Új Szó, 2000. január (53. évfolyam, 1-24. szám)

2000-01-08 / 5. szám, szombat

6 Politika ÚJ SZÓ 2000. JANUÁR 8. Orosz katonák az egyik csecsenföldi táborban így ünnepük a pravoszláv karácsonyt. (TA SR/EPA) Az orosz felderítés Grúziát és Azerbajdzsánt vádolja hídfőállások kiépítésével Taktikai bűnbakkeresés 65 milliárd dollárba kerül az átfogó közel-keleti béke Ismét Clinton közvetít Engedetlen kurd lázadók Tunceli. A Kurdisztáni Mun­káspárt (PKK) nyilatkozata szerint kurd lázadók egy cso­portja, amely kivált a PKK-ból, visszautasította a halálra ítélt PKK-vezető, Abdullah Öcalan békeparancsát. Öcalan a fegy­veres harc beszüntetésére és a Törökország elhagyására szó­lította fel a korábban a kurd önállóságért küzdő PKK- tagokat. A nyilatkozatban az áll, hogy a békülést elutasító kurd csoport bármely pillanat­ban végrehajthat fegyveres akciót. (MTI) Rendkívüli állapot Ecuadorban Quito. A sorozatos tünteté­sek miatt szorult helyzetben lévő ecuadori kormány rend­kívüli állapotot hirdetett ki a dél-amerikai országban. A tüntetők Jamil Mahuad Witt ecuadori államfő kormányá­nak lemondását követelik az országot sújtó pénzügyi vál­ság miatt. (MIT) Kambodzsai elutasítás Phnompen. Az ENSZ koráb­ban arra kérte a kambodzsai kormányt: mihamarabb küld­je el képviselőjét New York­ba, hogy megvitathassák a polpotista vezetők ügyében majdan eljáró bíróság felállí­tásának részleteit. Hun Sen kambodzsai kormányfő teg­nap visszautasította ezt a ja­vaslatot, mondván: a megbe­széléseket a kambodzsai fő­városban kell lefolytatni. A kambodzsai kormány csütör­tökön hagyta jóvá azt a tör­vénytervezetet, amely rendel­kezik a vörös khmer vezetők felett ítélkező különleges büntetőtörvényszék létreho­zásáról. (MTI) Hun Sen: „Ha valaki tárgyalni akar velünk, eljöhet Phnom- penbe." Dél-Korea: vallási összetűzések Szöul. Dél-Koreában egy val­lási mozgalom szembenálló tagjai tegnap már másodszor csaptak össze egymással, leg­kevesebb hetven ember meg­sérült. A Deszun Dzsinri Ho nevű szekta szembenálló cso­portjai nem tudnak egyetérte­ni abban, hogy ki irányítsa a vallási mozgalmat. A Deszun szektát a XIX. században ala­pította Kang Jung-szan, aki messiásnak vallotta magát. A szekta vagyona több százmü- lió dollárra rúg. (MTI) Szeparatista támadás Szrinagar. Feltehetően sze­paratista gerillák tegnap Kasmírban megtámadták az indiai időjárás-figyelő szolgá­lat egyik irodáját és lelőtték az épületet őrző négy kato­nát. A kasmíri szeparatista gerillák azt szeretnék elérni, hogy Kasmír szakadjon el Indiától. (MTI) Moszkva/Mahacskala. Az orosz katonai felderítés sze­rint Grúziában és Azerbaj­dzsánban hídfőállások épül­tek ki az elhúzódó csecsenföldi háború céljai­nak szolgálatában - jelentet­te be tegnap Mahacskalában a csecsenföldi orosz keleti hadcsoport parancsnoksága. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Orosz részről ismét azzal vádolták meg Tbiliszit, hogy menedéket nyújt a csecsen lázadók elitjének, számos osztagparancsnoknak, s le­hetővé tette számukra önkéntesek toborzását (a csecsének cserébe ál­lítólag segítséget ajánlottak a sza- kadár Abházia elleni küzdelem­ben). Bakuban ugyancsak több csecsen politikus szervezkedhet, MTI-JELENTÉS Moszkva/Washington. Az orosz fővárosba látogat január végén Madeleine Albright amerikai kül­ügyminiszter, hogy a kétoldalú kapcsolatokról, Clinton elnök moszkvai vizitjének előkészítésé­ről, illetve a hadászati fegyverze­tek csökkentésének kérdéseiről tárgyaljon. Az ITAR-TASZSZ diplomáciai for­rásokra hivatkozva számolt be teg­nap arról, hogy Albrigt január 30- án kezd tárgyalásokat Moszkvá­ban Igor Ivanov orosz külügymi­niszterrel, s fogadja őt Vlagyimir Putyin ügyvezető államfő, kor­MTI-JELENTÉS Brüsszel. Az Európai Bizottság szankciótervezeteket szerkeszt Oroszország ellen arra az esetre, ha az EU tagországai úgy döntenek, hogy szigorú büntetőintézkedések­kel sújtják Moszkvát a csecsenföldi akciója miatt - jelentette tegnap a European Voice című hetilap, amely kizárólag EU-ügyekkel foglalkozik. A külpolitikai döntések a tagállam­ok szakminisztereiből álló tanács hatáskörébe tartoznak. Az EB azon­banjavasolhat lépéseket vagy kidol­gozhatja a miniszteri döntések rész­leteit. Az EU külügyminiszterei leg­közelebb január 24-i brüsszeli talál­köztük Movladi Udugov volt kül­ügyminiszter, Vaha Arszanov volt alelnök és Iszlám Alhamov, a vahabiták egyik fő ideológusa. E szervezkedést Csecsenföld grúziai képviseletén keresztül,.külföldi se­gélyforrásokból finanszírozzák - állította az orosz felderítés. Meg­vádolták Grúziát, miszerint nem ad információkat a területén lévő csecsen szakadárokról, azt állítva, hogy csak menekültek és sebesül­tek lépnek át a csecsen-grúz hatá­ron. Az orosz hadvezetés informá­ciói szerint grúz területről két heli­kopter száll fel rendszeresen, ame­lyek fegyvereket és más hadfelsze­relést, valamint gyógyszereket szállítanak a banditáknak Cse- csenföldre, visszafelé pedig sebe­sülteket visznek. Moszkva már korábban is a szaka- dárok támogatásával, fegyverszál­lítmányok és zsoldosok átengedé­mányfő is. Orosz vélemény szerint érintik a START-2 szerződés ratifi­kációs esélyeit, a hadászati fegy­verzetcsökkentés távlatait, vala­mint annak lehetőségét, hogy az orosz elnökválasztásokat követő­en Bili Clinton ellátogasson az orosz fővárosba. Sandy Berger, a Fehér Ház nem­zetbiztonsági tanácsadója egy nappal korábban tartott előadást a washingtoni nemzeti sajtóklubban az USA külpolitikai prioritásairól. „Nem szabad felhagynunk azon oroszországi erők támogatásával, amelyek a jogállamiságot és a de­mokratikus intézményekbe vetett hitet igyekeznek erősíteni” - szö­kozójukon foglalkoznak a csecsen válsággal, erre az ülésre készülnek most bizottsági javaslatok. Chris­topher Patten, a bizottság külügyi felelőse már december elején felve­tette azt, hogy az EU vonja meg a legnagyobb kereskedelmi kedvez­ményt Moszkvától, ha az nem ga­rantálja a civil csecsen lakosság biz­tonságát és a menekültek humani­tárius jellegű segítését. E lépés kö­vetkezményeként Moszkvának ma­gasabb exportvámokat kellene fi­zetnie az EU-tagországokba irányu­ló kivitelére, és jócskán csökkenne Moszkva tízmilliárd eurós kereske­delmi többlete az unióval szemben. Egy effajta lépésnek jóval érezhe­sével vádolta meg Tbiliszit és Ba­kut - noha Azerbajdzsán nem is határos Csecsenfölddel -, s vízum- kényszer bevezetését is kilátásba helyezte a két köztársaság ellen. Orosz részről különösen sérelmez­ték, hogy Grúzia nem engedte be területére az orosz határőröket, hogy azok a túloldalról ellenőriz­zék a csecsen határt. Az orosz hadvezetés közleménye szerint a rossz időjárás ellenére a légierő az elmúlt 24 órában negy­ven bevetésben támadta Groznijt, Vegyeno körzetét és az arguni szo­rosban lévő célpontokat. Groznijt és a déli hegyvidéket már több napja sűrű köd borítja, esik az eső, ami akadályozza a szövetségi erő­ket az aktívabb harci tevékenység­ben, a légi fölény kihasználásában. Ennek ellenére a vegyenói járás­ban három további falut zártak körbe az orosz erők. gezte le. Berger szerint „Oroszor­szág megfizeti csecsenföldi maga­tartásának az árát”, de az orosz de­mokráciát nem szabad arra kény­szeríteni, hogy „megigya Csecsen­föld levét”. Felhívta a figyelmet ar­ra, hogy Vlagyimir Putyin, a Jelcin által kijelölt utód erős támogatást élvez mind az orosz lakosság, mind az újonnan megválasztott ál­lami duma körében. Ezt a tényt az USA - mint Berger szavaiból kide­rült - a maga hasznára akarja ka­matoztatni, vagyis igyekszik Putyint rávenni a stratégiai fegyve­rek további korlátozására, illetve az amerikai rakétavédelmi tervek orosz tudomásul vételére. több következményei lehetnének, mint azoknak a büntetőintézkedé­seknek, amelyeket az EU-tagálla- mok vezetőinek négy héttel ezelőtti találkozóján helyeztek kilátásba. Akkor az unió értésre adta, hogy megkezdi az Oroszország vonatko­zásában kialakított közös stratégia felülvizsgálatát, a partneri és együttműködési szerződésben fog­laltak egy részét felfüggeszti, a két­oldalú kereskedelmi szerződés elő­írásait szigorúbban alkalmazza, a TACIS-segélyeket néhány kiemelt területre korlátozza, az EBESZ-t és az Európa Tanácsot pedig arra kér­te, hogy vizsgálja felül együttműkö­dését Oroszországgal. MTI-JELENTÉS Washington/Jeruzsálem. Bili Clinton amerikai elnök csütörtök este visszautazott a nyugat-virgini­ai Shepherdstownba, hogy ismét elmélyüljön az Izrael és Szíria kép­viselői közötti közvetítő tevékeny­ségben. Mint ismeretes, Ehud Barak izraeli miniszterelnök, illet­ve Faruk as-Saraa szíriai külügymi­niszter vezetésével hétfőn kezdő­dött a béketárgyalások újabb for­dulója, de az azóta eltelt néhány nap alatt nem sokat haladtak előre. Megállapodtak ugyan négy szakér­tői vegyes bizottság létrehozásá­ban, de ezek közül eddig csak kettő tartott érdemi ülést. Clinton azért utazott vissza a shepherdstowni Róma. Miután a kínai rendszerba­rát katolikus egyház csütörtökön saját hatáskörében „szentelt” püs­pököket, a Vatikánon a sor, hogy eldöntse, miként lép a kapcsolatok kiépítésének útján. A római megfigyelők nagy részé­nek továbbra is az a véleménye, hogy a viszony rendezése mindkét félnek érdekében áll, a kötélhúzás inkább a feltételek körül zajlik. Tény, hogy Peking kesztyűt dobott Rómának: a jezsuiták által a XVII. században épített (1900-ban le­égett, majd 1905-ben gótikus stí­lusban újjászületett) Szent József- bazilikában öt személyt szentelt püspökké ugyanazon a napon, amikor a római Szent Péter-bazili- kában II. János Pál tizenkét prelá- tus fejére tette rá a szentség jelkép­ét, a mitrát. Az öt új kínai felszentelt közül né­gyen negyven év alattiak, mivel a főpapok legnagyobb része állító­lag nem volt hajlandó részt venni a Brüsszel. A szociális helyzet javí­tását, a politikai gyakorlat és az al­kotmány módosítását, valamint az EU-val folytatott együttműködés fejlesztését nevezte legsürgősebb prioritásainak Ivica Rácán leendő horvát miniszterelnök a La Libre Belgique tegnapi számában. A balközép szövetséget vezető Rácán elmondta: konkrét és haté­kony intézkedésekkel akarják elő­segíteni a balkáni háborúkban el­menekültek, köztük a szerbek ha­zatérését. Jószomszédi kapcsola­tokat kívánnak ápolni Bosznia­MTI-HÍR Moszkva. Az orosz elnökválasztási kampány első hivatalos napján, csütörtökön máris öt jelöltet állí­tottak a különböző társadalmi szer­vezetek választási gyűléseiken. Az Eho Moszkvi rádióállomás teg­napi jelentése szerint Vlagyimir Putyin ügyvezető államfőt, Gen- nagyij Zjuganov kommunista ve­zetőt, Aman Tulejev kemerovói kormányzót, Vlagyimir Zsirinov- szkijt, a Liberális Demokrata Párt vezetőjét és Anatolij Nazejkint, a hírközlési dolgozók szakszervezet­ének vezetőjét állították elnökje­löltnek híveik a csütörtöki válasz­tógyűléseken. (Az előző, 1996-os elnökválasztásokon 11 jelölt in­dult, s Borisz Jelcin a második for­egyeztetésekre, hogy személyesen tárgyaljon Barakkal, illetve as- Saraaval. Izrael 65 milliárd dollárra becsüli egy átfogó közel-keleti béke költsé­geit -jelentette tegnap a Háárec cí­mű izraeli lap. Ez az összeg magá­ba tartalmazza a Golán-fennsíkon létesített izraeli települések felszá­molásának, a vízellátás stabilizálá­sának és tengervíz-sótalanító be­rendezések építésének költségét, viszont nem foglalja magában a pa­lesztin menekültkérdés megoldá­sának anyagi terhét. A lap szerint még nem tárgyaltak az amerikaiak­kal ilyen nagy összegekről. Izrael és az USA között eddig csak’17,4 milliárd dollárt kitevő izraeli se­gélykérelmekről esett szó. Róma szemében provokációnak tekintett szertartáson. Az olasz fő­városban felfigyeltek a kínai kor­mányszóvivő néhány órával ké­sőbb elhangzott kijelentésére: Pe­king továbbra is kész diplomáciai kapcsolatot létesíteni a Szentszék­kel, azzal a feltétellel, hogy a Vati­kán szakítsa meg kapcsolatait Taj­vannal, és ne avatkozzék Kína bel- ügyeibe a „vallásszabadság” ürü­gyén. A La Stampa című olasz napilap tegnap azt írta, a Szentszék számá­ra történelmi jelentőségű lehet a viszony rendezése. „Netán elérke­zett a pillanat, hogy (az egyház) is­mét partra szállhasson Kínában, miután a jezsuitáknak 1715-ben távozniuk kellett onnan?” - teszi fel a kérdést az olasz lap, amely szerint most a Vatikánon a sor, hogy eldöntse: a megtörtént pro­vokáció ellenére is a békülékeny- ség útját választja, vagy egyelőre keményen visszautasítja a történ­teket, és vár néhány évet a kapcso­latok rendezésével. Hercegovinával és az eddiginél jobban együttműködni a volt ju­goszláviai háborús bűnöket vizs­gáló hágai Nemzetközi Törvény­székkel. Racanék korszerű, demokratikus, európai típusú államot kívánnak építeni. Az ország állampolgárai a jövendő kormányfő szerint csak akkor találhatnak igazi jólétre, ha az ország kitör az elszigeteltség­ből. Rácán megerősítette: ígéretet tett arra, hogy nem kezdenek tisz­togatásba. Viszont első intézkedé­seik között szerepel majd a vissza­élésgyanús privatizációs ügyekről szóló törvény meghozatala. dulóban győzött Zjuganowal szemben.) Elemzők szerint most is tucatnyi je­lölt mérettetheti meg magát a Jel­cin lemondása miatt március 26-ra előrehozott elnökválasztáson (a második forduló időpontja április 16.). Például Grigorij Javlinszkij, a liberális Jabloko párt vezetője is ha­tározottan jelezte indulási szándé­kát. Jevgenyij Primakov, a Haza - Egész Oroszország választási moz­galom vezetője Jelcin lemondása után egyelőre nem közölt semmit terveiről az új helyzetben, noha a december 19-i duma-választások előtt már bejelentette indulását. Nem nyilatkozott egyelőre Alek- szandr Lebegy krasznojarszki kor­mányzó, az 1996-os elnökválasztás harmadik helyezettje sem. Madeleine Albright amerikai külügyminiszter január végén Moszkvába látogat Az orosz-amerikai viszonyról Érezhetőbb következményei lehetnének, mint a helsinki határozatoknak EU: szankciók Moszkva ellen? A pekingi vezetés kesztyűt dobott a Szentszéknek Rómának kell lépnie MTI-JELENTÉS Ivica Rácán leendő horvát kormányfő nyilatkozata Nem lesz tisztogatás MTI-JELENTÉS Orosz elnöválasztás: a kampány első napján öt jelölt Legalább tucatnyi indulóra számítanak

Next

/
Oldalképek
Tartalom