Új Szó, 2000. január (53. évfolyam, 1-24. szám)

2000-01-08 / 5. szám, szombat

Kultúra ÚJ SZÓ 2000. JANUÁR 8. Pályázatok a Madách-díjra A Szlovákiai Magyar írók Társa sága kéri a kiadókat, hogy 2000. január 15-ig nyújtsák be pályázataikat az Irodalmi Alap­hoz a Madách-díj odaítélésére. (Literámy fond, Stúrova 14, 815 40 Bratislava 1) A pályá­zathoz a kiadvány három pél­dányát, a szerző adatait és cí­mét, valamint a mű rövid szlo­vák nyelvű értékelését kell csa­tolni. (SZMÍT) Elhunyt Csemiczky László Kilencvenegy éves korában, ja­nuár 6-án a stupavai nyugdíjas­otthonban elhunyt Csemiczky SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Cosi fan tutte szombat 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Üvegre festve szombat, vasárnap 19 KIS SZÍNPAD: Szentivánéji szexkomédia sz., v. 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: ítéletnap (am.) sz., v. 15.30,18, 20.30 OBZOR: Az átok (am.) sz., v. 15.30,18, 20.30 MLADOSÍ: Flubber (am.) sz. 13.45 101 kiskutya (am.) v. 13.45 Két kéz (ausztrál) sz., v. 15.45,17.30, 20 YMCA: Stigmák (am.) sz., v. 15.30,18, 20.30 TATRA: Ideglelés (am.) sz., v. 15.30,18, 20.30 ÍSTROPOLIS: A13. harcos (am.) sz., v. 15, 17.30, 20 ítéletnap (am.) sz., v. 15.30, 18, 20.30 CHARLIE CENTRUM: Mindenki, akit szeretek (cseh) sz., v. 17,18.45 Ameri­kai pite (am.) sz., v. 20.30 Tarzan (am.) sz., v. 15.30,17 AThomas Crown ügy (am.) sz., v. 18.30, 20.30 Tic-tac (svéd) sz., v. 17.30 Cabiria éjszakái (ol.) sz., v. 18 Oscar Wilde szerelmei sz., v. 20.30 KASSA DRUZBA: Az élet szép (ol.) sz. 15.30,17.45, 20 101 kiskutya (am.) v. 13.30 Oltári nő (am.) v. 15.30, 17.45 Tic-tac (svéd) v. 20 TAT­RA: ítéletnap (am.) 15.30,17.45,20 CAPITOL: ítéletnap (am.) sz., v. 15.45,18, 20.15 ÚSMEV: Stigmák (am.) sz., v. 16,18, 20 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Az átok (am.) sz., v. 17,19 GALÁNTA - VMK: Tarzan (am.) sz., v. 15,17.30 LÉVA-JUNIOR: Tarzan (am.) sz., v. 16.30,19 SLOVÁN: Anasztázia (am.) v. 15 NAGYMEGYER- SLOVAN: Star Wars: Baljós árnyak (am.) sz., v. 19 László képzőművész. Elsősorban csendéleteket, portrékat festett, a falusi életből merített sokat, a munkások mindennapjait jelení­tette meg vásznain, (ú) Vili. Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny Ismét két helyszínen VERSENYFELHÍVÁS A Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség - Csema- dok Országos Tanácsa és a Pódium Színházi Társaság idén is meghir­dette a Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Versenyt, a- melynek országos elődöntőjére és döntőjére 2000. április 27-e és 30-a között Rimaszombatban és Tornai­ján kerül sor. A rendezvény főszer­vezői: a Csemadok Rimaszombati és Tornaijai Területi Választmányai, valamint a Szlovákiai Magyar Peda­gógusok Szövetsége. A támogatók sorába tartozik az SZK Kulturális Minisztériuma, a Szlovák Köztársa­ság Oktatási Minisztériuma, a Ma­gyar Köztársaság Nemzeti Kulturá­lis Örökség Minisztériuma, a Ma­gyar Köztársaság Kulturális Intéze­te, az Illyés Közalapítvány, a Cseh­országi és Szlovákiai Magyar Kultú­ráért Alapítvány és a regionális kul­turális központok. A Csemadok Or­szágos Tanácsának döntése alapján a versenyt a millennium jegyében rendezik meg, s az egész sorozat a műkedvelő előadók szakmai fejlő­dését és anyanyelvi kultúránk ápo­lását hivatott szolgálni. Idén is az eddig ismert öt kategóriá­ban hirdették meg a versenyt, de a vers- és prózamondók kategóriái­hoz csatlakozik hatodikként az éne­kelt vers előadóinak a kategóriája, amelyben 15 éves kortól egyéni vagy 2-4 fős csoportokban indul­hatnak. Az első két fordulóra (osz­tály, iskolai, esetleg körzeti) 2000. február 25-éig kerül sor. A járási for­dulókat 2000. március 10-éig tart­ják meg, a Csemadok és az SZMPSZ területi választmányainak a szerve­zésében. A kerületi fordulók hely­színei és időpontjai: Nyitrai kerület- Komáromi Jókai Színház, 2000. március 20. Nagyszombati kerület - Dunaszerdahely, 2000. március 21. Besztercebányai kerület - Losonc, 2000. március 22. Kassai kerület - 2000. március 23. Pozsonyi kerület- Pozsony vagy Szene, március 24. A kiírás tartalmazza, hogy az előa­dott versek és prózák időtartama az I. és a II. kategóriában nem halad­hatja meg a 4 percet, a III. és IV. ka­tegóriában az 5 percet és a VI. kate­góriában a 6-8 percet. Minden vers- és prózamondó, függetlenül eddig elért eredményeitől, az alapfordu­lókban kezdi a versenyzést. A Cse­madok Területi Választmányain be­szerezhető jelentkezési, illetve adatlapok továbbjutás esetén vé­gigkísérik az egyes versenyzőket. Az iskolai, körzeti, járási és kerületi versenyek zsűrijét a helyi szervezők kérik fel. Az országos döntő zsűrijé­nek tagjait a Csemadok OT a Pódi­um Színházi Társasággal közösen, az SZMPSZ Országos Választmá­nyával és a Csemadok Területi Vá­lasztmányával történő megegye­zést követően nevezik ki. A verseny megrendezéséhez szükséges költ­ségeket a Csemadok OT a társren­dezőkkel együtt fedezi. A szervezők minden pedagógusnak és verseny­zőnek felhívják a figyelmét, hogy az idei verseny országos döntője min­den kategóriában kétfordulós. Az L, II., III. és VI. kategóriák országos elődöntőit és döntőit Rimaszom­batban, a IV. és V. kategóriákét Tornaiján tartják meg 2000. április 27-e és 30-a között, (d-n) Dr. Szőke István: „Meg kellene fontolni egy munkaközösség, illetve tanácsadó testület létrehozását." Padlón a hazai bábmozgalom? A párkányi Kuckó előadása a Duna Menti Tavaszon (Dusza István felvételei) A hazai magyar bábozás nesztoraként ismert dr. Sző­ke István szerint a cím kér­dőjel nélkül olvasandó. In­terjúalanyunk azzal a hírrel keresett fel bennünket, hogy az évente megrendezett bé­késcsabai bábfesztiválra ta­valy nem kapott meghívást egyetlen szlovákiai magyar csoport sem. Szerinte ez le­het egyszerű figyelmetlen­ség a szervezők részéről, ám lehet mellőzés is. JUHÁSZ KATALIN Ön szerint a hazai kulturális szervezetek is hibáztathatok a jelenlegi állapotokért? Igen. Ügy vélem, annak, aki átélte az 1968 utáni éveket, nem kell ma­gyarázni, milyen fellendülésnek örvendett abban az időben a szlo­vákiai magyar amatőr bábmozga­lom. Akkor még működött a Nép­művelési Intézet nemzetiségi osz­tálya, melynek jóvoltából egymást követték a kétéves bábrendezői tanfolyamok. Ennek és az akkori helyes szakmai irányításnak a gyü­mölcsét még sok éven át éreztük. Az azóta eltelt időszakban nem találkozhattak hasonló kezde­ményezéssel bábjátszóink? Sajnos, nem, és ez a tény a rende­Szőke Tamás szólóbábos zők tevékenységét, az együttesek eredményes munkáját nagyban hátráltatta. Annak idején legjobb bábegyütteseink sikeresen szere­peltek szlovákiai és magyarországi seregszemléken. Ezt az érezhető fellendülést két tényezőnek kö­szönhettük. Egyrészt együtteseink céltudatos tevékenységének, más­részt a kellő időben elvégzett szak­mai, módszertani irányításnak. A jól bevált gyakorlathoz tartozott a kölcsönös kapcsolattartás is. Mi a helyzet ezen a téren napja­inkban? Ma akad olyan együttes is, amelyik csak akkor lát munkához, amikor a naptári év elején a sajtóban megje­lenik a versenyfelhívás, illetve a Duna Menti Tavasz időpontja. Ez, sajnos, már nagyon elkésett hírve­rés. A hátralevő pár hónap ugyanis nem elég ahhoz, hogy a kiválasz­tott műsor megvalósítása tökéletes legyen. Az igazi felkészülés ugyan­is az iskolai év elején, szeptember­ben, esetleg októberben kezdődik. Ilyenkor kellene rádöbbennünk ar­ra, hogy amíg a produkcióból hiá­nyozni fog a minőség iránti igény, és csak amolyan összecsapott mű­sorok kerülnek bemutatásra, ad­dig ne is csodálkozzunk, hogy együtteseink nem kapnak meghí­vást hazai, még kevésbé külföldi seregszemlékre. Viszont az is az igazsághoz tartozik, hogy felelős kulturális szerveinknek végre fel kellene venniük a kapcsolatot a szlovákiai, illetve magyarországi fesztiválok szervezőivel. Valaha együtteseink vezetői és rendezői rendszeresen megjelentek egy-egy fesztiválon, igényelték a tapaszta­latcserét, és a tanulságokat levon­va keresték az újabb dramaturgiai ötleteket, forrásokat. Ma már ez sem divat, felváltotta az elszigete­lődés és az ezzel járó megalapozat­lan önteltség, a túlzott önbizalom, valamint e tulajdonságok velejáró­ja, a hamis önértékelés. Miben látja a megoldást? Mit kellene tenniük az érdekeltek­nek a bábjátszás régi dicsőségé­nek visszaállítása érdekében? Mentesülnünk kellene a fogalmak ártalmaitól, és meg kellene ten­nünk mindent annak érdekében, hogy bábjátszó mozgalmunk mie­lőbb visszanyerje hajdani színvo­nalát. Ez elsősorban érezhető módszertani irányítást igényel, de a bábrendezők számára fel kelle­ne újítani a tanfolyamokat is. En­nek feltételeit, a ránk váró felada­tok teljesítését megkönnyíti az a tény, hogy berkeinkben jelenleg két hivatásos bábszakember él, a pozsonyi Kecskés Mária és a rozs- nyói Badin Ádám. Mindketten bábszínész karon végeztek a po­zsonyi, illetve a prágai színművé­szeti akadémián. Tervszerű össze­fogással és hathatós szakmai se­gítséggel aránylag rövid időn be­lül megoldható lenne mindaz, amit felelős szerveink a jobb ered­mények érdekében elhatároztak. Meg kellene fontolni egy munka- közösség, illetve tanácsadó testü­let létrehozását, amely a szüksé­ges szervezési és szakmai tenniva­lókat koordinálná. S ha lehet, mi­nél hamarabb. Maratoni ősbemutató a modern zene seregszemléjén Borzalmak dallamokban MTI-PANORÁMA Hamburg. Négy ország hét zene­szerzőjének kompozícióit hallhat­ta a közönség a napokban Ham­burgban egy maratoni ősbemutató keretében. A modem zene sereg­szemléjének számító ötórás kon­certen csendültek fel a hamburgi Musikhalléban négy ország hét ze­neszerzőjének kompozíciói. Az Észak-német Rádió zenekarát Christoph Eschenbach vezényelte. A közönség hosszan tartó tapssal és lelkes éljenzéssel fejezte ki tet­szését. A Hét Horizont című maratoni ős­bemutató műsorán szerepelt kor­társ zeneszerzők: Mark-Anthony Turnage, Christopher Rouse, Bright Sheng, Peter Ruzicka, Ari- bert Reimann, Matthias Pintscher és Wolfgang Rihm. Mind a heten az új évezred muzsikájáról vallott felfogásukat fejezték ki műveik­ben. A jövőbe vezető út - mint kompozícióikból kiderült - vala­mennyiük számára a múlt borzal­maira, mindenekelőtt a holoka- usztra való visszaemlékezésen át visz. ,A huszadik század a rombo­lás és a traumák évszázada volt, amelynek hatása alól egy zene­szerző nem vonhatja ki magát” - jelentette ki Peter Ruzicka, aki 2001-ben átveszi a Salzburgi Ün­nepi Játékok művészeti vezetését. Ruzicka Paul Celan verseire kom­ponált „Recherche” című művének központi témája a más és más hangfekvésekben megszólaló „Je­ruzsálem” - annak a városnak a neve, amely a halál közvetlen kü­szöbén is bizalommal tölti el a zsi­dókat. Intellektuálisabb zenei kife­jezéssel idézi fel a berlini Aribert Reimann a németek által zsidók el­len elkövetett bűntetteket és Kumi Őri című, ugyancsak Paul Celan verseit megzenésítő alkotásában kísérli meg egységbe olvasztani a héber és a német nyelvet. Az élet sötét oldalait zenével kifejezve, a Tükör és folyóban melankolikus borúlátással pillant vissza a múltra Wolfgang Rihm is. A német zene­szerzők közül egyedül Matthias Pintscher nem választott történel­mi témát: újszerű tonalitással mu­tatja be Sur Départ című kompozí­ciójában a 28 éves művész az új muzsika érdekfeszítőnek ígérkező jövőjét. Az Egyesült Államokban élő kínai zeneszerző, Bright Sheng Nanking, Nanking című művében szinte már feledésbe merült bor­zalmat idéz fel: az 1937-ben a ja­pánok által elkövetett nankingi vé­rengzést, amelynek százezrek es­tek áldozatul. Az amerikai Chris­topher Rouse - jóllehet nem járt még Spanyolországban - Concert de Gaudi című kompozíciójában spanyol gitárzenével mutatkozik be. A dzsessz jegyeit magán viselő Evening Songs című darabjában a brit Mark-Anthony Turnage a jö­vőbe tekintve próbálja kifejezni azokat az érzelmeket, amelyek fia születésekor töltötték el. KAMONCZA MÁRTA Komárom nagyszabású rendezvé­nyekkel emlékezik meg arról, hogy 175 évvel ezelőtt itt látta meg a nap­világot Jókai Mór. A nagy mese­mondó születésének évfordulója kapcsán kiállítást, filmvetítést, ve­télkedőket rendeznek. Az évforduló alkalmából jelent meg Szénássy Zoltán Jókai nyomában című köte­tének 2., bővített kiadása. A könyv Jókai regényes életútját, a komáro­mi Vármegyeház utcai szülőháztól élete utolsó állomásáig, a budapesti Kerepesi temetőig mutatja be. Á kö­tetből megtudhatjuk, hogyan szü­lettek Jókai regényei, hogyan dol­gozott lapszerkesztőként, hol töltöt­te a nyarait, müyen volt az élete La­borfalvi Róza mellett. A könyv az előző kiadáshoz viszonyítva egy fe­jezettel bővült. A kingyesi Feszty- tanya című fejezetben a szerző a Ko­máromtól 13 kilométerre fekvő Kin- gyest mutatja be, ahol Jókai vejé- nek, Feszty Árpádnak tanyája volt. Itt a magyar művészvilág kiválósá­gai fordultak meg. A könyv részlete­sen foglalkozik Jókai halálával, a korabeli sajtó segítségével mutatja be Komárom híres szülöttének utol­só útját: „Kossuth Lajos temetése óta nem volt üyen díszes temetés, mint amivel Jókai Mórt kísérte utol­só útjára a közrészvét” - idézi a Pes­ti Hírlapot a szerző. „Különösen há­lás téma Jókairól beszélni nekünk, komáromiaknak, kik vele egy tőről fakadtunk, kiket egy város szült, s Jókai Mór (Fotó: archív) kiket megihletett a hely szelleme. Pedig az elmúlt évtizedek során hányszor próbálták elmarasztalni, lekicsinylő jelzőkkel megbélyegez­ni. Hol mesélőnek, hol romantikus­nak s álmodozónak mondták a szó lekicsinylő értelmében. Támadták már életében, elmarasztalták művé­szetét halálában. De hiába volt min­den kísérlet, a piedesztálról - ahová őt milliós olvasótábora emelte - le­dönteni nem tudják” - úja a szép ki­vitelű, képekkel gazdagon illuszt­rált kötet utószavában a szerző. Szénássy Zoltán: Jókai nyomá­ban, NEC ARTE Kft., 1999 A Jókai nyomában második, bővített kiadásáról Regényes életpálya SZÍNHÁZ POZSONY Csemiczky László (TA SR-felvétel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom