Vasárnap - családi magazin, 1999. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1999-05-19 / 20. szám
'ublicisztika 1999. május 19. 9 M£§« A park hangulata - akárcsak az egész falu - a mesék világát idézi. A tavon átívelő hidacskát egy manó őrzi, és békésen várja a 2000. év pünkösdjét, amikorra a turulmadár formájú szabadtéri színpad és a szálláshelyként szolgálójurták végre felépülnek. „Hogy miért írok e helyről ahelyett, hogy festő létemre lefesteném inkább? Annak talán az a magyarázata, hogy még soha festő a szeretőjét jól lefesteni nem tudta - írja Martosról Feszty Árpád Az én parasztjaim című könyvében. - De nem lehet ám oda könnyen kijutni. El van öntve a határ. Na, ez nem újság. Minden esztendőben el van öntve ötször rendesen, néha azon kívül többször is. A laposokban mély a víz, a partoson csekély, kocsinak sok, csónaknak kevés. Csak a martosi asszonyok jutnak ki ilyenkor. Nyakukba szedvén szoknyáikat övig mezítláb gázolják meg az elöntött réteket. Amint a falu határát elhagyva átkapaszkodunk a töltésen, messze, amerre csak a szem lát, ragyogó, zöld mező terül el előttünk. Megcsapja az embert az a sajátságos vízszag, keverve némi kis árnyalatával a halszagnak. Lehet, hogy kiállhatatlan annak, aki nem szokta, de aki ebben növekedett, annak balzsam.” Vidékünkön a magyarságnak nem székelykapuja, hanem faragott kapubálványa volt. Katona István faragta meg ezt a gyönyörű kaput a Gőszegen Jézus születésének kétezredik és az államalapítás ezredik évfordulójára. Ez lesz a főbejárata annak a gását. Itt a magamé vagyok egészen, és az enyém itt minden. Enyémek a felhők, enyém a délibáb, nekem hajladoznak a fűzfák, nekem zizeg a nádas, nekem regélnek az árnyak. Bűvös kis királyság ez, melynek én vagyok a fejedelme.” Kingyespuszta, a hely, ahol a körkép született. Mára, sajnos, csak ennyi maradt belőle. „Itt végre egyedül vagyok - írta Feszty Árpád. Messze-messze elzárva a világtól. Szinte hihetetlen, hogy tegnap még városi kövezeten hallottam a kocsik roboMórocz Ernő református lelkész: „Sajnos, a falu lassan elöregszik, a fiatalok - főleg az értelmiségiek - elköltöznek. Egyre kevesebb a gyerek, meg is akarták szüntetni a magyar iskolát, de nem hagytuk. Minden követ megmozgattunk, engem meg is hurcoltak, de sikerült célt érnünk. Ma már a martosi magyar iskola egyházi iskolaként működik.” szabadtéri színpadnak, amelyet 2000 pünkösdjén adnak át. A parkban ez év pünkösdjén leplezi le Feszty Árpád mellszobrát Feszty Piroska, a család leszármazottja. Május végétől e három és fél hektáros terület neve: Feszty Árpád kulturális park. Dömötör Ede felvételei any ról vitatkozzon. A Csemadok látjátsszon színdarabokat, és idézzen műsoros esteket. Eh- z pedig elégséges, ha az alap- írvezetek évente egy taggyű- t, vagyis évzáró közgyűlést tanak. A Csemadok legfőbb feladatai zé tartozik tagságának aktivi- ása az országos tömegszerve- :ekben, nevezetesen a Cseh- ovák Ifjúsági Szövetségben, a rradalmi Szakszervezeti Moz- lomban és a Cseh- ovák-Szovjet Baráti Szövetében. Egy további párthatározat igállapította, hogy a Közokta- i és a Közművelődési Hivatal- i olyan intézkedéseket kell tni, hogy ennek a központi ál- ai szervnek az irányítómunkája a magyar nemzetiségű dolgozók között is érvényesüljön, s hogy a Csemadok ne képezzen államot az államban. Az említett párthatározatok a Csemadok választott szerveiben megdöbbenést és mély felháborodást váltottak ki. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a Csemadok fokozatos megszüntetését készítik elő. E megdöbbentő párthatározatok teljesítésének módját 1955 őszén tartott össztitkári értekezleten körvonalaztuk. Az adott helyzethez igazodva megállapodtunk olyan taktikai módszerek alkalmazásában, amelyek a Csemadok szervezeti életének megőrzésére, a további fejlődés feltételeinek létrehozására irányultak. Mint azt a tények is bizonyítják, a módosult munkamódszereink ugyan megakadályozták a Csemadok teljes felbomlását, de a szervezeti életben átmenetileg lényeges lazulás állt be. Átmenetileg csökkent a Csemadok-tagok száma, és lanyhult az új tagok megnyerésére irányuló igyekezet is. A helyzet megítélésekor figyelembe kell venni persze azt is, hogy a megalakulást követő években nem csak a reszlova- kizált magyarok nem lehettek Csemadok-tagok, de nem lehettek a tizennyolc évesnél fiatalabbak sem. A fiatalok ugyan aktívan működhettek mint műkedvelők a Csemadokban, de tagsági viszony nem fűzhette őket e szervezethez. A Csemadok-tagok többsége tehát az idősebb korosztályokFigyelembe kell venni azt is, hogy a megalakulást követő években nem csak a reszlova- kizált magyarok nem lehettek Csemadok-tagok, de a fiatalabbak sem. ból verbuválódott. S mivel az említett párthatározatok hatására átmenetileg csökkent kulturális szervezetünk érdekvédelmi tevékenysége, vagyis a Csemadokon keresztül nem avatkozhattak be a felmerülő politikai és gazdasági problémák megoldásába, ennek következtében azok az idősebb tagok, akik csak az előző lehetőségek és módszerek miatt vonzódtak a Csemadokhoz, hátat fordítottak a kulturális szervezetünknek. Ezek voltak tehát azok az okok, amelyek 1956-ban a taglétszám átmeneti csökkenéséhez vezettek. A Csemadok taglétszámának ismételt látványos emelkedése akkor volt tapasztalható, amikor lehetőség nyílt arra, hogy a Csemadok helyi szervezeteiben aktív kulturális munkát végző fiatalok is a Csemadok tagjaivá válhassanak, s amikor több földműves-szövetkezet tagsága kollektív tagként jelentkezett a kulturális szervezetünkbe. A Csemadok taglétszámának további növekedését előidézte az is, hogy a Csemadok a céltudatos felvilágosító- és nevelőmunkájával elmélyítette a szlovákiai magyarság széles rétegeiben az együvé tartozás tudatát és a nemzeti létünk eredményes védelméhez egységünk szüntelen szilárdításának és szükség szerinti kinyilatkoztatásának szükségességét. A szerző 1954 és 1961 között a Csemadok szervezőtitkára volt.
