Vasárnap - családi magazin, 1999. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1999-08-11 / 32. szám
Nagyvilág 1999. augusztus 11. 7 A magyaron kívül a kínai az egyedüli nyelv, amelyen publikálták Petőfi minden versét A szabadságharc költőjét Kínában is ismerik Hszing Van-seng professzor tudomása szerint Petőfi válogatott versei 120 ezer példányban jelentek meg. Prágái level A szakállas szűz Baracs Denes - MTI _________ Hs zing Van-seng professzor szürke öltönyt visel, hozzá fehér nyári kalapot. A pekingi magyar nagy- követségen, ahol e sorok írója találkozott vele, mindenki tisztelettel üdvözli. Neki köszönhető, hogy Petőfi nem csupán magyar, de bizonyos értelemben kínai költő is: minden verssora olvasható kínai nyelven is. Hszin Van-seng nagyvállalkozása, egy élet műve tavaly vált teljessé: ekkor jelent meg Petőfi ösz- szes műveinek hatodik, kemény kötésű, vaskos kötete az ő átültetésében. Nem kis büszkeséggel mondja: a magyar nyelven kívül éppen a kínai az egyedüli, amelyen publikálták a magyar forradalom és szabadságharc poétájának minden versét. Petőfi rendkívül népszerű Kínában, ahol a világirodalom nagyjai között tartják számon Heine, Puskin, Shelley és a kor többi költőMa Kínában van bázisa, ismertsége, tábora a magyar kultúrának. óriása mellett - mondja Hszing professzor, aki a kínai Tudományos Akadémia Világirodalmi Intézetének kelet-európai tagozatán egész életét a magyar költészetnek szentelte. A hatvanas években, az úgynevezett „kulturális forradalom” idején kollégáival együtt őt is falura küldték, „átnevelésre”, elszakítva kedves magyar könyveitől és verseitől. Erről az időszakról, általában a politikáról különben nem szívesen nyilatkozik: az interjúban inkább a költészetről legyen szó. A magánéletről is csak any- nyit, hogy két fia van, felesége a pekingi egyetemen dolgozik, elégedett sorával, sorsával. A professzor megjegyzése Pét"'' népszerűségéről nem üres szó. E sorok írója még pekingi tudósító korában, a hetvenes években több alkalommal találkozott olyan kínaiakkal, akik akkor, amikor Magyarországról volt szó, nem csupán Petőfi nevét említették, de még költeményeiből is idéztek. A Szabadság, szere- lemszinte népdalismertségű. Más kérdés, hogy akkoriban a magát „kulturális forradalomnak” nevező, de a kultúrához legfeljebb annak rombolójaként kapcsolódó többéves politikai kampány idején a fordítóval nem lehetett találkozni. Hszing Van-seng 1954 és 1959 között Magyarországon volt ösztöndíjas kínai diák. Sokan emlékeznek a Ménesi úton tanuló kínai fiatalokra, akik szinte fanatikus buzgalommal igyekeztek elsajátítani mindent, amit lehetett. Magyar társaik időt szakítottak szórakozásra, pihenésre, kalandokra: ők ezalatt hajnaltól késő estig a könyveket bújták, vagy ha önkéntes munka adódott, abban is rávertek vendéglátóikra. Az akkori csapatnak köszönhető, hogy ma Kínában van bázisa, ismertsége, tábora a magyar kultúrának - hiszen később hosszú hiátus következett. Petőfi művei számos különböző kiadást értek meg Kínában - mondja a professzor -, a legkomolyabb vállalkozás pedig az életműsorozat. A hat kemény kötésű kötet címlapján a költő neve magyarul is látható. A dekoráció Petőfi kézírása, például a Dalami című versből: „Elmerengek gondolkodva gyakran,/S nem tudom, hogy mi gondolatom van,/Átröpülök hosszában hazámon,/ Át a földön, az egész világon.” Hszing Van-seng professzor tudomása szerint Petőfi válogatott versei 120 ezer példányban jelentek meg, és összesen 42 kiadásban, legalább negyedmillió példányban adták ki a magyar költő műveit az utóbbi évtizedekben. A kínai olvasó pénztárcája szerint válogathat: a legolcsóbb, népszerű sorozatban a válogatott versek 1 jüanért megvehetők voltak - ez mintegy 30 forintnak felel meg -, de kapható 35 jüanért is díszkiadás. Külön megjelentették a János vitézt és Az apostolt is. Különösen fontos az, hogy Petőfi része a középiskolai tananyagnak is Kínában. A pekingi akadémikus azonban nem korlátozza a magyar költészet és irodalom terjesztésében vállalt misszióját egyetlen poétára: Hszing professzor lefordította a Toldit, kiadott egy kötetet Arany válogatottverseiből, ésmostaTol- di estéjén dolgozik. Mi több, Koczkás Sándor professzor segítségével Ady Endre legszebb verseit is átültette kínaira. Az, hogy a kínai nagyközönség nem ismeri annyira Adyt, és nem érdeklődik úgy iránta, mint múlt századi forradalmár elődje iránt, őszintén bántja a professzort. Hszing Van- sengnek annyira személyes ügyévé vált Ady, hogy megtakarított pénzéből maga finanszírozta egy sanghaji kiadónál az első kínai Ady-kötetet, amely - kínai viszonylatban - szerény példányszámban, 5000 példányban jelent meg. így legalább a kínai irodalmi világ számára elérhető ez a magyar költő is -mondja, hozzátéve, hogy Ady híre korán eljutott Kínába, már Lu Hszün, a nagy kínai író is ismerte, és több versét le is fordította, különösen a Dózsa György unokáját méltatta elismerően. Egyszóval Hszing Van-seng úgy érzi, amíg él, mindig lesz mit tennie a magyar irodalom, költészet, kultúra további megismertetéséért. Ahogy Petőfiért már megtett mindent, amit tehetett. A professzor szeretettel veszi kezébe az összes versek hatodik, utolsó kötetét. Joggal büszke rá, hiszen egyedülálló kultúraátültetési teljesítmény betetőzése ez. 150 évvel azután, hogy a költő eltűnt a segesvári csatában, teljes műve él Kínában, 2628 oldalon. A „Dalaim” című versében megfogalmazott álom Hszing Van-sengnek köszönhetően ma valóság: gondolatai átröpülték odáig a földet, az egész világot. Cséfalvay Ildikó __________ Az idén is rengeteg a turista Prágában, s talán egyikük sem hagyja ki a hradzsini híres kegytemplom, a Loretói Szűz Mária-templom megtekintését. A Loretói templomból először annak magva, a Santa casa (Szent ház) készült el 1626 és 1631 között. A legenda azt tartja, hogy az olaszországi Loreto városka kegykápolnáját, a Santa casát angyalok vitték át 1291-ben Palesztinából a dél-olaszországi Loretóba, s ezzel megmentették a szent házat a hitetlenek (szaracénok) elől, akik elfoglalták a Szentföldet. Ez volt ama názáreti ház, melyben a Szentcsalád lakott, s melyben Máriának megjelent Gábriel arkangyal, hogy meghirdesse Jézus születését. A dél-olaszországi Santa casa kegyhely köré II. Pius pápa építtetett templomot 1461-ben. A prágai Lore- to-templom harangjátékáról is híres, amely óránként játssza el az Ezerszer köszöntünk téged című cseh Mária-éneket. A 27 harang klaviatúrához is kapcsolható, így improvizált a harangjátékkal egykor Liszt Ferenc is. A templomudvaron körben kétszintes kerengőt, középütt pedig a Szent házat láthatjuk. Az udvar keleti szárnyának közepénél az Úr Születésének templomában többek között egy olyan festmény is látható, mely Szent Ágotát ábrázolja, amint egy tálcán tartja levágott melleit. Ő 3. századi szicíliai mártír volt, akit apja azért büntetett ilyen kegyetlenül, mert elutasította a számára kiválasztott vőlegényt. A kerengő délnyugati sarkában a Fájdalmas Szűz Mária kápolna található, melynek rokokó főoltárát egy 15. századi értékes, Fájdalmas Szűz Máriát ábrázoló szobor díszíti. A másik oltáron a legendás, keresztre feszített, szakállas, szentté avatott nő, Szent „Starosta” látható. Ennél a névnél csődöt mondta fordítói tudásom és az összes birtokomban lévő szótár; annak ellenére, hogy az egyik prágai útikönyv felsorolja Szent Starosta további neveit is - Kümmemis, Wilgefortis, Liberata, Livrade-, melyeken az egyes országokban ismerik és tisztelik. A cseh-magyar szótárban a „starosta” szó alatt csupán a ‘polgármester’-t találhatjuk, melyhez Szent Starostának nem sok köze van. A német és a latinos alakok is ‘gondoskodó’-t jelentenek. Szent Starosta a legenda szerint a vízigót király istenhívő lánya volt, akit apja egy pogányhoz akart férjhez adni. A lány tiltakozása hiábavaló volt, ezért az esküvőt megelőző egész éjszakán át imádkozott, hogy reggelre történjen valamilyen csoda, és ne kelljen férjhez mennie: hiszen neki csakis Jézus Krisztus lehet ajegyese. A csoda megtörtént, a lánynak reggelre sűrű bajusza és szakálla nőtt. Aféijhezmenetel elmaradt, de a lány apja, a keresztényvallás ellensége, keresztre feszíttette őt. Csehországban Szent Starosta úgy él a köztudatban, mint mindazoknak a védőszentje, akiket valamilyen gond terhel, főleg azoké az asszonyoké, akiknek valamilyen problémájuk van a férjükkel. Az augusztus 2-i indiai vonatszerencsétlenségnek 280 halálos áldozata és háromszáz sérültje van. TA SR felvétel Vasárnapi koktél Visszatérőben a siker Egy nap Richard Dreyfuss életét minden bizonnyal megfilmesítik. A hetvenes években az Amerikai graffitiben, A harmadik típusú találkozásokban, a Cápa első részében feltűnt színész életútja meglehetősen göröngyösre sikeredett. Harmincévesen már Oscar-díjat kapott, ám felfelé ívelő karrierjét egy autóbaleset, az alkohol és a drog kettétörte. Emellett családi problémákkal is küszködött: felesége gyógyíthatatlan betegségben szenvedett, második gyermeke pedig a születésekor felmerült komplikációk miatt a fél szemére megvakult. A nyolcvanas években szinte teljesen eltűnt a filmvászonról, most azonban ismét forgat. Michael Douglas partnereként állt újra a kamerák elé az Elnök című filmben, azóta egymást érik a jobbnál jobb szerepek. Ha lehetne egy kívánsága, Richard Dreyfuss biztosan azt kérné, hogy életének ez a felvonása olyan hosszan tartson, ameddig csak lehetséges. Fő a biztonság Dustin Hoffman - a biztonság kedvéért - három napszemüveggel szerelte fel magát. Egy kis viccért sosem kellett a szomszédba mennie. A zseniális filmszínész a nagylelkű sztárok közé tartozik, akit nemcsak a hírnév, a pénz, hanem más emberek gondja-baja is érdekel. Legutóbb Los Angelesben a sclerosis multiplexben szenvedő betegek segítségére rendezett gyűjtésben vett részt. A Nancy-Davis Alapítványt 1993-ban hívták életre, s azóta, főleg a melegszívű sztároknak köszönhetően, több mint hétmillió dollár gyűlt össze. Dustin Hoffman személyesen is érintett, hiszen anyósát tolószékbe kényszerítette e kegyetlen betegség.
