Új Szó, 2000. január (53. évfolyam, 1-24. szám)

2000-01-22 / 17. szám, szombat

8 Tudomány és technika ÚJ SZÓ 2000. JANUÁR 22. Ellenálló baktériumok a tudomány szolgálatában A következő évtizedek milyen tudományos és technológiai meglepetéseket tartogatnak az emberiség számára? A csótánynál is szívósabb ÖSSZEFOGLALÓ Az embert is klónozni fogják Az egerekkel előrehaladott klónozási kísérleteket folytatnak. (Illusztrációs felvétel) Él egy kép az emberekben egy atomkatasztrófa utáni világról, amikor majd csótányok uralják a bolygót. Pedig ha tudnák, hogy vannak a csótányoknál is szívósabb szervezetek, talán nem táplálnánk annyi ellenszenvet irántuk. A bak­tériumok között például találunk olyan fajokat, amelyek háromezer­szeresét bírják ki az emberi szerve­zet számára messze halálos dózisú sugárzásnak. Ilyen a Deinococcus radiodurans. Ezt a baktériumot el­sőként 1956-ban mutatták ki olyan konzervekből, amelyeket az élelmi- szeripari eljárás során gamma-su­gárzással sterilizáltak. A baktérium a későbbiekben az UV-sugárzással és a kiszáradással szemben is rend­kívül ellenállónak bizonyult. Az Brit tudósok egy csoportja szerint a globális felmelegedés következté­ben akár több millió négyzetkilomé­ternyi amazóniai esőerdő válhat si­vataggá a következő század közepé­re. Ezeket az eredményeket az ENSZ éghajlatváltozással foglalko­zó munkacsoportjának következő, Buenos Airesben tartandó konfe­renciáján fogják nyilvánosságra hozni és megvitatni. Ézen változás mértéke akkora, hogy az már végér­vényesen veszélyezteti Földünket. A vizsgálatokat modem számítógépes szimuláció segítségével végezték el, amelynek eredményeként a követ­kezőket jósolták a 2050-es évekre: A HÍRÖSSZEFOGLALÓ A világot meghódító Nagy Sándor halálának okát a mai napig találgat­ják a történészek. Beszélnek mérge­zésről, maláriáról, túl sok alkohol­ról, legújabban pedig azt állítják, hogy baktérium okozta fertőzés volt a gyilkos. Nagy Sándor Kr. e. 323. június 10-én váradanul halt meg Babilonban, amikor hadseregével többéves hódító hadjárat után Indi­ából hazafelé indult. David Oldach, a Marylandi Egyetem orvoskutatója és Eugene Borza történész szerint Nagy Sándor tífuszban hunyt el. A tífuszt szalmonellával fertőzött étel­től vagy italtól lehet elkapni. A fertő­ző kór manapság is rendszeresen felüti a fejét olyan helyeken, ahol az ivóvíz szennyvízzel keveredik. Ha nem kezelik megfelelő antibioti­kummal a betegeket, 20-30%-uk belehal a kórba. A források leírják, hogy Nagy Sándor hirtelen betege­HÍRÖSSZEFOGLALÓ Indiában egy új, olcsó módszert dolgoztak ki a szúnyogok terjesz­tette betegségek elleni védekezés­re. A malária, a dengue láz, a fo­nalférgek közvetítette betegségek még ma is sok helyen tizedelik a la­kosságot. A Delhiben dolgozó ku­tatócsoport a menta egy Indiában honos fajának (Mentha piperita) kivonatának hatását tanulmá­nyozta három szúnyogfaj lárváján. Az Aedes aegypti, amely a dengue lázat terjeszti, az Anopheles stephensi, amely a maláriás meg­betegedésekért felelős, a filariázis évek során számtalan helyről előke­rültek telepeik, többnyire olyan szélsőséges élőhelyekről, ahol más organizmusok nem élnek meg. Tu­dományos nevét is sugárzástűrő ké­pességéről és bogyószerű formájá­ról kapta. A sugárzás hatására ugyan darabjaira hullik szét a bak­térium örökítő anyaga, a károsodás mégsem bizonyul végzetesnek, mert egy mechanizmus egy nap alatt tökéletesen kijavítja a sérülést. A különös jelenség alapos megis­merése elsősorban azért izgatja a kutatókat, mert a rák számos fajtá­ját éppen kijavíthatatlan DNS-hi- bák okozzák. A rákkutatáson kívül lehetőségeket lát a baktériumban a környezetvédelem is, de új ipari, or­vosi, mezőgazdasági technológiák szintén épülhetnek erre a különle­ges képességre. (É. T.) Golf-áramlás előreláthatólag 20%- ot veszít majd sebességéből, de hű­lése - éppen a globális felmelegédés miatt - nem várható. Sajnos, a me­legedés miatti folyamatos vízkész­let-csökkenés következtében való­színűleg további 170 mülió ember fog szomjazni. A Föld összes gabo­natermelése mintegy 90 millió ton­nával lesz kevesebb, mint napjaink­ban, úgy, hogy amíg Európában és Kanadában növekedés várható, ad­dig az alacsonyabb földrajzi széles­ségű vidékeken - az Egyesült Álla­mokat is beleértve - 10%-os ered­ménycsökkenés valószínű. A nagy­mértékű jégolvadás miatt előrelát­hatólag újabb 20 millió ember fog árvízveszélyes területen élni. (É. T.) dett meg, s mintegy 10 napig szen­vedett a halála előtt: rázta a hideg, verejtékezett, teljesen legyengült, rendkívül magas láz gyötörte, és he­ves fájdalmakra panaszkodott. Vé­gül kómába esett, és nemsokára meghalt. Oldach szerint számos fer­tőző betegség mutat sok hasonlósá­got Nagy Sándor panaszaival, de leginkább a tífusznak felelnek meg a tünetek. A heves fájdalom a leg­szembetűnőbb: a kutató szerint u- gyanis a nem kezelt tífusztól perfo­rálódhat a bélfal.-Oldach és Borza elméletét támasztja alá egy fennma­radt különös legenda is: Sándor te­teme a hőség ellenére sem indult oszlásnak néhány napig. A tífusz­nak van egy ritka komplikációja - mondja Oldach: bénulást okozhat, amely fokról fokra paralizálja a tes­tet, s megbénítja a légzést. Lehetsé­ges, hogy Nagy Sándort már akkor halottnak hitték, mielőtt a halál valóban beállt volna. (Discover) és a nyugat-nílusi láz kórokozója a Culex quinquefasciatus is hasonló­an reagált a kezelésre. A lárvák legalább 85 százaléka elpusztult egy napon belül, ha a víz felszínén négyzetméterenként 3 milliliter- nyi oldatot permeteztek ki. Ugyan­csak kedvezőek a tapasztalatok, ha önkénteseket bekentek a menta­olajjal és azt nézték, hány szúnyog „csípi” meg őket. A kutatások most a menta rokonainak körében fo­lyik tovább. Brit szakértők szerint túl sok növényre van szükség, le­het, hogy a hagyományos rovarir­tókkal jobb eredményt lehetne el­érni. (New Scientist) Hogy a következő évtizedek miféle tudományos és tech­nológiai meglepetéseket tar­togatnak az emberiség szá­mára, nyilván senki nem tudja. Vizsgáljuk meg a HVG hetilap segítségével, hogy a biotechnológia, a klónozás és a nanotechnika terén mi­lyen drámai változások vár­hatók. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Abioteclmológia tekintetében a kö­vetkező, küszöbön álló nagy ered­mény elég biztonsággal megjósol­ható: két vagy legkésőbb három év múlva befejeződik az emberi gén­készlet föltérképezését célzó ameri­kai Human Genome Project, a világ eddigi legnagyobb tudományos ku­tatása. Nagy kérdés, hogy a részben államilag finanszírozott projekt előtt hány magánvállalkozás há­nyat „védet le” jogilag a mintegy százezer emberi gén kódjából, ezen is múlhat ugyanis, hogy a génkészletadatokhoz mondjuk a gyógyszergyárak ingyen juthatnak- e majd hozzá, vagy csak sok pén­zért, ami közvetve azt is befolyásol­hatja, hogy a jövőben kik lesznek képesek megfizetni a genetikai ere­detű betegségek gyógyítását, az ál­lati vagy emberi test által növesz­tett „pótszerveket”, illetve a hagyo­mányosaknál „pontosabban táma­dó”, a kellemetlen mellékhatásokat alaposán csökkentő gyógyszereket. Megjósolható, hogy az állatok és az emberek klónozása körüli vita folytatódni fog, de az is kijelenthe­tő: csoda volna, ha a 21. század­ban nem szülémé meg az első klónozott ember. „Ennek egyelőre az az egyik akadálya, hogy 300 klónozási kísérletből egy jön össze, márpedig nem lehet egy élő pél­dány kedvéért 299-et halálra ítél­ni” - jegyzi meg Galántai Zoltán genetikus, aki szerint viszont, ha e kérdést sikerülne is megoldani, ak­kor sem kellene attól tartam, hogy egyforma emberek ezreit, millióit hoznák létre mesterségesen. ,A klónozás tulajdonképpen nem más - fejtegeti Galántai -, mint egy egypetéjű ikerpár létrehozása, idő­ben késleltetve”. A pontos másolás a jelenlegi technológiákkal eleve lehetetlen, ráadásul az új példányt HÍRÖSSZEFOGLALÓ Az amerikai Mars-szondák esete lett a tavalyi év negatív kozmikus szenzációja. 1999 mégsem nevez­hető a kudarcok évének. Szenzáci­ós képeket küldöz a Mars Global Surveyor. A Cassini a Szatumuszra tart. Ä Discovery két repülése so­rán elvégezte nélkülözhetetlen fel­adatait. 17 űrrepülést terveznek az épülő nemzetközi űrállomásra. Ezeknek több mint felét az oro­szoknak kell teljesíteniük. Ha lesz rá pénz. A Mars Climate Orbiter (MCO) 1999. december 3-án elhallgatott. A Mars Polar Lander (MPL) és az azt kísérő Deep Space 2 (DS2) program két kis talajba fúródó egysége hírt sem adott magáról. Az MCO, a műholdpályára terve­zett amerikai űrszonda egy számí­tógépi program hibája miatt zu­hant a vörös bolygó felszínére. A Mars Polar Landertől és kísérőitől különösen értékes információt vártak a csillagászok, mert a Mars déli pólusának környékén meg­mért vízmennyiség az élet lehető­ségéről tájékoztatott volna. Ma még nem tudjuk, vajon a leszálló- hely területén lévő hosszú repedé­sek valamelyikébe zuhant-e a há­rom egység, vagy még a Marshoz érkezve nem sikerült szabályosan leválniuk a szállító egységről, és más környezeti hatások érik, s nem nulla évesen, hanem olyan idős szervezettel jön a világra, mint szülője, mert a szervezetében mű­ködik egy, az öregedést szabályo­zó „molekulafüggvény” is, a teloméra. Amiben már a következő négy-öt évben is hatalmas változások vár­hatók, az az immunológia. Egy sor újszerű, illetve rég eltűntnek hitt járványos betegség hódít mostaná­ban. Terjednek a multirezisztens, azaz sok mindennel szemben el­lenálló vírusok, s mivel olyan mik­rovilágban élünk, amelyben ren­geteg antibiotikumot alkalmaz­nak, például a növényvédő vagy a hústermelés-fokozó szerekben, a hagyományos gyógyszerekkel szemben is egyre több vírus válik rezisztenssé. Nincs tehát más hát­ra, mint megtanulni az immun- rendszertől, hogy ő miképpen vé­dekezik. Ennek nyomán a „védőol­tások” soha nem látott fejlődése várható, ám a modem védőoltás­okkal már nem a vírusokat és a baktériumokat juttatjuk a szerve­zetbe, hanem - úgynevezett rekombináns géntechnológiával - a különböző vírusok önmagukban veszélytelen antigénjeit. A kutatók a következő esztendőkben sokat tudnak majd meg a - mostanában egyre terjedő - allergiás megbete­gedésekről, illetve mediátorukról, a csontritkulásban és a terhesség során a sejtosztódás szabályozásá­ban is szerepet játszó hisztamin- ról. Nagy áttörés várható az autoimmun (saját szervezetünk el­leni káros immunreakciót kifej­lesztő) betegségek megértésében, a zsírtartalmú fehérjék termelődé­sének, kötődésének és lebomlásá­nak genetikai vizsgálatában, s nemsokára választ adhatunk né­hány, a magas vérnyomással és a szívinfarktussal összefüggő nyitott kérdésre. Az egyik legfontosabb kutatási terület azonban aligha­nem az lesz, hogy „in vivo”, azaz teljes élő szervezetek felhasználá­sával, újszerű genetikai állatmo- dellek jönnek létre azáltal, hogy a kísérleti állatokból pontosan „ki­vághatunk” egy-egy gént, s meg­tudhatjuk, ez miért volt felelős, il­letve mivel lehet esetleg pótolni.” Az orvostudomány távolabbi jövőjét a jelenlegi jóslatok szerint alaposan befolyásolhatja majd a ezért zúzódtak-e össze. A fenn ke­ringő Mars Global Surveyor leg­újabb poláris képein hiába keresik a lezuhant MPL nyomát. Ellenben a Deep Space űrszonda plazmahajtóműveivel alig 15 km- re közelítette meg a Braille kis­bolygót. A szonda extra újdonsága az volt, hogy a kisbolygóra való rá- repülést nem földi vezérléssel, ha­nem fedélzeti robot irányításával végezte. Ez igazi űrkutatási szen­zációnak számított. Ugyancsak si­ker a Galileo űrszonda meghosz­A Near űrszonda közel­ről vizsgál majd egy kis­bolygót. szabbított repülése a Jupiter körül. És ne feledkezzünk el a Cassiniról, anely a Szaturnusz felé tart, s 2004-ben érkezik meg. A Discoveryt kétszer is Föld körüli pályára vezérelték. Űrhajósai de­cember 20. és 28. között sikeresen javították meg a Hubble űrtávcsö­vet. A 2000. év új űrkalandokat és szenzációs kutatási eredményeket ígért. Már február 14-én megkísé­relik a Near űrszonda pályára állí­tását az Eros kisbolygó körül, miu­tán tavaly egy hasonló kísérlet si­kertelennek bizonyult. Az űrkuta­nanotechnológia (atomi, illetve molekuláris szintű tárgyépítés). A jelenleg legnépszerűbb elképzelé­sek szerint a következő években néhány száz atomból álló kis nanogépezetek segíthetik letisztí­tani a meszet az érfalakról avagy kijavítani a hibás sejteket. Az új technológia legszélsőségesebb - a lehetőségeket alighanem túlbecsü­lő - hívei már a halhatatlanság el­éréséről is beszélnek, hiszen ha a nanogépek minden hibát elhárít­hatnának, nem volna miben meg­halni. Már most is készül kémiai­lag teljesen ellenálló, a hajszálnál tízezerszerte kisebb átmérőjű, az acélnál százszor szilárdabb nanocső, sőt két éve az IBM kom­putercég kutatói még egy nano;jbakuszt is összeeszkábáltak, ám az anyag előállítása most még drága, grammonként ezer dollár körül van. A működő nanogép egy­előre a jövő zenéje, pontosan prog­ramozott bevetésükre a közeljövő­ben aligha kerül sor. És aki azt hi­szi, hogy a nanogépezetek iránt csak az orvosok érdeklődnek, ala­posan téved: a legelőrehaladot- tabb kutatások az amerikai hadse­reg laboratóriumaiban folynak. A hadsereg igényei határozzák meg az űrkutatási irányokat is, de nem kizárt, hogy a magánvállal­tás történetében idén vizsgál elő­ször egy űrszonda hónapokon át közelről egy kisbolygót. De most sincsenek egyedül az amerikaiak odafenn. Még mindig él a Mir űrál­lomás. Az oroszok ugyan tavaly ősszel befejezték modulűrállomá­suk folyamatos működtetését, amikor 1999. augusztus 28-án a Szojuz-TM-29 űrkabinjában visz- szatért a Földre Afanaszjev és Avgyejev orosz, valamint Haignere francia űrhajós a Mirről. A franciák ilyen hosszú űrrepülést először hajtottak végre. Ä Mir ugyan egy-két évig továbbra is használható lenne, de gazdái nem rendelkeznek a folytatáshoz szük­séges mintegy 200 millió dollárral. Az orosz űrügynökség, a RAJKA még április végén kéthónapos befejző űrrepülést szervez. Janu­árban és májusban pedig teherűr­hajót küldenek föl, hogy annak hajtóanyagával lefékezzék a Mirt, amely várhatóan az év végéig a Csendes-óceánba zuhan. A nemzetközi űrállomás építésé­ben vállalt kötelezettségeiket fel­tétlenül teljesíteni óhajtják az oro­szok. Az 1999-ben elhalasztott Zvezda-startot az idei esztendő el­ső félévének végén pótolni szeret­nék. Ennek feltétele, hogy Ka­zahsztán engedélyezze újabb Pro­ton rakéták indítását Bajkonurról. (1999-ben két hordozórakéta má­kozások nemsokára elkezdenek fölzárkózni. Timothy Ferris ameri­kai csillagász szerint az űrbiznisz egy évtizeden belül évi 200 milli­árd dolláros üzletággá növi ki ma­gát; az amerikai űrkutatási hiva­tal, a NASAszerint pedig 15-17 év van addig hátra, míg az emberiség gazdagabbjai nemcsak néhány órás sztratoszférarepülésre fizet­hetnek be (a tervek szerint 2001- ben induló ilyen utakra már lehet jegyet kapni, darabját 100 ezer dollárért), hanem párhetes űrhotelbéli tartózkodásra is. 2050 körül - jósolja Louis Friedman, az amerikai Planetary Society egyik vezetője - lakott bázis lesz a Mar­son, s a század második felében beindul a vörös bolygó kolonizálá- sa. Sokan jósolják, hogy a közeli planétákon megkezdődik a ne­mesfémek és más értékes matéri­ák bányászata. Akik igazán el­eresztik fantáziájukat, arról álmo­doznak; hogy az emberiség - a komputerek és a biotechnológia ötvözésével - a 21. század vége fe­lé már hatalmas űrállatokat - pél­dául űrpolipot vagy a Nap fény­nyomását hasznosító „megama­darat” tenyészthetne ki, amely az eljövendő „űrkereskedelemben” akár szállítóeszközként is használ­ható volna. (A HVG nyomán) sodik fokozata indításkor felrob­bant, ezért van érvényben a tiltás.) A passadenai Jet Propulsion Laboratory (JPL) űrkalendáriuma szerint 2000-ben a 17 várható start közül tíz orosz indítást ter­veznek a nemzetközi űrállomás­hoz. Három orosz Szojuz-TM sze­mély-, öt Progressz-M teherűrajó és két modul (a Zvezda és a DC-1 dokkolókabin) csatlakozik az épü­lő kozmikus objektumhoz. Az amerikaiak 2000-ben az Atlantist, a Discoveryt és az Endeavourt kül­A Mir űrállomás az idén valószínűleg lezuhan. dik fel, összesen hét alkalommal. Ezek jórészt 1999-ből elmaradt utak. Az űrrepülőgépek nemcsak utánpótlást, hanem újabb szerkezi egységeket is felvisznek; hatalmas napelemtáblák, rácselemek, zsilip­kamra és egy amerikai kutatómo­dul, a Destiny szerepel a rako­mánylistán. Más országok is kap­csolódnak a programhoz: az ola­szok Leonardo és Raffaello elneve­zésű szállítóegységein az űrállo­másra szánt kutatóeszközöket her­metikusan zárt egységben szállíta­nak majd űrrepülőgépük rakterű­ben. (MH) Újabb aggasztó hírek a globális felmelegedésről Az amazóniai őserdőből akár sivatag is lehet HÍRÖSSZEFOGLALÓ Nagy Sándor macedón hódítóval esetleg a tífusz végzett? Baktérium a gyilkos Segíthet a veszedelmes betegségek leküzdésében Mentolos szúnyogok a malária ellen Az Egyesült Államok elképzelései szerint az idén feszített ütemben folytatódik majd a nemzetközi űrállomás építése 2000 a nagy űrexpedíciók esztendeje lesz

Next

/
Oldalképek
Tartalom