kétszáz évvel ez­előtt természetesen más vök a bár­sony súlya, erre vigyázni kell. Ha esze van a tervezőnek, a mai bár­sonyból három réteget tesz egy­másra, de színész legyen a talpán, aki ezt szívesen viseli. Itt tehát már csalás van. A kosztümös filmek, ke­vés kivételtől eltekintve, ezen a té­ren már hamisak. Mások az anya­gok, és más az emberek testi felépí­tése is, mint régen. Kétszáz évvel ezelőtt férfiak és nők tömzsibbek, zömökebbek voltak. Ha jó a terve­ző, akkor ezt is figyelembe veszi, és úgy öltözteti a színészeket, hogy ez látható legyen. Vagyis csal. Például azzal, hogy nagyobb pitykéket rak a zakóra. Nagyon nehéz hiteles fil­met csinálni. Amikor a Chacho Romhoz korabeli viseletek után kutattam, azt is megfigyeltem a raj­zokon, hogy milyen tartást vettek fel a figurák. Az egyik láb kitá­masztva, az egyik kéz hátratéve, a test hátradől egy kicsit - erre ma már kevesen adnak a forgatás so­rán. Vagy a tartás hamis, vagy az anyag. Mi szeretnénk végig hitele­sek lenni. Mivel a herceg is furcsa figura, kitaláltuk például azt, hogy a kertimádatát azzal jelezzük, hogy bokormintás plüssből készült ruhát hord, amelynek anyagát Nepálból kapta.” A színek is fontosak Király Tamás ruháiban. Szabó Ildikó korábbi filmjében, a Csajokban a férfi (Gálffi László) kékben, a nő (Eszenyi Enikő) pirosban jár. Ez a kettő akkor cserélődött meg, ami­kor a nő átveszi a férfi szerepét. „A Chacho Romban nemzedékek váltják egymást. Cigányokból pe­dig háromféle van a történetben. Mutatványosok, lókupecok és mészégetők. A legszínesebbek a mutatványosok. Az ajkuk rúzzsal, a körmük hennával van festve. Zerfi kendőjében is lesz egy kis csalás. Az eredetinél húsz centivel hosszabb rojtokat varrtunk rá, hogy forgás közben hatásosabb le­gyen. Százhatvan perces lesz a fűm, és tíz percenként jön benne egy extra ruha. Mindez természe­tesen rám is hatással van. Amióta elkezdtük a forgatást, nagy, strasszköves gyűrűket hordok.” Hogy kit szeret öltöztetni a jelmez- tervező? „A jó színészt - feleli gondolkodás nélkül Király Tamás. -Aruha min­dig úgy él, ahogy a színész élteti. A rossz színészről majdnem leesik. Ó nem tudja viselni. Sokat segíte­nek a kiegészítők is. A kalapok, a kesztyűk, a tollak, a virágok, a le­gyezők, az ékszerek. Fontosság­ban ez még hetven százalékot is jelenthet. A Chacho Rom nem mindennapi munka számomra. Franciák, magyarok, cigányok együtt, egy történetben - ehhez nagy adag fantázia kell. Három fajta világ, különböző történelmi gyökerek, háromféle vérmérsék­let. Taftok, bársonyok, brokátok, láncok, gyűrűk, medailonok. Ami vadonatúj, azt le kell rontani, ami túlontúl kopott, azt fel kell javíta­ni. A jelmezek közt egyeden ren­dező van: a tervező.” Megjelent a magyar nyelvű tudományos folyóirat, a Fórum Társadalomtudományi Szemle idei első száma A nemzeti kisebbségi lét kérdéseiről LAPAJÁNLÓ A napokban jelent meg a Fórum Társadalomtudományi Szemle ez évi első száma. A szlovákiai ma­gyar tudományos műhelyek folyó­irataként tavaly márciustól megje­lenő lap 1935 óta az első és egyet­len magyar nyelvű tudományos fo­lyóirat Szlovákiában. Az eddigi ha­gyományokat követve a tetszetős kivitelű folyóirat elsősorban a nem­zeti kisebbségi lét elméleti és törté­neti kérdéseivel foglalkozik. An­gyal Béla komoly levéltári kutatá­sokra támaszkodva első ízben pró­bálja meg feltárni és összegezni a magyar szervezetek és mozgalmak megalakulásának körülményeit az 1918-1921-es időszakban. Ahogy a bevezetőben írja: „Az első világ­háború utáni Csehszlovákiához csatolt magyarság történetének ke­véssé ismert időszaka az a több mint két és fél esztendő, amely a közhatalomváltástól a trianoni bé­keszerződés magyarországi nem­zetgyűlési becikkelyezéséig tar­tott.” Ugyanakkor ez az időszak az, amikor a határon túl rekedt ma­gyarság szembenézett a történelmi realitásokkal és kihívásokkal, és az új helyzetben hozzáfogott a közös­ség intézményi kereteinek kialakí­tásához. Mátrai Julianna a 90-es évek kisebbségi mozgalmainak stratégiáit vizsgálja a Kárpát-me­dencében. Az előző számban elkez­Egy tanulmány a 90-es é- vek kisebbségi mozgalmai­nak stratégiáit vizsgálja. dett tanulmányának második része Jugoszláviával, illetve a kutatásá­nak következtetéseivel foglalkozik. A tanulmány érdekessége, hogy egy magyarországi politológus ho­gyan lát bennünket, illetve a ki­sebbségi mozgalmakat egy olyan időszakban, amikor Magyarország is átalakulóban volt. Ugyanez a kérdés foglalkoztatja Bárdi Nán­dort, amikor három témakört vesz számba a tanulmányában: a „hatá­ron túliság”, a politikai eliteken be­lüli lehetséges törésvonalak, vala­mint az utóbbi tíz év magyar ki­sebbségi közéletében felmerült vi­tatémák. Ezekkel a kérdésekkel összegző módon eddig nagyon ke­vesen foglalkoztak. Külön érdekes­ség a folyóiratban a Helsinkiben élő Puskás Tünde tanulmánya, aki elsősorban a nyugati szakiroda- lomra támaszkodva foglalja össze a nyelv, identitás és nyelvpolitika na­gyon bonyolult összefüggéseit Eu­rópában, érzékletes példákon il­lusztrálva, hogy egy fontos kérdés­ről van szó, amelyet nem lehet egyik napról a másikra orvosolni. A kisebbségi nyelvhasználat érvé­nyesítésének jogi kérdésével fog­lalkozik Lanstyák István és Szabómihály Gizella. írásukban természetesen immár Szlovákiáról van szó. A folyóirat további tanul­mányai a szlovák-magyar viszony új modelljével (Jarábik Balázs), a párkányi népszavazások elemzésé­vel (Himmler György), illetve a la­tin-amerikai magyar jezsuitákkal (Lacza Tihamér) foglalkoznak. A hagyományos Oral History rovat­ban Szilvássy József visszaemléke­zése olvasható az Új Szó ’89 utáni átalakulásáról és a szlovákiai ma­gyar sajtóstruktúra kialakulásáról. Uj rovat keretében a folyóirat Popély Árpád kronológiáját közti az 1944. augusztus 21. és az 1945. április 11. közti időszakról, (ű) Fórum Társadalomtudományi Szemle Mi»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom