Új Szó, 2000. február (53. évfolyam, 25-49. szám)

2000-02-09 / 32. szám, szerda

8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2000. FEBRUÁR 9. AGRÁRMORZSÁK Növekvő hazai sörgyártás Pozsony. A szlovákiai sörgyárak tavaly 4,41 millió hektoliter sört állítottak elő, ami 20 ezer hekto­literrel több, mint az elózó év­ben. A malátatermelés ugyanek­kor 7,5 ezer tonnával nőve, elér­te a 169 ezer tonnát. Michal Pramuk, a Szlovákiai Sörgyártók Szövetségének ügyvezető igaz­gatója szerint a sörgyártás egyik legnagyobb problémája a sör ex­portjának folyamatos csökkené­se. A CEFTA-tagországok- külö­nösen Lengyelország és Magyar- ország - az elfogadott mennyisé­get sem veszik át, az Ukrajnába irányuló kivitel pedig, tekintettel az ottani importszigorításokra, teljesen leállt. (SITA) Pavel Koncos Izraelben Jeruzsálem. Pavel Koncos föld­művelésügyi miniszter és David Levy izraeli külügyminiszter teg­nap aláírták a két ország mező- gazdasági együttműködését sza­bályozó egyezményt. A szerző­dés a két ország együttműkö­dését segíti elő elsősorban a nö­vénytermesztés és állattenyész­tés genetikai forrásainak felhasz­nálása, az erdészet, a mezőgaz­dasági termékek kereskedelme, valamint a vízgazdálkodás terü­letén. Szlovákia érdeklődik a szarvasmarhatartás és a termál­vizek kihasználásának izraeli ta­pasztalatai iránt. Szlovák részről ajánlatot tettek a minőségi faipa­ri termékek exportjára is. (SITA) Minden nap legalább fél liter tejet a gyermekeknek Zólyomi Hurááá! ÚJ SZÓ-HÍR Iskolatej - A földművelésügyi tárca célja 2005-ig a kisiskolások legalább felének bevonása a programba Naponta friss tej a tanulóknak Csehországban Jaromír Jágr jégkorongozó reklámozza az iskolatejet. (Archívumi felvétel) Pozsony. A zólyomi Wittmann és fia tejgyár havonta 18 ezer liter friss (pasztőrözött) tejet és 11 ezer darab joghurtot szállít a közép-szlovákiai régió 73 alapiskolájába, de termékei eljutnak a nagymihályi és az árvái régióba is. A program keretében összesen 6 ezer tanuló fogyasztja termékeiket, a legkeresettebb a do­bozos Hurrááá! kakaó. A cég vezeté­se szerint az iskolatejprogram - a szaktárca támogatása ellenére - nem igazán gazdaságos. Ennek elle­nére a vállalatok többsége támogat­ja. Például az érsekújvári Mlie- kospol tejfeldolgozó vállalat, amely Pozsony. Az idén - az előző évek gyakorlatához hasonlóan - a nö­vénytermesztés támogatását illető­en ismét a bevetett mezőgazdasági terület nagysága a kiindulási alap. A földművelésügyi minisztérium által kiadott határozat értelmében az egyes terményektől függően hektáronként legfeljebb a követke­ző lehet a támogatás összege: 1. a Tokaj hegyvidék termő szőlői­re 7000 korona; 2. egyéb vidékek termő szőlőire 3500 korona; 3. a termő komlóültetvényekre, szántóföldi zöldségtermesztésre, lenre, dohányra és gyógynövé­nyekre 3000 korona; 4. a vírusmentes termő komlóül­tetvényekre 15 000 korona; 5. a burgonyára - a szaporítópar­cellákra, valamint az SEÍ-től a Cl- es szaporítási fokozatú ültetőanyag vásárlására -15 000 korona; 6. a termő, intenzív gyümölcsösök­re 2250 korona; 7. a termő bogyótermésűekre és spárgára 2250 korona; 8. a cikóriára 2000 korona; 9. az üvegházakban és fóliasátrak­ban hajtatott zöldségfélékre (a hidropóniás termesztésen kívül) 10 000 korona; jelenleg 38 alapiskolába szállít isko­latejet, értékes számítógépekkel, audiovizuális technikával kívánja megajándékozni az iskolatejprog- ramba bekapcsolódott legjobb okta­tási intézményeket. Az iskolatejjel kapcsolatban étke­zéskutatással foglalkozó szakértők arra figyelmeztetnek, hogy mind több az olyan gyermek, amely nem reggelizik, s a tízóraira kapott tej az első étel számukra A gyermekek na­pi kalciumigénye 900 mg. Mivel egy liter friss tej 1200 mg kalciumot tar­talmaz, a fejlődésben lévő gyerme­keknek naponta - más tejtermékek mellett - legalább fél liter tejet kelle­ne elfogyasztaniuk, (ú) 10. a hidropóniás zöldségtermesz­tésre 60 000 korona; 11. a gabonafélékre, beleértve a kukoricát 900 korona; 12. az olajnövényekre 850 korona; 13. a hüvelyesekre 800 korona; 14. a megművelt évelő fűfélékre 230 korona. Előlegként a támogatás összegé­nek 50 százalékát kaphatják meg az igénylők (kivételt csupán az 5. pont képez), a fennmaradó részt pedig folyó év végéig kell részükre két részben kifizetni. A burgonya­szaporítóparcellák esetén az elő­leg nagysága 10 000 korona, a többit a második terepszemlét kö­vetően kaphatják meg a termelők. A felsoroltakon kívül - 18 tonnás átlaghozammal számolva - hektá­ronként legfeljebb 18 000 korona állami támogatás igényelhető az étkezési burgonyára. A cukorrépá­ra - 15 százalékos cukorfok esetén -170 korona lehet a támogatás nagysága; ez az összeg a 15 száza­léktól való minden egyes 0,1 szá­zaléknyi eltérésért tonnánként 5 koronával csökken. Amennyiben a cukorrépa cukortartalma nem éri el a 13,5 százalékot, nem jár érte támogatás. Biológiai növényvéde­lemre a biológiai növényvédő szer beszerzési árának legfeljebb 40 százalékát teheti ki a dotáció, (v-s) Pozsony. Az 1999/200Ó-es tanév kezdetén meghirdették az iskolatejprogramot. Egyes általános iskolákban a csalá­dok anyagi helyzete miatt nem vezették be az akciót, másutt azért hiúsult meg az elképzelés, mert nem tudták megoldani a tej- és tejtermé­keket szétosztó pedagógusok jutalmazását. GÁGVOR ALlZ A mezőgazdaságban vállalkozók tá­mogatása keretében a földművelés- ügyi tárca a múlt évben 30 millió ko­ronát különített el az úgynevezett iskolatejprogram bevezetésére, do­tálására. A tárca literenként 4 koro­nával kívánt hozzájárulni a tejhez, amelyet natúr vagy ízesített formá­ban, esetleg joghurtként, túrókrém­ként, pudingként az általános isko­lás gyermekek naponta kedvezmé­nyesen megvásárolhattak iskolájuk­ban. Az akció elsődleges célja a tej­termékek fogyasztásának megked- veltetése volt. Ugyanakkor a prog­ram kiötlői nem titkolták, hogy cél­juk a hazai tej- és tejtermékfogyasz­tás - nem csupán egészségügyi szempontok miatti - stabilizálása, illetve későbbi növelése. Az eredeti elképzelések szerint a gyermekek a tejet, kakaót 0,25 lite­res zacskós vagy dobozos csomago­lásban kapták volna, ám nyomban a kezdet kezdetén kiderült, hogy egyes feldolgozó üzemek csupán „kannás tejben” gondolkodtak mondván, ez a legolcsóbb és legegy­szerűbb mód, az adagolást pedig oldják meg a pedagógusok. Nem csoda hát, hogy néhány - egyébként KATÓCS GYULA Nagymihály. A járásban november közepén indult meg a tejakció. A térség 51 alapiskolája közül huszon­hat oktatási intézményben vezették be a tejtermékek - a tej, kakaó, jog­hurt és más tejtermékek - árusítá­sát. Azóta a tejüzem 2,5 deciliteres csomagolásban szállítja a tejet és a kakaót az iskolákba, a többi termé­keket, joghurtot, túrókrémet és mást a hagyományos piaci csoma­golásban. Korábban a tejet 3,50, a kakaót 4,50 koronás egységáron ve­hették meg a tanulók, ma már 50 fil­lérrel drágábban juthatnak hozzá, mert a tejüzem időközben módosí­totta az árakat. Mint azt a Zempmilk Rt. illetékeseitől megtudtuk, a tej­termelés rohamos csökkenése és a Budapest. Magyarországon ma már több mint félmillió iskolás jut naponta tejhez annak nyomán, hogy a Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium (FVM) - Torgyán József tárcavezető javasla­tára - két évvel ezelőtt meghirdette az iskolatej-akciót. A tárca adatai szerint Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyében megközelítőleg 177 ezer, Szabolcs-Szatmár-Beregben 92 ezer, Bács-Kiskunban 81 ezer, He­vesben 43 ezer, Somogybán 46 ezer, Hajdú-Biharban csaknem 84 ezer, Székesfehérvárott pedig 5 ezer iskolás gyerek jut szeptembertől legalább napi 2 deciliter tejhez. Mint arról Lukács László, az FVM Agrárrendtartási Hivatalának szak- referense tájékoztatta lapunkat, az akció kedvezményezettjei az emlí­tett megyékben a bölcsődébe, óvo­dába, általános iskolába, a hat évfo­lyamos gimnáziumok I. és II. évfo­is tanerőhiányban küszködő iskolá­ban - eleve elutasították a program bevezetését. Nehéz volt az elterjesz­tése azokban a régiókban is, ahol magas a munkanélküliek aránya. E térségekben a szülők és a gyerme­kek inkább az olcsóbb friss dobozos tejet és a kakaót helyezték előtérbe, szemben a jól tárolható, ám drá­gább tartós tejjel. A tárca kimutatá­sában a zólyomi Wittmann és fia Kft. által kínált dobozos tejet emeli ki, amelyet 3,30 koronáért, a kakaót pedig 4 koronáért árusítják az isko­lákban, míg a tartós dobozos tej és kakaó ára eléri a 6, illetve 7 koronát. rentábilitás megtartása érdekében volt kénytelen a tejüzem emelni az árakat. Másfelől az áremelést a ter­melési és szállítási költségek növe­kedése is indokolta. Több iskolában ennek folytán 30-40%-kal csökkent az érdeklődés a tejtermékek iránt, főleg a 8 koronáért árusított joghur­tot és a hasonló áron kapható túró­krémeket már csak a tehetősebb szülők gyermekei veszik meg. A Nagykaposi Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában például a csaknem ezer tanuló közül korábban több mint négyszázan éltek a kedvezmé­nyes vásárlás lehetőségével, az utóbbi időben már csak közel 350- en vesznek tejet vagy kakaót heten­te. Joghurtot, illetve más ínyencsé­geket csak 80-100 gyermek vásárol az iskolában. lyamaiba, a nyolc évfolyamos gim­náziumok I.-IV. évfolyamaiba járó gyermekek. A tanulók térítésmente­sen jutnak a napi 2 dl tejhez, illetve kakaóhoz vagy karamellás tejhez, mivel a tárca vállalta, hogy az akció költségeinek 70%-át fedezi (a múlt évben összesen 1,162 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott). A költségek maradék 30%-át a települési önkormányza­tok állják. A Tej Terméktanács a 70%-os hányadból 200 millió forint erejéig vállalt részt, s vállalta az ak­ció megszervezését. A FVM célja a program kiterjesztése az egész országra, ám ehhez - han­goztatta Lukács László - előbb meg kell teremteni a költségvetési hátte­ret. Torgyán József annakidején szorgalmazta, hogy az FVM támo­gatásához más tárcák - így elsősor­ban a pénzügyi, az oktatásügyi, a honvédelmi és az egészségügyi tár­cák - is járuljanak hozzá. Ebből azonban semmi sem lett. A tárca A legfrissebb adatok szerint az iskolatejprogramot összesen 612 ál­talános iskolában és 422 iskolai ét­kezdében vezették be, s hozzávető­leg 105 ezer tanuló (ez az összlét- szám 16,7%-át jelenti) vesz benne részt. A program iránt főként a Kas­sai, az Eperjesi, a Besztercebányai és a Zsolnai járás iskoláiban érdeklőd­tek, míg a Trencséni és a Pozsonyi kerületben teljes az elutasítás. A program alkalmazásának eddigi tapasztalatai egyértelműen rámu­tatnak a tejfeldolgozó üzemek mar­ketingpolitikájának fontosságára. Ahol adtak a marketingre, ott na­Rimaszombat. Idestova négy hó­napja jelent meg az alap- és a kö­zépiskolákban az iskolatej. A rima- szombati Gömöri Tejgyár tapaszta­latai szerint eddig leginkább a vi­déki iskolákban kapós az iskolatej. Lubomír Űzik vezérigazató la­punknak nyilatkozva elmondta, az oktatási intézményekben lényegé­ben csak most ismerkednek az új lehetőségeket kínáló programmal, melynek keretében naponta mint­egy 800 liter tej fogy el a Rima- szombati járás iskoláiban. Termé­szetesen szeretnék ilyen formában is növelni a tejfogyasztást. A válto­zatosság kedvéért pedig ízesített -vaníliás, kakaós, s ha igény lesz rá eperízű - tejet is kínálnak. A Gö­közlése szerint az iskolatej iránt más megyékben is óriási az érdeklődés. Lapértesülések szerint a termékta­nács az idén is legalább 200 millió forintot áldozna az iskolatej-akció- ra, amennyiben azt a szaktárca az egész országra kiterjeszti. Amennyiben a tejakció országossá nőne, évi 40 millió liter tejet kellene az iskolákba eljuttatni, ez a mennyi­ség töredéke az országos tejforga­lomnak. A magyar szakértők ezzel gyobb volt az érdeklődés a program iránt. A tárca legfrissebb értékelő je­lentése példaként említi a zólyomi, a kürtösi, a kézsmárki, a privigyei, a homonnai és az érsekújvári tejfel- dolgozó üzemet. Feltételezések sze­rint azokat az üzemeket, amelyek nem gyártanak a program kereté­ben értékesíthető termékeket, azok a többi üzem termékeit fogják térsé­gükben forgalmazni. A tárca célként tűzi ki az iskolatej­program fokozatos kibővítését úgy, hogy 2005-ig az általános iskolás gyermekek 50°/o-a naponta hozzá­jusson napi tejadagjához. möri Tejgyár vezetői kóstolónapot tartanak, amelyre meghívják a fo­gyasztókat, tehát a közeli iskolák diákjait. A degusztáció után dönte­nek arról, hogy a gyakorlatban mennyi ízben fogják gyártani az is­kolatejet. A kétdecis csomagolású termékhez a vezérigazgató szerint hamarosan szívószálat is kínálnak. Űzik többször hangsúlyozta, hogy bár a gyártás szempontjából az is­kolatej nem meghatározó mennyi­ség, viszont a kezdeményezésnek örül, mivel a programnak a jövőre nézve fontos szerepe lehet. Ugyan­is, ha a fiatalok megkedvelik a tejet illetve a tejtermékeket és a közel­jövőben növekedik hazánkban a tejfogyasztás, megelőzhető lesz korunk legújabb civilizációs beteg­sége, a csontritkulás. kapcsolatban a program szociális és egészségmegőrző jellegére hívják fel a figyelmet. Lukács László is megjegyezte, hogy a tejakciónak „elsősorban nem piacszabályozó és felesleglevezető szerepe van”. A hat megyében, ahol az iskolatej-akció meghirdetésre került, minden tele­pülés minden iskolája kapcsolódhat a programhoz. A feltétel az, hogy a települési önkormányzat vállalja a költségek arányos részét. (G. A.) Csehországban is beindult a tejakció Prága. Csehországban csak az általános iskolák első és másodikos tanulói jutnak hozzá kedvezményesen az iskolatejhez. A programot - hasonlóan mint nálunk - az 1999/2000. évi tanévben indították be. A földművelésügyi tárca támogatásának köszönhetően a tanu­lók heti két alkalommal 2,50 koronáért vásárolhatnak negyed liter tartósított tejet. Az akcióba hozzávetőleg 3 ezer általános iskola kapcsolódott be, ez az iskolák 73 százalékát jelenti. A tárca az idén is 50 millió koronával támogatja a programot, amelyet a feldolgo­zók szeretnének kibővíteni a harmadik osztályos tanulókra is. (e) Előlegként a támogatás felét kapják az igénylők Agrárdotációk a növénytermesztésben ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Csak tejet és kakaót vásárolnak a gyermekek Csökkenő érdeklődés Magyarországi gyakorlat - a gyermekek ingyen kapják a tejet, a költségeket a tárca és az önkormányzatok állják Félmillióan részesülnek tejakcióban ÚJ SZÓ-JELENTÉS A tejfogyasztás növelésével megelőzhető a csontritkulás Az ízesített jobban ízlik FARKAS OTTÓ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom