Új Szó, 2000. január (53. évfolyam, 1-24. szám)

2000-01-13 / 9. szám, csütörtök

Csütörtök, 2000. január 13. 3. évfolyam, 1. szám A kiállítás megtekintése felér egy jó meditációval, padlástéri expedícióval, kihagyott televíziós szappanoperával Kincsek a szekrény aljából A szerző felvételei A Rozsnyói Bányászati Múzeum dolgozói idén ősszel egy olyan történelmi tárlatot állítottak ösz- sze, amely éppen az előbb emlí­tett kíváncsi tekinteteket lakatja jól. A kiállítás rendezői minden titkos fiókot, reteszt, szekrényt ki­nyitottak a látogatók előtt, amely­nek köszönhetően bepillantást nyerhetünk a XIX. századtól kezdődően Rozsnyó környékének falusi és városi életébe. A látogató itt szinte mindenféle használati tárggyal találkozhat, megcsodálhatja formáját, és ötle­tet meríthet belőle. A tárlat összes darabját lehetetlenség lenne fel­sorolni - majdnem mindenféle használati tárgyból több is megta­lálható egymás mellett - néme­lyikből akár negyven-ötven darab is, az emberi szem számára mégis mindegyik egyedinek tetszik. A kiállítás a mai ízléstelen egy kap­tafára készült műanyagtárgyak által uralt kor vádirata. Megtekin­tése egy jó meditációval, harminc padlástéri expedícióval és több ezer kihagyott televíziós szappan- operával ér fel... A kiállítás gazdagságának érzé­keltetésére - a teljesség igénye nélkül - néhány címszó és téma felsorolása szolgálhat: üvegek - flaskák, fából faragott használati- és dísztárgyak, falusi és városi vi­selet, céhek, kovácsműhely, asz­talosműhely, fazekas-termékek, kékfestés, szövés, kézifegyverek (az egykori rozsnyói hóhér pallo­sától az orosz felszabadítók szu­ronyáig), lámpák, csillárok, bá­nyászlámpák, órák, papírpénzek, konyhai eszközök, mézeskalács készítés, ötvösmunkák, kézi haj­tású - fából készített mosógép, „nagykerekű-bicikli”, stb. A több idővel rendelkező látogatók szá­mára a múzeum dolgozói filmve­títéssel is szolgálnak. A vendég ti­zenkét rövidfilm közül választhat. A filmek a kiállítás egyes részeit teszik teljesebbé - pl. fazekasság, népi táncok, Rozsnyó műemlékei, stb. A közelmúltban megnyílt kiállítás állandó jellegű. Minden rozsnyói polgár és a városba látogató turis­ta számára érdekes időtöltést jelenthet... tőivé válnak. Mások megelégsze­nek azzal, hogy néhanapján ellá­togatnak egy-egy múzeumba, megszemlélni a múltból fennma­radt emlékeket. A mi múzeumaink tárlata azon­ban ritkán elégítik ki az egykor padláson vagy pincében kutatók kíváncsiságát. Azokét, akik min­den sarkot átfésültek, s minden bőröndöt, sublótot, ládát, szek­rényt átkotortak az apró kincsek után kutatva. A nagy kiállítótermekben leg­többször képzőművészeti alkotá­sokat, ékszereket, régi drága sző­nyegeket, bútorokat láthatunk. Senki sem engedi meg azonban, hogy kinyitogassuk a szekrények ajtaját, megkeressük az íróasztal­ok titkos rekeszét vagy bekuk­kantsunk a tapétákkal ügyesen el­rejtett ajtók mögé. Pedig sokak fantáziáját éppen az izgatja, amit ezek a zugok rejtenek, vagy rejtettek... KMOTRIK PÉTER V alószínűleg minden­ki átéli élete során a kincskereső korsza- 1 kot, amikor elindul a ■mb nagy felfedező útra nagyszülei padlásá­ra, pincéjébe, kamrájába, hogy felfedezze a rég elfeledett ottha­gyott kincseket. Ilyenkor mindig előkerül néhány lyukas bőrcsizma, füles vagy fü­leden kancsó, bögre, katonai szu­rony, honvédcsákó, kaptafa, fa­szenes vasaló, régi vendégoldal, szövőszék, vajköpülő, fateknő, borotvaszerszám, színes bádog­dobozka, játék, bizonyítvány, marhalevél és még ki tudja, mi minden... Vannak emberek, akiket egész életükre megbabonáz a régi tár­gyak csodálatos alakja, kisugárzá­sa, s így azok szenvedélyes gyűj­FELHÍVÁS Egy ember életében sok maradandót alkot - tudomány, kincs, gya­korlat birtokába jut. Egy-egy érdekes élettörténetet vagy akár nyúl­farknyi történetet néha egész nemzedékek emlegetnek, apáról, fiúra száll az,Amikor nagyapád a háború alatt...” kezdetű családi monda. Sajnos, egyre ritkábban, egyre kevesebbet foglalkozunk egymással, az idősekkel, akiknek szükségük volna egy kis figyelemre. Pedig né­ha csak az kellene, hogy őket is meghallgassa valaki, hogy érezhes­sék, éveik súlya nem hiába nyomja vállukat. A gyerekek, az unokák, a dédunokák rohannak az iskolába, a munkába, vállalkoznak, be­dolgoznak, vagy éppen külföldön üdülnek, így talán soha nem is hallottak arról, milyen volt régen az élet. Szeretnénk, ha jelentkeznének, megírnák életük történetét azok, akik megélték a háborúkat, a fellendülést, akik még emlékeznek arra, mi­lyen volt vidékeinken és városainkban az élet akkor, amikor még nem találták fel a televíziót, a mosógépet, amikor az emberek nehezebben szerezték meg a mindennapi kenyeret, mégis több idejük maradt fi­gyelni egymásra, amikor nemzedékek éltek egy fedél alatt békében. Talán régen elfelejtettnek hitt történetek jutnak Olvasóink eszébe, ta­lán a ma emberének is segíteni tudnak példájukkal! Történeteiket, ta­pasztalataikat írják meg, és küldjék el szerkesztőségünk címére: Új Szó, Prievozská 14/A, P.O.Box 49, 824 88 Bratislava 26. A borítékra ne felejtsék el felírni: RÉGIÓINK - Történetek a régmúlt időkből A régiófejlesztési stratégia a kormányváltás után Közös célok érdekében VRABEC MÁRIA „A Nyitrai kerület gazdasági és szo­ciális elmaradottságának okai első­sorban abban keresendők, hogy a különböző pártok és intézménynek nem voltak képesek együttműködni közös célok érdekében és mi ennek a gyakorlatnak akarunk egyszer s mindekorra véget verni” - jelentette ki Daniel Balko, a kerületi hivatal munkatársa azon a sajtótájékozta­tón, amelyen a napokban elkészült, a 2000/2006 -os évekre vonatkozó regionális fejlesztési terv prioritása­it ismertette. A Szlovákiában mind­eddig egyedülálló projekt kidolgo­zásában az államigazgatási intéz­mények, önkormányzatok, fontos ipari létesítmények, egyetemek, kulturális intézmények valamint társadalmi és civil szervezetek kép­viselői vettek részt öt munkacso­portban. Ennek megfelelően az el­készült mintegy 150 oldalas anyag is öt tematikus fejezetre osztható, ide tartozik az ipar és gazdaság, a mezőgazdaság és vidékfejlesztés, az infrasturktúra és környezetvéde­lem, a munkaerőpiac, kultúra és ok­tatásügy valamint a nemzetközi kapcsolatok. A publikáció tartal­mazza a felvázolt tervek kockázata­inak és előnyeinek elemzését, az egyes szakterületekre vonatkozó prioritásokat és az anyagi fedezet ja­vasolt módját is. „Különösen fontos­nak tartjuk létrehozni a kerületben tervezett vagy már folyamatban lé­vő fejlesztési programok és az eze­ken közreműködő személyek adat­bázisát” - mondta Daniel Balko, - hogy a jövőben koordinálni tudjuk az egyes lépéseket és a pályázatok kidolgozásánál is segíthessünk.” A regionális fejlesztési program véd­nöke a regionális tanács - janurától ez a testület ellenőrzi az egyes prog­rampontok megvalósítását, ügyel a feltételek megteremtésére és pályá­zatokat nyújt be az EU különféle alapjaihoz. Az elkövetkező hetek­ben az elkészült fejlesztési tervet még véleményezi a Szakszervezet Országos Szövetségének valamint a Munkaadók Országos Szövetségé­nek kerületi szervezete, a Szlovák Ipari és Kereskedelmi Kamara és a Vállalkozók Kamarájának regioná­lis irodája valamint a Nyitrai Püspö­ki Hivatal, amellyel főleg karitatív és szociális téren szeremének együttműködni. Utána nyilvános vi­ta keretében az önkormányzatok és az egyes intézmények képviselői is elmondhatják véleményüket, hoz­zászólásaikat, majd a tervezet végső változatát megkapja Osáky Pál és Ivan Miklós a kormány alelnökei, valamint Hanta István építésügyi és régiófejlesztési miniszter. „Azok a szakemberek akik ezt a ter­vet kidolgozták, nagyon alaposan és mindenfajta pártideológiától füg­getlenül felmérték a kerület jelenle­gi helyzetét és lehetőségeit, épp ezért látunk esélyt arra, hogy a ré­giófejlesztési stratégia egy esetleges kormányváltás után se változzon” - hansúlyozta Dániel Balko. „Gondo­lok itt elsősorban a nemzetközi kap­csolatokra, amelyek terén az eddigi orosz, ukrán, román irányultság he­lyett ezentúl az EU tagállamoké és a visegrádi országoké lesz az elsőség. Gazdasági téren, természetesen, ké­szek vagyunk az együttműködésre az előző kormámy által preferált ke­leti partnerekkel is, de a csak dekla- rádós szinten, papíron létező szer­ződéseket nem áll érdekünkben fel­éleszteni és művileg életben tarta­ni”. Ami a regionális fejlesztési terv anyagi hátterét illeti, mivel ún. regi­onális költségvetés nem létezik, az első és legfontosabb lépés a közigaz­gatási reform megvalósítása.A fej­lesztési tanács addig is egyfajta megállapodást szeretne komi a régi­óban működő bankokkal és taka­rékpénztárakkal, melynek alapján a regionális fejlesztési tervben foglalt projektek elsőbbséget élveznének a hitelnyújtásoknál. Abban az eset­ben, ha a közigazgatási reform meg­valósítása akadályokba ütközne, a régióban működő vállalatok hozná­nak létre egy alapot, ebből pályáza­tok útján lehetne pénzt nyerni az egyes programokra beruházásokra. Az elkövetkező két évben elsősor­ban a Lévai és az Érsekújvári járás gazdasági fellendítésére összponto­sít majd a kerületi hivatal és a regio­nális fejlesztési tanács - a magas munkanélküliségi arány miatt az említett járások a PHARE 2000 program keretén belül is támogatás­ban részesülnek. Magyarországgal már konkrét formát öltött a Nyitrai Kerület együttműködése - a Vág-Ipoly-Duna Eurorégiót közö­sen alapította Komárom- Eszter­gom valamint Pest megyével. Cse­hországban, a Ceské Budéjovice-i Kerülettel, Lengyelországban pedig Kielce város körzetével kíván a jövő­ben szorosabb kapcsolatokat létesí­teni, gazdasági és kulturális téren egyaránt. Ennek a megfontolásnak a jegyében a Nyitrai kerület 2000 ta­vaszán bemutatkozik a prágai Szláv Házban valamint a budapesti Szlo­vák Kulturális Intézetben és vala­mennyi külföldi partnerével együtt részt vesz a zsolnai EXPOTOUR 2000 idegenforgalmi kiállításon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom