Új Szó, 2000. január (53. évfolyam, 1-24. szám)

2000-01-11 / 7. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2000. JANUÁR 11. Gazdaság és fogyasztók A pénzügyi tárca furcsa receptje a lakásépítés támogatására - megszüntetnék az Állami Lakásfejlesztési Alapot Övön aluli ütés a lakásépítésnek Az ÁLA létrehozásakor az volt az elképzelés, hogy az alap idővel „elválik" az államkasszától és önellátó lesz. Becslések szerint még legalább 5-6 év kell ahhoz, hogy a törlesztésekből annyi pénz forogjon vissza az alapba, amiből fedezni lehet a lakosság érdeklődését (Somogyi Tibor felvétele) Érsekújvár. Az elmúlt év vége jó hírt hozott minden új la­kásról álmodozónak. A bízta­tó információ az volt, hogy az Állami Lakásfejlesztési Alap - az állami költségvetésből ka­pott pénzből - eleget tesz az összes „régi” hitelfolyósítási kérvénynek, sőt új hitelekre is jut belőle. Hidegzuhanyként hatott ezután a pénzügymi­niszter elképzelése az alap megszüntetéséről. KÜRTI ISTVÁN A lakásépítés finanszírozására je­lenleg 3 lehetőség kínálkozik - az ÁLA, a lakás-takarékpénztárak és a jelzáloghitelek. A társadalom egyes rétegei között jelentős a jöve­delemkülönbség, ezért vannak olyanok, akik saját pénzükből ké­pesek fedezni az új lakás beszerzé­sét, de a többség még családi segít­séggel sem tudja valóra váltani az álmát. Hitelre építkezni csak akkor lehetne, ha a kölcsönök elérhetőek és olcsók lennének, vagy reálbé­rünk lenne lényegesen nagyobb. Nyüván a pénzforrás bebiztosításá­val kapcsolatos, évről évre ismétlő­dő gondok adták az „ihletet” az ÁLA megszüntetésére. Pedig az ÁLA azon kevés állami alap egyike, amely nemcsak kiosztja a kölcsö­nöket, hanem a pénzt kamatoztat­va vissza is kapja. Az ÁLA-nak meg­van a fontos és pótolhatatlan helye az állami lakástámogatási rend­szerben - az alacsonyabb jövedel­műek számára az egyetlen reális le­hetőség lakáshoz jutni. A lakás-ta­karékpénztárak és a jelzáloghitel szigorú feltételeinek csak nagyon kevesen tudnak megfelelni. Bár az új törvénymódosítás után olcsóbb lett a jelzáloghitel, nehéz elhinni, hogy ez megoldaná az összes prob­lémát és az építkezők sorban állnak a jelzáloghiteiért. Jelenleg nem re­ális csak a kereskedelmi pénzinté­zetek által kínált hitellehetőségek alkalmazása, úgy ahogy ez a fejlett nyugati országokban működik. Ta­valy mindössze 300 jelzáloghiteit folyósítottak és valószínűleg idén sem várható számottevő növeke­dés. Nehéz ugyanis elhinni, hogy a közeljövőben olyan reálbér-növe­kedés jönne létre, amiből az érdek­lődők ezrei könnyen fedezni tud­nák a jelzáloghitel törlesztését. Az ÁLÁ létrehozásakor az volt az el­képzelés, hogy az alap idővel „elvá­lik” az államkasszától és önellátó lesz. Becslések szerint még legalább 5-6 év kell ahhoz, hogy a törleszté­sekből annyi pénz forogjon vissza az alapba, amiből fedezni lehet a la­kosság érdeklődését. Amennyiben a kormány biztosítani tudja a forrá­sokat, akkor az ÁLA hatékonyan és nagymértékben képes támogatni a lakásépítést. És ha majd a lakosság többségének á jövedelme összeha­sonlítható lesz a fejlett országokban élő lakosság béreivel, akkor már nem lesz fontos az ÁLA létezése és a jelzáloghitelek valamint a lakás-ta­karékpénztárak átvehetik a finan­szírozás főszerepét. Ez azonban a jövő zenéje. Az ÁLA alapításától kezdve a múlt év végéig több mint 14 ezer hitelt osztottak ki. A kölcsönök összérté­ke mintegy 7 milliárd koronát tesz ki és ennek köszönhetően hozzá­vetőleg 13 ezer új lakás épül. Ösz- szehasonlításként érdemes meg­említeni, hogy ugyanannyi idő alatt az állam a lakás-takarékpénz­tárak számára 6 milliárd koronát osztott ki prémium formájában. Ennek az összegnek a többségét a már meglévő lakások felújítására fordították, s nem új lakások létesí­tésére. Ebből is nyilvánvaló, hogy a lakáshiány megoldása lényege­sen hatékonyabb az ALA segítségé­vel. Az így kiosztott pénz közvetle­nül az építkezőkhöz jut el. A lakás­takarékpénztárak esetében az álla­mi támogatást a magáncég kama­toztatja, mielőtt az eljutna a cím­zetthez. A legutóbbi elemzések alapján elmondható, hogy az álla­mi költségvetésből a lakásfejlesz­tésre fordított összeg több mint 40 százaléka visszafolyik az állam­kasszába. Ez is igazolja az ALA elő­nyeit a másik két lakásfinanszíro­zási lehetőséghez képest. Összead­va és aláhúzva az ALA jelentősé­gét, több tényező bizonyítja: 1. a lakosság túlnyomó részének ez az egyetlen hozzáférhető pénz­forrás; 2. a hitel egyenesen az építkezők­höz kerül; 3. a hitelként kiutalt pénz visszafo­lyik az államkasszába; 4. a hitelkamatokat az ALA az új építkezőknek osztja ki; 5. az ÁLA a leghatékonyabb eszköz á lakáshiány megoldására. Mikor értik ezt végre meg a poltikusok, és miért kell olyan so­kat várni, míg az ÁLA-ról szóló tör­vénymódosítás életbe lép? Az utol­só elképzelések szerint az új tör­vény 2000. április 1-jén lépne ha­tályba. Ha figyelembe vesszük a kérvények beiktatásának időigé­nyességét, akkor egyértelmű, hogy az új lakások építése - ÁLA támo­gatással - csak az év második felé­ben indulhat meg. Ez azonban újabb csúszást jelent a kormány­programban ígértekkel szemben, amely 4 év alatt 56 ezer lakás fel­építését ígérte. Múlt évben a miniszterelnök egy nemzetközi értekezleten kijelen­tette, hogy a kormány legfonto­sabb céljai közé tartozik a lakás­építés, és a kabinet mindent meg­tesz azért, hogy a 2000. év a lakás- fejlesztés fellendítésének az éve le­gyen. A pénzügyminiszter fejtege­tései az ÁLA megszüntetéséről azonbán mást sejtetnek. Netán a pénzügyminisztériumnak más az értékrendje? A szerző az Érsekújvári Járási Hivatal lakáspolitikai osztá­lyának munkatársa 230 millió koronás büntetést kell fizetnünk az előző kormány hibáiért - ezt a a számlát is az állampolgárok állják Három részletben fizetett kártérítés ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Pozsony. A szlovák kormány hoz­závetőleg 230 millió koronás kár­térítést fizet a Defos International svájci cégnek, a céggel kötött szer­ződés egyoldalú felbontásáért. A svájciak, a szerződés értelmé­ben, vámmentes üzleteket tartot­tak volna fenn a szlovák határátke­lőkön, a vámhatóság és a cég kö­zött már 1994-ben megegyezés született nyolc ilyen üzlet felépíté­séről. A pénzügyi tárca ezzel egyi­dejűleg olyan törvény kidolgozá­sára kötelezte magát, amely lehe­tővé tette volna ilyen üzletek mű­ködtetését. Ez utóbbi lépésre azon­ban máig nem került sor, sőt még 1996 áprilisában, az akkori pénz­ügyminiszter Sergej Roziik utasítá­sára, a szlovák fél egyoldalúan fel­bontotta a szerződést, amivel je­lentős kárt okozott a külföldi be­fektetőnek. Ezt követően 12 tár­gyalásra került sor a cég és a szlo­vák illetékesek közt, amelyek azonban nem jártak sikerrel. Mivel a szerződés a Svájc és Szlovákia közti befektetésvédelmi szerződés hatálya alá esett, a svájci kormány a diplomáciai nyomásgyakorlást is bevetette a szlovák féllel szemben, ami azonban a Meciar-kabinetre nem gyakorolt nagyobb hatást. A probléma megoldásához vezető reális lépésekre csak a jelenlegi kormány hivatali ideje alatt került sor, a Dzurinda-kormány így még tavaly decemberben elfogadott egy tervezetet, amely alapján a svájci céget kárpótolnák. A Pravda információi szerint a svájciak 10,3 millió márkás, azaz mintegy 230 millió koronás kártérítést követel­nek, amit a szlovák adófizetőkkel fizettetnek meg. A Defos javaslata szerint a pénzt három részletben, idén szeptemberig fizetnék ki, a szlovák kormány ugyanakkor a jö­vő évre is szeretne átvinni bizo­nyos összeget. A folyószámlák betéti kamatai (érvényben 2000. január 9-én) Bank Felmondási idő 7 nap 1 hónap 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap Lakossági folyószámla ÖSOB 10,70-10,90 12,80-13,00 15,00-15,20 15,80-16,00 15,90-16,10 16,10-16,30 2,00-11,50 Bank Austria Creditanstalt 7,50 11,00 11,50 11,50 12,00 6,00 Banka Slovakia 13,80 14,80-15,80 15,50-16,70 16,00-16,50 16,50-17,00 6,00 HypoVereinsenbank Slovakia 8,00-11,00 9,00-12,00 9,50-12,50 10,00-13,00 2,00-7,75 Beruházási és Feji. Bank (IRB) 13,50-13,90 15,00 16,00 16,50-16,75 16,80-17,05 17,00-17,25 5,00-8,00 Istrobanka 12,50-13,00 13,50-14,50 14,50-15,50 14,80-16,10 15,10-16,30 15,50-16,50 5,00 Ludová banka 10,00 10,75 12,25 13,50 14,50 3,50 Pol'nobanka 11,75-12,50 13,25-14,00 15,00-15,50 15,75-16,25 16,00-16,50 16,25-16,75 4,00-7,00 Postabank 13,20 15,10 15,60 16,10 16,40 16,70 3,00-12,50 Prvá komunálna banka 12,50 14,20 15,50 15,80 16,10 16,30 3,00-5,00 Tatra Bank 9,00-10,00 12,00-13,00 14,00-15,00 14,50-15,50 15,00-16,00 3,50 Slovenská kreditná banka 13,00-13,50 14,50-15,00 15,40-18,50 17,30-17,80 15,00-17,50 16,00-18,50 3,00-11,00 Szlovák Takarékpénztár 8,60-9,35 10,70-11-45 14,50-15,00 14,50-15,50 14,20-15,20 3,50-16,00 Általános Hitelbank (VÚB) 11,70 12,00-13,50 12,50-14,80 13,00-15,40 13,00-15,80 13,50-15,70 3,75-9,75 TANÁCSADÓ Anyasági szabadság B. E.: 1997júniusától vagyok anyasági szabadságon. Kérvé­nyeztem, hogy 2000 február 1- jétől beléphessek a munkába. Köteles a munkáltatóm vissza­helyezni engem az eredeti munkahelyemre? A helyettesí­tőm munkaszerződése az anya­sági szabadságom idejére szól. FEKETE MARIAN A Munka Törvénykönyve 147. §- a üyen esetekben csak akkor sza­vatolja az eredeti munkahelyre, munkakörbe való visszahelyezés lehetőségét, ha az alkalmazott (az anya) a szüléssel kapcsolat­ban legfeljebb 28 hétig, ikerszü­lés esetében pedig legfeljebb 37 hétig volt anyasági szabadságon. Ezzel együtt azt is el kell monda­ni, hogy az úgynevezett további anyasági szabadságról (gyermek- gondozási szabadságról) vissza­térő alkalmazottnak a munkálta­tó nem köteles megadni azt a munkakört, azt a munkahelyet, illetve nagyon leegyszerűsítve: azt az íróasztalt, amely a gyer­mek megszületése előtt őt éppen megillette. Ön általánosságban csak a munkaszerződésének tel­jesítésére tarthatna igényt. Ma­gyarán arra, hogy a munkaszer­ződésében megfogalmazottak­nak a munkáltatója eleget te­gyen. A munkáltatója nem köte­les Önt az eredeti munkahelyére visszatenni. Másrészt az a körül­mény, hogy alkalmazottat, he­lyettesítőt az Ön helyettesítésére csak az Ön anyasági szabadsága idejére vettek fel, és ez az alkal­mazott még mindig csak helyet­tesíti Önt, arra utal, hogy őt az úgynevezett további anyasági szabadság idejére is alkalmazták, számoltak azzal, hogy Ön legké­sőbb a gyermek harmadik életév­ének betöltésekor visszatér. Na­gyon sok függ attól, hogyan van­nak megfogalmazva ezek a szer­ződések (amelyekbe nem nyer­tünk betekintést). Éppen ezért ezeket az ügyeket személyes megbeszélés útján kell rendezni - elsősorban a munkáltatójával. VALUTATULAJDONOSOK FIGYELMÉBE Erősödött az euró Az elmúlt héten az euró az 1,00- 1,04 USD, a dollár a 101-105 JPY szinteken ingadozott. Az új évkezdetével, amint az várható volt, az euró erősödni kezdett, jegyzései néhány nap leforgása alatt az 1,04 USD szintig emel­kedtek. Itt azonban nem sikerült megkapaszkodnia, árfolyama az 1,02-1,03 szinteken stabilizáló­dott. A dollár euróval szembeni térvesztésének egyik oka a zök­kenőmentes dátumváltás volt. A korábban ettől tartó befektetők dollárba, mint az általuk legbiz­tonságosabbnak ítélt devizába fektették pénzüket. A veszély el­múltával azonban ismét átstruk­turálták befektetéseiket, csök­kentve a dollár részarányát. A New York-i tőzsdén csökkentek a részvényárfolyamok, a Dow Jo­nes Index értéke 11 ezer pont alá esett. Mivel a dollár árfolyama követi a részvényárfolyamok mozgását, ez a tény nagyban hozzájárult értékvesztéséhez. Eu­rópában a központi bank vezető­je elégedetten nyugtázta a fejle­ményeket. Kijelentette: az euró további erősödésére jók az esé­lyek. Az eurótérségből érkező legfrissebb gazdasági adatok is segítették a közös pénzt. Erősö­dött az angol font a kamatemelé­si várakozásoknak köszönhető­en. Gyengült a jen, miután az or­szág központi bankja több ízben interveniált - legalább 5 milliárd dollár értékben dobott piacra sa­ját valutájából. A héten előrelát­hatólag az 1,02-1,05 USD szinte­ken fognak ingadozni az euró jegyzései. (MH) GAZDASÁGI HÍRMORZSA Problémás fogyasztóvédelem Pozsony. A hatékony fogyasztó- védelem legnagyobb akadálya a lakosság hiányos jogi ismerete és a törvények problematikus betar­tatása. A sértettek egyedül a ke­reskedelmi felügyelőséghez for­dulhatnak, amely aztán úgyis a bírósági úton behajtott kártérí­tést ajánlja - nyilatkozta Marta Cemá, a Fogyasztóvédelmi Szer­vezetek Szövetségének elnöke. Szerinte a lakosságnak egyedül akkor van esélye egy-egy kártérí tési ügy megnyerésére, ha az ügyet a sajtó is felkapja. (SITA) LEGKEDVEZŐBB VALUTAÁRFOLYAMOK Pénznem A legkedvezőbb valutavétel Árfolyam Bank USD 42,09 Pol'nobanka DEM 22,13 Pol'nobanka Osztrák schilling 3,15 IRB, Istrobanka Svájci frank 26,91 Tatra banka Angol font 69,09 CSOB Pénznem A legkedvezőbb valutaeladás Árfolyam Bank USD 41,08 Dopravná banka DEM 21,16 Banka Slovakia Osztrák schilling 3,01 Tatra banka, IRB Svájci frank 25,75 Tatra banka Angol font 66,35 Dopravná banka Érvényes január 10-én. A feltüntetett árak nem veszik figyelembe a kezelési költségeket. (Forrás: SITA) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2000. január 11-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolvam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,304 Magyar forint (100j I 16,611 Angol font 67,525 Német márka 21,630 Cseh korona 1,176 Olasz líra (1000) 21,848 Francia frank 6,449 Osztrák schilling 3,074 Japán ien (100) 39.525 Spanyol peseta (100) 25,425 Kanadai dollár 28,406 Svájci frank 26,283 Lengyel zloty 10,165 USA-dollár 41,282

Next

/
Oldalképek
Tartalom