Új Szó, 2000. február (53. évfolyam, 25-49. szám)

2000-02-09 / 32. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2000. FEBRUÁR 9. Gazdaság és fogyasztók Vagyonalapi kötvények: Tegnap 7511 koronán zártak Stabilizálódó árak A munkanélküliség 2003-ra elérheti a 18%-ot, nem várható javulás a bérek növekedése szempontjából sem í Középtávú gazdasági előrejelzés ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A takarékpénztár 90 százalékát privatizálják? Miniszterek a bankokról Az infláció mértékét meghaladó bérnövekedésre csak 2001-2003 között számíthatunk. (Archívumi felvétel) Pozsony. A Szlovák Tudomá­nyos Akadémia gazdasági in­tézetének tanulmánya szerint a diszpombilis munkanélküli­ek, vagyis azok aránya, akik kedvező ajánlat esetén azon­nal munkába tudnak állni, idén eléri a 16-17%-ot. A kö­zéptávú előrejelzés a munka- nélküliség tekintetében az el­következő évekre sem jósol jelentősebb javulást. yj^SZáOSSZEFOGLALÓ A munkanélküliség kicsúcsosodását 2003-ra jósolják 18%-os értékkel. A gazdasági és vállalati szféra szerke­zetátalakításának lassúsága és az ál­lam munkaügyi politikájának csőd­je esetén azonban a munkanélküli­ség további 1-2%-kal nőhet. Nem várható javulás a bérek növekedése szempontjából sem. A tanulmány szerint a nominálbérek csak a fo­gyasztói árak növekedését követik. Az infláció mértékét meghaladó bérnövekedésre 2001-2003 között számíthatunk. Idén az átlagos no­minálbér elérheti a 12 ezer koronát, a fogyasztói árak alakulása a reálbé­rek stagnálását eredményezi, így a reálbérek növekedésére csak a kö­vetkező években számíthatunk. A munkanélküliség csökkentésének és a gazdaság növekedési pályára állításának egyik legfontosabb elő­feltétele a vállalati szektor szerkeze­tének az átalakítása. A tanulmány nem fűz túl nagy reményeket a ha­zai gyártók konkurrenciaképességé- hez a hazai piacon sem. A külföldi verseny ellen továbbra is a legjobb védelmet az állam relatíve szűk pia­ca, a lakosság alacsony vásárlóereje és a korona árfolyamának alakulása jelenti. A lakosság vásárlóerejét ugyanakkor továbbra is a reálbérek stagnálása határozza meg. A bérnö­vekedés nagyobb dinamikájára csak a szakszervezetek nagyobb szerep- vállalása esetén lenne elképzelhető, a tanulmány szerint azonban erre az elkövetkező években nem na­gyon számíthatunk. Az állami költ­ségvetés hiánya nagy valószínűség­gel az idei 18 milliárd koronáról, a jelenlegi kormány hivatali idejének végére, 2002-re folyamatosan 10 millárd koronára csökken. A költ­ségvetés tőkekiadásainak tavalyi csökenését, a jövőben növekedés követhet, és 2002-re elérheti az 1998-as szintet, ami hozzájárulhat a foglalkoztatottság növeléséhez. A gazdaság élénkülését a jövőben jelentős mértékben segítheti, hogy a nemrég gazdasági válsággal súly- tott országok többségében stabilizá­lódott a helyzet. A nemzetközi gaz­dasági és pénzügyi szervezetek az idei évre a globális GDP 3,5%-os nö­vekedését jelzik előre, miközben a fejlett országokban a növekedés 2,7% körül mozog majd. A globális növekedés szempontjából a legfon­tosabb tényező továbbra is az ame­rikai gazdaság alakulása. Az USA gazdasági növekedése, tekintettel az inflációs veszélyekre és a fizetési mérleg hiányára, az elkövetkező években kisebb mértékű növeke­dést mutat ki. Idén várhatóan az USA gazdasági növekedése 2,6%-ra csökken. Az EU prognózisai az idei évre 2,7%-os GDP-növekedést jelez­nek előre. Szovákia szempontjából a legfontosabb Németország növe­kedési üteme. Egyre kisebb szerepet játszik a szlo­vák gazdaság szempontjából a cseh gazdaság. Az onnan behozott áru értéke 1994 óta évente 1-5%-kal csökken, és a tavalyi élső félévben már csak 18% volt, az 1994-es 30%- kal szemben. A szlovák export te­kintetében a csökkenés még je­lentősebb. Míg 1994-ben a szlovák kivitel 37%-a irányult Csehország­ba, tavaly ez 18%-ra csökkent. Az ok a piac telítettsége, a két ország ter­melési struktúrájának hasonlósága és a cseh gazdaság teljesítményének csökkenése. Csökken a CEFTA-or- szágokkal folytatott kereskedel­münk is, miközben hosszútávon ezekkel az országokkal szemben könyvelhetünk el külkereskedelmi többletet. A külkereskedelmi mér­leg alakulására rendkívül negatív hatással van az orosz olaj behozata­la, a szlovák termelők oroszországi érvényesülése ugyanis rendkívül korlátozott, így az orosz behozatal a külkereskedelmi mérleget 40 milli­árd koronás hiánnyal terheli. A mérleg hiányának csökkentésé­hez csak az OECD országokkal foly­tatott intenzívebb kereskedelem já­rulhat hozzá, ezek közül is Szlová­kia számára jelenleg Németország a legfontosabb gazdasági partner. Az ezekben az országokban előrejel- zett gazdasági növekedés a szlovák exportra is jótékony hatást gyako­rolhat, az idei évre így 2,4-3,4%-os GDP növekedést jeleznek előre Szlo­vákiában. A megszorító gazdaság- politika az elkövetkező években a növekedést 3-5%-ra emelheti, (mi) Pozsony. A vagyonalapi kötvé­nyek ára már négy egymást követő nap csökkent és tegnap 7511 koro­nás árral zárta a napot. Szakértők szerint a kereslet és kínálat jelenle­gi arányának köszönhetően rövid­távon a kötvények ára 7700 és 8000 korona között sbabilizálód- hat. A vagyonalapi kötvények ára az eladni kívánók szempontjából február 2-án érte el a legkedve­zőbb szintet, amikor 8350 koroná­ért válhattunk meg vagyonalapi SITA-HÍR Pozsony. A gazdasági miniszterek tanácsa hétfőn a Szlovák Takarék- pénztár 90%-os részvénycsomagjá­nak a privatizálására tett javaslatot. Egyúttal jóváhagyta a pénzügymi­nisztérium javaslatát, mely szerint az Általános Hitelbank 68,58%-kos állami és 15,96%-kos vagyonalapi részvénycsomagját is privatizálják. A Szlovák Takarékpénztár magáno­sítására felajánlott részvénycsomag nagyságáról a kormány és a privati­záció pénzügyi tanácsadója hozza kötvényünktől. Az elmúlt napok árcsökkenése elsősorban a kötvé­nyek iránti kereslet csökkenésében keresendő. A vásárlásra adott uta­sítások száma 150-ről 55-re, az el­adott kötvények száma 1009-ről 332-re csökkent. Kötvénye eladásánál az ügyfélnek be kell mutatnia személyi igazolvá­nyát és ismernie kell a kötvényes privatizáció során kapott regisztrá­ciós számát - a vagyonjegykönyv számát. A Pravda szerint a kötvény eladásának költségei nem haladják meg a 130 koronát. meg a végső szót. Ivan Miklós gaz­dasági minszterelnök-helyettes sze­rint még az idei év közepéig a Beru­házási és Fejlesztési Bankot (IRB) is magánkézbe adják. A miniszterek megtárgyalták a vagyonalapnál ke­letkezet kár pótlását is, amely a cseh Komercní banka és a VÚB részvé­nyeinek cseréjénél keletkezett. A gazdasági miniszterek szerint a VÚB privatizációjából befolyt összegből pótolnák a vagyonalap veszteségét. A csaknem 2 milliárd koronás pénz­ügyi kárpótlással a vagyonalap ille­tékesei is egyetértenek. Vezető közép-európai cég létrehozása a cél Olaj ipari kapcsolatok SITA-HIR Pozsony. „Kitűnő partnerek lehet­nénk, ugyanis mindketten azonos értékeket vallunk az olyan termé­kekkel kapcsolatban, amelyek nem károsítják az életkömyezetet. Ha­sonlóan egyikünknek sincs hozzáfé­rése a tengerhez” - nyilatkozta a Trend gazdasági hetilap legújabb számának Michel-Marc Delcommu- ne, a MÓL magyar olajipari társaság pénzügyi igazgatóhelyettese, a cég Slovnaft iránti érdeklődésével kap­csolatban. A MÓL elképzelései sze­rint Közép-Európában több kőolaj­ipari társaság fúziójával olyan cég jöhetne létre, amely vezető helyet vívna ki magának a piacon. A Slov­naft mellett a MOL a horvát INA iránt is érdeklődött. Delcommune szerint a nagy olajipari cégek egye­lőre nem törekszenek stratégiai sze­repre a térségben, így jelenleg 3-5 évük van a döntések meghozatalá­ra. Ha addig nem sikerül összefogni a térségbeli cégeket, az olajipari mammutcégek visszatérnek, és a helyi társaságok csak a globális kon­szernek leányvállalatai lesznek. Folytatódik a stabilizációs program a DAM-nál A híresztelések károsak Bérbe adják a bősi vízi erőművet? - A földművelésügyi tárca nem számol külföldi partner bevonásával Határozottan cáfolják az ABB részvételét ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A földművelésügyi tárca nem számol azzal, hogy külföldi cégnek adnák el, vagy bérbe a bősi vízi erőmű elektromos energiát termelő részét - áll a minisztérium nyilatkozatában, melyben a tárca azokra a sajtóértesülésekre reagált, melyek szerint a bősi erőmű iránt az ABB svájci-svéd részvénytársaság érdeklődött. Az ABB, amely az ener­getikában és nehézgépiparban vi­lágszerte mintegy 170 ezer alkalma­zottat foglalkoztat, lapértesülések szerint hajlandó a Vízgazdálkodási Beruházó Vállalat 7,5 milliárd koro­nás adósságának az átütemezésére, ha megszerezhetné az erőművet. A 7,5 milliárdos adósságra még a Meciar-kormány vállalt hitelgaran­ciát. Ivan Miklós, gazdasági minisz­terelnök-helyettes, a vüággazdasági fórumon ugyan már tárgyalt az ABB képviselőivel és a társaság már aján­latot is tett a szlovák félnek, Ivan Miklós szóvivője ugyanakkor - la­punknak adott nyilatkozatában - cáfolta, hogy bármüyen konkrét egyezség született volna. Davosban állítólag csak a hitel átütemezésé­nek lehetőségéről esett szó. „Min­den suba alatt zajlik” - nyilatkozta az üggyel kapcsolatban a Práca na­pilapnak Július Binder, a DSZM par­lamenti képviselője, aki szerint vél­hetően a Szlovák Villamosművek pivatizálásának első szakasza fo­lyik. Binder „borzasztónak” találná, ha a vízi erőműveket privatizálnák, szerinte ugyanis ezek a jövőben biz­tos hasznot ígérnek és csak a bősi erőmű az idei év végéig 7 milliárd koronát hozna a kormánynak. Rendkívüli közgyűlés előtt Alaptőkét emelnek Pozsony. A Pol’nobanka Rt. alaptőke-emelését nagy való­színűséggel két szakaszban hajt­ják végre. Az első emelésen való­színűleg még a Szlovák Biztosító is részt vesz, amely jelenleg a bank legnagyobb részvényese. A pénz­ügyi tárca illetékesei szerint a biz­tosító a tőkeemeléssel részvény- csomagjának erősítését tartja szem előtt, növelve ezzel a privati­zálásra kiszemelt részvénycsomag értékét. Az alaptőke-emelés máso­dik fázisát már teljes mértékben az új stratégiai befektető hajtaná végre. Frantisek Palkó, a pénzügyi tárca osztályvezetője szerint a tőkemelés menetrendje összhang­ban van a bank privatizációs és konszolidációs terveivel. A tőkee­melésre várhatóan a pénzintézet márciusi rendkívüli közgyűlésén kerül sor. (mi) ÚJ SZÓ-JELENTÉS Kassa. Köztudott, hogy a Kelet-szlo­vákiai Vasmű magyarországi leány- vállalatának háza táján komoly problémák jelentek meg. A DAM Di­ósgyőr Rt. nem tartozik a kassai óri­ásvállalat legfontosabb pillérei kö­zé, egyes értesülések szerint nem ki­zárt eladása sem. A DAM igazgató­ságának nevében Tóth Attila elnök a napokban tett közzé egy nyilatkoza­tot, melyben az áll, hogy a DAM Rt. január 14-i közgyűlésén elfogadott három hónapos stabilizációs prog­ram megvalósítása intenzíven fo­lyik. E program fő célja a folyamatos termelés finanszírozásának biztosí­tása, a költségek további racionali­zálása és a felgyülemlett régi tarto­zások kezelése. A célok megvalósításában az elmúlt három hét alatt jelentős eredmé­nyek születtek. A termelés finanszí­rozásának biztosítására magyar és külföldi kiemelt vevőkből álló kon­zorcium létrejötte van kialakuló­ban, amely biztosiba a február 15- re tervezett újraindításhoz szüksé­ges pénzt. A költségek csökkentését elősegítendő bevezetik a három­műszakos üzemvitelt, amely az em­beri erőforrások és a technológiai berendezések gazdaságosabb ki­használását teszi lehetővé. A belső- anyagszállítás ésszerűbbé és ol­csóbbá tételére kiépítették a vasúti szállítás rendszerét. Az energiaszál­lítókkal sikerült megállapodásra jutni a február 15-ig felgyülemlett tartozások átütemezéséről és a meginduló termeléshez szükséges energia biztosításáról is. A többi hi­telező tartozásainak rendezése a DAM február 16-i közgyűlése után kezdődik el. A diósgyőr rt. igazga­tósága ismételten felhívta a sajtó fi­gyelmét, hogy csak az általa kiadott információk tekinthetők hiteles­nek. A társaság helyzetéről rend­szeres információkat bocsájtanak ki, ezzel is elkerülendő a megalapo­zatlan, cégüknek károkat okozó hí­reszteléseket. (juk) A hazai pénzintézetek által nyújtott különböző feltételű hitelek kamatai Bank Rövid lejáratú Középtávú Hosszúlejáratú Istrobanka 21,00-től 21,50-től 21,50-től ÍSOB 18,00 18,00 18,00 Postabank 20,50 ind. ind. Pol'nobanka 22,40 23,00 24,00 Ludová banka 20,50 20,50­20,50­Szlovák Takarékpénztár ind. ind. ind. Általános Hitelbank (VUB) 17,40-20,10 18,00-tól 18,50-től IRB 20,50 21,50 22,50 Banka Slovakia 20,00-23,50 20,00-24,00­Bank Austria Creditanstalt 17,00 17,00-19,00 3 hónap BRIBOR+mozgórész Slovenská kreditná banka 21,00-25,00 21,50-25,00­Rövidítések: BRIBOR- Pozsonyi Bankközi Piac, ind. - individuális. (Forrás: SITA) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2000. február 8-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolvam EMU - euró 42,316 Magyar forint (100) 16,555 Angol font 69,048 Német márka 21,636 Cseh korona 1,185 Olasz líra (1000) 21,854 Francia frank 6,451 Osztrák schilling 3,075 Japán len (100) 39,463 Spanyol peseta (100) 25,432 Kanadai dollár 29,747 Sváici frank 26,327 Lengyel zloty 10,339 USA-dollár 43,074

Next

/
Oldalképek
Tartalom