Vasárnap - családi magazin, 1999. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1999-05-19 / 20. szám

2 1999. május 19. Vélemény Szlovákiai magyar családi magazin Vasárnap 66 sor Az igazi nemzeti érdek Szűcs Béla______________ A politikusok Szlovákia nem­zeti érdekeiről vitatkoznak. Főleg a nacionalista hazafiak igyekeznek a jugoszláviai há­borút kihasználva belesuly­kolni a közvéleménybe, hogy a NATO támogatásával kor­mányunk elárulta az ország nemzeti érdekeit. Ügyesen ki­használják az emberek ter­mészetes háborúellenességét, és frontális támadást intéz­nek a Dzurinda-kormány el­len, amely következetesen igyekszik az országot bejut­tatni a NATO-ba és az Euró­pai Unióba. Természetesen a leghangosabb Slota és pártja, de a szláv testvériség többi híve is dühödten ellenzi, hogy a kormány lehetővé tet­te légterünk, területünk fel- használását a hadműveletek­hez. Miközben Milosevics szlovákiai hívei a legdurvább szavakkal ostorozzák a NA- TO-t, egyetlen szót sem ejte­nek a szülőföldjükről elüldö­zött albán menekültekről, a kegyetlenkedésekről, tömeg­mészárlásokról, a százezer­nyi eltűnt albán férfiról. De­mokratikus közvéleményünk elítéli az etnikai tisztogatást, és belátja, hogy a NATO azért volt kénytelen a jugoszláv ka­tonai gépezet szétzúzásához folyamodni, mert nem talált más kiutat. Oroszország és Kína vétója miatt az ENSZ sem ítélhette el az emberte­lenséget. A nacionalisták népszavazást követelnek a NATO-ba lépésről, arra szá­mítva, hogy a parlament többsége (Migas pártjának képviselőivel) támogatja a népszavazást. Az 1997-ben Meciarék által meghiúsított népszavazás idején a lakos­ság több mint ötven százalé­ka támogatta a NATO-tagsá- got. A mai háborúellenes hangulatban azonban kétsé­ges egy népszavazás kimene­tele. Ha a többség elutasítaná a belépést, ez azt jelentené, hogy az alkotmány szerint csak három év múlva lehetne megismételni a népszavazást. Szlovákia igazi nemzeti érde­keit ma azok a demokratikus erők képviselik, amelyek az ország NATO-tagságát támo­gatják, és az elüldözött albá­nok hazatérését követelik. Vendégkommentár Futottak még Barak László Sok-sok őszinte, naiv embert elkeseríthettek köztársasági- elnök-jelöltjeink. Nem éppen az esélyesekről van szó ez esetben, hanem azokról, aki­ket a „futottak még” kategóri­ába sorol a sportzsargon. A közismerten három komoly „aspiránson” kívül heten vol­tak, amíg Michal Kovác, meg­késve bár, de annál nagyobb megkönnyebbüléssel (?) agyőt mondott elnöki kény­szerképzetének. A maradékra vonatkozik a „futottak még”. Minden bizonnyal azért jár­tak pórul, mert eleve baj volt az önértékelésükkel. E tétel bizonyítása kedvéért vegyük példaként a „legmarkánsab­bat”, Ján Slotát, aki a Szlovák Nemzeti Párt elnöke. Parla­menti képviselő is, és azon kí­vül, hogy ezen minőségében jellemzően hülyeségeket be­szél lépten-nyomon, teljesen egyértelmű, a szlovákiai köz­jogi méltóságok között ő a főkorhely. A választási kam­pány finisében, példának okáért, a Szlovák Televízió nyilvánossága előtt zajló pre­zentációs műsorban csak úgy flekkből föloszlatta az ENSZ- et. Kofi Annan főtitkárnak az­óta álmatlan éjszakái is lehet­nének. Persze nincsenek, hi­szen sorsa a legkevésbé sem függ stupid folklórpolitiku­soktól. Komolyan valószínű­síthető az is, hogy Solana, a NATO első embere sem rezeit be Slota Szerbia bombázása kapcsán prezentált pánszláv fenyegetőzéseitől. Minden­nek tetejébe nyilvánvalónak tűnik: Slota maga sem gon­dolhatná, hogy egyetlen nor­mális ember komolyan veheti őt. Feltéve, hogy nem lenne baj az önértékelésével. Jelen­legi pozícióját azonban, saj­nos, annak köszönheti, hogy tetszik, nem tetszik, néhány százaléknyi haszonszőrű akad minden országban. El­keseredésre hát semmi ok. Óvatosságra és józanságra vi­szont annál inkább szükség van és lesz, hiszen az emberi történelem során akadt már számtalan agyalágyult, aki megfertőzte környezetét... A szerző költő, a Nap Kiadó igazgatója. Megbízott főszerkesztő: Grendel Ágota (582-38-318) Főszerkesztő-helyettes, a Vasárnap vezető szerkesztője: Kövesdi Károly (582-38-316, 582-38-317) Hang-Kép, Tanácsadó: Kovács Ilona (582-38-315) Kommentár, Vélemény: Kövesdi Károly Politika, Háttér: Holop Zsolt (582-38-338) Gazdaság: Sidó H. Zoltán, Kultúra: Szabó G. László (582-38-314) Riport, Modem élet: Klein Melinda Sport: Tomi Vince (582-38-314) Fotó: Dömötör Ede (582-38-261) Tördelők: Szarka Éva, Kovács Mónika Kiadja a Vox Nova Rt. Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (582-38-322, fax: 582-38-321). Szerkesztőség/Hirdetésfelvétel: 824 88 Bratislava, Prievozská 14/A, 6. emelet, P.O.BOX 49.; Telefax: 582-38-343;Telefon: 582-38-332 582-38-262 Szedés, képfeldolgozás: Vox Nova Rt., Bratislava. Nyomja: Komáromi Nyomda Kft. Teijeszti: Postai Hírlapszolgálat, d, a. Czvedler. Előfizethető minden postán és hírlapter­jesztőnél. Külföldi megrendelések: ES PNS Vyvoz dace, Kosická 1,813 81 Bratislava. Az újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Posta 12,1995. június 16-án. Engedélyszám: 591/95. Előfizetési díj: negyed évre 130 korona. Index: 480 201. A VASÁRNAP az Interneten megtalálható: http://www.voxnova.sk/ Itt van, Dezsőkém, a külföldi tőke, amit annyira akart, most már beruházhat... Rajz: Reflex ’JZ\ rrrrrr" V­A téma előkerült, a csatlakozási szerződés kötelez Mi legyen a benesi dekrétumokkal? P. Vonyik Erzsébet Az Európai Parlament határo­zatában a szudétanémetek és a felvidéki magyarok kitelepíté­sét elrendelő benesi dekré­tumok hatálytalanítására szólí­totta fel Szlovákiát és Csehor­szágot. A döntés felhördülést váltott ki mindkét országban. Cseh történészek csoportja a javaslat visszautasítására szólí­tott fel, arra hivatkozva, hogy Bárdos Gyula, az MKP parlamenti klubjának elnöke: A Tudatában vagyunk an- v nak, hogy mit tartalmaz a koalíciós szerződés, nem is akarjuk azt megszegni. De hoz­zá kell fűzni, hogy Szlovákia 1993 júniusában az Európa Ta­nács tagja lett, s így vállalta a tagságból eredő kötelezettsé­geket is. Az ET 1993/175. szá­mú dokumentuma alapján, némely politikai körök az EP-t kihasználva akarják megmásí­tani a 2. világháború utáni o El kell törölni őket. O Nem időszerű. helyzet realitásait, s a dekrétu­mok semmissé nyilvánítása „új etnikai viszályokat” idézhetne amely az ország felvételekor megfogalmazott ajánlásokat tartalmazza, Szlovákiának olyan változtatásokat kell esz­közölnie, amelyekkel felszá­molja a kollektív bűnösség el­vének alkalmazásából szárma­zó valamennyi következményt. A demokratikus értékrend és a jogállam kialakításának egyik fontos feltétele, hogy Szlovákia teljesítse az ET ajánlásait, ami meggyorsíthatja felzárkózásun­kat az európai integrációhoz. Vadkerty Katalin történész: A A benesi dekrétumok tu- ” lajdonképpen az alkot­mányt helyettesítették. A Cseh­szlovák Köztársaság 1945. ápri­lisától az új nemzetgyűlés meg­alakulásáig dekrétumok alap­ján működött. Összesen 178 ál­lamigazgatási és büntető jelle­gű elnöki rendelet született. Büntető jellegűek azok a dekré­tumok, amelyek kollektív hábo­rús bűnösöknek minősítik a né­meteket és a magyarokat, s en­nek megfelelően büntették őket. Az új alkotmány 1948. május 9-én lépett életbe, ekkor elő. Szlovákiában a probléma feszegetését látszólag egyelőre befagyasztja a koalíciós szerző­dés. Am a benesi dekrétumok témaköre ezzel nem került a süllyesztőbe, hiszen Szlovákia az Európa Tanácsba történt fel­vételekor vállalta bizonyos kö­telezettségek teljesítését. Ha­zai politikusok és történészek körében szondáztunk: idősze­rűnek tartják-e dekrétumok el­törlését? a közigazgatási jellegű dekré­tumok átadták a helyüket a normális államigazgatásnak. A nemzetiség alapján büntető jel­legűekért ugyan az ötvenes évek végén és a hatvanas évek elején bocsánatot kértek a ma­gyaroktól, de nem kártalanítot­ták őket. Szlovákiában még legalább újabb tíz évet kell el- töltenünk demokratikus viszo­nyok közepette ahhoz, hogy a dekrétumok visszavonásának megtalálják a módját. Remé­lem, felnő egy emberséges új nemzedék, amely képes lesz nemcsak a bocsánatkérésre, hanem a jóvátételre is. Frantisek Brocek, a Szlovákiai Helsinki Polgári Gyűlés elnöke: a A benesi dekrétumok kér- ^ dését jelenleg nem tartom időszerűnek. Véleményem pol­gári szervezetünk tevékenysé­gének tapasztalataiból fakad, valamint az adott témával kap­csolatos ismereteim is ezt mon­datják velem. A múlt sérelmei­nek helyrehozásában nem kel­lene visszamennünk a kommu­nista hatalomátvétel, az 1948. februárja előtti időszakba. Ezt megtenni jogilag ellentmondá­sos, politikailag pedig kockáza­tos lenne. Ankétunkban szerettük volna megszólaltatni Peter Weisset, a DBP parlamenti képviselőjét, ám válaszát lapzártánkig több­szöri sürgetés ellenére sem kaptuk meg. Véleménye két okból is érdekes lett volna: egyrészt lényeges, hogy a par­lament külügyi bizottságának elnökeként miként vélekedik az EP-ben született döntésről. Másfelől amiatt, mert emléke­zetes, hogy a kormányalakítási tárgyalások idején a baloldali párt riogatta a közvéleményt azzal, hogy a magyarok előho­zakodnak a benesi dekrétu­mokkal. Olvasói levél A kultúra ápolásának fontossága Többször találkozom a Csemadokról szóló cikkekkel, riportokkal. Szomorú, hogy már az a kérdés is felmerült, kell-e egyáltalán nekünk egy ilyen szervezet. Az emberek kezdik elfelejteni, hogy mi is a Csemadok rendeltetése: a ma­gyar nyelv, kultúra ápolása és fejlesztése. Örömmel tölt el, hogy azért még a falun működő szerveze­tek ezt nem felejtették el. Ilyen szervezetnek vagyok én is a tagja Várhosszúréten, és pár éve az a megtiszteltetés ért, hogy vezetőségi tagja is lettem. Szervezetünkön belül működik egy éneklőcsoport és egy 40 tagú mazsorettcsoport. Munkánk eredményét tükrözi, hogy a környék falvainak lako­sai szívesen látogatják rendez­vényeinket, és szívesen látott vendégek vagyunk mi is az ő rendezvényeiken. A mazsorettcsoport már határa­inkon túl is öregbítette falunk hírnevét. Falunkban a kulturális életben 1994-ben történt nagyobb for­dulat. Ebben nagy szerepe volt falunk szülöttének, ifj. Ulman István fafaragónak, aki ráébresztett minket a kultúra ápolásának fontosságára, és akinek köszönhetően falunk egy csodálatos emlékművel. lett gazdagabb. Ez a II. világ­háborúban elesett magyar ka­tonáknak állít emléket. Min­den évben megkoszorúzzuk, és rövid műsorral emlékezünk a háborúban elesettekre. Szervezetünk megemlékezett a szabadságharc évfordulójá­ról is, március 14-én, vasár­nap: rövid műsorral emlékez­tünk azokra, akik életüket ál­dozták fel a szabadságért, majd a római katolikus temp­lomban szentmisével adóz­tunk a szabadságharcban el­hunytak emlékének. Szervezetünk tagjai most sem tétlenkednek, hiszen május­ban anyák napját ünnepeltük. Szervezetünkre sok feladat vár az idén. Ilyen az V. várhosszúréti falunapok, amelyeket augusztusra tervezünk. Szervezetünk egyetlen bevétele a tagsági bé­lyegekből befolyt összeg. Mint ismeretes, környékünkön a legnagyobb a munkanélküli­ség, így egyre nehezebb olyan támogatókat találni, akik még hajlandók a kultúrára áldozni. Vannak támogatók, akik min­den évben hozzájárulnak a fa­lunapok megszervezésének költségeihez, nekik ezúton kö- szönetünket fejezzük ki. Szeretnék köszönetét monda­ni a vezetőség nevében az alapszervezet többi tagjának is, hiszen az ő segítségük nél­kül nem lehetne ilyen eredmé­nyes a mi munkánk sem. Külön kiemelném falunk pol­gármesterének, Soltész Sán­dornak a segítségét és támoga­tását szervezetünk munkájá­ban. Ulman Mónika Várhosszúrét

Next

/
Oldalképek
Tartalom