Vasárnap - családi magazin, 1999. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1999-12-01 / 48. szám
Tanácsadó 1999. december 1. A látszat ellenére a szőlővessző belső szöveteiben még télen sincs teljesen nyugalom A szőlő élete télen A szőlő - ha nem jön közbe fagy- november elejére hullatja le a levelét. A gyakorlott gazda ebből a külső jelből látja, hogy beállt a nyugalmi időszak. Valójában a szőlő élete ennél jóval mozgalmasabb. Az áttelelő rügyek nyugalmi állapota már szeptember elején elkezdődik. Ekkor hiába vágjuk vissza a szőlővesszőt, nem fakad ki. Január elejéig még hajtatás esetén is igen vontatott a rügyfakadás. Később a külső hőmérséklet hatására napról napra könnyebben fakad. Az előző állapotot mély nyugalomnak, az utóbbit kényszernyugalomnak nevezzük. A látszat ellenére a szőlővessző belső szöveteiben sincs teljes nyugalom. A szőlőlevél által képzett szénhidrátok egy része a tenyészidőszak folyamán légzésre használódik, a másik része cukorból átváltozik keményítővé, és jórészt a vesszőkben rakódik le. A keményebb fagyok alatt a keményítő a sejtnedvben cukorrá alakul vissza, ezzel fokozza a tőke fagyállóságát, amely jórészt attól függ, hogy az átalakulás milyen gyorsan megy végbe. Tavasszal - felmelegedéskor - a cukor visszaalakul keményítővé. Április közepén megindul a nedvkeringés, kifakadnak a rügyek, és elkezdődik a szőlő külső, látható élete. A szőlész sem tölti tétlenül a téli napokat. Ha enyhébb az idő, a metszés, előmetszés, tőkealakítás, döntés, újítás, bújtatás műveletei mind lehetségesek. Ezeket a műveleteket a dombvidék nem fagyveszélyes területein régebben a lombhullástól a rügyfa- kadásig folytatták. A fagyveszélyes helyeken pedig a tél elmúltától a rügyfakadásig végezték. A trágyázást, a támberendezés létesítését, a szerszámok, gépek karbantartását a legrosszabb időben is folytatni lehet. A műveletek első csoportját, a metszést, előmetszést, alakítást, bújtatást, ifjítást, amelyek során a tőkén sebzések keletkeznek, az utóbbi évek tapasztalatai alapján ajánlatos tavasszal végezni. Ennek az az oka, hogy világszerte - így nálunk is - elszaporodtak a fás részeket pusztító gombák, amelyeknek döntő szerepük van A keményítő fő lerakodási helyei a vesszőben a tőkepusztulásban, a tőkehiányok keletkezésében. A nyugati időszak első felében és a tél folyamán végzett sebzések csak hosszú idő alatt záródnak be, és közben nyitott kaput jelentenek a fertőzést okozó gombáknak. Ennek következménye a részleges, majd később a teljes tőkepusztulás. Szőlészet A különböző időben végzett vesszőhajtatáshoz szükséges napok száma Drága tartozéka életünknek, mindenképpen akadályozzuk meg elillanását Hogy a drága meleg el ne szökjön Ha egyértelmű a plafon „hőlopása”, igen egyszerű és olcsó lehetőség kínálkozik - még januárban is - a padlásfödém szigetelésére. Kb. 10x4 cm-es lécekből 200 cm-es közökkel és háromszögű támtömbökkel a falhoz vagy a koszorúgerendákhoz szegeljünk téremelőket (1). A lécközökbe töltsünk perlit- vagy levegősítettműanyag- szemcséket (2). A feltöltést léccel simítsuk szintbe, majd permetezzünk a könnyen szállongó szemcserészekre híg habarcsot. Végül, mert a szemcsés szigetelés nem járható, szegeljünk rá olcsó lécekből takarást. Fontos, hogy a takarólécek végei felfeküdjenek a gerinclécek élére. Ezt könnyíti, ha a lécvégeket nem derékszögben, hanem 3-5 fokos szögben vágjuk le. A legfontosabb hőgát, a padlásfödémen kialakított hőszigetelés mellett a padlástér szigetelése is fokozhatja az építmény melegtartó képességét. Ez akkor is hasznos, ha a padlástér nincs beépítve. A tetőhéjalás alá helyezett hőszigetelő táblák nemcsak az alulról felszivárgó meleget tartják egy ideig a térben, hanem fékezik a cserepek, palák és a tetőszék rései között állandóan áramló s a padlástér némileg fölmelegedett levegőjét, nemkívánatosán hidegre cserélő huzatot is. A kiugró padlásablakok, kijárók feletti tetőrészek különösen „gonoszul” áramoltatják ki a hőt. Ezért érdemes őket jól szigetelni, az ablakokat - akár fóliával - duplára, hőszigetélőre alakítani. Egyszerű és célravezető a szarufaközökbe szorosan benyomkodni az egyszerű, olcsó, esetleg használt, de lehetőleg éghetetlen anyagból készült hőszigetelő táblákat. A páralecsapódást gátló szellőztető huzat várhatóan - még igen jól végzett szigetelés esetén is - talál magának résutakat. Ezermester Megkérdeztük a szakértőt Kitagadhatom a fiamat? Az egyik fiam kiskora óta problémákat okoz nekem. Egy kétgyermekes asszonynak udvarolt. Ebből a házasságból született egy fiú. Az unokánkat most is szeretjük, miután a fiunk elvált. Befogadtuk. Később megtudtuk, hogy fiam udvarol egy kétgyermekes nőnek, akinek nincs szakmája. Csak rá költi a pénzt. Anyagilag hozzá akartunk járulni egy ház vételéhez. Ki akarom tagadni őt az örökségből. A kérdésem az, milyen jogai vannak a fiamnak. A kitagadás elég nehéz probléma, mivel pontosan meghatározott indokai vannak, amelyeket a Polgári Törvény- könyv 469a §-a sorol fel. Először is írásbeli kitagadási nyilatkozatot kell készíteni, melynek tartalmaznia kell a kitagadás okát, különben a kitagadás érvénytelen. Mint nyilvánvaló, csak a törvényben feltüntetett négy ok valamelyike lehet tartalmi oka a kitagadásnak, mely okok közös nevezője az, hogy a leszármazó negatív magatartást tanúsít az örökhagyóval szemben. Az Ön fia kijelentette, hogy nincsa anyja, s ha így is viselkedik, tehát ha az édesanyja, valamint édesapja iránt nem tanúsít olyan érdeklődést, melyet mint gyermeknek tanúsítania illene, akkor a 469a §. 1. bekezdésének b/ pontjában fetüntetett indok is fennállhat. Mindenesetre az, hogy fennáll-e a kitagadás valameSzabó Elena jogasz lyik oka, vagy nem, s ha igen, milyen formában, majdnem mindig a konkrét eset mozzanatain múlik, Megtörténhet, hogy az örökhagyó úgy gondolja, fennáll a kitagadás oka, és kitagadja a leszárma- zóját, az viszont ezt megtámadja. Ha a kérdés a hagyatéki tárgyalás folyamán az örökösök között megoldatlan marad, a kitagadott .örökös a bírósághoz fordulhat, s kérvényezheti a kitagadási nyilatkozat érvénytelenítését. Ha a kitagadási nyilatkozattal minden rendben van, akkor a kitagadott örökös nem minősül örökösnek, és örökrészét a gyermekei öröklik egyenlő arányban. A 479. § szerint a nagykorú örökös- nek-leszármazónak annyit kell kapnia az örökségből, amennyi a törvény szerint örökrészének felét teszi ki, tehát ha kitagadja a fiát, akkor az ő gyermekei csak ezt a törvényi öröklési rend szerint reá eső fél örökrészt öröklik. Ha valóban ki akarja tagadni gyermekét, forduljon jegyzőhöz, s javaslom, unokái örökrészét végrendelettel biztosíttassa. Grafológia Jelige: Április. Önt elhagyták. Ez mély nyomot hagyott. Egyedül kell lépnie tovább. A „Ki vagy Te, és mit akarsz?” kérdésben ott a teendőire kapott impulzus: 1. Ismerd meg önmagad, mert csak ezáltal tudhatod meg azt, „ki vagy Te”; 2. mert Te leszel a mérték másokhoz; 3. mert csak a magad mértékén keresztül ismerhetsz # /£/ Bartalos Mária grafológus meg másokat; 4. mert csak így segíthetsz önmagadon és másokon; 5. hogy megtudd, mit akarsz. Gyermeklélektan Jelige: Egy lépés hátra. „Kisfiam nem járt óvodába, mert itthon voltam gyermekgondozási szabadságon. Nem jutott rá sok idő, keveset foglalkoztam vele, és ennek mindketten most látjuk a kárát. Az órán nem figyel oda, még a ceruzát se tudja jól megfogni, itthon pedig ha csak teheti, inkább játszik, mint tanul. A tanító nénije azt tanácsolta, hogy vegyem ki az iskolából, és adjam be az óvodába. Lehetséges ez, s nem okoz majd törést a gyermek életében?” Igen, lehetséges. Törvényeink megengedik, hogy az a gyermek, aki bár megkezdte iskolai tanulmányait, és korát tekintve tanköteles, de még iskolaéretlen, a tanév első felében még kaphat utólagos halasztást. Ön töredelmesen bevallotta, hogy időhiány miatt keveset foglalkozott gyermekével, s ennek most látják a kárát. Az a gyerek, aki nem tudja kézbe fogni a ceruzát, az órán nem figyel oda, nem érdekli a tanulás, otthon is inkább játszik, mint tanul, nem mondható iskolaérettnek. Az iskolában kudarcot kudarcra halmoz. A tanító néni is nehéz helyzetben van, mert nem tudja miért megdicsérni. Az osztálytársai is furcsán nézhetnek rá, hogy ő az, aki zavarja az órát, nem tud rajzolni, nehezen megy neki az írás, olvasás. Lehet, hogy senki nem is barátkozik vele. Ennyi keserűség, kellemetlen élmény és kudarc után nem csoda, hogy otthon nincs kedve tanulDr. Hadas Katalin ni. Abba a világba menekül, ahol kijátszhatja magából a sok keserűséget, ahol úgy alakulnak a dolgok, ahogyan ő szeretné. Azt javaslom, hogy fogadja meg a tanító néni tanácsát, és vegye ki gyermekét az iskolából. Magyarázza meg neki, hogy azért kell most óvodába mennie, mert azelőtt nem járt, s hogy majd jól tudjon tanulni. Önök se vegyék úgy, hogy tragédia történt, hanem mint egy új lehetőséget a lemaradás bepótlásához. Feltétlenül írassa be gyermekét az óvodába, legalább a délelőtti foglalkozásokon vegyen részt. Megtanul majd alkalmazkodni a csoporthoz, barátokra lelhet, játszva sok mindent megtanul. Azt elhiszem, hogy Önnek sok dolga van, de azt, hogy nem foglalkozhat gyermekével, már nem fogadom el. Sok olyan munka van, amely mellett mesélhet, tanítgathatja. Még óvodába menet is sok mindenről „beszélgethetnek”. Megszámolhatják, hány ház van az utcában, téma lehet az, milyen madár ül a fán, milyen színű autók mennek az úton, stb. Elviheti magával vásárolni, s megtanulhatja, hogy melyik üzletben mit árulnak. Sokat beszélgessenek, meséljen neki. Ha hazajön az óvodából, mesélje el, rajzolja le, mit csináltak. A szocializációs folyamat sikere a környezettel való kapcsolatrendszerek kialakulásától függ. Ezért ne elégedjen meg gyermeke igénytelen beszédkultúrájával. A legtöbb hátrány éppen abból ered, hogy nem tud a gyermek kapcsolatot teremteni társaival, nem értik meg jelzéseit. Ahhoz, hogy gyermeke a gyermekcsoportban jól érezze magát, hogy személyisége harmonikusan fejlődhessen, meg kell élnie a másokkal való kapcsolatot. Tény, hogy az a gyermek, aki képtelen megfelelően értelmezni mások viselkedését, naponta szenved, mert mások válaszainak hatását kiszámíthatatlannak érzi. Szo- rongani kezd, ez pedig visszahat fejlődésére. Viszont a fejlődő képességek és a bővülő ismeretanyag hatására nő a gyermek önértékelése. Ötlet- és élménygazdagabbá válva képes lesz ő is valamit nyújtani társainak. A közös élmények számának, erejének növekedésével egyre szívesebben megy majd óvodába. Az értelmi fejlődés üteme egyénenként különböző, de gyermekének van esélye arra, hogy felzárkózzon a saját korosztályához. Akkor rájön majd arra, hogy gyermeke nem „egy lépést tett hátra”, hanem kettőt előre.
