Vasárnap - családi magazin, 1999. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1999-07-14 / 28. szám
3ort 1999. július 14. 9 z évet.” i tanévtől a ejegyzések - ien először - ídnak, Jozef isnyói Járási s kulturális :k utasításá- ály vezetőjét átották álláKrónikarészlet, 1951-52: „Az első tanítási évben sok volt a nehézség és hiányosság, de az akarat mindent legyőzött. Hogy a próbát megálltuk, bizonyítja az a tény is, hogy az 1951-52. tanévre már 105 tanulója s így 3 osztálya és 3 tanítója lett az iskolánknak. Ebben az iskolai évben a cigány származású tanulók nagyobb részét mindjárt szeptembertől sikerül megnyerni az iskolalátogatásra. Az előző évi kultúr- fellépésekből befolyt összegből megvásároltuk nekik a legszükségesebb iskolai felszerelést, az iskolában pedig tízórait kaptak meleg teával, ami különösen vonzotta a kis éhes, fagyos és rongyos gyerekeket, mert szüleik többnyire munkakerülők, nincsenek még rendes életmódhoz szokva.” Részlet a Krasznahorkaváraljai Magyar Tannyelvű Alapiskola 1950 óta vezetett krónikájából: „Az 1948-as februári győzelem után Gottwald elvtárs és a CSKP vezetésével egyéb égető problémák megoldása mellett hamarosan rendeződött hazánkban az iskolai oktatás kérdése is. 1950. szeptember elsejével iskoláink egységes, szocialista iskolává alakultak át, amelyekben pártunk és új kormányunk érvényesíti Komenskynak, a nagy cseh tanítómesternek több évszázados elvét is, s minden tanuló közvetlenül édes anyanyelvén sajátíthatja el a szocialista oktatás igazságát. így Krasznahorka- váralján is alkalmuk nyílott a szülőknek megválasztaniuk gyermekeik iskolai oktatási nyelvét.” Százéves lesz idén szeptemberben a Krasznahorkaváraljai Magyar Tannyelvű Alapiskola, amelyet 1899-ben építtetett a Krasznahorkai vár utolsó tulajdonosa, Andrássy Dénes gróf és felesége, Andrássy Franciska Dömötör Ede felvételei grófnő, akiket életükben nem- csak Gömör, de az egész Kárpátmedence lakossága tisztelt bőkezűségéért, akiknek jótékonysága jelentős mértékben hozzájárult a korabeli polgári társadalom fejlődéséhez. Százéves az iskola, de a falu mégsem ég ünnepi lázban. Krasznahorkaváralján 1945 után az iskola, a tanítás és a tanítók addigi életéről, működéséről állítólag írott emlék nem maradt fenn, mert a községen átvonuló front idején 1944-45-ben megsemmisült. Krónika „Uj iskola K.-H.-Váralján. A jótékonyságáról, fenkölt lelkűidéről ismeretes Andrássy Dénes gróf és neje a grófnő tudvalevőleg egészen uj iskola építését határozta el Kraszna-H.-Váralján. Az iskolaépület immár javarészt készen, tető alatt áll. Ciegler műegyetemi tanár, építész tervei szerint épült a falunak is nagyon díszére szolgáló szép épület, mely két hatalmas tantermet, két tanítói lakást foglal magában. Az építésre a kegyes szivü grófi pár 14 ezer forintot adományozott, de ez adományán felül még jelentékeny összeggel járul az építkezéshez, különösen a belső berendezés költségeihez. Az uj iskola a folyó év őszére teljesen készen lesz. A most működő tanító mellé még egy második tanítói állást is szerveznek s igy a jövőben két rendes tanító fogja az iskola munkálatait megosztva ellátni. Az uj tanító fizetésének biztosításáról szintén a kegyes grófi pár gondoskodik.” (Sajó Vidék 1899) És a jelen: Vajon mi történhetett 1975 és 1988 között a krasznahorkaváraljai magyariskolában, amelyet hosszú ideig nem tudott megtörni még a felsőbb utasításra végrehajtott gyakori pedagógusváltás és az épületből való ideiglenes száműzetés sem? Van, aki azt mondja, hogy a nyolcosztályos szlovák iskola hatott csábítólag a falu magyar ajkú lakosságára, vannak, akik azt állítják, hogy az iskola hanyatlása az egyik, munkáját becsülettel végző tanítónő elüldözésével kezdődött, akit a járási tanfelügyelők és a titkosrendőrség tagjai kényszerítettek távozásra, mert miatta nem akartak megtelni a szlovák iskola padjai. Akadnak olyanok is, akik szerint a magyar iskola egy másik tanítónője adta a legnagyobb pofont az iskolának, amikor gyermekét a szlovák iskolába íratta, s mivel a falusi nép olyan, hogy követi a tanító példáját, 17 magyar gyerekkel gyarapodott abban az évben a szlovák iskola. Egy dolog biztos: a nyolcvanas évek végén már csak cigányszármazású gyerekek koptatták az iskola padjait, a falu magyar nebulói a szlovák iskolába jártak. 1989 után végül akadt egy magyar vállalkozó, aki rászánta magát ,és átíratta két fiát a krasznahorkai szlovák iskolából a rozsnyói magyarba; azóta évről évre lassan gyarapodik a rozsnyói magyar iskolák krasznahorkai bejáróinak száma. A harmincéves fennállását ünneplő krasznahorkai szlovák iskolába az 1998/99- es tanévben 313 tanuló jár (24 százalékuk roma, de az igazgató szerint magyarnak vallják magukat), a százéves, alsó tagozatos magyar iskolába pedig 52 roma származású gyerek.
