Vasárnap - családi magazin, 1999. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1999-06-23 / 25. szám
Politika 1999.június 23. 3 Nem Brüsszeltől kell elvárni, hogy szlovák fejjel gondolkodjék, hanem fordítva S zalámidemokrácia Malinak István Mennyivel jobb a semmilyen törvénynél egy olyan törvény, amely lényeges kérdéseket nem old meg, és csak ránk erőltetik? Egyáltalán nem jobb, sőt félő, hogy további viszályok forrása lesz. Valószínűnek tűnik, hogy a kormánykoalíció három szlovák pártja által szentesített törvény- javaslatot a parlamentben elfogadják, tekintet nélkül arra, hogy a magyar képviselők ellene fognak szavazni. Tehát attól kellene jogbiztonságunknak szilárdulnia, hogy megint nélkülünk döntenek rólunk, ők mondják meg, mi jó nekünk. Volt már itt olyan, hogy a többség mindent vitt, hengerelt, mindenben döntött. Ismét a többségi arrogancia bizonyítja be nekünk, hogy a demokrácia nem egy, nagyon is osztható, sőt szalámizható. Téved a szlovák kormánytöbbség, ha azt hiszi, hogy minden úgy megy majd, mint eddig. Mostanáig ugyanis minden fontos törvénynél sikerült megteremteni - esetenként fogcsikorgatva, kisebb-nagyobb belháborúk árán - a konszenzust. A kisebbségek nyelvhasználatát szabályozó törvény lesz az első, amelyet az egyik, állítólag egyenjogú, partner torkán leerőszakolnak. És ha kell, még az orrunkat is befogják, ki ne köpjük, mint a gyerek a ricinust. Demokrata szlovák urai- mék maguk teremtenek veszélyes precedenst, s még azt sem mondhatják, hogy nem hallottak a bumerángeffektusról. Tragikomikus lenne, ha - a képviselők Orrunkat is befog- ják, ki ne köpjük, mint a gyerek a ricinust. munkafegyelmét ismerve még ez sem zárható ki - az SZDK, a DBP és a PÉP csak néhány nemzeti vagy DSZM-honatya támogatásával tudná elfogadtatni a törvényt. Ki fog ezek után hinni a kormányfőnek vagy a kabinet bármely más tagjának, ha a kormány egységéről, demokratikus elkötelezettségéről fog szónokolni? Márpedig fog (fognak), nem is keveset. Tisztességesebb lett volna a hármak részéről, ha nyíltan bevallják: nem hajlandók törvényes formába önteni azt, ami a magyaroknak jár - és punktum. Mert erről van szó, ezeknek sem a ruszinok, bolgárok vagy lengyelek „többletjogai” fájnak, éppúgy, mint korábban Mecia- réknak. Még tisztességtelenebb dolog volt elküldeni egy államtitkárt meg egy minisztert Hágába, hogy ott a kormányjavaslat mellett és az MKP meg a magyar törvénytervezet ellen kampányol- janak. Mindkét úr azt állította, hogy az EU meg az EBESZ képviselői, beleértve Max van der Stoel kisebbségi főbiztost is, egyetértettek a kormánytervezettel. Nem hiszem el Knazko miniszternek, hogy Max van der Stoel repesett volna az örömtől a kormánytervezet olvastán. Nem valószínű ugyanis, hogy a főbiztos 3-4 hét alatt megváltoztatta a véleményét. Ugyanis abban a sokat emlegetett levélben, amelyet május 14-én intézett Mikulás Dzurin- dához, pl. ez olvasható: „...az emberi jogokkal kapcsolatos nemzetközi .egyezmények csupán a minimumot tartalmazzák. A jó kormányzás elve ugyanis feltételezi a lakosság egy jelentős része legitim követeléseinek teljesítését, éspedig a lehető legnagyobb mértékben. Ez főleg azokban az esetekben igaz, amikor korábban már bevált gyakorlatról, annak visszaállításáról van szó...” A főbiztos a levélben rámutat, hogy a kisebbségi nyelvhasználati törvény tervezetének több elemét összhangba kell hozni az államnyelvről szóló törvény egyes rendelkezéseivel, mivel bár ez utóbbi törvény kimondja, hogy a kisebbségek nyelvhasználatára nem vonatkozik, egyes rendelkezései mégis érintik ezt a területet. A főbiztos tehát ugyanazt mondja, mint az MKP: a hármak tervezete korábban meglévő jogainkat sem állítja vissza, s nem szünteti meg a meciari államnyelvtörvény bennünket sújtó kitételeit. Szlovákia nemzetközi megítélésére nem lesz hatással, ha a magyarok ellenére fogadják el a nyelvtörvényt - állította Knazko, pedig Meciar külügyminisztereként is megtanulhatta volna: nem Brüsszeltől kell elvárni, hogy szlovák fejjel gondolkodjék, hanem fordítva. Kérdés, a szlovák kormánytöbbség nem akar vagy nem tud „brüsszeliül” gondolkodni. Azt hiszem, mindkettő igaz, de az utóbbi a szomorúbb. A két George Bush. Jobbról az idősebbik, aki már volt elnök, balról a fia, jelenleg Texas állam kormányzója, aki szeretne apja örökébe lépni. Nemrégiben hivatalosan is megkezdte választási kampányát. Megfigyelők szerint jó esélye van arra, hogy a jövő évi elnökválasztáson ő legyen a republikánusok jelöltje. TA SR/AP Csehország Kisebbségi törvény készül Csehországban törvény készül a nemzeti kisebbségekről, amely átfogóbban és konkrétabban szabályozná helyzetüket, mint az eddig érvényben lévő, alkotmányhoz csatolt emberjogi lista. ,A kormány nemzetiségi tanácsa várhatóan még az idén a kabinet elé terjeszti elfogadásra a kisebbségi és regionális nyelvek európai chartáját, valamint a kisebbségi jogokat biztosító törvény tárgyi tervezetét” - nyilatkozta az MTI-nek Szaló Béla, a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének ügyvezető elnöke, aki maga is tagja a testületnek. Csehországban eddig nem szabályozta külön törvény a nemzeti kisebbségek jogait. Az alkotmányhoz csatolt emberjogi lista ugyan felsorolja a jogokat, de nem tartalmaz semmiféle eszközöket, előírásokat arra vonatkozóan, hogyan kell, illetve lehet ezeket a jogokat érvényesíteni, teljesítésüket kikényszeríteni. Ezt küszöbölné ki az új törvény - már tárgyalt is róla a nemzetiségi tanács -, amely meghatározott keretek között lehetővé tenné a nemzeti kisebbségek tagjainak, hogy anyanyelvűket használják a hivatalokban, illetve jogot adna kisebbségi önkormányzatok alakítására - ezek szerepe és hatásköre hasonló lenne a magyarországiakéhoz. Petr Uhl, a kormány emberjogi biztosa és a nemzetiségi tanács elnöke az év elején Magyarországon tanulmányozta az ottani tapasztalatokat. Uhl a magyar- országi rendezést igen kedvezően értékelte. Az új törvény például azt is lehetővé tenné, hogy a nők a kötelező -óvá végződés nélkül használják vezetéknevüket, továbbá a kisebbségi oktatás feltételeit is szabályozná. Az 1991-es népszámlálás szerint a csehországi magyarok száma mintegy húszezer, s elszórva élnek az ország egész területén. P.Vonyik Erzsébet Az MKDM, az Együttélés és az MPP egyesülésével egy éve jött létre az MKP. Bugár Béla pártelnököt az egy év tapasztalatairól kérdeztük. Nem akadályozta a pártépítést, hogy vezetőinek jó része parlamenti és kormánytisztségeket is betölt? Bizonyos fokig ez fékezően hat, de minden demokratikus országban így van. Akik a párt élén állnak, nagyon fontos döntéseket hozhatnak más tisztségekben. Eredménynek tartom, hogy országos szinten összeboronáltuk a három pártirodát, s ez járási szinteken is lezajlott. Nem volt egyszerű, mert egy faluban például olyan embereket kellett egy pártba tömöríteni, együttműködésre felszólítani, akik addig egymás ellen dolgoztak. Ma is vállalom, amit egy éve mondtam: a három elődpárt vezetősége akár kényszer, akár más tényezők hatására meg fog egyezni az egyesülésben, de lent nem lesz egyszerű. Ezt igazolta Rozsnyó, Nagykapos és Léva példája. Az MKP helyi szervezetei épp a rivalizálást akarják megszüntetni azzal, hogy nem kívánják megőrizni a platformosodást az elődpártok határvonala mentén? Az így nyilatkozók teljesen félreértik az alapszabályt. Akkor van csak igazuk, ha azt mondják, hogy némely platform vezetősége gondolkodik platformoso- dásban. Az országos elnökség többsége úgy gondolkodik, hogy nem szabad platformoso- dásra kényszeríteni az embereket. Méghozzá azért, mert sok helyen jöttek létre úgy alapszervezetek, hogy a tagok azt mondták: minek a platform, ha megtanulunk egy párton belül együttműködni? Ezért kerestük, s úgy érzem, megtaláltuk azt a lehetőséget, hogy az alapszabályt nem sértve lehessen delegátusokat küldeni az országos kongresz- szusra, mivel az alapszabály értelmében erre csak a platformoknak van joguk. A pártvezetőség zöme úgy érzi, nem szabad arra kényszeríteni az embereket, hogy platformokat hozzanak létre. Az a normális, ha alapszervezetek jönnek létre, platformok nélkül. Az érem másik oldala, hogy országos szinten a nemzetközi kapcsolatok miatt megmaradhat a két platform. Eltűnnek a súrlódások az alapszervezetekben a platformok mentén? Régiója válogatja. Vannak járások, ahol nincs üyen probléma. Van, ahol azért van feszültség, mert rosszul választották meg az elnökséget, ezért megindult a platformosodás. 17 járásból 14- ben az alapszervezetek többsége platformok nélküli alapszervezetet hozott létre. De vannak neuralgikus pontok, közülük a rozsnyóit sikerült megoldani. Nagykaposon a törésvonal nem az elődpártok között alakult ki, hanem egyesek hirtelen be akartak kerülni a döntéshozó szervekbe. Az egyetlen neuralgikus pont Léva, ahol a lobbyzás nyomán feszült a helyzet, kettős vezetés alakult ki, s vitatkoztak, hogy melyik a legitim. Remélem, megegyeznek, különben arra ítélik magukat, hogy nem vehetnek részt a kongresszuson. Milyen változások szükségesek az alapszabályban? Az alapszabályba tavaly olyan javaslatok kerültek be az egyik elődpárt javaslatára, amelyek majdnem működésképtelenné teszik a pártot, ezért például nagyon nehéz összehívni a kongresszust. Bizottság veszi számba, min kellene változtatni. Szerintem a platformok ne kapjanak akkora szerepet, mert így majdnem mindent blokkolni lehet. Túl kevés az egyértelműen megfogalmazott pont az alapszabályban. Az MKP választási ígéreteiből mit lehet kipipálni? Több dolgot, ha nem is teljesen. A kétnyelvű bizonyítványok visszaállításával nem szeretnék hivalkodni, azt természetesnek tartom. De nagyon fontos, hogy beépültünk a gazdaságba, ennek az eredménye talán jövőre jelentkezhet. Harminc embert juttattunk olyan posztokra, amelyek betöltésére a szlovákiai magyaroknak 80 éve nem volt lehetőségük. Aztán 162 milliót sikerült célirányosan lekötni kifejezetten a kisebbségi kultúrára. Ilyesmi sem vólt még. Létrejött a kulturális minisztériumban a kisebbségi főosztály, az oktatási minisztériumban a nemzetiségi osztály... ... amelyet hosszú késlekedés után sikerült csak feltölteni emberekkel... Ez nem az MKP-n múlott. Erre az osztályra csak az új költségvetés elfogadása után lehetett új alkalmazottakat felvenni. Másrészt pedig az MKP által megszólított személyek nemet mondtak a felkérésre, a pedagógusszövetségből sem vállalták a felelősséget. Ha a kormány kibírja a négy évet, és a koalíciós partnerek megtanulnak együttműködni, akkor sok szép dolgot lehet majd megvalósítani. Ha módosul a választási törvény, mi lesz az MKP-val? Nem látok olyan erőt az MKP-n belül, amely a párt szétverésére törekedne. Most és a kongresz- szus után az igazi pártépítésen kell majd dolgozni. Bármilyen lesz a választási törvény, az nem minket, hanem inkább az SZDK-t fogja érdekelni. Mi továbbra is egy pártként képviseljük a szlovákiai magyarok és Szlovákia érdekeit. A pártépítés a legfontosabb teendő Somogyi Tibor Bugár Béla szerint nem szabad platformosodásra kényszeríteni az embereket
