Vasárnap - családi magazin, 1999. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1999-06-16 / 24. szám

1999. június 16. Vélemény Szlovákiai magyar családi magazin \/q an Vetődi lldp 66 sor A magyar kártya JÁN füle ________________ A magyar kártya lehet ász is, Fekete Péter is. Ász volt a vá­lasztások után, amikor az MKP-t bevonták a kormány­ba, ami kitűnő jelzés volt a külföldnek, s hozzájárult a Dél megnyugvásához. Az el­nökválasztást Rudolf Schus­ter komolyabb arányban nyerte. Normális országban ez a kommentár véget is ér­hetne. Most azonban a Feke­te Péter vihog a parlamenti balkonon. Senki sem tagadja a kisebbségi nyelvhasználati törvény fontosságát, hiszen benne van az alkotmányban, melyet azok a politikusok szavaztak meg, akik most népszavazás szervezésén ügyködnek. Ha kifogásolni lehet valamit, az a törvény meghozatalának szerencsét­len módja. A koalíciós ta­nácsnak nem volna szabad lemondania a kompro­misszum kereséséről, hiszen a nemzeti kisebbségek prob­lémája robbanékonyabb, mint mondjuk, az elrontott privatizáció. Róbert Fico, a DSZM és a nemzeti párt pon­tosan ráéreztek a szlovák la­kosság egy részének lelkiálla­potára, amely a gazdasági problémákért a „magyaro­kat” (értsd Bugárpék), a né­meteket (Schuster elnök), a cigányokat (szinte hihetet­len, de Dzurinda kormányfő) stb. vádolja. A kisebbségi nyelvhasználati törvény csak akkor jó, ha kerek-asztalnál születik. A koalíciós tanács­nak tovább kell keresnie a kompromisszumokat, mert a törvény elfogadása nem olyan sürgető, mint például a gyógyszerellátás. Az MKP tá­mogatása nélkül is el lehet fogadni, de csorba esne a szavahihetőségen, és erőfi­togtatásba torkollna. Az MKP politikusai még „magyarab- bakká” válnának, a dél-szlo­vákiai polgár pedig a határon túlra kacsingatna. A szlováki­ai magyarok egyre inkább magukkal fognak törődni, nem az ország gondjaival. Győz Fico, a DSZM és a nem­zeti párt. Nem túl nagy ár ez egy kompromisszumért? A szerző a Národná obroda kommentátora. Jegyzet Alkotmány­tiprók Szűcs Béla______________ Szinte hihetetlen, de évek óta folyik a kisebbségi nyelv- használati törvény körüli vi­ta. Ez nem a magyar párt „ta­lálmánya”, vagy az itt élő magyarság átlagon felüli jo­gokat követelő „ötlete”, ha­nem az ország alkotmányá­ban lefektetett alapelv, egy­ben az európai uniós csatla­kozásunk egyik sarkpontja. Sajnos, a nemzetállami esz­méket hirdető pártok és az általuk megfertőzöttek (tu­catnyi kormánypolitikussal együtt!) különféle kifogások­kal késleltetik, fékezik a tör­vény elfogadását, sőt meg­próbálják lehetetlenné tenni. Ezzel nemcsak a magyarok jogai ellen hadakoznak, ha­nem az alkotmány egyik fél­reérthetetlen pontját igno- rálják. Az ország tíz százalékát kite­vő magyar kisebbség életét, hivatalos ügyintézését pró­bálják ellehetetleníteni, mindennapos életében akar­nak problémákat okozni. A nacionalista koponyákban bizonyára az is megfordul, hogy a törvény elszabotálá- sa jelentős lépés lehet a ma­gyarok asszimilációja, a ma­gyar nyelv teljes kiszorítása felé. Reméljük, a kormány- koalíció határozottabban fellép Meciarék, Slotáék sokéves mellébeszélése, uszítással felérő kifogásaival szemben. A szlovák értelmiség egyik képviselője, Ernest Weidler nemrég a Národná obroda című napilapban így értékel­te a magyar közösséget: „A szlovák-magyar konfron­tációban rendkívül fontosak a személyi adottságok. Míg a bősz nemzeti kardcsörte- tők, ökölvívók nem a művelt szlovákok legjavát képvise­lik, a magyar reprezentáció színe-java szlovákiai közös­ségüknek. Politikai ráter­mettségük, érettségük meg­mutatkozik a választási eredményekben is.” A kisebbségi nyelvtörvény európai integrációs belépője­gyünk, amely alkotmányunk alapján végre pontot tehet egy fontos probléma után. Főszerkesztő: Grendel Ágota (582-38-318) Főszerkesztő-helyettes, a Vasárnap vezető szerkesztője: Kövesdi Károly (582-38-316, 582-38-317) Hang-Kép, Tanácsadó: Kovács Ilona (582-38-314) Politika, Háttér: Holop Zsolt (582-38-338) Gazdaság: Sidó H. Zoltán (582-38-311), Kultúra: Szabó G. László (582-38-314) Riport, Modern élet: Klein Melinda (582-38-314) Sport: Tomi Vince (582-38-340) Fotó: Dömötör Ede (582-38-261) Tördelők: Szarka Éva, Kovács Mónika Kiadja a Vox Nova Rt. Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (582-38-322, fax: 582-38-321). Szerkesztőség/Hirdetésfelvétel: 824 88 Bratislava, Prievozská 14/A, 6. emelet, P.O.BOX 49.; Telefax: 582-38-343;Telefon: 582-38-332 582-38-262 Szedés, képfeldolgozás: Vox Nova Rt., Bratislava. Nyomja: Komáromi Nyomda Kft. Terjeszti: Postai Hírlapszolgálat, d, a. Czvedler. Előfizethető minden postán és hírlapter­jesztőnél. Külföldi megrendelések: ES PNS Vyvoz tlaée, Koáická 1,813 81 Bratislava. Az újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Poäta 12,1995. június 16-án. Engedélyszám: 591/95. Előfizetési díj: negyed évre 130 korona. Index: 480 201. A VASÁRNAP az Interneten megtalálható: http://www.voxnova.sk/ párton belül is megmaradtak. Sőt, sok esetben ki is éleződ­tek, mivel úgy látszik, hogy na­gyobb súlyt kapott az MKP-n belül az elődpártok határvona­la mentén a hatalmi harc. Ta­lán a kellő bölcsesség híján a mások félreállításának szándé­ka is felerősödött. Mindez hát­térbe szorította a közös párt igazi megszervezését. A legsú­lyosabb problémák az alapsza­bály meg nem tartásából adód­tak. A belső pártmunka terén az eltelt egy év nem váltotta be a reményeket. Ha a pártegye­sülésre olyan tényezőként te­kintünk, hogy ennek révén ke­rült kormánypozícióba az MKP, és a demokratizálódás egyik tényezőjévé vált, akkor ezt pozitívumnak kell tekinte­ni. Hogy szlovákiai magyar? Ilyen nevű betegségről itt, Amerikában még nem hallottunk... Rajz: MS-Rencín Mérlegen a Magyar Koalíció Pártjának egy éve Nem egészen sikertörténet P. Vonyik Erzsébet A Vladimír Meciarék által kre­ált választási törvény tavaly egyesülésre késztette a három magyar pártot. Ezt megelőzően hónapokon át zajlottak a kés­hegyre menő viták arról, mi­lyen pártformáció szavatolja legjobban a magyarság parla­menti képviseletét. Az MKDM Gordon László rozsnyói járási MKP-elnök: Az egyesülés előtt a járás­ban elég egyszínű volt a politikai paletta, az MPP-nek 2, az MKDM-nek 1, míg az Együtt­élésnek 30 alapszervezete volt. Az MKP megalakulása óta nem érződik semmiféle ellenszenv, egyikünk sem számolgatja, ki mit hozott a közös pártba. He­lyi szinten megegyeztünk, hogy a pártban nem lesz differen­ciálódás, nem lesznek platfor­mok, ezek fenntartását, úgy lá­áprilisban váratlanul kinyilvá­Q Elégedettek _____lehetünk._____ © Nem váltotta valóra reményeinket. nította, hogy hajlandó az tóm, inkább a felsőbb pártveze­tés szeretné. Mi nem igényeljük a tagolódást, mert ez az egye­sülés után inkább az ellenkező irányban hatna. Reméljük, hogy a párt országos közgyűlé­se is a platformok megszünteté­se mellett dönt. Az eltelt egy év bizonyította, hogy erős politi­kai szubjektum jött létre. Más járható út nem volt, s nekünk ezt az utat kell járnunk. Az MKP-vel mint kormányzati té­nyezővel elégedett vagyok. Nem szabadna viszont megfe­ledkeznie a Pozsonytól távol eső régiókról s arról, hogy csak a rozsnyói járásban 9400 sza­vazatot kapott. Pázmány Péter dunaszerdahelyi polgármester: A Nem tartom egyértelmű sikertörténetnek az MKP kormányzati szerepvállalását, annak ellenére, hogy tisztában vagyok azokkal a nehézségek­kel, amelyekkel az új kormány­nak szembe kellett néznie. Úgy érzem, az MKP kormányzati munkájára negatívan hat, hogy az elődpártoktól sok esetben nemcsak az előnyöket, hanem a hiányosságokat is átvettük. Együttélés és az MPP befogadá­sára, majd következő lépésként az utóbbi kettő megtartotta utolsó kongresszusát, június derekán pedig megalakult a Magyar Koalíció Pártja. Az őszi parlamenti választások után pedig az új párt tagja lett a szlo­vák kormánynak. Ankétünk szereplői az eltelt egy évet te­szik mérlegre. Ezért a sikeresebb kormányzati szerepvállalás és az MKP meg­szilárdítása végett is erősíteni kell az elvi politizálást, haté­konyabban kell kiállni nemzeti közösségünk gazdasági és egyéb érdekeinek érvényesíté­séért, javítani kell a párt veze­tősége és az alapszervezetek közötti kapcsolatokat. László Béla, az MKP nyitrai járási elnöke: O A három elődpárt közötti nézetkülönbségek az új Mácza Mihály, az MKP komá­romi szervezetének elnöke: A Az MKP helyi szervezete v megalakulása után sikere­sen készült fel a parlamenti és helyhatósági választásokra. A város új képviselő-testületében a 35 hely közül 29-et MKP-s képviselők töltenek be. Ezenfe­lül a párt jelöltjei látják el a polgármesteri, illetve az alpol­gármesteri tisztséget. Az MKP felső vezetésében elsősorban a pártépítés és -szervezés terén észlelünk hiányosságokat. Még mindig nem született döntés a tagdíjakról és a tagsági igazol­ványokról, ami hosszabb tá­von az alapszervezetek ellehe­tetlenüléséhez vezethet. Olvasói levél A tünetek és a diagnózis (Ad: Kérdőjelek és tehetségek, Vasárnap, 1999. május 5.) Kövesdi Károly írt összefogla­ló cikket a nyolcadik Tompa Mihály Országos Vers- és Pró­zamondó Versenyről. Elemzé­sében egyebek mellett leszö­gezi: „Nyolc év a mérlegvonás szükségét is felveti, hiszen - különösen mióta a rendező Csemadok s vele a szakmai társaságok a végelgyengülés permanens állapotában lele- dzenek - nyolc év alatt ennyi szervezési, lebonyolítási rög­tönzést a legjobb idegzetű »kultúrmunkások« is nehezen viselnek el.” Nem állítom, hogy akár a Cse­madok, akár a szakmai társa­ságok (ez esetben a Pódium Színházi Társaság) most éli fénykorát. De az igaz summá- zás érdekében feltétlenül hoz­zá kell tennem, hogy ha a cikk szerzője ismerné a Duna Menti Tavasz (főszervezője a Csema­dok Dunaszerdaheíyi Területi Választmánya) vagy a Jókai- napok (főszervezője a Pódium Színházi Társaság) szervezett­ségét és lebonyolítását, akkor bizonyára megértené, hogy szinte valamennyi kudarc vagy siker a helybeli szervezők rá­termettségén és ügybuzgal­mán, valamint az adott régió feltételein és a környezet hoz­záállásán múlik. Azt is fontosnak vélem megje­gyezni, hogy a Pódium Társa­ság nevében éppen én kértem a kétfordulós verseny vissza­állítását, nyilvános szavazásos döntővel. Sajnos, eredmény nélkül. Holott a Pozsonyban történt megbeszélésen erre konkrét ígéretet kaptam. Bizonyos, hogy a szállás, ét­keztetés és a fesztivál lebo­nyolítása körül felmerülő egyéb hiányosságokkal csak átgondoltabb helyi szervezett­ség lenne képes megbirkózni. Ám az eleve adott hiányossá­gok (szálláshelyhiány, a város vezetése részéről tapasztalha­tó közöny) aligha küszöbölhe- tők ki. Az idén a kulturális mi­nisztérium által kiutalt célirá­nyos összeg ismeretében anyagi gondokra sem lehet hi­vatkozni. Úgy vélem, ha Rimaszombat­ban marad ez a rendezvény, akkor az évről évre felmerülő gondokkal továbbra is szá­molni kell. Akár „végelgyen- gülnek” a szakmai irányítók és a szervezők, akár nem. Kiss Péntek József, a Pódium Színházi Társaság elnöke

Next

/
Oldalképek
Tartalom