Vasárnap - családi magazin, 1999. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1999-06-16 / 24. szám

Politika 1999. június 16. 3 Dzurinda-kormány kontra DSZM, SZNP; újgazdagok és ukrán alvilági szindikátus Ellenség ellenség hátán Madi Géza _________________ Az olvasók többsége bizonyára még nem felejtette el a választ az 1989 előtt gyakran elhangzott kérdésre: „Tudod-e, hány ellen­sége van a szocializmusnak?” Mi­vel ez a fejtörő nem Az okos is té­vedhet című Markíza-műsor mű­helyéből származik, tíz ember közül kilencen azonnal rávágták: „Négy: a kapitalizmus és a négy évszak!” Napjaink Szlovákiája is ilyen, mondhatnánk, vicces hely­zetben van. Azzal a különbség­gel, hogy valamivel több az ellen­sége. Jobban mondva: most már húsz polgár keze-lába sem volna elég az ellenlábasok megszámo- lására. Mivel elképzelheteden a teljes jegyzék ismertetése, az alábbiakban csupán a legnagyob- bakról teszünk említést. Az ország, azaz a lakosság szem­pontjából jobb volna, ha a min­denkori kormánynak nem kelle­ne ellenségként számolnia a min­denkori ellenzékkel. Mára azon­ban Szlovákiában olyan helyzet alakult ki, hogy az ellenzéki poli­tikai erők (DSZM, SZNP) a hata­lom ellenségének tekintik magu­kat, azaz beigazolódott a gyanú: az őszi parlamenti választások után a konstruktív fellépésről, az esetleges együttműködésről el­hangzott szavaknak annyi való­ságalapjuk lesz, mint amennyi Háry János és Münchhausen bá­ró füllentéseinek volt együttvéve. Az új köztársasági elnök, Rudolf Schuster annyi politikai kerek- asztal-beszélgetést szervezhet, amennyit csak bír, az ilyen talál­kozók csupán „beszélgetések” lesznek, ha az ellenség nem kíván Mikulás Dzurinda is látja, hogy darázsfé­szekbe nyúl. konstruktív ellenzékként visel­kedni. A közvetlen államfővá­lasztást követő nyilatkozatok nem arról tanúskodnak, hogy a DSZM-nek vagy az SZNP-nek ilyen szándékai volnának. Szlovákia további nagy ellensége - Mikulás Dzurinda szerint elha­talmasodott rákfenéje - a va- gyonfosztogatók hada. Dicsére­tes, hogy nyolc hónap elteltével kormányfőként is rájött arra, amit ellenzékiként már korábban is tudott. Nevezetesen: nem biz­tos, hogy minden újgazdag be­csületes úton jutott milliárdos va­gyonához. Számtalanszor el­hangzott az utóbbi években: Meciar hívei úgy bebetonozták magukat, hogy évekig lehetetlen lesz őket elmozdítani a gazdasági hatalomból. Néhány esettől elte­kintve beigazolódni látszanak az állítások. Most már csak az a kér­dés, vajon Dzurinda komolyan gondolta-e azt, amit például Ale­xander Rezes vagyonával kapcsolatban mondott: ,Addig nem hagyok békét neki, amíg meg nem győződöm róla, hogy valóban becsületes úton jutott hozzá ahhoz a pénzhez, amelyen villákat vásárolt Spanyolország­ban, Selmecbányán, a Slavín alatt, és még ki tudja, hol.” Ha a miniszterelnök nyomására meg­oldódik a Rezes-ingatlanok titka, elképzelhető, hogy folytatódik a „nyomozás”, és hamarosan má­sok levesébe is beleköpnek. Azó- kéba, akik az előző kormány ide­jén szintén gyanús körülmények között tettek szert óriási vagyon­ra. De valószínűleg Mikulás Dzurinda is látja, hogy darázsfé­szekbe nyúl, különben nem ígért volna védelmet a „nyomozó” adóhivatalnokoknak. Ladislav Pittner belügyminiszter június 8-án részletes beszámolót tartott a magát szindikátusnak nevező ukrán nemzetközi maf­fiahálózat tevékenységéről. El­mondta: az ukránok nemcsak a nyugati államokba, Szlovákiába is beszivárogtak. Az újabb ellen­ségről tartott előadást szintén di­cséretes tettnek tekinthetjük, csakhogy - Dzurinda elképzelé­sétől eltérően - az ilyen nyilatko­zatoknak nincs semmi értelmük. Ugyanis attól, hogy Pittner el­árult egyet s mást az ismert nagyvállalatokba is beépült szer­vezetről, az ukrán alvilág még nem vonul vissza eszeveszetten. Mert vezetői nem „izomagyú ko­paszok”, hanem elegáns urak, va­salt öltönyt viselnek, előkelő tár­saságokban mutatkoznak, és óri­ási hatalom van a kezükben. Ha hinni lehet a belügyminiszter megjegyzésének, hogy „a hatósá­gok intézkedései nyomán kissé visszafogták magukat”, akkor történt előrelépés. De ez még nem jelenti azt, hogy beszélni is kellett róla. Talán csak akkor kel­lene hasonló beszámolókkal elő­állni, amikor már levágták a polip utolsó csápját is. Sajnos, ez eddig sem sikerült sehol, és ezután sem fog sikerülni. Szlovákiában sem. Először járt hivatalos látogatáson az Amerikai Egyesült Államokban Göncz Árpád magyar köztársasági elnök. Biztosította Bili Clintont Magyarországnak a balkáni válság rendezésében való további részvételéről. A felvétel június 8-án készült a Fehér Ház előtt tartott hivatalos fogadási ceremónián. TA SR/AP-felvétel Dömötör Ede felvételei Ralph Johnson: a NATO is felelős azért, hogy a közvélemény nem fogadja el a koszovói bombázásokat „Szarajevóban sem lesz könnyű dolgom” Juhász László _____________ Az Amerikai Egyesült Államok pozsonyi nagykövete, Ralph R. Johnson három év után távozik Szlovákiából. Mi két sikeres vá­lasztás után vagyunk, az ameri­kaiak pedig a szokásosnál is na­gyobb reflektorfényben. Illetve felszálló rakéták csóvájának fé­nyében. Excellenciás úr, Ön szerint mennyire érti meg a szlovákiai polgár a koszovói NATO-táma- dások szükségességét? Sajnos, nem eléggé. Ez persze nem csak Szlovákia lakosságára jellemző, hanem bizonyára sok más országra is. Kevés ugyanis az emberek információja azzal kapcsolatban, mi is történik Ko­szovóban. Ki a felelős az információhiá­nyért? Részben maga a NATO. Az Észak-atlanti Szerződés maga­tartása persze érthető: ők azon voltak, hogy ez a szükséges be­avatkozás minél hamarabb és minél hatékonyabban megtör­ténjen. Mindent megtettek, hogy megmentsék a koszovói albánokat, ahelyett, hogy a tö­megtájékoztatással, a »közön­ségkapcsolattal« törődtek vol­na. Nemrég néhány parlamenti képviselőt és újságírót elvittünk Macedóniába, hogy találkozza­nak a koszovói albán menekül­tekkel, és első kézből kapjanak tőlük információkat. Remélem, ez is segít majd abban, hogy megváltozzon az emberekben élő NATO-kép. Általánosság­ban véve ugyanis nagyon kevés­sé értik az emberek, hogy miért kellett így lépnie a NATO-nak. Sokan viszont Önnel kapcsolat­ban nem értették, miért visel­kedik úgy, ahogy viselkedik, hi­szen az elmúlt három évben Ön volt Szlovákiában a legszóki­mondóbb diplomata; ezért tá­madta is az előző kormány. Nem szívesen hallották ugyan­is, amit ki kellett mondanom. Szlovákiai küldetésemre ké­szülve áttanulmányoztam az it­teni helyzetet. Azzal a céllal ér­keztem Pozsonyba, hogy vilá­gosan tudtára adjam a kor­mánynak Washington fenntar- tás’ait az ország vezetésével kap­csolatban. Igyekeztem sokat utazni, felmérni, vajon wa­shingtoni megfigyeléseim - me­lyek szerint komoly gondok vannak a szlovák kormány poli­tikájával - helytállóak voltak-e. Meg kellett állapítanom, hogy helyesen mértem föl a helyze­tet. Ezután az Egyesült Államok kormánya úgy döntött, nyilvá­nosan is hangot kell adni ezek­nek az aggályoknak. Külügyminiszterünk, Eduard Kukán az ENSZ-főtitkár koszo­vói ügyekben illetékes megbí­zottja lett. Hogyan értékeli ki­nevezését? Támogattuk ezt a kinevezést, de mindenki, aki csak ismerte Ku­kán urat - és a nemzetközi kö­zösség nagy része ismerte - megbízott benne, úgy érezte, az ő személye tökéletes választás volt, megfelel erre a küldetésre. Külön örülök, hogy a külügymi­niszteri tisztségéről sem mon­dott le. Az ő kinevezése két dol­got jelent: egyrészt azt, hogy ez nemcsak Kukán számára meg­tiszteltetés, hanem elismerés Szlovákiának is. Ez a megbíza­tás Szlovákia partnerei számára is ad egy bizonyos biztonságér­zetet, hogy az ország külpoliti­kája megőrzi a folytonosságot. Karrierdiplomataként Ön is a folytonosság jegyében járja a vi­lágot. Guyana, Bolívia, Lengyel- ország, Szlovákia. »Nem köny- nyű«országokban teljesített ed­dig diplomáciai szolgálatot. Guyanában a vízumosztályon, kezdőként dolgoztam, így nem nagyon volt alkalmam valódi nagykövetségi életet élni. Bolí­viában inkább a gazdasággal és a politikával foglalkoztam, és nagyon élveztem magát az or­szágot. Lengyelországban nem nagykövet voltam, szintén gaz­dasági kapcsolatokkal foglal­koztam. A hetvenes évek Len­gyelországában azonban - az is­mert politikai okok miatt - gya­korlatilag nem volt lehetősé­gem társasági életet élni a szim­patikus lengyelekkel. A nyolc­vankilenc utáni Szlovákiában mindezt bepótoltam, gyakran találkozhattam a szlovákokkal, alaposabban megismerhettem őket. így az elmúlt három év szakmai szempontból és a ma­gánéletemet tekintve egyaránt élvezetes volt. Rövid pihenő után Szarajevóba utazik, ahol a daytoni egyez­mény megtartását ellenőrzi majd. Milyen elvárásokkal in­dul Bosznia-Hercegovinába? Nehéz dolgom lesz. Bosznia há­borús övezet. Egy háború pedig mindig mély sebeket hagy. A fi­zikai újjáépítésen túl abban is segíteni kell ezt a közösséget, hogy szövetségi intézményeket hozzon létre. Intézményeket, amelyek közelebb hozzák majd egymáshoz a horvátokat, szer- beket, boszniai muszlimokat. Ez nem lesz könnyű feladat. Az ország nagyon nehéz gazdasági helyzetben van. Ezért részben az is felelős, hogy Jugoszláviá­ban sohasem ment végbe valódi gazdasági reform. Egyszóval nagy kihívás lesz ez számomra, még ha dolgoztam is már ebben a régióban, és ismerem a gond­jaikat. Utazó nagykövet vagyok, ez az életem. Figyelem! A könyebb hozzáférhetőség végett az Új Szó és a Vasár­nap árusítását többek között az alábbi üzletekben is bizto­sítottuk: Baka - RACZIO élelmiszer- üzlet Baka - SIDEX élelmiszerüz­let Béke - NIKI vegyesbolt Bős - Eke László élelmiszer- üzlete a szolgáltatóházban Bős - ABC - Fekete Pál Budafa -Tóth Gábor élelmiszerüzlete Csallóköznádasd - Bartal Rudolf élelmiszerüzlete Cséfalva - Tóth Gábor élelmiszerüzlete Doborgaz - Czvedler Alfréd panziója Doborgaz - Zsigmond Mária élelmiszerüzlete Keszölcés - Viera Vargová élelmiszerüzlete Kispaka - Anna Cipruszová élelmiszerüzlete Nagybodak - Fekete Alfréd élelmiszerüzlete Nagypaka - Mini-Conzum ­Kmetíková Nagyszarva - Bugár Viola vegyesboltja Nagyszarva - az MP 1 Kft. élelmiszerüzlete Tejfalu - Horváth György vegyesboltja Tejfalu - Jednota-élelmi- szerüzlet Tejfalu - Lukács József vegyesboltja Tejfalu - Malcák László vegyesboltja Úszor - szupermarket Úszor - UNO-MIX élelmiszerüzlet Úszor - Fucík József élelmiszerüzlete Vajasvata - a Multitech Kft. élelmiszerüzlete Vajka - Fekete Alfréd élelmiszerüzlete Vitény - Kevesda Irén élelmiszerüzlete Vörösmajor - Pőthe Mónika élelmiszerüzlete Vők - Szimeth Attila élelmiszerüzlete

Next

/
Oldalképek
Tartalom