Vasárnap - családi magazin, 1999. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1999-08-04 / 31. szám
Politika 1999. augusztus 4. Az MKP a napokban megvonja a kilenc hónapos kormányzás mérlegét Értékelnek és maradnak? A kolumbiai fővárostól mintegy száz kilométerre lévő Tolemaido katonai támaszponton folyikannaka különleges drogellenes katonai alakulatnak a kiképzése, amelyet hamarosan bevetnek a helyi kábítószer-maffia ellen. Az egységet a legkorszerűbb fegyverekkel látják el, s kiképzése amerikai szakértők bevonásával zajlik. A hatóságok remélik, hogy bevetése hozzájárul az illegális kábítószer-ültetvények eredményesebb felkutatásához és a drogüzérek leleplezéséhez. CTK/AP-felvétel Dömötör Ede felvételei Dimi Dimov szerint a kisebbségi tanács tagjainak meg sem mutatták a kormányjavaslatot „Megértem a magyarokat, hogy nemmel szavaztak” Vajdaság Az USA figyeli P. Vonyik Erzsébet _________ A négypárti közös kormányzás 259. napján az MKP vezetői bejelentették: augusztus 5-éig értékelik a koalíciós szerződés teljesítését. A pártvezetés döntését azzal indokolták, hogy aggályok merültek fel egyes koalíciós partnerek magatartását illetően. Nem nevezték meg, de elsősorban a DBP- re gondoltak, ám a másik kettő, az SZDK és a PÉP sem mindig a koalíciós szerződés szellemében vagy a későbbi íratlan megállapodások szerint járt el az MKP irányában. Ékes példa erre az Állami Földalap vezetőjének kinevezése körüli huzavona, vagy akár a nyelvtörvény előkészítése, illetve vitája, hiszen Eubomír Fogas, Milán Knazko és Román Kovác egymást felülmúlva igyekeztek lesöpörni az MKP törvénytervezetét, a kormánykoalícós hármas MKP-s jóváhagyás nélkül parlament elé terjesztett javaslatát pedig tovább hígítani. Az MKP nem ezt érdemelte, hiszen az elfogulatlanul tájékoztató szlovák lapok is elismerik, hogy a legszavatar- tóbb, legmegbízhatóbb koalíciós partnernek bizonyult a közös kormányzás hónapjaiban. E hét derekán mérlegre teszik az P. Vonyik Erzsébet Dimi Dimov a Szlovákiai Bolgárok Szövetségének elnökeként a bolgár kisebbséget képviseli a kormány kisebbségi tanácsában. Ön a tanács minden ülésén részt vett, így töviről hegyire ismeri a kisebbségi nyelvtörvényről a tanácsban lezajlott vitát. A bolgár kisebbségnek nem voltak rendkívüli követelései, hiszen a bolgár szláv nyelv, hasonlít a szlovákra, különösebb gond nélkül meg tudjuk magunkat értetni, de elismerjük más kisebbségek problémáit és igényeit. A törvény vitájában támogattuk, hogy a tanács tízszázalékos küszöböt ajánljon elfogadásra a kisebbségi nyelvhasználatot illetően. A tanács mindvégig kitartott e küszöb mellett? Soha, egyetlen ülésen sem hallottam arról, hogy bárki is más küszöböt támogatott volna. Akárpá- ti németek is úgy foglaltak állást, hogy nekik ez felelne meg. A többi kisebbségre való tekintettel mi is támogattuk, hogy ez a határ tíz százalék legyen. MKP kormánytisztségeket betöltő tagjainak munkáját és az egész kabinet tevékenységét. Bugár Béla pártelnök szerint meg kell vizsgálni a választási ígéretek teljesítését, az egyes kormánytagok tevékenységét, de foglalkozni kell a közelmúltban megsokasodott negatív jelenségekkel és botrányokkal is. Hozzáfűzte: mivel nem teljesültek a párt politiAz MKP kilépése dominóhatást váltana ki. kai elvárásai, átértékelik az MKP kormányzati szerepét is. Ha az MKP a választóinak tett ígéretek szemszögéből vonja meg a kilenc hónapos kormányzás mérlegét, akkor az első helyen pipálhatja ki, hogy még a kormány első száznapos periódusában, január 13-án visszaállították a kétnyelvű bizonyítványokat. Kisiklott viszont az MKP nyelvtörvénytervezete. Ezért a felelősség rá eső részét a pártnak is vállalnia kell, habár sok múlott a koalíciós partnereken is, akik gyakran az ellenzékkel árultak Mi a véleménye a kisebbségi tanácsban elfogadott nyelvtörvényjavaslatról? A tanácsban jóváhagyott nyelvtörvénytervezet eleget tett a magyarok és a mi elvárásainknak is. S az a tervezet, melyet az MKP fenntartásai ellenére a három koalíciós párt kormányjavaslatként utalt a parlament elé? A kisebbségi tanács meg sem vitatta a kisebbségi nyelvtörvénynek a kormány által a parlament elé terjesztett változatát. Mindössze Pavol Hamzík miniszterelnök-helyettes ismertette nagyvonalakban a tervezetet, de a kormányjavaslat szövegét soha nem kaptuk meg. Úgy került a parlament elé, hogy a kisebbségi tanácsnak nem is állt módjában beletekintenie? Nem, nem kaptuk kézhez. Mit szólt a parlamenti vitához? Csak a sajtóból ismerem, nem akarom kommentálni. De én amellett vagyok, hogy legyünk toleránsak egymáshoz. Egyébként a kisebbségi tanács élén álló Csáky Pált nagyon toleráns politikusnak tartom. Megígérte, hogy egy gyékényen. Az országos tanács e hét csütörtökén esedékes ülésén remélhetőleg feltárják és elemzik a kudarc okait, amelyek a gyakran fejvesztett kapkodáshoz hasonlatos magatartáshoz vezettek. Más „kipipálnivaló” nem nagyon akad, sőt, inkább csúszások tapasztalhatók, akárcsak februárban az oktatási minisztérium nemzetiségi osztályának felállásakor. Hiszen az április végi határidő ellenére még nem látott napvilágot a regionális fejlesztési koncepció, márpedig ennek híján aligha jöhet létre a Harna István által felügyelt építésügyi tárcánál a regionális fejlesztésért felelős szakosztály. Holott az MKP programja is kiemelt jelentőséget tulajdonít az egyes régiók s ezen belül a magyarlakta vidékek fejlesztésének. Az MKP szerint a mérlegvonásnak következményei lesznek: elkerülhetetlen a kabinet átalakítása, három-négy minisztert le kell cserélni, de Bugár Béla szerint nincs ok magyar kormánytagok visszahívására, bár megfogalmazása szerint „egyes MKP-s kormánytagok néhány esetben határozottabban léphettek volna fel.” A kormányzati munka értékelémegpróbál támogatást szerezni a Panenská utcai székházunk tatarozásához, ez ügyben már tárgyalt a pénzügyminiszterrel. A bolgár kisebbségvezetőjeként nagyon jók az együttműködési tapasztalataim vele. Mióta ő a kisebbségi ügyek felelőse a kormányban, a maximumot tette értünk. Sajnálom, hogy a romakérdés miatt egyesek őt akaiják bűnbaknak kikiáltani, holott ezért nem ő a felelős. Mi a véleménye a leváltását szorgalmazó kezdeményezésről? Alaptalannak tartjuk, ezért maradását támogatjuk. A többi kisebbség szervezeteivel együtt nyilatkozatban állunk ki Csáky Pál mellett. A romakérdésről az a véleményem, hogy kirobbantásában mások keze van benne. Visszakanyarodva a kisebbségi nyelvtörvényhez: mit szól a parlament által elfogadott végleges változathoz? Minden törvényt módosítani lehet idővel. Azok a részek, amelyek nem válnak be a gyakorlatban, felülvizsgálhatók. Semmi sem történt volna, ha a parlament most nem hagyta volna jóvá. Tosére vonatkozó MKP-bejelentést a sajtó úgy értelmezte, hogy az MKP fontolóra veszi távozását a kormányból. A DBP és az SZDK úgy vélte, az MKP kezdeményezésében nincs semmi rendkívüli, a többi kormánypárt is mérlegvonásra készül, s nem hiszik, hogy ne tudnának megállapodni a magyarokkal a további közös kormányzásban. Duray Miklós Bugár Bélához hasonlóan 50-50 százaléknyi esélyt adott a maradásnak, illetve kilépésnek. Két nyomós érv szól a kilépés ellen: dominóhatást váltana ki, és a helyi szinteken megszerzett tisztségek elvesztésével is járna. Másfelől a kormány is elvesztené többségét, hacsak az MKP - feltételekkel - nem menne bele a hallgatólagos támogatásába. De ez rendkívül ingatag politikai helyzetet szülne. Az MKP után támadt űrt a kormányban ellenzéki erők, illetve újonnan alakuló pártok is betölthetnék. Ám az MKP aligha vállalja a kockázatot, hogy kilépésével lehetővé tegye Meciarék esetleges visszatérését. Ha a maradás mellett dönt, pontosan meg kell húzni a határt, meddig mehet el anélkül, hogy elárulná választói érdekeit. vább kellett volna csiszolni, folytatni az egyeztetést. De elfogadásán múlik Szlovákia átsorolása az EU-bővítés első körébe. Az Európai Unió sem Csehország- nak, sem Lengyelországnak, sem Bulgáriának nem szabta feltételül ugyanilyen törvény elfogadását. Pedig a cseheknek is voltak gondjaik a romákkal, tőlük mégsem követelt az Európai Unió speciális intézkedéseket. Változatlanul az a véleményem, hogy a kisebbségi nyelvtörvény elhamarkodottan lett megtárgyalva és elfogadva, tovább kellett volna csiszolni a szakértői tárgyalásokon, keresni kellett volna a kompromisszum lehetőségét. így olyan formát nyerhetett volna, hogy elfogadható volna a Szlovákiában élő valamennyi kisebbség számára. Biztosra veszem, hogy a kormánykoalíció fél év múlva már hajlamos lett volna a kompromisszumokra. A magyar kisebbség szemszögéből a törvényt nem tartom elfogadhatónak. Mert vajon magyar faluban miért nem lehet magyar nyelven a házasságkötési szertartás vagy a temetés? A tízszázalékos küszöböt kellett volna törvénybe iktatni. Ezt tartották elfogadhatónak a kárpáti németek, a ruszinok, az ukránok, a romák és nem utolsósorban a magyarok is. Számítottam arra, hogy a magyar képviselők a törvény ellen szavaznak. Ezt tettem volna én is a helyükben. A kisebbségi tanács azt is szorgalmazta, hogy Szlovákia írja alá az európai kisebbségi és regionális nyelvek chartáját. Már minden modem európai állam csatiakozott a konvencióhoz, Bulgária régen aláírta. Nem tudom, Szlovákia miért ne tehetné meg ugyanezt, hiszen a kormány- programban is szerepel. Milán Knazko szerint nem baj, ha a törvényt úgy fogadják el, hogy nem értenek egyet vele a kisebbségek. Knazko miniszter bizottságunk alelnöke is, de egyetlen ülésre sem jött el, csak a helyettesét küldte. A kormánynak figyelembe kellett volna vennie a kisebbségi tanácsban megfogalmazott véleményeket, hiszen a kormány tanácsadó szerveként működünk. Ellenkező esetben a tanács munkája tulajdonképpen felesleges. Az amerikai szenátus külügyi bizottsága törvényjavaslatában külön szakaszban fogalmazta meg elvárásait a vajdasági magyarság helyzetének rendezésével kapcsolatban. A törvény felszólítaná az USA elnökét arra, hogy ítélje el minden jugoszláviai nemzetiség zaklatását, mert ezt rendszerint erőszakos etnikai tisztogatás követi, ezen belül adjon hangot annak, hogy Washingtont aggasztják a magyar kisebbség elleni támadások. Az elnöknek fel kellene szólítania külügyminiszterét arra, hogy rendszeresen kísérje figyelemmel a vajdasági magyarok sorsát, és kérnie kellene az USA NATO-szövetségeseit, hogy a Koszovó jövőjéről rendezendő tárgyalásokon szenteljenek figyelmet a vajdasági magyarok és más kisebbségek sorsának, jogaik érvényesülésének. Az utóbbinál figyelembe kellene venni azt is, hogy a magyar kisebbségek milyen jogokat szeretnének. Nincs új a nap alatt A vajdasági magyarok három- szintűautonómia-koncepciójá- val foglalkozott kétrészes cikkében a Vecernje Novosti. A lap szerint ez az ötlet nem új, néhány éve már felmerült. A nemrég nyilvánosságra került változatot május közepén foglalta írásba a VMSZ, idézte a lap Józsa László alelnököt, aki szerint ezúttal a területi autonómiára fektetik a hangsúlyt a többségben magyarok lakta területeken. A lap feltette a kérdést, vajon a vajdasági magyarok többsége támogatja-e a koncepciót. Majd hozzáfűzi: a hivatalos Budapest és a vajdasági magyar pártok is fontosnak tekintik, hogy az ottani magyarság véleményt nyilvánítson.
