Vasárnap - családi magazin, 1999. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1999-10-06 / 40. szám
brduló 1999. október 6. 9 Az aradi tizenhárom vértanú. A felső és középső sorban a kötél általi halálra, az alsó sorban az agyonlövésre ítéltek. Balról jobbra, felülről: Knézich Károly, Nagy-Sándor József, Damjanich János, Aulich Lajos, Lehner György, Pöltenberg Ernő, Leiningen-Westerburg Károly, Török Ignác, Vécsey Károly, lüss Ernő, Schweidel József, Dessewfíy Arisztid, Lázár Vilmos. tadsereg végigrabolta Magyarországot... „Az újságírók mind nekem fognak esni, kivált a derék angolok, nem bánom, a meggyőződésem tiszta, csak igazságot szolgáltatok - és ami a legfontosabb, jól és nyugodtan alszom, mert meggyőződésem és kötelességem szerint járok el.” Báró Julius von Haynau, a „bresciai hiéna”. Arcképcsarnok A tizenhárom vértanú Aulich Lajos Császári tiszt volt, a Sándor- gyalogezred alezredese, 1848- ban honvéd ezredes, 1849. február 16-ától tábornok. Részt vett a felvidéki hadjáratokban, a tavaszi hadjárat során harcolt az isaszegi csatában és Buda ostrománál. Görgey híve volt, 1849. július 14-étől au- ■ gusztus 11-éig ő volt az ország utolsó hadügyminisztere. Damjanich János Szerb határőrcsaládból származott, a radikális reformok híve volt. 1848 nyarán csatlakozott a honvédséghez. A délvidéki sikeres harcok után tábornokká nevezték ki. 1849. január 16-ától a bánsági hadtest parancsnoka. Nagy sikereket ért el a tavaszi hadjárat során: a szolnoki, hatvani, tápióbics-kei, isaszegi, váci és nagysallói ütközet győzelme elsősorban az ő és vörössipkásai bátorságához fűződött. Dessewfíy Arisztid Középbirtokos nemes, 1839-ig a császári hadseregben szolgált. 1848-ban belépett a Sáros megyei nemzetőrségbe, itt alezredes, majd ezredes lett. 1849 februárjában Kompoknál szétverte Colloredo seregét, és jelentős része volt a tarcali csatában is. 1849. június 1-jén tábornoki kinevezést kapott. A temesvári csata után hadosztályát török földre akarta átvezetni, de Liechtenstein osztrák altábornagy rábeszélésére letette a fegyvert. Kiss Ernő Császári tiszt volt, a Hannover huszárezred ezredese. 1848 nyarán felajánlotta szolgálatát a magyar kormánynak. 1848. október 12-étől tábornok és a bánsági sereg főparancsnoka. 1848. december 22-én altábornagy, 1849. január 9-én országos főhadiparancsnok lett. Knézich Károly Tiszt volt a császári seregben. 1848-ban már századosként Damjanich parancsnoksága alatt részt vett a délvidéki harcokban. 1849 márciusától a főseregnél dandárparancsnok- ezredesi rangot kapott. Budavár ostrománál a 3. hadtest parancsnoka volt, a peredi csata után Görgey leváltatta. Kossuth a felső-tiszai tartalék hadtest parancsnokává nevezte ki. Lahner György Volt császári tiszt, majd 1848- ban a 3. honvéd zászlóalj parancsnoka. 1848 októberében ezredes, hadfelszerelési és fegyverkezési főfelügyelő lett. 1849 januárjától a szabadság- harc hadiiparának irányítója volt. 1849. február 6-ától tábornok. Lázár Vilmos Volt császári tiszt, 1848-ban százados, 1849. február 1-jétől őrnagy, majd ezredesi rangban dandárparancsnok az északi hadseregnél. Betegsége miatt csak ’49 nyarától vett részt a harcokban, Karánsebesnél tét- . te le a fegyvert. A börtönben írt visszaemlékezései 1883- ban jelentek meg. Leiningen-Westerburg Károly Császári tiszt volt. A honvéd- hadseregben Damjanich parancsnoksága alatt szolgált. Részt vett a délvidéki harcokban, 1849 márciusában ezredes és dandárparancsnok, július 1-jén pedig tábornok lett. Kiváló katona volt, minden csatában kitűnt bátorságával. Németül írt naplóját és leveleit később kiadták. Nagy-Sándor József 1823-től a császári hadseregben teljesített szolgálatot, 1844-ben huszárkapitányként vonult nyugalomba. 1848- ban a magyar kormány szolgálatába állt, őrnaggyá nevezték ki a Pest megyei lovas nemzetőrséghez. Október 31- étől ezredes, 1849 januárjában Kiss Ernő altábornagy oldalán vett részt Pancsova megtámadásában, majd Damjanich seregében lovasdan- dár-parancsnokként kitűnt a szolnoki, tápió-bicskei, isaszegi és váci csatában. Tábornokká léptették elő. A tokaji átkelés után a dél felé vonuló sereg oldalát fedezte. Nagyváradon ismét csatlakozott Görgeyhez, augusztus 9- én Aradra ment, és serege maradványaival Schlickkel készült megütközni, de Görgey parancsa ebben megakadályozta. Pöltenberg Ernő Császári tiszt, majd kapitány volt a Sándor-huszároknál. 1848 nyarán ezredével Magyarországra helyezték, s itt a magyar szabadságharc híve lett. Október 27-én honvéd őrnagy, decemberben alezredes. Kitüntette magát a kápolnai csatában. 1849 áprilisában a VII. hadtest parancsnoka, ezredesjúnius 2-án tábornok lett. Részt vett a komáromi csatákban és a váci ütközetben. Görgey bizalmasaként ő közvetítette a cári hadsereggel folytatott tárgyalásokat a fegyverletételről. Schweidel József Császári tiszt volt, őrnagy a Sándor-huszároknál. Ezredét a forradalom kitörése után hazavezette Bécsből. Már 1848. október 5-én tábornok lett, Buda visszafoglalása után Pest hadiparancsnoka. Török Ignác A szabadságharc alatt Komárom erődítési munkáit irányította, s 1849. március 10-éig ő volt a vár parancsnoka. Júniusban Budán, majd júliusban Szegeden erődítéseken dolgozott. 1849-ben nevezték ki tábornokká. Vécsey Károly Császári tisztként őrnagyi rangot ért el. 1848 nyarán a magyar kormánynak ajánlotta fel szolgálatait. 1848. október 12-én honvéd ezredes és a bácskai hadtest parancsnoka, december 26-ától tábornok. 1849. április 25-étől az Ara- dot ostromló sereg vezére, a várat július 1-jén foglalta el. A világosi fegyverletétel idején Temesvárt ostromolta, majd augusztus 21-én ő is letette a fegyvert a cári csapatok előtt.
