Vasárnap - családi magazin, 1999. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1999-06-23 / 25. szám

2 1999. június 23. Vélemény Szlovákiai magyar családi magazin Vasárnap 66 sor A kisebbségvédelem győzelme Szűcs Béla _________________ A koszovói válságból minden­ki levonja a tanulságot. A na­cionalisták számára Jugoszlá­via 78 napos igazságtalan bombázását, stratégiai, gaz­dasági létesítményei jelentős részének elpusztítását, szá­munkra elsősorban egymillió- nyi ártatlan ember szülőföld­jéről való elűzését, otthona el­pusztítását és ki tudja, hány halottat jelent. Minden hábo­rú kegyeden, és értelmeden áldozatokat követel, a kiváltó okokat azonban soha nem szabad figyelmen kívül hagy­ni. Nincs a világon olyan elfo­gadható érv, amely indokol­hatná az albán kisebbség elül- dözését. Ezt csak a nacionalis­ta agyak képesek megérteni. Sajnos, nemcsak Jugoszláviá­ban. A romániai Funar, a szlo­vákiai Slota és hasonszőrű társaik naponta hullattak könnyeket szerb elvbarátai­kért, ám egyeden szóval sem ítélték el az albán falvakat fel- égetőket. A háború véget ért, és mindenki levonja a tragédi­ából a tanulságot. Számunkra a katasztrófa legpozitívabb ta­nulsága, hogy létezik a vilá­gon olyan erő, amely képes szembeszállni a népirtók tob­zódásával. A demokratikus országok végre megértették, hogy nem lehet feláldozni a kisebbségeket a nemzetállami rögeszme oltárán. A vegyes lakosságú országokban élő nemzetiségeknek különösen biztató ez a fejlődés. Sajnos, még nincs olyan nemzetközi szervezet, megállapodás, ENSZ-határozat, amely útját állhatná a kisebbségek elleni hajszának. Végre az európai közösség lépett, és vállalta a bombázásokat követő nem­zetközi tiltakozást is. Neki lett igaza. Milosevics meghátrált, a nemzetközi erők Koszovó­ban vannak, és megindult az elüldözött albánok hazatéré­se. Persze ez újabb bonyolult problémákat vet fel, de a lé­nyeg az, hogy a népirtásnak útját állták, és az albánok megkaphatják a minden or­szág nacionalistái által gyű­lölt autonómiát. Kár, hogy ilyen súlyos árat kellett érte fi­zetni. Reméljük, előbb-utóbb sor kerül a bűnösök felelős­ségre vonására is. Vendégkommentár A sors iróniája Peter Tóth Amikor a belügyminisztéri­um úgy döntött, hogy a nép­szavazás negyedik kérdése nélkül nyomtatja ki a közvet­len elnökválasztásra a szava­zólapokat, a hivatal akkori vezetője, Gustáv Krajci kije­lentette: magára vállalja ezt a törvénytelenséget. Krajci úr tudta, hogy megteheti ezt, hi­szen Sumichrast járási ügyész megtiltotta beosztottjának, Michal Barilának, hogy bün­tetőeljárást kezdeményezzen Krajci ellen. Néhány hónap múlva azonban megváltozott a lapjárás. Michal Barila je­lenleg járási ügyészként a volt belügyminiszter elleni vádiraton dolgozik. A három vádpont: jogkörrel való visz- szaélés, a népszavazás előké­szítésének és megtartásának meghiúsítása és hivatalos ok­irat meghamisítása. Gustáv Krajci mint az államhatalom képviselője lehetetlenné tette a polgárok számára, hogy ki­fejezhessék óhajukat, akar­ják-e a közvetíen elnökvá­lasztást. Cselekedete világos jelzés volt, hogy Meciar har­madik kormánya minden áron meg akarja őrizni a ha­talmát. Azontúl, hogy az em­lített vádpontok alapján Krajci háromtól tíz évig terje­dő börtönbüntetést kaphat, a nyomozás során azt is kiszá­mították, mekkora kárt oko­zott törvénytelen tettével. Ezek szerint 79 250 000 ko­ronát dobott ki az állam az ablakon. Ez az összeg ugyan aprópénznek tűnik a Meciar- stílusú privatizáció és vállalatkifosztás kontextusá­ban, az adófizetők pénzével való ilyen mértékű hazardíro- zás azonban megengedhetet­len. Ezért logikus, hogy az ál­lam követelni fogja a bírósá­gon az okozott kár megtéríté­sét. És miközben az ügyész fogalmazza a vádiratot, Krajéi kijelenti, hogy a DSZM aláírásgyűjtést szervez nép­szavazás kiírására a kisebbsé­gi nyelvhasználati törvény és a stratégiai vállalatok privati­zálása ellen. Van ebben egy jó adag irónia a DSZM- politikusok részéről. A szerző a Sme kommentátora. Főszerkesztő: Grendel Ágota (582-38-318) Főszerkesztő-helyettes, a Vasárnap vezető szerkesztője: Kövesdi Károly (582-38-316,582-38-317) Hang-Kép, Tanácsadó: Kovács Ilona (582-38-314) Politika, Háttér: Holop Zsolt (582-38-338) Gazdaság: Sidó H. Zoltán (582-38-311), Kultúra: Szabó G. László (582-38-314) Riport, Modem élet: Klein Melinda (582-38-314) Sport: Tomi Vince (582-38-340) Fotó: Dömötör Ede (582-38-261) Tördelők: Szarka Éva, Kovács Mónika Kiadja a Vox Nova Rt. Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (582-38-322, fax: 582-38-321). Szerkesztőség/Hirdetésfelvétel: 824 88 Bratislava, Prievozská 14/A, 6. emelet, P.O.BOX 49.; Telefax: 582-38-343;Telefon: 582-38-332 582-38-262 Szedés, képfeldolgozás: Vox Nova Rt., Bratislava. Nyomja: Komáromi Nyomda Kft. Teijeszti: Postai Hírlapszolgálat, d, a. Czvedler. Előfizethető minden postán és hírlapter­jesztőnél. Külföldi megrendelések: ES PNS Vyvoz tlaée, Koáická 1, 813 81 Bratislava. Az újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava-Poäta 12,1995. június 16-án. Engedélyszám: 591/95. Előfizetési díj: negyed évre 130 korona. Index: 480 201. A VASÁRNAP az Interneten megtalálható: http://www.voxnova.sk/ Szóval lefaragunk a zsírból, a hölgynek felvarrjuk a ráncait, növelünk a mellén, az úrnak leszedünk a pocak­jából... Apropó, ha már így megbabrálom magukat, ne szórjak pár agysejtet is a fejükbe? Rajz: MS-Rencín A kormány gazdasági intezkedeseire szükség volt Összébb a nadrágszíjat... Kövesdi Károly _______________ Va lamennyien tudjuk, hol tart ma - főleg az előző kormány privatizációjának és felelőtlen kölcsönpolitikájának „köszön­hetően” - Szlovákia gazdasága. Ennek ellenére valószínűleg egyetlen halandó sem fogadta kitörő örömmel a kormány gaz­dasági intézkedéseit, hiszen Világi Oszkár ügyvéd: Q Ezeket az intézkedéseket a kormány kissé megkésve hozta. A gazdasági intézkedé­sek elsősorban azt a célt köve­tik, hogy az állami költségve­tést pótlólagos forrásokhoz jut­tassák. Hogy igazán célt érje­nek, tehát hogy a költségvetési hiány csökkenjen, és kialakul­jon az államháztartási egyen­súly, további pótlólagos intéz­azok következményeként kéz­zelfoghatóan nehezebb lesz az Q Meglesz az eredménye. OKésett a kormány. életünk, főleg amikor begyű­rűznek az áremelések. A békát kedésekre lenne szükség, ame­lyeknek gazdaságélénkítőknek kellene lenniük. Gondolok el­sősorban az adóknak és az álla­mi költségvetés kiadási részé­nek a csökkentésére. Ha az ál­lam azt kívánja a polgáraitól, hogy fokozott mértékben járul­janak hozzá a gazdasági prob­lémák megoldásához, akkor az államnak is mindent meg kell tennie azért, hogy a terhek ne csak a lakosságot sújtsák. Turczel Lajos nyugalmazott tanár: Q Ebben a tekintetben biza- w lommal viseltetem a kor­mánykoalíció iránt, amely egyébként a nyelvtörvény körü­li huzavonával eléggé megren­dítette a bizalmat. Ezekre a gazdasági megszorító intézke­désekre nagy szükség van. Ugyanakkor kifogásolom, hogy a koalíció által beharangozott fekete könyvek valahogy csak nem akarnak napvilágot látni. A koalíció megígérte, hogy ki­teregeti, micsoda roppant gaz­azonban le kellett nyelni; ezen a folyamaton átestek a környe­ző országok polgárai is. Magya­rországon is volt átkozott-ál- dott Bokros-csomag, amely át­segítette az ország gazdaságát a legnagyobb buktatókon. Ha meglesz az eredménye, ám legyen, kibírjuk még valamed­dig - gondolja a többség. De va­lóban így van-e? dasági visszaéléseket követett el, mekkora károkat okozott az előző kormány. Nagyon fontos lenne ezeket ismerni, akár kül­földön is. Bízom abban, hogy a gazdasági intézkedések negatív hatása nem fog sokáig tartani, mert ez nagyon érzékenyen érinti éppen a társadalom ieg- szegényebb rétegeit. Martin M. Simecka, a Sme főszerkesztője: Meghozzák a kívánt ered- ä A ményt, ha a kormány és v ^a parlament nem mér­sékeli a már jóváhagyott cso­magot. Kérdés, hogy maga a kormánykoalíció, főleg a DBP és a PÉP ellen tud-e állni vá­lasztói nyomásának, akik elé­gedetlenek lesznek az életszín­vonal csökkenésével. S termé­szetesen azzal a feltétellel, hogy a kormány túléli az elkö­vetkező tizenkét hónapot. Ezek a gazdasági intézkedések, saj­nos, meglehetősen későn szü­lettek, ami bizonytalanabbá te­szi az eredményességüket. Berényi József minisztériumi tanácsadó: ^ a Elkerülhetetlen volt, V W ám sajnos, eléggé megkésett. Hogy meghozza-e az eredményét, az sok ténye­zőn múlik. Például azon, hogy amikor ősszel a lakosság meg­érzi a tényleges áremelkedést, ez a sokszínű kormány ura lesz-e a helyzetnek. Mert ha a mostani ellenzék a gazdasági intézkedések hatá­sára netalán kierőszakolná az előrehozott választásokat, az ország fejlődése megint meg­torpanna, és az európai integ­ráció első köréhez való csatla­kozást végképp elfelejthet­nénk. Olvasói levél Egyházi élet Nagykeszin Pár hónapja, hogy van a falunk­ban római katolikus egyházi élet. Bizony nehezen indult, mivel az Őrsök téri templom tönkrement, ahová a falu lakossága tartozott felekezet szempontjából. Közel harminc évig nem tudták a hívek vallásukat gyakorolni. Templo­munk nincs, nem is tudjuk, hogy mi idősebbek megéijük-e a fa­lunkban a templomszentelést. De most a helyi polgármester, Csóka Lajos mérnök úr jóvoltá­ból a művelődési házban átren­deztek egy helyiséget kápolnává, és ott minden szombaton dél­után részt vehetünk szentmisén, amelyet Galgóczi Rudolf plébá­nos úr szolgáltat. Bizony nagy a körzete, de fáradságot nem is­merve mindent megtesz, hogy az egyházi élet működjön Nagykeszin. A közelmúltban volt Nepomuki Szent János napja, amely valamikor templomi bú­csút jelentett számunkra. Ké­pünk nem volt a szentről, így Magyarországon lefényképeztek egy Nepomuki Szent János-szob- rot. A plébános úr megnagyíttat- ta, keretbe tetette, és meg lett ünnepelve a nagykeszi búcsú. Délután öt órakor volt a nagy bú­csúi szentmise, amelyet nagy ké­szülődés előzött meg, főként a plébános úr és a közvetlen segí­tői nagy igyekezettel készültek. Nagy meglepetésünkre a kis ká­polnánk nagyon szépen ki volt díszítve. A komáromi esperes úr is szeretettel elfogadta a meghí­vást, de a környékbeli falvakból is voltak elég szép számmal hí­vek. Mivel orgonánk nincs, így a nemesócsai Szprintke doktor úr megtisztelt bennünket azzal, hogy a villanyorgonát elhozta, és annak segítségével még ünnepé­lyesebbé tette búcsúi szentmi­sénket. A meghívást elfogadta a községi polgármester úr is, és megtisztelt bennünket jelenlété­vel azon a kis ünnepi összejöve­telen, amely a szentmise után volt. Köszönjük mindenkinek a segítséget, és kéijük a jó Istent, hogy továbbra is üyen összetar­tó, segítőkész hívei maradjunk egyházunknak. Czltáné, Nagykeszi Békés öregség Komárom város peremén létezik egy olyan intézmény, ahol a kór­házban leromlott betegek a gyógyulás lehetőségét keresik. Ebben az intézetben megpróbál­ják a bajból kilábaltatni az öre­gedő betegeket. Itt kell megem­líteni, hogy a fiatal ápolók és nő­vérek milyen nagy szeretettel vi­seltetnek még a legelhagyatot- tabb betegek iránt is. Figyelemre méltó, hogy fiatal fiúk a katonai szolgálati idejük egy részét az intézetben töltik. Különösen Zoli munkája érdemleges, mert min­den percben az ő neve hallat­szik. Nagy szeretettel emelgeti a tehetetlen betegeket, ahogy szükség van rá. Az ápolónővé­rekre a kedvesnővér szó illik. Itt példás rend uralkodik, a parko­sított udvar a szökőkúttal na­gyon szép látvány. A sok tarka virág, a fák, egyszóval maga a természet is gondoskodik a be­teg emberről, segít a gyógyulás­ban. Az intézet igazgatója, Pál­mai úr rendszerető, és elvárja az alkalmazottaktól a rendet. A leg­több öreg ember befelé fordul, nincs kedve a szélmalomharc­hoz. Itt megtalálja a békét. Az Is­ten olyan embereket küld maga helyett, akik fellobbantják a lán­got, hogy mások is melegedje­nek mellette, és szívük nemeseb­bé váljon. Szabó Renl, Komárom

Next

/
Oldalképek
Tartalom