Új Szó, 2000. január (53. évfolyam, 1-24. szám)

2000-01-11 / 7. szám, kedd

6 Politika ÚJ SZÓ 2000. JANUÁR 11. Orosz üzletember meggyilkolása Szentpétervár. Újabb, fontos pozíciót betöltő üzletembert gyilkoltak meg hétfő éjjel Szentpéterváron. A 35 éves Ilja Vajszmant, az országszer­te ismert Baltika sörkombinát gazdasági és pénzügyi veze­tőjét saját lakásában ölték meg. Az ismeretlen tettesek kívülről, az ablakon keresztül nyitottak tüzet. Az orosz ha­tóságoknak évente több száz, üzleti körökben végrehajtott bérgyilkossággal kell foglal­kozniuk. (MTI) Dél-Korea erősíti védelmét Szöul. Dél-Korea 52 millió dollárért 100 izraeli robotre­pülőgépet vásárol, hogy erő­sítse á kommunista Észak-Ko- reával szembeni védelmi ké­pességét. A Harpy távirányí­tású rakéták képesek tüzérsé­gi célpontok, radar- és raké­tarendszerek megsemmisíté­sére. Dél-Korea ezen kívül szintén izraeli Popeye típusú levegő-föld rakétákat és ame­rikai Harpoon hajóelhárító •rakétákat is vesz. (MTI) Karimov az üzbég elnök Taskent. A várakozásnak megfelelően Iszlám Karimov hivatalban levő elnök, volt kommunista pártvezető nyer­te az üzbég elnökválasztást, és újabb öt évre biztosította helyét az 1991 óta függeden közép-ázsiai állam élén. A szavazatok 91,9 százalékát kapta, egyetlen ellenfele, Abdulhaéz Dzsalalov 4,17 százalékot kapott, s jómaga is Karimovra szavazott, még­hozzá a televízió kamerái előtt. Nyugatról sok bírálat éri Karimovot, ostorozói sze­rint fojtogatja hazájában a zsenge demokráciát, s bezár­ja a kapukat a külföldi tőke- befektetések előtt. Az üzbég demokrácia fogyatékosságai­ra hivatkozva az EBESZ nem is vállalta az elnökválasztás ellenőrzését. (MTI) A kisdiktátor. Ellenfele is rá szavazott (CTK/AP) Sevardnadze jelölteti magát Tbiliszi. Eduard Sevardnad­ze grúz elnök hivatalosan be­jelentette, indul az április 9-i elnökválasztáson. A kauká­zusi országban politikai te­kintély és hatalmi befolyás dolgában nemigen mérhető hozzá senki. A 72 éves Se­vardnadze újraválasztása esetén folytatná jelenlegi po­litikáját, amelynek legfőbb célja az ország függetlensé­gének megszilárdítása. Se­vardnadze az utolsó szovjet külügyminiszter volt, s nagy szerepe volt a hidegháború megszüntetésében. A függet­lenné vált Grúziában több merényletet kíséreltek meg ellene belső ellenségei. 1992- ben került az ország élére, miután államcsínnyel meg­döntötték nacionalista előd­jének, Zviad Gamszahur- diának hatalmát. (MTI) Az illegális betelepültek esélyt kapnak helyzetük legalizálására, aztán bezárul a kapu Romano Prodi Bulgáriába és Romániába látogat Háromhetes belga Kánaán Brüsszel. Belgiumban megkezdő­dött az a három hetes időszak, ami alatt az országban már régóta enge­dély nélkül tartózkodó idegenek kérvényezhetik helyzetük legalizá­lását, korlátlan tartamú letelepedé­si engedélyt szerezhetnek. Becslé­sek szerint jó százezren élhetnek rendezetlen jogi helyzetben az or­szágban, de legfeljebb 25 ezren szá­míthatnak helyzetük rendezésére. Hogy „friss” menekültek ne jelent­kezzen, a belügyminiszter utasítá­sára a határátkelőhelyeken most át­menetileg bevezették a belépők ok­mányainak ellenőrzését, amit a schengeni rendszer országai között már rég megszüntettek. A belügy­miniszter hangsúlyozta, hogy az ál­lam részéről ez a mostani lépés egy­szeri gesztus, ami után fokozott szi­gorral folytatják az illegálisan bete­lepültek kitoloncolását. A belga tör­vény értelmében csak négy kategó­ria kaphat letelepedési engedélyt. Azok, akik már évek óta Belgium­ban élnek, s menekültkérelmükre mindmáig nem kaptak választ; azok, akik rajtuk kívül álló okokból nem térhetnek vissza hazájukba; a súlyos betegségben szenvedők; il­letve akik már tartósan beilleszked­tek a belga társadalomba. (MTI) Legalizálásra várnak. Bevándorlók sorakoznak az illetékes belga hivatal ablaka előtt. (TA SR/EPA-felvétel) Biztatás az utolsóknak MTI-HÍR Brüsszel. A jelenlegi EU-tagjelöl- tek legalsó vonalába sorolt Bulgári­ába és Romániába látogat a héten Romano Prodi, az Európai Bizott­ság elnöke. Az EU jelenleg tíz kelet- közép-európai országot tart szá­mon úgy, mint belátható időn belül taggá váló államot. Csehországgal, Észtországgal, Lengyelországgal, Magyarországgal és Szlovéniával már meg is kezdte a csatlakozási tárgyalásokat, Szlovákia, Bulgária, Lettország, Litvánia és Románia várhatóan február közepén fogja megkezdeni. Szerdai és csütörtöki útján Prodi várhatóan méltatni fogja a két országban történt előre­lépéseket, ettől függetlenül nem­zetközi körökben stabilan tartja magát az a nézet, hogy a tíz állam közül Bulgária és Románia az utol­sók között fog csatlakozni. Abban is egyetértés van, hogy a tárgyalá­sok megkezdése biztatást jelent a reformok folytatásához mindkét államban. Ezt erősítette meg a bol­gár kormányfő és a román államfő helsinki nyilatkozata is. Romániába elkíséri Prodit Günter Verheugen, a bizottság bővítési fe­lelőse is. A német főbiztosnak je­lentős szerepe volt abban, hogy az unió a tárgyalók körének kibővíté­se mellett döntött. A háború 200 ezer, a vírus 2 millió áldozatot szedett A BT-ben az AIDS-ről MTI-HÍR New York. Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa tegnap kezdődött ülésének - a 15 tagú testület történetében elő­ször - az AIDS a központi témája. A gyógyíthatatlan betegség afrikai pusztítását, a várható súlyos követ­kezményeket vitatja meg a fórum. Míg az 1998-as háborúk 200 ezer, az AIDS 2 millió áldozatot szedett Afrikában. A téma súlyát, a nagyobb odafigyelést jelzi, hogy A1 Gore, az Egyesült Államok alelnöke is felszó­lal, s bejelenti, hogy Washington kész a korábbinál nagyobb anyagi tehervállalásra az AIDS visszaszorí­tása érdekében. Afrika, annak is kü­lönösen keleti és déli része vezeti azt a szomorú listát, amely az AIDS áldozatai alapján állítja sorba a kon­tinenseket. A fekete földrész neve­zett térségében, ahol a világnépes­ség mintegy 5 százaléka él, találha­tó a Föld HIV-pozitíyjainak több, mint 50 százaléka. Ennél is nyo­masztóbb adat, hogy a kór megjele­nése óta világszerte elhunyt 16,3 millió ember mintegy kétharmada afrikai volt. Kofi Annan ENSZ-főtit- kár várhatóan arra hívja fel a figyel­met, hogy egyes afrikai országok­ban már a kormányozhatóságot fe­nyegeti az AIDS pusztítása. Ostromállapot egy felső-ausztriai községben Kétnaponta gyúj toga tás MTI-HÍR Mainz/Róma. Karl Lehmann, a német Katolikus Püspöki Konferencia elnöke az első olyan vallási vezető a római katolikus egyházban, aki II. János Pál esetleges távozásá­ról beszélt. MTI-HÍR A 79 éves pápa meggyengült egész­ségi állapotával kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy Rómának erős vezetőre van szüksége. Az olasz saj­tóban nagy vihart kavart kijelentés révén már azt tulajdonították Lehmannak, hogy a pápa távozását követelte. Olasz egyházi körök is bí­rálták, rossz ízű támadásnak nevez­ve a kijelentést, azzal, hogy a pápa távozásáról csak azután lehet be­szélni, ha azt maga hozta szóba. So­kan Lehmannak azt a mondatát kri­tizálták, hogy „a pápának meg kelle­ne, hogy legyen a bátorsága ahhoz, hogy kimondja: nem képes már el­Bécs. „Az orosz Milosevicsnek” ne­vezte Vlagyimir Putyin orosz kor­mányfőt és elnökjelöltet Zbigniew Brzezinski volt amerikai nemzet­biztonsági tanácsadó, s egyúttal Oroszországnak a legfejlettebb or­szágokat tömörítő G8 csoportból való kizárását követelte egy osztrák hetilapnak adott interjújában. Az amerikai politikus szerint a moszk­vai hatalomátvétel egészen nyil­vánvalóan belső puccs, palotaforra­dalom volt azzal a céllal, hogy az el­nökválasztást a csecsenföldi hábo­rú feletti népszavazássá változtas­sa. Putyin a csecsének elleni népir­tással tartja magát hatalmon, s ez jelzi, hogy az orosz politikát a pénz­éhes oligarchák, volt KGB-tisztek és bosszúszomjas generálisok kis cso­portja uralja. Brzezinski szerint ma még nem lát­ható, hogy Putyinból afféle Pinochet vagy Müosevics lesz, azaz a rend brutális helyreállítása után szabad folyást enged-e a piacgazdaságnak és utóbb a demokráciának, vagy Müosevics módjára nacionalista ka­landba vezeti-e az országot. A csecsenföldi folyamatokat a koszo­látni feladatát”. Lehmann visszauta­sította a bírálatokat, szerinte a sajtó hamisan adta vissza szavait. Alfonso Maria Stickler osztrák bíboros, a Va­tikán dokumentációjának vezetője és könyvtárosa leszögezte: senki semmüyen indokkal nem szólíthat­ja lemondásra a szentatyát. Vittorio Messori író, a II. János Pállal készí­tett egyik inteijúkötet szerzője el­mondta: ismerve a pápát, úgy véli, legszívesebben visszavonulna len­gyelországi magányába, de misszió­ját fontosabbnak tartja. A kánonjog egyébként lehetőséget biztosít a pá­pának a lemondásra, anélkül, hogy azt bárkinek jóvá kellene hagynia. , A pápának nem kell engedélyt kér­nie senkitől. Az egyház az egyeden abszolút monarchia, amely megma­radt a vüágon, uralkodója az égben lakik, s csak egyszerű földi helytar­tója van”. A hivatalban maradás vagy a lemondás nem más, mint a pápának és „főnökének” személyes ügye. A történeiben egyszer volt ar­ra példa, hogy lemondott a pápa. vói eseményekhez hasonlítva Brze- zinski úgy vélte: az előbbi még ször­nyűbb, hiszen Koszovóban mintegy tízezer ember vesztette életét, a csecsenföldi háború célja pedig az egész csecsen népesség kiirtása, s az áldozatok száma már ma is messze meghaladja a koszovóiakét. Brze­zinski szerint az Egyesült Államok­nak konkrét szankciókkal kellett vol­na sújtania Oroszországot. Amikor Moszkvát néhány éve meghívták az akkori G7 csoportba, azt feltételez­ték, hogy a demokratizálási folya­mat meggyőző és a gazdasági re­II: János Pál tegnap a Szentszékhez akkreditált diplomáciai testület tag­jait fogadta. - Az új évszázadnak a szolidaritás századává kell válnia, a társadalmaknak tanulniuk kell a múlt „leckéiből”, hogy el lehessen kerülni az újabb háborúkat - fejtette ki. A találkozón tüzetesen elemezte a világhelyzetet, önmagáról szólva elmondta: egyetemes atyai felelős­séget visel az egész emberiségért. Az egyházfő megpróbálta árnyalt módon megvonni a hátrahagyott száz év mérlegét, felidézve nemcsak a „gyilkos háborúk”, a „szégyentel­jes népirtások”, a fegyverkezési haj­sza és a terrorizmus fájó emlékeit, hanem a globalizációban és a tudo­mány fejlődésében rejlő ellentmon­dásokat is. A szentatya szerint le kel­lene mondani bizonyos „bálványok” imádatáról, így arról, hogy az embe­rek mindenáron a jólétet hajszolják, hogy a gazdagodást tekintsék egyet­len értéknek, s hogy a tudományt a megismerés kizárólagos eszközé­nek tartsák. form menete gyors lesz, de ez nem következett be. Ezért konkrét szankció lehetne Oroszország kizá­rása a G-8-ból. A politikus kifejtette: a Nyugatnak mind humanitárius, mind stratégiai érdekei azt diktál­ják, hogy foglalkozzon a csecsen­földi történésekkel: a háború desta- büizálhatja Grúziát és a Kaukázus egész déli részét, ez pedig elzárná a Nyugat számára a Kaszpi-tenger térségének energiakincseihez való hozzáférést, ugyanakkor egyre sú­lyosabb terheket jelent majd az orosz gazdaság számára. Bécs. Ostromállapot uralkodik a 4000 lakosú felső-ausztriai St. Geor- genben: sorozatos gyújtogatások miatt a falu minden zugát folyama­tosan ellenőrzi a rendőrség. Októ­ber 31-én történt az első eset, azóta 12 alkalommal, az utóbbi időben immár két-három naponta gyullad­tak ki parasztházak melléképületei, a falu központjában egy zenei pró­baterem, egy malom többször is. Csak egyetlen alkalommal kellett MTI-HÍR Jeruzsálem. Izraelben ultraorto­dox rabbik figyelmeztették a vallá­sos zsidókat, ne használják az inter­netet. „Szigorúan tilos szörfözni az interneten, mert rémséges veszély­nek teszik ki Izrael egészségét” - int az ultraortodox közösség. A rabbik hangsúlyozzák, hogy „a rossz szel­lem a számítógépben megtalálta az eszközt arra, hogy soraink közé be­férkőzzék”, s felháborodásukat fe­jezik ki számos weboldal „szemér­MTI-HÍR Kiel. Vlagyimir Putyin ügyvezető orosz elnök válaszolt az Európai Unió év végi levelére, amelyben az EU élesen bírálta a Moszkva csecsenföldi háborúját. Biztosítot­ta a Nyugatot, hogy Oroszország beengedi a nemzetközi segélyeket Csecsenföldre a polgári lakosság megsegítésére, de csak az ENSZ- től, a Vörös Kereszttől, valamint az EU-tól fogad el segélyeket, ame­lyeket az oroszok osztanak szét. Áz Unió csúcsértekezletén „teljes­séggel elfogadhatatlannak” ne­vezte az orosz katonai fellépést, és sürgette, hogy Moszkva kezdjen politikai párbeszédet. Putyin le­embereket evakuálni, senki sem sé­rült meg és senki nem volt veszély­ben. A 12 tűzeset 20 millió schilling kárt okozott. Előbb 30 ezer schillin­ges díjat tűztek ki a gyújtogató nyo­mára vezetéséért, majd százezer schillingre emelték az összeget. Már a rendőrök is tűzoltókészü- lékekkek járőröznek, ellenőrzik a gyalogosokat és hőérzékelő kame­rákkal figyelik a legeldugottabb zu­gokat is. Sajtóértesülések szerint a falu védelme napi 800 ezer schülin- get emészt fel. metlensége” fölött. Mindazonáltal a tüalom nem vonatkozik azokra, akik „szigorúan szakmai célokra” használják az internetet, de tőlük is elvárják, hogy a lehető legritkáb­ban használják, és akkor is a rabbik felügyelete mellett és soha nem az otthonukban. Izraelben a héten ki­állítást rendeznek az internet okta­tásra gyakorolt kedvező hatásáról. Az ultraortodoxok egy ideje már tiltják a televíziózást is, ám más or­todox csoportoknak még saját hon­lapjuk is van az interneten. szögezte, hogy a csecsenföldi vál­ságot véglegesen csak politikai úton lehet lezárni, de Moszkva csak olyan személyekkel hajlandó tárgyalni, akik elfogadják, hogy Csecsenföld az Orosz Föderáció része. Putyin tegnap megerősítette, hogy a vallási ünnepekre való tekintet­tel szünetelnek a hadműveletek Csecsenföldön, de az események bizonyították, hogy „olyan embe­rek állnak velük szemben, akik nem ismernek se istent, se hazát”. Egy orosz tábornok közlése sze­rint banditák támadásait kellet visszaverni, és Salivárosban több mint nyolcvan muszlim lázadót megöltek. Újabb személycserék a kabinetben Moszkva. Vlagyimir Putyin ügyvezető orosz államfő, kormányfő to­vábbi változtatásokat hajtott végre kabinetjében. Nyikolaj Akszjo- nyenko elvesztette első miniszterelnök-helyettesi megbízatását, vasútügyi miniszter lett. Akszjonyenko augusztusban csaknem kor­mányfő lett, Borisz Jelcin akkor csak az utolsó pillanatban döntött Putyin kinevezése mellett, ami eleve meghatározta a két poltikus viszonyát. Az új orosz kabinetben csak egy első miniszterelnök-he­lyettes van, továbbá öt „egyszerű” miniszterelnök-helyettes, ületve az ugyancsak ilyen rangot viselő csecsenföldi kormánymegbízott. Putyin menesztette a Kreml gazdasági hivatalának nagyhatalmú ve­zetőjét, Pavel Borogyint, akinek neve az utóbbi hónapokban több megvesztegetési botránnyal is összefonódott. (MTI) A politikát oligarchák, volt KGB-sek és bosszúszomjas generálisok uralják Brzezinski: Putyin az orosz Müosevics MTI-HÍR Egy ideje már a televíziózást is tiltják Rabbik az internet ellen Hivatalosan szüneteltek a hadműveletek Orosz válasz az Uniónak II. János Pál esetleges lemondása kizárólag a pápának és „főnökének" személyes ügye Pápamenesztő püspök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom