Vasárnap - családi magazin, 1999. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1999-01-20 / 3. szám

T anácsadó 1999. január 20. 11 Hogy ne „izzadjon” a palánta A hónap végén megkezdődhet a fólia alá szánt paprika és paradi­csom tűzdelése. Minden palán­tanevelő kertész retteg az ilyen­kor igen gyakori borús, párás időtől. Fény hiányában és a ma­gas páratartalom hatására a pa­lánták megnyúlnak, szövetük la­zává válik, s ez rendkívül kedvez a palántakori betegségek gyors terjedésének. Borús időben ne­héz vastag szárú, erős gyökérze- tű, zömök palántát nevelni, kü­lönösen akkor, ha magas a leve­gő páratartalma, és vizes a táp­kocka vagy a cserépföld. A ker­tész számára védekezési lehető­ség a páratartalom csökkentése, a hőmérséklet szabályozása, il­letve később a palánták átraká­sa. A magas hőmérséklet borús időben és éjszaka az ízközök, a szár megnyúlását okozza. A ked­vező hőmérsékleti értékek a tűz- deléstől a kiültetésig nappal, bo­rús időben a paprikánál 20-22, a paradicsomnál 18-20, nappal, napos időben a paprikánál 22-25, a paradicsomnál 20-24 Celsius-fok. Éjjel mindkét zöld­ségfajnak 18-20 Celsius-fokot ajánlatos tartani. Az uborka és a spárgatök hőigénye a paprikáé­val megegyező ebben a palánta­nevelési szakaszban. Borús idő­ben az öntözést is a hőmérséklet arányában csökkentsük. Rend­szeresen szellőztessünk, lehető­leg a déli órákban, amikor az energiaveszteség kisebb. Miu­tán a palánták lombja összeér, a megnyúlás ellen a leghatáso­sabb védekezési módszer a cse­repes (tápkockás) palánták szétrakása; a növényeket így ol­dalról is éri fény. Ezt a művele­tet néhol két-három alkalom­mal is megismétlik, és a kiülte­tés előtti héten már csak né­hány, 15-20 növény van egy- egy négyzetméteren. K. Szójatej házilag Elkészítéséhez 1 kávéscsészényi szójalisztre, 4 csészényi vízre és mézre van szükségünk. A szójalisztet vízzel leöntjük, el- keveijük, és két óráig állni hagy­juk. Utána forró vízfürdőt készí­tünk, s ebbe 20 percre beleállít­juk a vízzel elkevert szójalisztet tartalmazó edényt, melynek tartalmát időnként megkavar­juk. Ezt követően leszűrjük, és mézzel édesítjük. Az így elkészített szójatejet kü­lönféle üdítők készítésére hasz­nálhatjuk, vagy lábadozók, te­héntejre allergiás gyerekek ét­rendjébe iktathatjuk be. A Záhradkár nyomán A növények megfelelő társításával díszítőértékük növekszik Tervezzük meg kertünk beosztását A három elemből álló együttes nyugodt, esztétikus hatású. A helyesen összeállított növé­nyek ldemelik egymás díszérté­két. Sötét lombúak elé (babér- meggy, bangita, tiszafa) világos színűeket telepítsünk. Ezek le­hetnek sárga lombúak (tarka lombú kecskerágó, aranyszínű elfekvő boróka, japánsom) vagy világoszöld színűek (pimpó, ja- pánlonc, jázmin). A különleges alakú (csüngő ágú, oszlopos) vagy szeldelt levelű fák és cserjék nyugodt, egyöntetű háttér előtt érvényesülnek teljes szépségük­ben. A válogatáskor az idő folya­mán bekövetkező változásokkal is számolnunk kell. Fontos a nö­vekedési erély ismerete. Ha egy gyenge és egy agresszív növeke­désű cserjét ültetünk egymás mellé, idővel az utóbbi teljesen maga alá szorítja szomszédját. A felálló fajok (gyöngyvirágcserje, jezsámen) az alacsonyabbakkal is jól társíthatok, az elhajló vesz- szőjű fajok (jázmin, madárbir­sek) viszont rátelepszenek kisebb szomszédaikra. Melléjük csak azonos magasságú cserjéket tele­pítsünk. A tarackoló fajok (orgo­na, törpemandula) csak a náluk magasabb társat tartják tisztelet­ben. Gondot okozhat a fák mély árnyéka is. Az akác, a dió, a gesz­tenye, a bükk és a hárs alatt csak a mahónia, az ámyliliom, a buk- szus és a tiszafa marad meg. Ter­mészetellenes egy páfrány és egy jukka együttese, mert eredetileg különböző termőhelyeken for­dulnak elő. A megközelítően azo­nos ökológiai viszonyok közül származó növényekkel, mediter­rán-, alpesi-vagy pl. hangakerttel egy-egy táj hangulatát idézhetjük fel. Ha egyszerre csak egy elemet látunk, pl. egy fa lombját, akkor azt egyhangúnak érezzük. Az ele­mek számának növelésével a ker­ti képet változatossá, érdekessé, mozgalmassá tehetjük. Öt-hét al­kotóelemnél többet azonban ne ültessünk egy helyre, mert zava­ros, áttekintheteden dzsungel lesz az eredménye. Van néhány olyan szabály, amely meghatá­rozza, mit ne ültessünk egymás mellé. A tarka vagy szeldelt leve­lű növényekből egy helyre csak egy fajt telepítsünk. Több csün­gő, csavart ágú vagy oszlopos faj­ta együttesen zavaró lehet. Nyo­masztó, ha sok a piros vagy a tar­ka levelű növény a kertben. Kertészet és Szőlészet szára ne sárguljon el”? Milyen körülmények között kell nevelni, hogy „ Esőerdők növénye: a karácsonyi kaktusz H. K. dunaszerdahelyi olvasónk afelől érdeklődik, milyen körül­mények között kell nevelni a ka­rácsonyi kaktuszt, hogy annak „szára ne sárguljon el, s ne essen szét darabokra”, továbbá az is ér­dekelné, hogyan lehet a virágzást karácsonyra időzíteni. A karácso­nyi kaktusz - Zygokactus (Epi- phyllum) truncatus-egyike a leg­kedveltebb dísznövényeinknek. Ezt egyrészt igénytelenségének, másrészt pedig annak a tulajdon­ságának köszönheti, hogy gyak­ran karácsony táján virágzik. An­nak ellenére, hogy sokan nevelik, szép példányokat viszonylag rit­kán látni. A faj Brazília esőerdői­ből származik, ahol fákon él. Eb­ből következnek igényei is. Ne kö­zönséges kerti földbe ültessük, hanem tőzeg, bomlófélben lévő lomb és homok keverékébe. Két- három évente ültessük át. Kedveli a vizet, az azonban ne legyen ke­mény - magas kalciumtartalmú. Legjobb, ha esővízzel öntözzük. Ilyen esetben természetesen mes­terséges tápanyag-utánpódást is igényel. A szakirodalom erre a célra a Hortus és az OBM műtrá­gyákat ajánlja. Ha azt akaijuk el­érni, hogy karácsonykor virágoz­zon, akkor novemberben 1-2 hé­tig szárazabban tartsuk. Meleg- kedvelő növény, de a tűző napot rosszul búja, így jobb, ha félár­nyékban tartjuk. A tél folyamán élőhelyének hőmérséklete 6 és 10 Celsius-fok között legyen, ezért ilyenkor hidegebb, párásabb he­lyiségbe kerüljön. Ha a levegő hő­mérséklete magasabb, a páratar­talma pedig alacsony, akkor a nö­vény védekezésképp - hogy a pá­rolgást csökkentse - hajtástenge­lyének részeit ledobja. Ha télen nem áll módunkban ilyen körül­mények között tartani növényün­ket, akkor rendszeresen mossuk le. Erre a célra nagyon jól megfe­lel egy kiürült, kimosott pumpás dezodorflakon, amelyet lehető­leg lágy vízzel töltünk meg. p. r.---------Megkérdeztük a szakértőt--------­Ho gyan tehetem ki az unoka- testvéremet? ElváK asszony vagyok; vettem egy házat, amit a magam és az unokatestvérem nevére írat­tam, holott a vételárat egye­dül én fizettem ki. De úgy gon­doltam, hogy mivel az unoka- testvérem velem lakik, legyen az ő nevén is a ház. Most vi­szont összevesztünk, és ő nem akar elmenni a házból, azt mondja, hogy neki is joga van hozzá. Én azt szeretném, ha el­menne a házból, mivelhogy volna is neki hová mennie. Mit lehet tenni? Nem ismerem ugyan a szóban forgó adásvételi szerződés pon­tos szövegét, de nincs semmi kétségem afelől, hogy Ön és az unokatestvére mint vevők vannak benne feltüntetve, akik rendesen megfizették a vétel­árat az eladónak (eladóknak), és a kataszteri bejegyzést köve­tően 1/2-1/2 arányban a ház társtulajdonosaivá válnak. A tu­lajdon „szent és sértheteden”, az alkotmányban is feltüntetett védelmet élvez, ezért ha az unokatestvér jogos tulajdonos ­Dr. Szabó Elena jogász márpedig nincs semmi olyan kétséget kizáróan bizonyítható tény, hogy nem az -, joga van tulajdonjogát gyakorolni. Ön­nek pedig nincs joga őt önké­nyesen kitenni a házból. Jobban meg kellett volna gondolni egy ilyen fontos és üyen nagy horde­rejű lépést. A tulajdonjog nem olyan jogintézmény, amellyel „dobálózni” lehet, „egyszer oda­adom, máskor elveszem” ala­pon. Amit megtehetnek, az az, hogy a közös tulajdonnal kapcsolatban kiegyeznek, eset­leg egyikük megveszi a másik­tól a tulajdonrészt. Meggyő­ződésem, hogy a jogviták nagy részét el lehetne kerülni, ha még az elején körültekintően járnánk el ügyeinkben. Grafológia Jelige: Napmadár Hét- vagy kilencévenként „kü­szöböt” lép át az ember. Ilyen­kor úgy érzi, meg kell nevezni bizonyos dolgokat. Aki gondo­lataiban hordja a múlt tapasz­talatait, annak nem múlik el a múlt. Hangsúlyozom: a múlt tapasztalataira szükségünk van. A múlt sérelmeinek hor­dozására annál kevésbé! A sé­relmeket fel kell dolgozni, azért, hogy tapasztalat válhas­son belőlük. Aki tapasztalatai­nak felhasználásával élővé te­szi múltját, az hordozza magá­ban a jövőt is. A múlt helyes feldolgozása és helyes értéke­lése ezért jövőt építő meghatá­rozó erő. „Ismerd meg önma­gad r - így szól az évezredes parancs. Mivel az állandósá­got e földi létben az örökös változás biztosítja, az önisme­retet is állandóan gyakorol­nunk szükséges. Miért? Mert úgy tudunk két lábbal megáll­ni a földön, hogy közben állan­dóan mozgunk, változunk. Hi­szen sejtjeink is hétévenként Bartalos Mária grafológus teljesen kicserélődnek! Az ön­ismeret és a világ ismerete nem választható el egymástól. Az emberismeret mint az ön­ismeret alapja ezért nem ön­célú tudomány. A metamor­fózis ívét a fiatal is megfigyel­heti az első 21 életévében. A második 21 évben a „Nap­szellemek” fennhatósága alá kerül az ember. A harmadik 21 éves periódusban a kiemel­kedés válik megvalósíthatóvá az ember számára. Életünk bennünk, általunk válhat féle­lem nélküli, tiszta eltökéltségű folyamattá. Tehát figyeljen az életére mint egy törvényszerű­ségeket hordozó és mutató fo­lyamatra. Gyermeklélektan Jelige: Gimnázium. „Hát az úgy volt, hogy nyolcadikban úgy gondoltam, a gimibe jelentke­zem, és majd utána meglátjuk, ml lesz tovább. Anyuék is támo­gatták ezt az ötletet, így hát gimibe járok, pedig mindig is óvónő vagy tanítónő akartam lenni, gyerekekkel foglalkozni. Ám tudtam, hogy az óvónőkép­zőbe felvételiként tehetségvlzs- ga is kötelező, attól viszont fél­tem. Maradt tehát a gimnázi­um. Az osztályzataim nem olya­nok, mint az alapiskolában vol­tak, és szerintem nem felelnek meg a tudásomnak sem. Né­hány sikertelen hónap után tel­jesen abbahagytam a tanulást. Tudom, hogy jobb eredmények­re volnék képes, csakhogy min­dig elkedvetlenít, letör a siker­telenség, a kudarc. Egyáltalán nincs kedvem ebbe a suliba jár­ni. És közben tudom, hogy több­re vagyok képes. Azért írok, hogy adjanak tanácsot, nem lenne-e jobb átlépni egy másik iskolába, ami jobban érdekel­ne. Mi lesz így belőlem? Min­den olyan igazságtalannak tű­nik... Hol és kivel tudnám ezt megbeszélni? De ne küldjenek a pályaválasztásért felelős ta­nár után, mert vele most éppen hadilábon állok. És a városunk­ban sem szeretnék senki után menni, mert itt Ismernek ben­nünket, és nem akarom, hogy kitudódjon. Mónika.” Kedves Mónika! Problémádra a járási pedagógiai-pszichológiai tanácsadóban tudnátok közö­sen megoldást keresni az ottani szakemberekkel (egyébként az ott dolgozókat köti a titoktartás, Kállay Jolán ugyanúgy, mint az orvosokat). De felkeresheted a kerületi ta­nácsadót is Pozsonyban, ott ki­mondottan a középiskolások problémáira szakosodtak. A ke­rületi tanácsadó a Brünni úton van, a pontos címet megtalálod a telefonkönyvben, vagy az osz­tályfőnököd is megmondhatja. Először telefonon hívd fel őket, és beszélj meg egy időpontot, amikor fogadnak majd. Ne félj, dolgoznak ott magyarul beszélő pszichológusok is, hozzájuk kérd magad. Addig is, amíg el­jutsz a szakemberhez, engedj meg néhány gondolatot a leve­ledhez. Úgy véled, hogy az isko­lában jobb eredményekre volnál képes, meg kéne tehát állapíta­ni, miért is vannak négyeseid. Csak azt írtad, hogy nemigen ta­nulsz, mert az első rossz osztály­zatok elvették a kedvedet a ta­nulástól. Az jutott az eszembe, hogy lehet, rögtön az elejétől vagy keveset tanultál, vagy nem jó módszerrel. (Tanulni is meg lehet - és kell - tanulni. Ez irányban a tanácsadóban szin­tén tudnak segíteni.) Valószínű­leg az alapiskolában anélkül ér­tél el jó eredményt, hogy sokat kellett volna készülnöd. Sok kö­zépiskolás diákkal aztán az tör­ténik, hogy - az eddigi tapaszta­latok alapján - kevés időt és energiát szentelnek az iskolai felkészülésre, ami pedig a középsuliban már nem elég (főként a gimnáziumban). Van, akinek az első rossz jegyek azt jelzik, hogy többet kell tanulnia, mások - mint pl. te - viszont úgy érzik, hogy igazságtalanság tör­ténik velük. Bizonyára te is egyetértesz: akik az első rossz eredmények után tudatosítják, hogyjobban neki kell gyürkőzni a tanulásnak, bölcsebben és ha­tékonyabban reagálnak, mint te. Kedves Mónika, könnyen csak lusta, rossz tanuló hírébe lehet kerülni a tanároknál. Ne­hezebb viszont kitömi ebből a skatulyából. Csak úgy sikerül­het, ha az ember nem hagyja, hogy a kudarcok letöijék, újból és újból harcba száll a kényel­mességével (lustaságával?), és tanul. A helyedben megpróbál­nám a szakember segítségével jobban megismerni önmaga­mat, képességeimet, lehetősé­geimet. Ezzel önbizalmad is erő­södik majd, és jó tanulóvá is vál­hatsz ott, ahol vagy - a gimnázi­umban. Igaz, a gimi általános műveltséget nyújt. De tanítani (ha kevés a szakképzett tanító), vagy nevelőként dolgozni (ha kevés a nevelő) az érettségi után is tudsz majd. Csak tőled függ majd, hogy nekivágsz-e a to­vábbtanulásnak a pedagógiai fő­iskolán - nappali vagy levelező tagozaton. Jó tanítóidról, taná­rokból sosincs elég. Kedves Mó­nika, szívből kívánom, hogy ta­lálj magadban elég erőt és kitar­tást céljaid eléréséhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom