Új Szó, 2000. január (53. évfolyam, 1-24. szám)

2000-01-29 / 23. szám, szombat

Kultúra ÚJ SZÓ 2000. JANUÁR 29. Bemutatkozik a Szőrös Kő Érsekújvár. Vasárnap délután 18 órától a Klikk Pubban a Szőrös Kő irodalmi folyóirat munkatársai - Győry Attila, Balázs F. Attila, Pénzes Tímea, Szűcs Enikő, Kantár P. Csaba - mutatkoznak be. Ugyanekkor kerül sor a Szlovákiai Magyar írók Társasága helyi szervezetének megalakítására, (ú) SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Nabucco szombat 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: A windsori víg nők sz. 19TÍZ kicsi néger vasárnap 19 KIS SZÍNPAD: Az oroszlán télen sz. 19 Liliom v. 19 RUÉINOVI MŰVELŐDÉSI HÁZ: Cyrano sz. 15,19 KASSA ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Nabucco sz. 19 Két úr szolgája v. 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: A kőszívű ember fiai sz. 19 v. 15 TATABÁNYA JÁSZAI MARI SZÍNHÁZ: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról sz. 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Hatodik érzék (am.) sz., v. 15.30, 18, 20.30 YMCA: A világ nem elég (am.) sz., v. 15.30,18, 20.30 TATRA: A világ nem elég (am.) sz., v. 15.30, 18, 20.30 ISTROPOLIS: Hatodik érzék (am.) sz., v. 17.30, 20 Börtönpalota (am.) sz., v. 15.30, 18, 20.30 CHARLIE CENTRUM: A hat mesterlövész (szl.-cseh) sz., v. 21 Min­denki, akit szeretek (cseh) sz., v. 17, 18.45 Tarzan (am.) sz., v. 15.30, 17 ítéletnap (am.) sz., v. 17.15, 20.30 Amerikai história X (am.fsz., v. 20.45 Véletlen találkozás (am.) sz., v. 16,18.30 KASSA TATRA: Szökőkút Zuzanának III. (am.) sz., v. 15.30,17.45 Tic-tac (svéd) sz., v. 20 CAPITOL: Hatodik érzék (am.) sz., v. 15.45, 18, 20 ÚSMEV: A világ nem elég (am.) sz., v. 16, 18.15, 20.30 DRUZBA: Hatodik érzék (am.) sz., v. 16,18, 20 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: A világ nem elég (am.) sz., v. 17,19.15 LÉVA - JUNIOR: Legkedvesebb bárom (am.) sz., v. 16.30, 19 SLOVAN: Mátrix (am.) sz. 19 Nagyanyó, varázsolj! (cseh) v. 15 GALÁNTA-VMK: 200 cigaretta (am.) sz. 17.30,20 v. 20 ZSELÍZ - VÁROSI MOZI: A Thomas Crown ügy (am.) sz., v. 18 NAGYKAPOS-ZEMPLÉN: Múmia (am.) sz. 18 GYŐR CINEMA CITY: Hippolyt, a lakáj (magy.) sz., v. 12.15,14.15,16.15, 18.15, 20.15 sz. 22.15 Harcosok klubja (am.) sz., v. 11.45, 14.15, 17,19.45 sz. 22.30 Kicsikém - Sir Austin Powers 2. (am.) sz., v. 12, 14.30, 16.30,18.30, 20.30 sz. 22.30 Asterix és Obelix (fra.) sz., v. 11.45, 13.45, 15.45, 17.45, 19.45 sz. 21.45 A napfény íze (magy.-ném.-kan.) sz., v. 10.30,14,17.30, 21 Amerikai pite (am.) sz., v. 12,14.30,16.30,18.30, 20.30, 22.30 Az orleans-i szűz (am.) sz., v. 11, 13.30, 17, 20.30 ítéletnap (am.) sz., v. 11.30,14,17.30, 20 sz. 22.30 Hatodik érzék (am.) sz., v. 13,15.15,17.30, 20 sz. Irodalom, színház, képzőművészet és pedagógia Messze tekintő Atelier LAPAJÁNLÓ Irodalom, színház, képzőművészet és újdonságként a pedagógia ka­pott helyet a Komáromi Atelier 2. évfolyamának 3. számában. Z. Né­meth István és Bettes István verse­in kívül Ardamica Ferenc A ceruza­faragó című prózája olvasható a lapban. A legújabb Atelier közli B. Siposs Ildikó Kiss Péntek Józseffel, a Komáromi Jókai Színház igazga­tójával készített inteijúját, illetve a színház 1999/2000-es évadra ér­vényesjátéktervét. A lap hasábjain Pogány Gábor budapesti művé­szettörténész beszélget Pleidell Já­nos festőművésszel, aki Füzes­gyarmaton született, és a komáro­mi bencés gimnáziumban érettsé­gizett, így a szerző elsősorban ko­máromi kapcsolatairól faggatja. Színes reprodukciók segítségével és Gaál Ida írásából Platzner Tibor munkásságához kerülhet közelebb az olvasó. A lap új száma megem­lékezik Komáromi Kacz Endréről, s a Ghymes együttes tizenöt évéből is felvillant pillanatokat. Sidó Zol­tán az oktatás, a diákok és a művé­szet kapcsolatáról gondolkodik el Iskoláinkért, önmagunkért című eszmefuttatásában. Kopócs Tibor festőművész élményszámolót kö­zöl a 48. Velencei Nemzetközi Képzőművészeti Biennáléról. A lap művészetírói Szamódy Zsoltnak és Gaál Józsefnek a Komáromi Kisga- lériában rendezett, illetve Fodor Katának és Gály Katának az Art- Ma galériában rendezett kiállítá­sán jártak. A művészeti és irodalmi folyóirat új száma könyveket is be­mutat olvasóinak, mégpedig Z. Németh István Lélegzet, Tóth Le­hel Misztérium és Dusza István Fa- pihék című könyvét, (tb) Beszélgetés Gágyor Péterrel, a hazai magyar színjátszás egyik kulcsfigurájával, a kassai Szép Szó alapítójával Elektra-drámák az otthonokban A harmincéves kassai Thália Színház művészeit bemutató kiadvány szerint rendező, színikritikus, drámaíró, mű­fordító. Jelentős szerepet játszott a csehszlovákiai ma­gyar kisszínpadi mozgalom és színjátszás megújításában is, a kassai Szép Szó Irodal­mi Színpad alapítója, veze­tője és rendezője, a komáro­mi Jókai Napok többszörös győztese. JUHÁSZ KATALIN Ezek után magától adódik a kér­dés: mit keres Gágyor Péter évek óta Münchenben, és miért nem a kultúra területén tevékenykedik.- Ez a helyzet nem nekem kellene, hogy furcsa legyen. Tizennyolc éve, amióta elhagytam az orszá­got, a Thália-fesztivál szervezői voltak az elsők, akik meghívtak egy rendezvényre. Először kaptam információt erről a színházról, mi­vel soha még egy havi műsortervet sem küldtek. Nagyon megtisztelő ez a meghívás, de nem hinném, hogy ezzel megtört a jég, nem va­lószínű, hogy számítanak rám a későbbiekben. Milyenek az első benyomásai a mai Tháliáról? Hol tart ön sze­rint a színház? Ugyanott, ahol a többi hasonló sorsú kis színház, és most nem ki­zárólag a nemzetiségiekre gondo­lok. Amióta én színházértő álla­potban vagyok, egyfajta zsákutcá­ban futkározást látok a magyar színházi életben. Hogy konkrét le­gyek: nagyon izgalmas korban élünk, amikor minden második háztartásban Elektra- és Oresz- tész-drámák játszódnak le az el­múlt időszak miatt. Az a téma, hogy ki kit súgott be, jelentett fel, ki kinek hogyan ártott, a korábbi politikai rendszer helyzeteit ki­használva. Erről a színház hallgat. És nem beszél arról sem, hogy ma egy csecsent lelőni kisebb bűn, mint idényen kívül egy őzbakot. A színházunk arról szól, hogy „A gróf, a gróf a vízbe fúlt”. És egyre „Ha nincs »étosz« a színpadon, akkor tulajdonképpen nincs is szükség színházra." (Dömötör Ede felvétele) mércék alapján határozzák meg az egyéni mozgásokat a színházon belül. Mennyire érzi otthon magát Né­metországban? Nem én választottam az emigráci­ót. Annak idején Magyarországra sem azzal a céllal mentem, hogy elősegítsem csehszlovák állampol­gárságom megvonását. Ennek a hosszú történetnek viszont van egy érdekes eredménye, amely gazdagabbá tesz: ma otthon érzem magam Németországban, Magyar- országon, Szlovákiában, sőt Cseh­országban is. Jó dolog, ha az em­ber több kulturális forrásból ihat. Ha optimista akarok lenni, azt mondom, ebben benne rejlik a jö­vendő európaiság, az, hogy az em­bernek nem csak egyetlen kultúrá­hoz van kötődése, sőt minél több hatás éri, annál jobb, mivel az igazság mindig középen keresen­dő. Számomra az ide vezető út nem volt a legkellemesebb, de ez más kérdés. SS Ma otthon érzem magam Németor­szágban, Magyarorszá­gon, Szlovákiában, sőt Csehországban is. Jó dolog, ha az ember több kulturális for- ** rásból ihat. >> inkább azt szajkózzuk egymásnak, hogy a közönségnek zenés vígjá­tékra van szüksége. Mégis fogy a közönség, csökken a színház te­kintélye és társadalmi rangja, de mi még mindig a zenés vígjátékok­ban próbáljuk megtalálni a meg­váltást. Hiányolja tehát az aktuális prob­lémákat és a fajsúlyos mondani­valót a színpadokon? Igen, lokális és társadalmi vonat­kozásokban egyaránt. Valahogy nem gondolnak a mai művészek arra, hogy a színház a filozófia megtestesítője, és ha nincs „étosz” a színpadon, akkor tulajdonkép­pen nincs is szükség színházra. Ak­kor átkeresztelhetjük revünek, ka­barénak, orfeumnak. Ön milyen irányba indulna el, ha valamilyen csoda folytán egy színház élére kerülne? Először is keresnék az igazgatói posztra egy jó, menedzser típusú vezetőt, aki körültekintően tudja irányítani a színházat, jó rálátása van a dolgokra, továbbá megfelelő esztétikai műveltséggel rendelke­zik, ő maga viszont nem alkotó. Az alkotás ugyanis annyira „önzés­közeiben” zajlik, hogy óhatatlanul rangsorok alakulnak ki, és nem igazságos mércék, hanem hatalmi Kereskedéssel foglalkozik. Nem hiányzik a színház? A művészetben az önmenedzselés nagyon nehéz dolog. Egy írónak vagy festőnek nem könnyű „elad­nia” alkotásait, egy rendezőnek pedig, ha lehet, még kacifánto­sabb a boldogulás. Én még soha senkinek nem mondtam nemet. Ha egy versmondó megkér, hogy hallgassam meg és mondjak róla véleményt, órákon át képes va­gyok foglalkozni vele. A bárso­nyos forradalom óta rendszere­sen hazajárok, csak azok nem ve­szik észre, hogy itt vagyok, akik nem is akarják. Egyelőre nem tudni, hogy honnan lopták el őket „Őskönyveket” talált a rendőrség Krakkóban MTI-HÍR Varsó. A krakkói rendőrség meg­talált 32 olyan rendkívül értékes „őskönyvet”, amelyeken az egyko­ri Porosz Állami Könyvtár pecsétje látható. Az ellopott könyvek felkutatására szakosodott különleges csoport, melyet a kis-lengyelországi rend­őrfőnök állított fel, csütörtökre vir­radóra Krakkó több pontján akciót hajtott végre, és ennek eredmé­nyeképpen lefoglalta a szóban for­gó példányokat. Egyúttal őrizetbe vett és kihallgatott két krakkói la­kost, akiket a rendőrség azzal gya­núsít, hogy közük lehetett a könyv­lopáshoz. A Jagelló Könyvtárból idáig hatvan nagy értékű mű veszett el. A lefoglalt könyvritkaságok a tizenhetedik, tizennyolcadik és a tizenkilencedik században készül­tek, német, angol és magyar nyel­ven íródtak. Egyelőre nem lehet tudni, hogy honnan lopták el őket, szakértők próbálják megállapítani származási helyüket. A krakkói Ja­gelló Könyvtár igazgatósága cáfol­ja, hogy a könyvek krakkói gyűjte­ményekből származnának. Ez az a könyvtár, amelybe a háború után a Porosz Állami Könyvtár - ismer­tebb nevén Berlini Könyvtár - gyűjteményének egy része került. A Jagelló Könyvtár szerint ez ma­radéktalanul megvan. Az egykori Berlinka gyűjteményének többi ré­sze viszont más könyvtárakba és részben magángyűjteményekbe vándorolt. A Jagelló Könyvtár gyűjteményé­ben Bach, Beethoven, Mozart par­titúrái, Goethe és Schiller kéziratai is megtalálhatók az egykori Berlinkából. Ezeket a könyveket a visszavonuló németek hagyták Sziléziában a háború végén. A rendőrség akciója alighanem kapcsolatban áll egy január köze­pén leleplezett üggyel: a tettesek két tizennyolcadik századi, a Berlinkából származó ősnyomtat­ványt próbáltak meg értékesíteni krakkói antikváriumokban. A Ja­gelló Könyvtár szerint ezek sem a krakkói könyvtár gyűjteményéből tűntek el. A Jagelló Könyvtárból idáig hatvan nagy értékű mű veszett el, köztük tizenöt inkunábulum (1501 előtti kiadvány). A német- országi Reiss und Sohn aukciós házban közülük előkerült tizen­nyolc darab. A legértékesebb, Ptolemaiosz Cosmographiája 1,2 millió márkát ér. A könyvtárból el­tűnt példányok felbukkantak már más németországi és nagy-britan- niai aukciós házakban is. Charles Aznavour, a világhírű francia sanzonénekes és zeneszerző tegnap bejelentette: új musicaljét, mely Henri de Toulouse-Lautrec életéről szól, április 16-án mutatják be Londonban. Képünkön a híres festőt alakító Sevan Stephan angol színész (balról), a szerelmét játszó Hannah Waddingham és a szerző Aznavour a londoni sajtótájékoztatón. (TA SR/EPA-felvétel)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom