Új Szó, 2000. február (53. évfolyam, 25-49. szám)
2000-02-12 / 35. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2000. FEBRUÁR 12. Gazdaság és fogyasztók H Agrár-külkereskedelmi mérleghiány - a káposzta 85 százalékát, a gyökérzöldség kétharmadát importáljuk 15 milliárd koronás mínusz Szlovákia önellátó lehetne burgonyából, a múlt évben mégis negyedmilli- árd koronát tett ki a burgonya behozatala (Illusztrációs felvétel) Pozsony. Kedvezőtlenül, több mint 15 milliárd koronás mínusszal zárult a múlt évi ag- rár-külkereskedelemi mérleg. Ebből több mint 6 milliárd koronáért olyan terményeket hoztunk be, amelyek hazai körülmények között is meg- termelhetők. GÁGYOR ALIZ A szlovákiai háziasszonyok ne csodálkozzanak, hogy ilyenkor már csak méregdrágán lehet a boltokban és a piacokon gyökérzöldséget vásárolni. Bár a sárgarépa és a petrezselyem nálunk is megterem, az elfogyasztott mennyiség hozzávetőleg kétharmadát mégis Hollandiából importáljuk - jelentette ki az agrárkülkereskedelem a múlt évi mérlegének adatait értékelve Vincent Biros, a földművelésügyi tárca mezőgazdasági és élelmiszeri szekciójának vezérigazgatója. Még rosszabb a helyzet a káposztával, amelyből képesek lennénk egész évi fogyasztásunknak megfelelő mennyiséget is megtermelni, az elfogyasztott mennyiség 85 százalékát mégis Lengyelországból importáljuk. Koronában kifejezve - a vámstatisztika adatai alapján - a káposzta, karfiol és kel behozatala a múlt évben összesen 130,6 millió koronával rontotta a külkereskedelmi mérleget, az alma és körte importja pedig 441,7 millió koronával. Szlovákia önellátó lehetne burgonyából is, mégis a mült évben vagy negyedmüliárd koronát tett ki a burgonya, s további 250 milliót a napos csirkék behozatala. Repcemagot is hoztunk be 307 millióért, miközben 1998-ban csak vetőmagot importáltunk 80 millió koronáért Csaknem háromnegyed milliárd koronát vett Id a hazai agrártermelők zsebéből az élősertés- és sertéshús-behozatal is, bár e két tétel esetében a műk évben - 1998-hoz viszonyítva - jelentős importcsökkenés állt be. Amíg 1998-ban még 7,8 ezer tonna élő sertést és 14,3 ezer tonna sertéshúst hoztunk be, tavaly 5 ezer tonnára sikerült mérsékelni az éló sertés és 12 ezer tonnára a hús behozatalát. Kedveződének a számok a joghurtok esetében is - 1998-ban az import mindössze 233 millió koronát tett ki, a múlt évben már 410 millió koronára nőtt. Ez a trend viszont - a tárca szakértői szerint - azt is mutatja, hogy a hazai tejfeldolgozók szövetsége a műk évben nem állt éppen a helyzet magaslatán - a növekvő behozatal ellenére nem kezdeményezte a piacvédelmi intézkedések alkalmazását. Meglepően rontotta a külkereskedelmi mérleget az év utolsó hónapjában a szeszes italok és a cigaretta nem várt mértékű behozatala. Amíg 1998-ban 565 miihó koronáért hoztunk be alkoholtartalmú italokat, 1999-ben már 694 millió koronáért, a cigarettaimport pedig 2,3 millió koronára nőtt az egy évvel korábbi 1,616 millió koronához viszonyítva. Cigarettából csak 1999 decemberében 683 millió koronával többet hoztunk be, mint 1998 decemberében. Az agrártermékek kivitelét illetően 903 milliót tett ki a sajtok és túrók exportja (1998-ban 834 millió korona), az exporttámogatásoknak köszönhetően a malátakivitelből 1,105 milliárd korona folyt be az államkasszába (1998-ban csak 835 A káposzta 85 százalékát Lengyelországból importáljuk... milbó korona), a repcemag kiviteléből pedig az egy évvel korábbihoz viszonyítva 150 millió koronával több. A napraforgómag exportjából származó bevétel 422 millióról 718 milbó koronára nőtt. A múlt évben nőtt a péksütemények és a margarinok kivitele is. Ugyanakkor például jelentősen csökkent a sörexport - amíg 1998-ban még 535 milliót tett ki az exportbevétel, a múlt évben már csak 300 millió korona körül volt. Óriási az érdeklődés - főleg az olaszok részéről - a szarvasmarha iránt, de például a juhexport esetében is csak a töredékét vittük ki annak, amit az exportkvóták számunkra engedélyeztek. A CEFTA-országokkal folytatott agrárkereskedelmet illetően negatív szaldót értünk el Magyarországgal (667 milliárd korona) és Csehországgal (4,092 milliárd korona, míg 1998-ban a mérleghiány csak 3,935 milliárd korona volt), pozitív mérleget csak Lengyelországgal, Romániával, Bulgáriával és Szlovéniával sikerült elérni. A GEKl A-országokkal folytatott agrárkereskedelem mérlege tehát mínusz 4,4 milliárd korona volt. Az EU-országokkal folytatott kereskedelem mérleghiánya 7,8 milliárd koronára rúgott a múlt évben, ami enyhe javulásnak számít 1998-hoz viszonyítva, amikor is a mérleghiány meghaladta a 8,6 milliárd koronát. Agrár-küikereskedelmi mérleg - havi lebontásban 1999 1998 1997 Export Import Mérleg Export Import Mérieg Export Import Mérieg Január 795 2 031-1 236 798 2 055-1 257 825 2 438-1 613 Február 932 2 472-1540 1 210 2 542-1 332 995 2 653-1 658 Március 1 486 3 542-2 056 1 671 3 051-1 380 1 328 2 530-1 203 Április 1 229 2 627-1 398 1 404 2 684-1 280 1 164 3 193-2 029 Május 1 352 3 282-1 920 1 318 2 322-1 004 1 107 2 147-1 040 Június 1 547 2 619-1072 1 420 2 706-1 286 1 373 2 347-974 Július 1 503 2 161-658 1 328 2 188-860 1 203 2 038-835 Augusztus 1 603 2 479-876 1 355 2 392-1 037 1 305 1 894-589 Szeptember 1 660 2 549-889 1 314 2 741-1 427 1 556 2 336-782 Október 1 800 2606 806 1 355 2 807-1 452 1 326 2 042-716 November 1 787 2 787-1000 1 531 2 856-1 325 1 513 2 389-876 December 1694 3 451-1 757 1 506 3 112-1606 1 193 2 069-876 Összesen 17 388 32 596-15 208 16 210 31 456-15 246 14 887 28 077-13 190 ZÖLDSÉGPIACI ÁRSÉTA sárgarépa Pozsony február 10-én 18 Sk/kg Komárom február 10-én 8-12 Sk/kg Rimaszombat február 10-én 20 Sk/kg Losonc február 10-én 12-16 Sk/kg Kassa február 10-én 16-18 Sk/kg petrezselyem 40-44 Sk/kg 20-25 Sk/kg 35 Sk/kg 34-40 Sk/kg 30 Sk/I« burgonya 12 Sk/kg 12-14 Sk/kg 10 Sk/kg 11-12 Sk/kg 10-12 Sk/kg mák 80 Sk/kg 100-120 Sk/kg 100 Sk/kg 70 Sk/I 80 Sk/kg paprika 80-100 Sk/kg X 85 Sk/kg 75110 Sk/kg 85-90 Sk/kg karalábé^ ‘ ' 3 25 Sk/kg 36 Sk/db 15 Sk/kg 18-19 Sk/kg 20 Sk/kg zeller 3540 Sk/kg 08 Sk/db 30 Sk/kg 22-42 Sk/kg 25-28 Sk/kg káposzta 14 Sk/kg 10-12 Sk/kg 12 Sk/kg 12-15 Sk/kg 14 Sk/kg őrölt fűszerpaprika 250 Sk/kg 250-260 Sk/kg X X 250 Sk/kg méz 80-100 Sk/kg 7585 Sk/kg " 70 Sk/kg X 80HK‘ hagyma 10-12 Sk/kg 12 Sk/kg 15 Sk/kg 13-23 Sk/kg 12-14 Sk/kg paradicsom 50-55 Sk/kg X 59-105 Sk/kg 60 Sk/kg fokhagyma 6065 Sk/kg 46 Sk/db 65 Sk/kg 55 Sk/kg 65 Sk/kg tfughagyma 40 Sk/I X X 49-50 Sk/I X dióbél 140 Sk/kg 120-140 Sk/kg 100 Sk/kg 100-120 Sk/kg 130 Sk/kg kel 2530 Sk/kg 13 Sk/fej 20 Sk/kg 26 Sk/kg 22 Sk/kg alma 26-30 Sk/kg 20-24 Sk/kg 28-30 Sk/kg 28-33 Sk/kg 28-30 Sk/kg savanyúkáposzta 22 Sk/kg 16 Sk/kg . 20 Sk/kg X 22 Sk/kg cékla 14-16 Sk/kg 12 Sk/kg 20 Sk/kg 10 Sk/kg 15 Sk/kg uborka 80 Sk/kg X X 67 Sk/kg 70 Sk/kg tojás 3,00-3,10 Sk/db 3,10 Sk/db X 3,00 Sk/db 3,00 Sk/db fejessaláta 16 Sk/fej X X X Hj J§ | U MMBBB x AGRÁRMORZSÁK Nevesítetlen földek Pozsony. A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripa ti Kamara (SPPK) valamint a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) csütörtöki tárgyalásainak fő témája a nevesítetlen földek községekre való átruházása volt. Mindkét fél megegyezett abban, hogy a problémát fölöslegesen politizálták, ezért az erre illetékes szervek gyakorlatias hozzáállását sürgetik. Az SPPK Pavel Koncos, földmúvelésügi miniszter álláspontját támogatja, aki szerint a tulajdonviszonyok tisztázását az idei év szeptemberéről 2005-re kellene halasztani. (SFTA) Nyilvános készleteladás Pozsony. Az Állami Piacszabályozási Alap (ÁPA) készleteinek első nyilvános kiárusítására február 17-én a földművelésügyi tárca épületében kerül sor. Az alap élelmiszeripari gabona és takarmányárpa eladását kínálja, tehát olyan terményekét, amelyek hiányát már a malomipari szakemberek is jelezték. Az ÁPA - készletei kiárusításának ezzel az új formájával - szeretné növelni az árusítás hatékonyságát és átláthatóságát, de nem elhanyagolható mértékben azt is, hogy az alap tartalékaihoz minden érdeklődő hozzájuthasson. Az árusítást nyilvános aukció formájában rendezik, melyen olyan vállalkozók és jogi személyek vehetnek részt, akiknek megvan a megfelelő engedélyük az alappal folytatott üzeltkötésre. A regisztrált kereskedőknek legkésőbb egy órával az üzletelés megkezdése előtt 20 ezer koronás részvételi díjat kell fizetniük minden egyes kínált termékért. A nyilvános kereskedést ezentúl minden páros hét csütörtökén a földművelésügyi tárca épületében bonyolítják le. (SITA) t VALUTAÁRFOLYAMOK ( Érvényben 2000. február 14-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,288 Magyar forint (100) 16.535 Angol font 68,843 Német márka 21.622 Cseh korona 1.187 Ölasz líra (1000) 21,840 Francia frank 6,447 Osztrák schilling 3.073 Japán jen (100) 39.219 Spanyol peseta (100) 25.416 Kanadai dollár 29.652 Svájci frank 26,337 Lengyel zloty 10.378 USA-doilár 42.980 Itália harca a nemzeti italnak tartott törkölypálinkáért Az olasz identitás része MTI-HÍR Róma. Az olaszok azt állítják, a nemzeti kulturális identitás egy darabja került veszélybe azáltal, hogy az Európai Unió be akarja engedni a közösség piacára a híres olasz törkölypálinka, a grappa Dél-Afriká- ban termek változatát „A grappa nekünk olyan, mint a franciáknak a konyak vagy a pezsgő” - fogalmazta meg az olasz aggodalmakat a törkölypálinka első számú olaszországi gyártója. Áz AFP jelentése szerint az olaszokat felbőszítette, hogy az EU és a Dél-Afrikai Köztársaság kereskedelmi egyezményéről folytatott tárgyalások nem veszik figyelembe a grappa eredetvédelmére vonatkozó olasz igényt „A problémát nem az a tízezer palack dél-afrikai többletpálinka jelenti, ami a tárgyalások eredményeként kerülhet a piacra. Elvi, precedens-jelentőségű kérdésről van szó, a grappa olasz termék. Meglehet a dél-afrikai grappa talán még jobb is, mint a miénk de az ő italuk nem viselheti ugyanezt a nevet - hangoztatták az AFP-nek a Greti di Greve-i kombinátban, ahol nyolc különböző módon desztillálják a szeszt az 1911-ból származó lepárlóban. Itáliában a középkorban főleg a szegényebb néprétegek fogyasztották a grappát, mivel a gazdagok inkább bort ittak. 1866-tól már irodalmi alkotásokban is felbukkan a szőlőhéjból párolt olasz törkölypálinka neve. Áz olasz törkölypálinka és az ouzo görög ánizspálinka eredetvédelmével kapcsolatos huzavona a fő akadály a 17 milliárd dolláros EU-dél-afrikai kereskedelmi szerződés aláírása előtt. A dél-afrikaiak „nyelvészeti problémának” tartják a vitát és azzal vádolják az uniót, hogy a szerződés aláírásának halogatásával megszegi ígéretét, miszerint hozzájárul az ország újjáépítéséhez. Dél-Afríka jelenleg egyáltalán nem termel ouzót, grappát csak kis mennyiségben. A franciáknak „nem ízlik" az orosz Sampanszkoje Hevesen habzó borvita ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. A francia Institut National des Appellations d’Origine peres úton szeretné elérni, hogy az orosz borászati üzemek semmilyen termékükre se alkalmazhassák a „sampanszkoje” (pezsgőbor) nevet. A Rosszijszkoje Sampanszkoje viszont már 1901-ben nemzetközi dijat nyert. Az 1997-es franda-orosz kormányközi megállapodás szerint a sampanszkoje terméknév nem szerepelhet orosz exportitalokon. Most azt szeretnék a franciák, ha az orosz belpiacról is eltűnne a név. Az Izvesztyija szerint azzal érvelnek, hogy csak a Champagne francia tartományban termelt pezsgósített bort illeti meg a márkanév. (Hasonló vitákra sor került a pilseni vagy a Budweiser sörrel, illetve a tokaji borral kapcsolatban.) Az orosz mezőgazdasági minisztérium viszont azzal érvel, hogy a hagyományos technológiával készült Rosszijszkoje Sampanszkoje már 1901-ben nemzetközi kiállításon nyert díjat, mintegy eredetisége elismeréseként, mint ahogy a későbbi „Szovjetszkoje Sampanszkoje” gyorsított pezsgósítése is eredeti megoldás, amit a Szovjetunióban találtak fel a hatvanas években. Franciaország az utóbbi években az egész világpiacot igyekszik megtisztítani a Champagne-re utaló és a „konyak” márkanavektől (kivéve, ha francia termékről van szó). Mexikóval három éve történt megállapodás szerint ott nem alkalmazzák többé ezeket a neveket, cserébe Franciaország lemond a „tequila” névről A jelek szerint Oroszország sem kivétel. A FÁK más országai is számíthatnak a francia lerohanásra, ami Örményországban már meg is történt. A Pemod Ricaid-csoport úgy oldotta meg az örmény konyak problémáját, hogy 30 millió dollárért megvásárolta 1998-ban a jereváni konyakgyárat. (VG)
