Vasárnap - családi magazin, 1999. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1999-07-07 / 27. szám
6 1999. július 7. Gazdaság - Hirdetés Figyelő A Nafta Gbely-dosszié Alig emésztettük meg a napokban életbe lépett megszigorító csomagot, máris itt a következő gazdasági probléma, komoly politikai szósszal leöntve: a Nafta Gbely eladása. Vladimír Poór, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom egyik jeles képviselője váratlanul, a kormányt, a Szlovák Gázmüveket és a Nemzeti Vagyonalapot meglepve az amerikai Cinergynek eladta az Arad céget, amelynek ékköve a Nafta Gbely és a Nafta Trade. A Nafta Gbely 45,9 százalékát még a Meéiar-kormány idején a Druhá obchodná, addig ismeretlen társaság révén privatizálták, potom 500 millió koronáért, pedig akkoriban 3,2 milliárd koronát ért. Poór legutóbbi húzása szabályos földrengést okozott: Mikuláá Dzurinda miniszterelnök a vagyonalap csúcsvezetőinek leváltását sürgette, Poórt előzetes letartóztatásba helyezték, a vagyonalap és a gazdasági minisztérium egymásra mutogatott, a gázművek magyarázkodott, valamennyi fél sietve alibit talált magának, miközben a stratégiai fontosságú cég külföldi kézbe került. A történet mind szövevényesebb, naponta új és új információk látnak napvilágot, ezért inkább vizsgáljuk meg, mivel is foglalkozik a Nafta Gbely! A Nafta Gbely szénhidrogén-kutatással, -termeléssel és -tárolással foglalkozik. Szlovákiában évtizedek óta nem találtak komolyabb szénhidrogéntelepet, a létezők gyakorlatilag kimerültek, illetve a cégnek se pénze, sem szakmai kapacitása komoly külföldi koncessziók megszerzéséhez. Éves kőolajtermelése 50 ezer tonna, földgáztermelése 300 millió köbméter. A Nafta egyetlen komoly értéke a Bécsimedence kitermelt kőolajcsapdáiban Láb és Gajary környékén kialakított hatalmas föld alatti földgáztárolók, amelyek napi kapacitása jelenleg 33 millió köbméter. Ezek a hazai készleteken kívül a tranzit gázvezetéknek köszönhetően a nyugati cégek számára is végeznek bértárolást, hiszen az országon évente 80 milliárd köbméter földgázt szállítanak keresztül. A Nafta 1995-ben 624 millió korona tiszta nyereséget ért el, és bejelentette, 7,9 milliárd koronás beruházással Láb mellett 1,25 milliárd köbméterre bővíti a tárolókapacitást. 1997-re a nyereség 513 millió koronára csökkent, amit a költségek aránytalan növekedésével indokoltak. A cég hitelei ekkor már 1,6 milliárd koronára rúgtak. Juraj Grebác vezérigazgató ekkor bejelentette, hogy 2004-ig 30 milliárd koronát fektetnek a tárolók bővítésébe, és ennek köszönhetően azok kapacitása 7 milliárd köbméterre nő. Ebből 2-3 milliárd a hazai szükséglet, a többit külföldi cégek bérelik majd. Tavaly októberben aztán kiderült: a cég hitelei már meghaladják a 2,7 milliárd koronát, és problémái vannak kötelezettségeinek teljesítésével. Újabb hiteleket nem tudott felvenni, és az év végére nem végleges adatok szerint 3,8 milliárd- ra nőtt a hitelhegye. Áprilisban sorban jelentek meg a Nafta iránt érdeklődő külföldi cégek ajánlatai, a Gaz de Francé például 4 milliárd koronás beruházást ígért. Ennek ellenére Eudovít Cérnák gazdasági miniszter azt nyilatkozta, hogy a Nafta részvényeit a Szlovák Gázmüveknek (SPP) kell adni. Május elején a gazdasági miniszterek tanácsa azt ajánlotta a kormánynak, hogy a Nafta döntő részvénycsomagját az SPP és a Nemzeti Vagyonalap közös cége kapja meg. Ez a terv is kútba esett, ugyanis a kormánydöntés előtt egy nappal Poór a cseh IPB bank közvetítésével eladta a céget az amerikai Cinergynek. Azóta pedig senki sem tud megálljt parancsolni a fejleményeknek... (ti, shz) Egy rossz privatizáció indította el a lavinát, miatta veszélybe került a lapterjesztés Összeomolhat a sajtópiac? A PNS gyakorlatilag már alig rendelkezik saját standdal. Somogyi Tibor felvétele Tuba Lajos ________________________ Eg yáltalán nem biztos, hogy ez a lap probléma nélkül jut el a kedves olvasóhoz. A hazai lap- terjesztés mintegy 85 százalékát lebonyolító Első Lapterjesztő Társaságnál (PNS) július elejére olyan viszonyok alakultak ki, amelyek már a sajtószabadságot veszélyeztetik. A monopolhelyzetű PNS privatizációja évek óta kifejezetten politikai problémaként vetődött fel. A vita elsősorban arról folyt, hogy milyen modellel akadályozható meg a lapterjesztés kisajátítása. Ugyanis a magánterjesztők megjelenése ellenére még mindig az egykori állami monopolcég végzi a terjesztés nagy részét, sőt a napilapok az előfizetők számára kizárólag ezen az úton jutnak el. Az i-re a harmadik Meciar-kormány tette fel a pontot. A rá jellemző módszerrel: először a szintén domináns helyzetű Danu- biaprint lapnyomdát privatizálta, majd tavaly februárban Az i-re a harmadik Meciar- kormány tette fel a pontot. ugyanennek a társaságnak odaadta a PNS-et is. A tulajdonos- váltást a lapok azonnal megérezték, mivel az új gazdák egyszerűen nem fizettek nekik. A mólt év során így 200 millió korona adósság gyűlt össze, és mivel az olvasóktól beszedett pénz rendre nem jut el hozzájuk, a legtöbb lap egyik napról a másikra él. A kormányváltás után a monopolellenes hivatal úgy döntött, hogy a Danu- biaprint-PNS koncentráció megengedhetetlen, majd pedig a Nemzeti Vagyonalap új vezetősége erre hivatkozva érvénytelenítette a privatizációs döntést. Több hónapos hatalmas huzavona után végül a Nemzeti Vagyonalap elérte, hogy a PNS élére új vezetőség kerüljön, amelyben a legfontosabb lapkiadók képviseltetik magukat. Ez bonyolult tranzakció volt, mivel Smíkék (a PNS volt vezetője) több csapdát is kiépítettek. Például hiába kobozták el tőlük a részvények 76,5 százalékát, a társaság alapszabályában már benne volt, hogy csak 80 százalékkal lehet személyi döntéseket hozni. Ezt úgy oldották meg, hogy egy banktól, amelyben a Distipress nevű cég elzálogosította a Srníkéktől végrehajtás útján megszerzett 26,5 százalékos PNS-részvénycso- magját, ezt 40 millió koronáért megvették, hogy így megnyíljon az út a cég rendbetétele előtt. Igor Duric, az új vezérigazgató az első nap megígérte, bogy az új bevételeket már igazságosan szétosztják a kiadók között, az adósság törlesztéséről pedig külön megállapodást kötnek. Már akkor körvonalazódott egy olyan megoldás, hogy a kiadók a hátralék egy részét tőkésítve a PNS részvényeseivé válnának. A kiadók és az újságírók azonban korán örültek, hiszen hamarosan tapasztalhatták, hogy a feketeleves még csak most következik. Peter Hunor, a Nemzeti Vagyonalap alelnöke az új vezetőség hivatalba lépése napján egyebek között arra figyelmeztetett, hogy Stanislav Srník, a korábbi igazgató nagyon megbízhatatlan, ezért még meglepetésekre kell felkészülniük. Sajnos, nagyon hamar igaza lett. Néhány napon belül kiderült, hogy a PNS már nem rendelkezik kioszkokkal. Srníkék közel 900 kioszkot tavaly augusztusban nevetséges áron eladtak egy KT Print nevű cégnek, majd pedig azonnal bérbe is vették tőle. Ma már tudni, hogy a KT Print mögött Iván Kmotrík, az egyetlen konkurens lapterjesztő, a Mediaprint-Kapa főnöke áll. Ez a kör azóta is többször hallatott magáról. Kiderült ugyanis, hogy mivel a PNS új vezetőségét még nem vezették be a cégjegyzékbe, hivatalosan Srníkék a tulajdonosok. Ők pedig öncsődöt jelentettek; a bíróság gyanúsan rövid idő alatt el is fogadta, és kinevezte a csődbiztost. Ettől a pillanattól fogva a PNS vezetősége körön kívül van, a cég ügyeit a csődbiztos vezeti. Ez pedig nem más, mint Rastislav Posluch, akinek ügyvédi irodája a Markíza Televízió szerint már több ügyben is képviselte Iván Kmotríkot. Posluch érvénytelenítette Igor Duric ígéretét, amely szerint a PNS újra fizetni fog a szállítóknak. Azok erre kilátásba helyezték, hogy nem biztosítják a lapok szállítását Pozsonyból a regionális központokba. Július elején még nem lehetett tudni, hogy a szállítók, amelyekkel szemben Srníkék szintén 20 millió koronás adósságot halmoztak fel, beváltják-e a fenyegetésüket. A PNS összeomlása ugyanis tálcán kínálná a Mediaprint-Kapa számára a teljes terjesztés átvételének lehetőségét. Ezzel azonban újra monopolhelyzet alakulna ki. Ráadásul Kmotrík időközben valószínűleg a Danubiaprintre is rátette a kezét. A Pravda szerint legalábbis ő áll a Versus társaság mögött, amely nemrég végrehajtás útján megszerezte a legnagyobb hazai lapnyomdát. A teljes képhez még hozzátartozik, hogy Posluch apja, Marián Posluch volt a Druhá obchodná felügyelőbizottsági elnöke. Ők privatizálták a Nafta Gbelyt, amely körül éppen napjainkban éleződött ki a helyzet. Rastislav Posluch pedig nem volt hajlandó válaszolni arra az újságírói kérdésre, amely Vladimír Poórhoz, a DSZM nagyszombati privatizációs lobbyja vezetőjéhez való viszonyát firtatta. Apróhirdetés Köszöntő 1999. július 6-án ünnepli 50. születésnapját RÓZSA GABRIELLA Nemesoroszin. l - HP E szép ünnep alkalmából jó egészséget és sok boldogságot kívánnak: szerető szülei, lányai, vejei, \ - 5 unokái Niki és Szandi, akik sokszor csókolják a nagymamát. J ___________t.. V-1 028 Köszönetnyilvánítás Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak, akik 1999. június 9-én elkísérték utolsó útjára a hosszú betegség után, 22 éves-korában elhunyt egyetlen lányunkat, PANDY JUDITKÁT a királyhelmeci temetőbe, és ezzel igyekeztek enyhíteni mély gyászunkat és fájdalmunkat. Tisztelettel és köszönettel. A gyászoló család V-1060 Megemlékezés Fájó seb a szívben, feledni nem enged, mert olyan ember ment el, akit feledni nem lehet. Soha el nem múló szeretettel emlékezünk halálának első évfordulóján a szeretett feleségre, drága édesanyára, nagymamára és anyósra KATONA MIKLÓSNÉ SAJDIK ANNÁRA (Pinkekarcsa), akinek jóságos szíve 1998. július 6-án örökre megszűnt dobogni. Jóságát és szeretetét örökké szívünkben hordjuk. Örökké gyászoló családja DSV-1259 Nem halt meg, csak alszik, és nagyon szépeket álmodik. Azokról, akiket ő szeretett, azokról, akik őt szerették! így emlékezünk az édesapára, drága jó fiamra és szeretett testvérünkre, SZOMBATH JÓZSEFRE. Akik ismerték, gondoljanak rá velünk együtt e szomorú első évfordulón. A gyászoló család V-1024 „Ha meghal, akit szeretünk, többé nem látjuk ugyan, ám láthatatlanul is örökké köztünk van." Mély fájdalommal és soha el nem múló szeretettel emlékezünk a felejthetetlen, szeretett férjre, édesapára, nagyapára, MOLNÁR BÉLA tanítóra (Lucska), akinek szerető szíve 1984. július 4-én szűnt meg dobogni. Akik ismerték és szerették, emlékezzenek rá szeretettel e számunkra oly szomorú 15. évfordulón. Emlékét és jóságát örökké szívünkben őrizzük. Szerető felesége, fia, menye és unokái V-1037 Életünk legfájdalmasabb napja marad 1998. július 7-e. Ezen a napon hagyott itt örökre bennünket életének 25. évében a drága jó feleség és édesanya, ABAHÁZI MÓNIKA (Szentes). Fájó szívvel emlékezünk rá ezen a számunkra oly szomorú első évfordulón. Férje, három gyermeke és az egész család V-968
