Vasárnap - családi magazin, 1999. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1999-10-27 / 43. szám

b 1999. október 27. Villanófényben Ináncsi Rita, aki korán a világ élvonalába robbant, de egész pályafutását végigkíséri a balszerencse Gyakran kerül a sérülések fogságába J. Mészáros Károly ________ At lanta óta Ináncsi Rita szinte el­tűnt a nemzetközi viadalokról, ezért örültem, amikor nyáron megpillantottam nevét a nyitrai verseny rajtlistáján. A kiváló ma­gyar atlétanő sevillai felkészült­ségét jött lemérni. Utána beszél­gettünk. Aztán elment a világ- bajnokságra, ahol sérülés miatt kénytelen volt feladni a hétpró- baversenyt. A minap telefonon mondta el a Spanyolországban és az azóta történteket. Ezzel zá­rul az interjú. Hogy is volt az? Szülei, akik egy­kor sportolók voltak, mindket­ten atlétát akartak a budapesti lányból faragni, vagy édesanyja inkább a kosarak alatt szerette volna látni? Nem, anyu nem akarta, hogy ko­saras legyek, mivel ő annak hó­dolt, és rossz tapasztalatai voltak. A bírókkal, meg azért is, hogy csa­patsportág. Az atlétika mérhető sportág; apu adetizált, s engem eleve az atlétikai pályára vittek le. Nem a kosarak alá. S mivel kisko­romtól kezdve minden szám jól ment, elindítottak egy négypró- baversenyen. Toronymagasan nyertem, s így ennél maradtam. Már ifjúsági korában betört a vi­lág élvonalába. Hogyan emléke­zik erre az időszakra? Nagyon kellemes emlékként őr­zöm. Talán túl fiatalon is kezd­tem el a nemzetközi pályafutá­somat. A mai eszemmel úgy lá­tom: inkább jobb lett volna, ha később vállalom. Hasznosabb lett volna több időt és energiát fordítani a technika elsajátításá­ra. Mert még húszéves korom­ban is nagyon nagy gondom volt bizonyos számokkal, amelyeket kiskoromban rosszul tanítottak meg velem. Például a gerelyhají­tásom már régóta egy helyben áll, és roppant nehéz kijavítani azt, ami fiatal korban rögzül. Mert a legelső edzőm nem értett annyira hozzá. Próbálta ő taní­tani, csak éppen nem jól. A rossz dolgok beidegződtek, s nem könnyű megválni tőlük. Kilencvennégyben Helsinkiben nem sok hiányzott az Eb-arany­hoz. Mindössze tizenöt pont. Nem adott volna nagyobb lökést pályafutásának, ha akkor nyer? De, biztosan. Én azonban nem is nagyon hittem abban, hogy győz­hetek. Ez olyan érdekes: előtte a A célban, győztesként Végül oda jutott, hogy kilenc- venhétben műteni kellett... Fél évet kihagytam utána, de nagyon nehéz volt újrakezdeni. Tavaly sem tudtam elindulni az Eb-n, így összesen kétesztendős kényszerpihenő után vagyok. Rájöttem, hogy a hétpróba mi­lyen nehéz versenyszám, főleg annak, aki a nulláról kezdi. Még mindig úgy érzem, hogy hiány­zik a versenytapasztalat, ame­lyet a hosszú kihagyás alatt elve­szítettem. vb-n és az Eb-n is a tíz-tizenegye­dik helyen végeztem, és akkor Helsinkiben hirtelen nyerhet­tem volna, mert én voltam a leg­jobb formában; de Sabina Braun nagyobb tapasztalatának köszön­hette az aranyérmet. Nem lép- csőszerűen, versenyről verseny­re közelítettem a dobogóhoz, hanem egyszeriben ott találtam magam a győzelem kapujában. Nem tudtam belépni rajta. Már akkoriban emlegették ki-ki- újuló Achilles-ín-sérülését, amely voltaképpen végigkísérte egész pályafutását. Sikerült már telje­sen kilábalnia belőle? Remélem. Minden sportolónak van egy érzékeny pontja. Nekem a sarokcsont és az Achilles-ín- tapadás tájéka az. A sebészorvos szerint az alkatomból eredően van így, mert hosszú lábú va­gyok, aránylag kicsi a lábfejem, s a hétpróba miatt ez a testrész nagyobb terhelésnek van ki­téve. Merengés a versenyzés előtt Pályafutása során biztosan többször felmerült, nem len­ne-e jobb valamelyik ügyessé­gi számot előnyben részesíte­ni a többpróbával szemben. Miért tartott ki a sokoldalú­ságnál? Nem tudom, egy-egy számban lett volna-e esélyem. Legfeljebb valamelyik ugrószámot választ­hatnám, mert a futás nem megy annyira, s a dobás egyértelműen nem az én alkatomnak való. Az ugrószámoknál meg az Achilles- ín még inkább terhelve lenne. De ez fel sem merült bennem. Mert a többpróbát szoktam meg, eb­ben voltak sikereim, ebben hi­szek. Nem csak egyféle dologra készülök, hanem többre is. Vál­tozatos, s ez az igazi atlétika. Az ember mindenbe belekós­tol, mindegyik számról tudja, hogy milyen. S olyan jó érzés végigcsinálni a hétpróbát két nap alatt! Mindenem fáj, szé­dül a fejem utána, kemény do­log, mondhatom. A miénk kü­lön kaszt, mint a ma­ratoni futóké. Kicsit őrültek vagyunk, de imádjuk, amit csinálunk, s van sok ra­jongónk is. Az elmúlt két olimpia: Bar­celona és At­lanta nem tar­toznak ver­senyzői csú­csai közé. Mi­ért? Barcelonában feladtam. At- lantával kapcso­latban tudni kell, hogy ak­kor azért A nyitrai gátak között nem műttettem meg a lábamat, mert közeledett az olimpia. En­nek fényében a hatodik hely min­denképpen jó eredmény. Érez­tem, kell egy ötkarikás pontszer­ző hely, hogy a kilencvenhetes műtétem után is kitartsak, és visz- sza akaijak térni. Magyarorszá­gon az olimpia a nagybetűs ver­seny, az ottani jó szereplés min­denkiben maradandó nyomokat hagy. Nekem ez majdnem na­gyobb népszerűséget hozott, mint az Eb- és a vb-érem. Nagy visszatérése jegyében tel­nek ezek a hetek. Mit gondol, van még esélye földrészünk és a világ élmezőnyének az élére ke­rülni? Úgy érzem, igen. Mert a 6500- 6600 pont elég a világverseny megnyerésére, s a legjobbak sem változtak. Ha egészségesen tu­dok alapozni, előtte Sevillában tapasztalatot szerzek, akkor Sydneyben visszatérhetek. Arról nem is beszélve, hogy befejez­tem a közgazdasági egyetemet, s ezentúl a tanulásra sem kell gon­dolnom. Atlétaként mennyire segítőtár­sa a szerencse? Minden sikeremért nagyon ke­ményen megdolgoztam. Sose hittem abban, hogy az ember a szerencsének köszönhet bármit is. Én a munkában hiszek. Ha ke­ményen tudok dolgozni, edzeni, nem zavarnak sérülések, akkor nem maradhat el a siker. Nálunk az összetett versenyben amúgy sincs olyan jelentősége a szeren­csének, mint egy ügyességi számban. Húga, Vera szintén többpró- bázik. Szeret vele versenyezni? Már abbahagyta a többpróbá- zást, csak gerelyhajítással fog­lalkozik. Jólesett, hogy példá­mat követve ő is megpróbálta. Mi lesz, ha egyszer befejezi? Sydneyig szeretnék hétpróbáz- ni, s nagyon sok függ attól, hogy ott milyen eredményt érek el. Utána egy-egy számmal még próbálkoznék, s elkezdek figyel­ni a civil életre. Nem akarok harmincöt éves koromig hétpró- bázni. Valahogyan vissza akart térni a nemzetközi élmezőnybe. Előtte azt mondta: legalább hatezer pontot szeretne Sevillában sze­rezni, és szívesen elkerülné az utolsó helyet. Nos, az egyik se következett be... Mert a második napon a távolug­rás közben megsérültem. Végig­güriztem az első napot, kicsit fe­lemás érzésekkel. Örültem, hogy ott lehetek, de jobb szereplést vártam. Ezúttal nem az elugró lábam sérült meg. Mi lesz ezután? Sydney? Az orvosok azt mondják, hogy újra rendben vagyok. Elkezdtem az alapozást, egyelőre csak fu­tok. Tavaly nem alapoztam ren­desen, gyakoribb sérüléseimben talán ez is közrejátszott. Ha egészséggel bírom, miért ne pró­bálnám meg a sydneyi felkészü­lést? Nem kétséges, mindent megteszek érte. Névjegykártya Név: Ináncsi Rita Született: 1971. január 6- án, Budapesten Családi állapota: hajadon Testi adottságai: 190 cm/72 kg Atlétikai számai (egyéni csúcsokkal): hétpróba (6573 pont) és távolugrás (678 cm) Edzője: Bakai József Legnagyobb eredményei: if­júsági világbajnoki ezüst­érem, felnőtt Európa-bajno- ki ezüstérem (Helsinki, 1994) , fedett pályás Eb­ezüstérem (Párizs, 1994), vb-bronzérem (Göteborg, 1995) , hatodik hely az olim­pián (Atlanta, 1996) Továbbpasszoljuk Kurnyikova játszana a válogatottban Anna Kurnyikova bejelentette, hogy tisztázni szeretné koráb­bi nézeteltéréseit az orosz te­niszválogatott szövetségi ka­pitányával, és játszani akar a Fed Kupa-mérkőzéseken. A 18 éves teniszezőnő, aki több éve az Egyesült Államokban él, korábban nem kívánt az orosz együttesben szerepelni. Habár Kurnyikova az előző hónap­ban felajánlotta, hogy mégis játszik az Egyesült Államok el­leni döntőben, Konsztantyin Bogorogyeckij szövetségi ka­pitány nem hívta meg a keretbe. - Oroszország ren­delkezésére szeretnék állni a következő Fed Kupa-sorozat­ban - nyilatkozta Kurnyikova. - Tudom, hogy korábban voltak összetűzéseim a kapitánnyal, de véglegesen le akarom zárni az ügyet. Büszke vagyok az orosz együttes idei eredmé­nyére, és bízom benne, hogy jövőre együtt megnyerjük a kupát. Vegetáriánus lesz a brit kerékpáros Maximilian Sciandri brit profi kerékpáros a La Francaise des Jeux csapatból a Linda McCartney Foodhoz igazol. A váltás azért különösen érde­kes, mert a csapatnál, amely egy vegetáriánus termékeket forgalmazó üzletlánc nevét vi­seli, a kerékpárosoktól azt ké­rik, hogy ne fogyasszanak húst. A 32 éves Sciandri, aki olasz apától és angol anyától született, a Giro d’Italián és a Tour de France-on is nyert már szakaszt. A szerződés alá­írása a napokban megtörtént, tehát a versenyző nemcsak klubot, étrendet is változtat. Újfajta pihenők, liberális magatartáskódex A Nemzetközi Tenisz Szövet­ség (ITF) döntése értelmé­ben a játékosok január else­jétől nem kapnak másfél per­ces pihenőt az egyes játsz­mák első játékai után, vi­szont a szettek között kétper­ces szüneteket tartanak majd a jelenlegi 90 másodpercesek helyett. Más lesz a büntetések rend­szere is.Egy másik változta­tás új, a korábbinál elnézőbb magatartáskódexet vezet be. E szerint a teniszezők az első renitens megnyilvánulásu­kért figyelmeztetést kapnak majd, másodszor pontbünte­tést, harmadszorra pedig el­veszítik az adott játékot, és ez többször is megismétlőd­het. A játékvezetőnek azon­ban továbbra is meglesz az a joga, hogy kirívó fegyelme­zetlenség esetén azonnal ki­zárja a vétkest, de ez a har­madik alkalommal sem lesz - mint eddig volt - kötelező, akkor is marad a mérlegelés lehetősége. Az utóbbi változtatás oka: az ITF szeretné, ha a nézőket a jövőben nem fosztanák meg túl hamar a mérkőzés élveze­tétől esetleg egy kisebb sza­bálytalanság miatt. Vita a kupa lebonyolítása körül Nem született megegyezés a Német Labdarúgó Liga ta­nácskozásán a kupa lebonyo­lításáról. Idén az első osztályú csapatok közül az előző baj­nokság első kilenc helyezettje csak a harmadik fordulóban kapcsolódott be a kupaküz­delmekbe, mert a szövetség így szerette volna csökkenteni a legjobb együttesek terheit. Az amatőrök vissza akarják állítani a régi rendszert, ami­kor valamennyi élvonalbeli klub az elejétől kezdve részt vett a 128 csapatos kupaküz­delemben. Úgy vélik, hogy az idei sorozat az új lebonyolítás miatt vesztett népszerűségé­ből. Ebben a kérdésben nem sikerült egyezségre jutni. Nem támogatták az élvonal­beli csapatok a másodosztá­lyú klubok elképzelését sem, amelyek azt szerették volna elérni, hogy minden esetben ők legyenek a pályaválasztók, ha az első osztályból kapnak ellenfelet. Somogyi Tibor felvételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom