Vasárnap - családi magazin, 1999. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1999-11-10 / 45. szám
port 1999. november 10. 9 Lakatos Angelika vágya 27 éves korában teljesült: anya lett. Szerencséje volt, hiszen az örökbefogadás nem húzódott évekig, s nem jelentett gondot az sem, hogy nem roma gyereket akartak. A szülők, a nagyszülők, a rokonok egymással roma nyelven társalognak, nyilván a szőke Ro- bikának is ez lesz az „anyanyelve”. t négygyerekes édesanya jobb- íak tartja, ha iskolás korú gyer- nekei a napköziben tartózkodtak. - Jelenleg a lakásban nincs ilyan zug, ahol nyugodtan kézülhetnének másnapra. Miattuk íatároztuk el a ház bővítését, át- ipítését. A hétgyerekes, özvegy „Gí- zsenka” (középen) azt szeretné, ha a házába a villanyt állami költségen vezetnék be. Hiszen ő megoldotta a lakásproblémáját, csak... Csak arról nem beszélt, hogy valaha a ház betonkockákból épült, és sátortető fedte. Amikor viszont Érsekújvárra költözött a barátjához (mellette áll), elemekre szedve eladott mindent: az ablakokat, ajtókat, a tetőt, sőt a betonkockákat is. lyaggal ekeket, ír is, ha ik. Sztojka Attila szívesen jár iskolába. Osztálytársai nem idegenek számára, együtt nőttek fel. A péróban. Nem kell tartania attól sem, hogy a többiek, a jobbak, a „gádzsók” kinevetik, ha nem találja a roma kifejezés magyar megfelelőjét. Nincs kapkodás, idegeskedés, a megtanultak ismétlése, rögzítése az órán történik. Akkor sincs baj, ha valaki balkezes. - Nincs szükség arra, hogy átirányítsuk, akkor sem, ha a roma gyerekek kézügyessége később fejlődik ki. Ennek fő oka az, hogy míg a nem roifia családokban a kicsik kedvenc szórakozása a firkálás, a romák szokásai mások. Nagyon sokat segítene nekik a beiskolázás, de anyagi okok miatt a szülők képtelenek a terhek viselésére - összegezte tapasztalatait Csoltó Klaudia tanítónő.
