Vasárnap - családi magazin, 1999. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1999-05-19 / 20. szám
2 1999. május 19. Vélemény Szlovákiai magyar családi magazin Vasárnap 66 sor Az igazi nemzeti érdek Szűcs Béla______________ A politikusok Szlovákia nemzeti érdekeiről vitatkoznak. Főleg a nacionalista hazafiak igyekeznek a jugoszláviai háborút kihasználva belesulykolni a közvéleménybe, hogy a NATO támogatásával kormányunk elárulta az ország nemzeti érdekeit. Ügyesen kihasználják az emberek természetes háborúellenességét, és frontális támadást intéznek a Dzurinda-kormány ellen, amely következetesen igyekszik az országot bejuttatni a NATO-ba és az Európai Unióba. Természetesen a leghangosabb Slota és pártja, de a szláv testvériség többi híve is dühödten ellenzi, hogy a kormány lehetővé tette légterünk, területünk fel- használását a hadműveletekhez. Miközben Milosevics szlovákiai hívei a legdurvább szavakkal ostorozzák a NA- TO-t, egyetlen szót sem ejtenek a szülőföldjükről elüldözött albán menekültekről, a kegyetlenkedésekről, tömegmészárlásokról, a százezernyi eltűnt albán férfiról. Demokratikus közvéleményünk elítéli az etnikai tisztogatást, és belátja, hogy a NATO azért volt kénytelen a jugoszláv katonai gépezet szétzúzásához folyamodni, mert nem talált más kiutat. Oroszország és Kína vétója miatt az ENSZ sem ítélhette el az embertelenséget. A nacionalisták népszavazást követelnek a NATO-ba lépésről, arra számítva, hogy a parlament többsége (Migas pártjának képviselőivel) támogatja a népszavazást. Az 1997-ben Meciarék által meghiúsított népszavazás idején a lakosság több mint ötven százaléka támogatta a NATO-tagsá- got. A mai háborúellenes hangulatban azonban kétséges egy népszavazás kimenetele. Ha a többség elutasítaná a belépést, ez azt jelentené, hogy az alkotmány szerint csak három év múlva lehetne megismételni a népszavazást. Szlovákia igazi nemzeti érdekeit ma azok a demokratikus erők képviselik, amelyek az ország NATO-tagságát támogatják, és az elüldözött albánok hazatérését követelik. Vendégkommentár Futottak még Barak László Sok-sok őszinte, naiv embert elkeseríthettek köztársasági- elnök-jelöltjeink. Nem éppen az esélyesekről van szó ez esetben, hanem azokról, akiket a „futottak még” kategóriába sorol a sportzsargon. A közismerten három komoly „aspiránson” kívül heten voltak, amíg Michal Kovác, megkésve bár, de annál nagyobb megkönnyebbüléssel (?) agyőt mondott elnöki kényszerképzetének. A maradékra vonatkozik a „futottak még”. Minden bizonnyal azért jártak pórul, mert eleve baj volt az önértékelésükkel. E tétel bizonyítása kedvéért vegyük példaként a „legmarkánsabbat”, Ján Slotát, aki a Szlovák Nemzeti Párt elnöke. Parlamenti képviselő is, és azon kívül, hogy ezen minőségében jellemzően hülyeségeket beszél lépten-nyomon, teljesen egyértelmű, a szlovákiai közjogi méltóságok között ő a főkorhely. A választási kampány finisében, példának okáért, a Szlovák Televízió nyilvánossága előtt zajló prezentációs műsorban csak úgy flekkből föloszlatta az ENSZ- et. Kofi Annan főtitkárnak azóta álmatlan éjszakái is lehetnének. Persze nincsenek, hiszen sorsa a legkevésbé sem függ stupid folklórpolitikusoktól. Komolyan valószínűsíthető az is, hogy Solana, a NATO első embere sem rezeit be Slota Szerbia bombázása kapcsán prezentált pánszláv fenyegetőzéseitől. Mindennek tetejébe nyilvánvalónak tűnik: Slota maga sem gondolhatná, hogy egyetlen normális ember komolyan veheti őt. Feltéve, hogy nem lenne baj az önértékelésével. Jelenlegi pozícióját azonban, sajnos, annak köszönheti, hogy tetszik, nem tetszik, néhány százaléknyi haszonszőrű akad minden országban. Elkeseredésre hát semmi ok. Óvatosságra és józanságra viszont annál inkább szükség van és lesz, hiszen az emberi történelem során akadt már számtalan agyalágyult, aki megfertőzte környezetét... A szerző költő, a Nap Kiadó igazgatója. Megbízott főszerkesztő: Grendel Ágota (582-38-318) Főszerkesztő-helyettes, a Vasárnap vezető szerkesztője: Kövesdi Károly (582-38-316, 582-38-317) Hang-Kép, Tanácsadó: Kovács Ilona (582-38-315) Kommentár, Vélemény: Kövesdi Károly Politika, Háttér: Holop Zsolt (582-38-338) Gazdaság: Sidó H. Zoltán, Kultúra: Szabó G. László (582-38-314) Riport, Modem élet: Klein Melinda Sport: Tomi Vince (582-38-314) Fotó: Dömötör Ede (582-38-261) Tördelők: Szarka Éva, Kovács Mónika Kiadja a Vox Nova Rt. Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (582-38-322, fax: 582-38-321). Szerkesztőség/Hirdetésfelvétel: 824 88 Bratislava, Prievozská 14/A, 6. emelet, P.O.BOX 49.; Telefax: 582-38-343;Telefon: 582-38-332 582-38-262 Szedés, képfeldolgozás: Vox Nova Rt., Bratislava. Nyomja: Komáromi Nyomda Kft. Teijeszti: Postai Hírlapszolgálat, d, a. Czvedler. Előfizethető minden postán és hírlapterjesztőnél. Külföldi megrendelések: ES PNS Vyvoz dace, Kosická 1,813 81 Bratislava. Az újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Posta 12,1995. június 16-án. Engedélyszám: 591/95. Előfizetési díj: negyed évre 130 korona. Index: 480 201. A VASÁRNAP az Interneten megtalálható: http://www.voxnova.sk/ Itt van, Dezsőkém, a külföldi tőke, amit annyira akart, most már beruházhat... Rajz: Reflex ’JZ\ rrrrrr" VA téma előkerült, a csatlakozási szerződés kötelez Mi legyen a benesi dekrétumokkal? P. Vonyik Erzsébet Az Európai Parlament határozatában a szudétanémetek és a felvidéki magyarok kitelepítését elrendelő benesi dekrétumok hatálytalanítására szólította fel Szlovákiát és Csehországot. A döntés felhördülést váltott ki mindkét országban. Cseh történészek csoportja a javaslat visszautasítására szólított fel, arra hivatkozva, hogy Bárdos Gyula, az MKP parlamenti klubjának elnöke: A Tudatában vagyunk an- v nak, hogy mit tartalmaz a koalíciós szerződés, nem is akarjuk azt megszegni. De hozzá kell fűzni, hogy Szlovákia 1993 júniusában az Európa Tanács tagja lett, s így vállalta a tagságból eredő kötelezettségeket is. Az ET 1993/175. számú dokumentuma alapján, némely politikai körök az EP-t kihasználva akarják megmásítani a 2. világháború utáni o El kell törölni őket. O Nem időszerű. helyzet realitásait, s a dekrétumok semmissé nyilvánítása „új etnikai viszályokat” idézhetne amely az ország felvételekor megfogalmazott ajánlásokat tartalmazza, Szlovákiának olyan változtatásokat kell eszközölnie, amelyekkel felszámolja a kollektív bűnösség elvének alkalmazásából származó valamennyi következményt. A demokratikus értékrend és a jogállam kialakításának egyik fontos feltétele, hogy Szlovákia teljesítse az ET ajánlásait, ami meggyorsíthatja felzárkózásunkat az európai integrációhoz. Vadkerty Katalin történész: A A benesi dekrétumok tu- ” lajdonképpen az alkotmányt helyettesítették. A Csehszlovák Köztársaság 1945. áprilisától az új nemzetgyűlés megalakulásáig dekrétumok alapján működött. Összesen 178 államigazgatási és büntető jellegű elnöki rendelet született. Büntető jellegűek azok a dekrétumok, amelyek kollektív háborús bűnösöknek minősítik a németeket és a magyarokat, s ennek megfelelően büntették őket. Az új alkotmány 1948. május 9-én lépett életbe, ekkor elő. Szlovákiában a probléma feszegetését látszólag egyelőre befagyasztja a koalíciós szerződés. Am a benesi dekrétumok témaköre ezzel nem került a süllyesztőbe, hiszen Szlovákia az Európa Tanácsba történt felvételekor vállalta bizonyos kötelezettségek teljesítését. Hazai politikusok és történészek körében szondáztunk: időszerűnek tartják-e dekrétumok eltörlését? a közigazgatási jellegű dekrétumok átadták a helyüket a normális államigazgatásnak. A nemzetiség alapján büntető jellegűekért ugyan az ötvenes évek végén és a hatvanas évek elején bocsánatot kértek a magyaroktól, de nem kártalanították őket. Szlovákiában még legalább újabb tíz évet kell el- töltenünk demokratikus viszonyok közepette ahhoz, hogy a dekrétumok visszavonásának megtalálják a módját. Remélem, felnő egy emberséges új nemzedék, amely képes lesz nemcsak a bocsánatkérésre, hanem a jóvátételre is. Frantisek Brocek, a Szlovákiai Helsinki Polgári Gyűlés elnöke: a A benesi dekrétumok kér- ^ dését jelenleg nem tartom időszerűnek. Véleményem polgári szervezetünk tevékenységének tapasztalataiból fakad, valamint az adott témával kapcsolatos ismereteim is ezt mondatják velem. A múlt sérelmeinek helyrehozásában nem kellene visszamennünk a kommunista hatalomátvétel, az 1948. februárja előtti időszakba. Ezt megtenni jogilag ellentmondásos, politikailag pedig kockázatos lenne. Ankétunkban szerettük volna megszólaltatni Peter Weisset, a DBP parlamenti képviselőjét, ám válaszát lapzártánkig többszöri sürgetés ellenére sem kaptuk meg. Véleménye két okból is érdekes lett volna: egyrészt lényeges, hogy a parlament külügyi bizottságának elnökeként miként vélekedik az EP-ben született döntésről. Másfelől amiatt, mert emlékezetes, hogy a kormányalakítási tárgyalások idején a baloldali párt riogatta a közvéleményt azzal, hogy a magyarok előhozakodnak a benesi dekrétumokkal. Olvasói levél A kultúra ápolásának fontossága Többször találkozom a Csemadokról szóló cikkekkel, riportokkal. Szomorú, hogy már az a kérdés is felmerült, kell-e egyáltalán nekünk egy ilyen szervezet. Az emberek kezdik elfelejteni, hogy mi is a Csemadok rendeltetése: a magyar nyelv, kultúra ápolása és fejlesztése. Örömmel tölt el, hogy azért még a falun működő szervezetek ezt nem felejtették el. Ilyen szervezetnek vagyok én is a tagja Várhosszúréten, és pár éve az a megtiszteltetés ért, hogy vezetőségi tagja is lettem. Szervezetünkön belül működik egy éneklőcsoport és egy 40 tagú mazsorettcsoport. Munkánk eredményét tükrözi, hogy a környék falvainak lakosai szívesen látogatják rendezvényeinket, és szívesen látott vendégek vagyunk mi is az ő rendezvényeiken. A mazsorettcsoport már határainkon túl is öregbítette falunk hírnevét. Falunkban a kulturális életben 1994-ben történt nagyobb fordulat. Ebben nagy szerepe volt falunk szülöttének, ifj. Ulman István fafaragónak, aki ráébresztett minket a kultúra ápolásának fontosságára, és akinek köszönhetően falunk egy csodálatos emlékművel. lett gazdagabb. Ez a II. világháborúban elesett magyar katonáknak állít emléket. Minden évben megkoszorúzzuk, és rövid műsorral emlékezünk a háborúban elesettekre. Szervezetünk megemlékezett a szabadságharc évfordulójáról is, március 14-én, vasárnap: rövid műsorral emlékeztünk azokra, akik életüket áldozták fel a szabadságért, majd a római katolikus templomban szentmisével adóztunk a szabadságharcban elhunytak emlékének. Szervezetünk tagjai most sem tétlenkednek, hiszen májusban anyák napját ünnepeltük. Szervezetünkre sok feladat vár az idén. Ilyen az V. várhosszúréti falunapok, amelyeket augusztusra tervezünk. Szervezetünk egyetlen bevétele a tagsági bélyegekből befolyt összeg. Mint ismeretes, környékünkön a legnagyobb a munkanélküliség, így egyre nehezebb olyan támogatókat találni, akik még hajlandók a kultúrára áldozni. Vannak támogatók, akik minden évben hozzájárulnak a falunapok megszervezésének költségeihez, nekik ezúton kö- szönetünket fejezzük ki. Szeretnék köszönetét mondani a vezetőség nevében az alapszervezet többi tagjának is, hiszen az ő segítségük nélkül nem lehetne ilyen eredményes a mi munkánk sem. Külön kiemelném falunk polgármesterének, Soltész Sándornak a segítségét és támogatását szervezetünk munkájában. Ulman Mónika Várhosszúrét
