Vasárnap - családi magazin, 1999. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1999-12-01 / 48. szám

Tanácsadó 1999. december 1. A látszat ellenére a szőlővessző belső szöveteiben még télen sincs teljesen nyugalom A szőlő élete télen A szőlő - ha nem jön közbe fagy- november elejére hullatja le a le­velét. A gyakorlott gazda ebből a külső jelből látja, hogy beállt a nyugalmi időszak. Valójában a szőlő élete ennél jóval mozgal­masabb. Az áttelelő rügyek nyu­galmi állapota már szeptember elején elkezdődik. Ekkor hiába vágjuk vissza a szőlővesszőt, nem fakad ki. Január elejéig még hajtatás esetén is igen vontatott a rügyfakadás. Később a külső hőmérséklet hatására napról napra könnyebben fakad. Az előző állapotot mély nyugalom­nak, az utóbbit kényszernyuga­lomnak nevezzük. A látszat ellenére a szőlővessző belső szöveteiben sincs teljes nyugalom. A szőlőlevél által képzett szénhidrátok egy része a tenyészidőszak folyamán lég­zésre használódik, a másik ré­sze cukorból átváltozik kemé­nyítővé, és jórészt a vesszőkben rakódik le. A keményebb fa­gyok alatt a keményítő a sejt­nedvben cukorrá alakul vissza, ezzel fokozza a tőke fagyállósá­gát, amely jórészt attól függ, hogy az átalakulás milyen gyorsan megy végbe. Tavasszal - felmelegedéskor - a cukor visszaalakul keményítővé. Áp­rilis közepén megindul a nedv­keringés, kifakadnak a rügyek, és elkezdődik a szőlő külső, lát­ható élete. A szőlész sem tölti tétlenül a téli napokat. Ha enyhébb az idő, a metszés, előmetszés, tőkealakí­tás, döntés, újítás, bújtatás mű­veletei mind lehetségesek. Eze­ket a műveleteket a dombvidék nem fagyveszélyes területein ré­gebben a lombhullástól a rügyfa- kadásig folytatták. A fagyveszé­lyes helyeken pedig a tél elmúltá­tól a rügyfakadásig végezték. A trágyázást, a támberendezés lé­tesítését, a szerszámok, gépek karbantartását a legrosszabb időben is folytatni lehet. A műveletek első csoportját, a metszést, előmetszést, alakítást, bújtatást, ifjítást, amelyek során a tőkén sebzések keletkeznek, az utóbbi évek tapasztalatai alap­ján ajánlatos tavasszal végezni. Ennek az az oka, hogy világszer­te - így nálunk is - elszaporodtak a fás részeket pusztító gombák, amelyeknek döntő szerepük van A keményítő fő lerakodási helyei a vesszőben a tőkepusztulásban, a tőkehiá­nyok keletkezésében. A nyugati időszak első felében és a tél fo­lyamán végzett sebzések csak hosszú idő alatt záródnak be, és közben nyitott kaput jelentenek a fertőzést okozó gombáknak. Ennek következménye a részle­ges, majd később a teljes tőke­pusztulás. Szőlészet A különböző időben végzett vesszőhajtatáshoz szükséges napok száma Drága tartozéka életünknek, mindenképpen akadályozzuk meg elillanását Hogy a drága meleg el ne szökjön Ha egyértelmű a plafon „hő­lopása”, igen egyszerű és olcsó lehetőség kínálkozik - még ja­nuárban is - a padlásfödém szi­getelésére. Kb. 10x4 cm-es lé­cekből 200 cm-es közökkel és háromszögű támtömbökkel a falhoz vagy a koszorúgerendák­hoz szegeljünk téremelőket (1). A lécközökbe töltsünk perlit- vagy levegősítettműanyag- szemcséket (2). A feltöltést léc­cel simítsuk szintbe, majd per­metezzünk a könnyen szállongó szemcserészekre híg habarcsot. Végül, mert a szemcsés szigete­lés nem járható, szegeljünk rá olcsó lécekből takarást. Fontos, hogy a takarólécek végei felfe­küdjenek a gerinclécek élére. Ezt könnyíti, ha a lécvégeket nem derékszögben, hanem 3-5 fokos szögben vágjuk le. A legfontosabb hőgát, a padlás­födémen kialakított hőszigete­lés mellett a padlástér szigetelé­se is fokozhatja az építmény me­legtartó képességét. Ez akkor is hasznos, ha a padlástér nincs beépítve. A tetőhéjalás alá helyezett hő­szigetelő táblák nemcsak az alulról felszivárgó meleget tart­ják egy ideig a térben, hanem fé­kezik a cserepek, palák és a tető­szék rései között állandóan áramló s a padlástér némileg fölmelegedett levegőjét, nemkí­vánatosán hidegre cserélő hu­zatot is. A kiugró padlásablakok, kijárók feletti tetőrészek különösen „go­noszul” áramoltatják ki a hőt. Ezért érdemes őket jól szigetelni, az ablakokat - akár fóliával - duplára, hőszigetélőre alakítani. Egyszerű és célravezető a szaru­faközökbe szorosan benyom­kodni az egyszerű, olcsó, eset­leg használt, de lehetőleg éghe­tetlen anyagból készült hőszige­telő táblákat. A páralecsapódást gátló szellőztető huzat várható­an - még igen jól végzett szige­telés esetén is - talál magának résutakat. Ezermester Megkérdeztük a szakértőt Kitagadhatom a fiamat? Az egyik fiam kiskora óta problémákat okoz nekem. Egy kétgyermekes asszony­nak udvarolt. Ebből a házas­ságból született egy fiú. Az unokánkat most is szeretjük, miután a fiunk elvált. Befo­gadtuk. Később megtudtuk, hogy fiam udvarol egy két­gyermekes nőnek, akinek nincs szakmája. Csak rá költi a pénzt. Anyagilag hozzá akartunk járulni egy ház véte­léhez. Ki akarom tagadni őt az örökségből. A kérdésem az, milyen jogai vannak a fi­amnak. A kitagadás elég nehéz prob­léma, mivel pontosan meg­határozott indokai vannak, amelyeket a Polgári Törvény- könyv 469a §-a sorol fel. Elő­ször is írásbeli kitagadási nyi­latkozatot kell készíteni, melynek tartalmaznia kell a kitagadás okát, különben a kitagadás érvénytelen. Mint nyilvánvaló, csak a törvény­ben feltüntetett négy ok vala­melyike lehet tartalmi oka a kitagadásnak, mely okok kö­zös nevezője az, hogy a le­származó negatív magatartást tanúsít az örök­hagyóval szemben. Az Ön fia kijelentette, hogy nincsa any­ja, s ha így is viselkedik, tehát ha az édesanyja, valamint édesapja iránt nem tanúsít olyan érdeklődést, melyet mint gyermeknek tanúsítania illene, akkor a 469a §. 1. be­kezdésének b/ pontjában fetüntetett indok is fennáll­hat. Mindenesetre az, hogy fennáll-e a kitagadás valame­Szabó Elena jogasz lyik oka, vagy nem, s ha igen, milyen formában, majdnem mindig a konkrét eset mozza­natain múlik, Megtörténhet, hogy az örökhagyó úgy gon­dolja, fennáll a kitagadás oka, és kitagadja a leszárma- zóját, az viszont ezt megtá­madja. Ha a kérdés a hagya­téki tárgyalás folyamán az örökösök között megoldatlan marad, a kitagadott .örökös a bírósághoz fordulhat, s kér­vényezheti a kitagadási nyi­latkozat érvénytelenítését. Ha a kitagadási nyilatkozat­tal minden rendben van, ak­kor a kitagadott örökös nem minősül örökösnek, és örök­részét a gyermekei öröklik egyenlő arányban. A 479. § szerint a nagykorú örökös- nek-leszármazónak annyit kell kapnia az örökségből, amennyi a törvény szerint örökrészének felét teszi ki, tehát ha kitagadja a fiát, ak­kor az ő gyermekei csak ezt a törvényi öröklési rend szerint reá eső fél örökrészt öröklik. Ha valóban ki akarja tagadni gyermekét, forduljon jegy­zőhöz, s javaslom, unokái örökrészét végrendelettel biztosíttassa. Grafológia Jelige: Április. Önt elhagyták. Ez mély nyo­mot hagyott. Egyedül kell lépnie tovább. A „Ki vagy Te, és mit akarsz?” kérdésben ott a teendőire kapott impulzus: 1. Ismerd meg önmagad, mert csak ezáltal tudhatod meg azt, „ki vagy Te”; 2. mert Te leszel a mérték másokhoz; 3. mert csak a magad mérté­kén keresztül ismerhetsz # /£/ Bartalos Mária grafológus meg másokat; 4. mert csak így segíthetsz önmagadon és másokon; 5. hogy megtudd, mit akarsz. Gyermeklélektan Jelige: Egy lépés hátra. „Kisfi­am nem járt óvodába, mert itt­hon voltam gyermekgondozá­si szabadságon. Nem jutott rá sok idő, keveset foglalkoztam vele, és ennek mindketten most látjuk a kárát. Az órán nem figyel oda, még a ceruzát se tudja jól megfogni, itthon pedig ha csak teheti, inkább játszik, mint tanul. A tanító né­nije azt tanácsolta, hogy ve­gyem ki az iskolából, és adjam be az óvodába. Lehetséges ez, s nem okoz majd törést a gyer­mek életében?” Igen, lehetséges. Törvényeink megengedik, hogy az a gyer­mek, aki bár megkezdte iskolai tanulmányait, és korát tekint­ve tanköteles, de még iskola­éretlen, a tanév első felében még kaphat utólagos halasz­tást. Ön töredelmesen beval­lotta, hogy időhiány miatt ke­veset foglalkozott gyermeké­vel, s ennek most látják a ká­rát. Az a gyerek, aki nem tudja kézbe fogni a ceruzát, az órán nem figyel oda, nem érdekli a tanulás, otthon is inkább ját­szik, mint tanul, nem mondha­tó iskolaérettnek. Az iskolában kudarcot kudarcra halmoz. A tanító néni is nehéz helyzetben van, mert nem tudja miért megdicsérni. Az osztálytársai is furcsán nézhetnek rá, hogy ő az, aki zavarja az órát, nem tud rajzolni, nehezen megy neki az írás, olvasás. Lehet, hogy senki nem is barátkozik vele. Ennyi keserűség, kellemetlen élmény és kudarc után nem csoda, hogy otthon nincs kedve tanul­Dr. Hadas Katalin ni. Abba a világba menekül, ahol kijátszhatja magából a sok keserűséget, ahol úgy ala­kulnak a dolgok, ahogyan ő szeretné. Azt javaslom, hogy fogadja meg a tanító néni tanácsát, és vegye ki gyermekét az iskolá­ból. Magyarázza meg neki, hogy azért kell most óvodába mennie, mert azelőtt nem járt, s hogy majd jól tudjon tanulni. Önök se vegyék úgy, hogy tra­gédia történt, hanem mint egy új lehetőséget a lemaradás bepótlásához. Feltétlenül íras­sa be gyermekét az óvodába, legalább a délelőtti foglalkozá­sokon vegyen részt. Megtanul majd alkalmazkodni a csoport­hoz, barátokra lelhet, játszva sok mindent megtanul. Azt el­hiszem, hogy Önnek sok dolga van, de azt, hogy nem foglal­kozhat gyermekével, már nem fogadom el. Sok olyan munka van, amely mellett mesélhet, tanítgathatja. Még óvodába menet is sok mindenről „be­szélgethetnek”. Megszámol­hatják, hány ház van az ut­cában, téma lehet az, milyen madár ül a fán, milyen színű autók mennek az úton, stb. El­viheti magával vásárolni, s megtanulhatja, hogy melyik üzletben mit árulnak. Sokat beszélgessenek, meséljen neki. Ha hazajön az óvodából, me­sélje el, rajzolja le, mit csinál­tak. A szocializációs folyamat sikere a környezettel való kap­csolatrendszerek kialakulásá­tól függ. Ezért ne elégedjen meg gyermeke igénytelen be­szédkultúrájával. A legtöbb hátrány éppen abból ered, hogy nem tud a gyermek kap­csolatot teremteni társaival, nem értik meg jelzéseit. Ah­hoz, hogy gyermeke a gyer­mekcsoportban jól érezze ma­gát, hogy személyisége harmo­nikusan fejlődhessen, meg kell élnie a másokkal való kapcso­latot. Tény, hogy az a gyer­mek, aki képtelen megfelelően értelmezni mások viselkedé­sét, naponta szenved, mert mások válaszainak hatását ki­számíthatatlannak érzi. Szo- rongani kezd, ez pedig vissza­hat fejlődésére. Viszont a fejlő­dő képességek és a bővülő is­meretanyag hatására nő a gyermek önértékelése. Ötlet- és élménygazdagabbá válva képes lesz ő is valamit nyújtani társainak. A közös élmények számának, erejének növeke­désével egyre szívesebben megy majd óvodába. Az értel­mi fejlődés üteme egyé­nenként különböző, de gyer­mekének van esélye arra, hogy felzárkózzon a saját korosztá­lyához. Akkor rájön majd arra, hogy gyermeke nem „egy lé­pést tett hátra”, hanem kettőt előre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom