Vasárnap - családi magazin, 1999. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1999-01-13 / 2. szám

Tanácsadó 1999. január 13. Nem elhanyagolható tény: a mennyiségi növekedés mellett minőségi javulást biztosít A csöpögtető öntözés A csepegtető öntözés elosztóközpontja A csepegtető öntözéssel időt, munkaerőt és energiaköltséget takaríthatunk meg, és segíti a ter­mények minőségének javítását is. A berendezés telepítése előtt cél­szerű az öntözővíz ásványianyag­tartalmát is megvizsgáltatni. A víz ugyanis három veszélyforrást rejt: Az algásodásra elsősorban nyílt vízről történő öntözéskor számíthatunk. Ennek elkerülésé­re ugyan rendelkezésünkre áll Gyárilag beépített csepegtetőtest egy igen jó szűrő, de ez nagy kapa­citása és magas ára miatt csak a nagyüzemi területeken jöhet szá­mításba. A homok a fúrt kutakból nyert öntözővízben fordul elő. Ki­szűrése viszonylag egyszerű. Sok tótból a felszínre kerülés után vá­lik ki a vastartalmú csapadék. Eléggé hatásos védelmet jelent el­lene, ha a vizet az öntözés előtt 4-5 órán át a tartályban pihentet­jük. Az említett alga- és homok­szűrőn kívül még egy finom szű­rőre is szükség van. Általában sza­kaszonként egy-egy nyomássza­bályozó is kell. A megszűrt és sza­bályozottvizet nagyobb átmérőjű vezetéken vigyük el a sorok előtt, és erre a csőre csatlakoztassuk a csepegtetőcsöveket. Az egyenle­tes öntözés végett minden szál csövet méretezzünk. Minél sű­rűbben vannak a csepegtetőtes­tek, annál rövidebb a kiteríthető hossz. A csepegtetőcsöveket csak alapos kimosás után csatlakoztas­suk a vezetékrendszerre. Csak ki­adós mosatás után zárjuk le a cső­végeket. Legjobb az, ha egy-egy öntözés viszonylag rövid ideig tart (8-15 percig), és ezt napjá­ban annyiszor ismételjük, ahány­szor szükséges. A túlzott víz- mennyiség a hasznos ásványi só­kat is kimossa a gyökérzónából. Törekedjünk arra, hogy az öntö­zések ideje közel azonos legyen. A nagy időeltérésekkel történő ön­tözéssel a növények gyökerét arra kényszerítjük, hogy az „ideális ta­lajba” igyekezzenek, s így sok energiát fogyasztanak. A csepeg­tető öntözésnél a talaj felszíne csalókán száraznak tűnik, ezért ne a talaj felszínét, hanem a nö­vény állapotát figyelve öntöz­zünk. A fóliás és az üvegházi ter­mesztés esetén gondoskodjunk felső párásító berendezésről is, mert a csepegtető öntözés hasz­nálatával a levegő páratartalma a hagyományos öntözéshez képest jelentősen csökken. A párásítókat azonban sose használjuk öntözés­jelleggel. Kertészet és Szőlészet (rövidítve) Megőrzésük minden szempontból fontos Régi magyar fehérborszőlő-fajták Jelentős gyógy- és fűszernövényünk Az orvosi zsálya A régi fajták nagy része már nem található meg a „Fehér könyv­ben”, egyes borvidékeken mégis szerepet játszanak - elsősorban a házikerti termesztésben. Félő, hogy néhány évtized múltán alig marad hírmondó belőlük, pedig vannak figyelmet érdem­lő tulajdonságaik. Apró fehér - október közepén érik, igen bőtermő. Csomorika - szintén igen bő­termő, de későn érő és fürtrot­hadásra hajlamos. Bakator - Ady szűkebb pátriájá­ból származik, hanyatlását a múlt századi filoxéravész okoz­ta. Fehér bakator vagy erdei - az előbbinél sokkal többet terem, de nagyon érzékeny a száraz­ságra. Gohér-régi, tömegbort adó faj­ta; igen nagy hibája, hogy keve­set terem; kitűnő bora van; ma már csak elszórtan találkozunk vele. Bálintszőlő - későn érik, mégis nagyon savas a bora. Kotnári kövérszőlő - a fur­mintnál előbb érik, minőségi bort ad; egykor a Csángóföld fő fajtája volt. Lisztes és a mustos - bőtermők, október első felében érnek, bo­ruk erősen savas. Juhfark - nyugati eredetű, az előbbieknél jóval korábban érik, nevét jellegzetes fürtjeiről kapta. Járdovány - a Balaton környé­kén terjedt el, ma már ritka, ok­tóber elején érik. Ezüstfehér vagy rakszőlő - Bu­da és Baranya fajtája volt, későn érő, igen bőtermő, a betegsé­geknek közepesen ellenálló. Szerémi - római folyamatossá­got feltételez; bőtermősége és sava, ízletes bora valószínűleg a légionáriusok körében is ked­velné tette. Az Alföldön kívül a Nyírségben is termesztették. Szegedi - a Tisza menti homok­hátságon alakult ki; hasonlít a zölddinkához, bőtermő, bora savas. Sárfehér - a filoxéravész előtt a Dunántúl vezető fajtája volt, ma visszaszorulóban van. Kertészet és Szőlészet (rövidítve) Az ajakosok (Labiatae) családjá­ba tartozó orvosi zsálya (Salvia officinalis) a szikár, köves lejtők, töltésoldalak gyakori, jellegzetes növénye. Jól bírja a szárazságot. Korábban több helyütt a kertek­ben is termesztették, elsősorban gyógyító hatásáért, illetve mint fűszer- és dísznövényt. Tulajdonképpen nem is lágyszá­rú, hanem félcserje, amely akár 1 méter magasra is megnőhet. Az idősebb növények szára elágazó, fás, szürkésbama és parásodó. A fiatal hajtások keresztmetszete négyszögletes, lágy; a virágzó szárak csak 1-2 mm vastagok, erősen szőrözöttek. Levelei ke­resztben átellenesek, felfelé a nyelvek egyre rövidülnek, sőt a levelek ülővé válnak. Virágai ál­füzéreket alkotnak. Egy-egy ál- örvben 3—4 virág van. Csészéje 1-1,3 cm hosszú, harang alakú; pártája kb. 2 cm-es, általában ibolyáskék, ritkábban rózsaszí­nes vagy fehéres. Májustól júliu­sig virágzik. Jó mézelő. Termése makkocska. A talaj iránt kevésbé igényes, leg­jobban azonban a meszes, közép­kötött, napos, gyorsan melegedő talajokon érzi jól magát. Ajánla­tos ezért déli fekvésű, homokos élőhelyekre telepíteni. A kövér talajokat nem szereti, de ha gyen­gébben terem, az őszi komposz­tálást meghálálja. Magról, illetve ősszel és tavasszal tőosztással, zölddugványozással szaporítha­tó. Az utóbbi vegetatív szaporítá­si módot nyáron, virágzás előtt alkalmazhatjuk. A magvetést márciusban melegágyba, később pedig - április-májusban - 10-15 cm sortávolságra szabad­ágyba végezhetjük. A gyógyszer- ipar keserű, fanyar ízű leveleit hasznosítja (Salviae folium); ezeket a virágzás előtt gyűjtjük - szárát vágjuk. 5 kg friss, zöld le­vélből nyerhetünk 1 kg száraz drogot. A népi gyógyítás külsőleg feké­lyek, nehezen gyógyuló sebek öblítésére, belsőleg izzadás ellen, hólyaghurutra, légzőszervek gyulladására alkalmazza. Vize­lethajtó és vérzéscsillapító hatása is van. Fűszerként levesekbe, zöldséges ételekbe, sültekhez al­kalmazzák. Torok- és szájüreggyulladásokra következőképpen készíthetünk öblögető szert: 2,5 dl-nyi vízbe tegyünk 1-2 kávéskanálnyi szárí­tott, apróra tört levelet, és forral­juk fel. I.d. Megkérdeztük a szakértőt Kérhetem-e az örökrészem kifizetését? Az édesapám utáni hagyatéki tárgyalás folyamán felosztot­ták a családi házat, mellék- épületet, kerítést, pár fát, ku­tat. A telek nincs rendezve. A felértékelést a falu polgár- mestere végezte el. Anyámé a ház fele, és igényt tartott a ház felének az 1/6-ára. így bá­tyám is és én is 1/6-ot örököl­tünk. Mivel apám halála óta kapcsolatom teljes mérték­ben megromlott anyámmal és bátyámmal, kérhetem-e tőlük, hogy fizessenek ki engem a részemből? Köteles vagyok annak az összegnek az Vs­áért eladnom a részem, amelyet a polgármester meg­szabott? Ön természetesen mint az in­gatlan (ház) társtulajdonosa felkínálhatja az 1/6 részétel­adásra, elsősorban persze a többi társtulajdonosnak, akik hajlandóságot mutathatnak ennek a résznek a megvásárlá­sára, meg nem is. Ha az édes­anyja és a bátyja el akarnák esetleg adni a házat, akkor mindenképpen az Ön 1/6 ré­szére is szükség lenne, mert­hogy csak az Ön részével együtt alkotják a tulajdonré­szek az egy egészet. Ebben az esetben csak Ön akarná eladni a részét, ami természetesen le­hetséges, vagyis ha a bátyja vagy az édesanyja megveszi, Dr. Szabó Elena jogász semmi akadálya az adásvételi szerződés megkötésének (a szerződést természetesen be kell jegyeztetni a kataszteri hi­vatalba, mivel ingatlanról van szó). Ami a vételárat illeti, ab­ban az eladó és a vevő meg­egyezhetnek, nem szükséges mindenáron a becsült érték­hez tartaniuk magukat, ez ter­mészetesen adókövetkezmé­nyekkel jár (tehát az ingat­lanátruházási adót mindig a magasabb összegből kell ki­számítani) . Ami magát a felér­tékelést illeti, nem tudok egy­értelmű választ adni arra, mennyire elfogadható a pol­gármester értékelése. Tudo­másom szerint az általam is­mert közjegyzők többsége a hagyatéki tárgyalások folya­mán olyan értékeléseket fogad el, amelyeket bíróság által ve­zetett jegyzékben feltüntetett értékelők végeznek. Nem tu­dom, mi lehet az akadálya an­nak, hogy ilyen hivatalos érté­kelővégezze el a felértékelést. Grafológia Jelige: Micimackó Befelé fordul, saját gondjairól nem beszél. Harmónia, szere­tet hatja át személyiségét. Re­mek memóriája van. Logikus intelligenciája melletti paradoxona, hogy túlságosan intuitív. így aztán olykor tü­relmetlenné válik. A pénz nem folyik ki a kezéből. Gyűj­tögető típus. Már serdülőként tisztában volt azzal, hogy egyéniség. Meg kell tanulnia az egyensúlyt, a harmóniát megtartani önmagában. To­vábbá megkell tanulnia segí­teni másokon bármennyire szereti is a pénzt, a vagyont. Meg kellett már tanulnia má­sokért felvállalni a felelőssé­get. Többször előfordult, hogy Bartalos Mária grafológus élete teljesen felborult,és ez megviselte idegrendszerét. Hamarosan olyan időszaka le­het, amikor elkezdheti meg­valósítani terveit, és eléri cél­jait. Ehhez már most el kell tudnia dönteni azt, hogy mi a fontos és a nem fontos az Ön számára. A siker magánnyal járhat. Mégis, a legaktívabb időszaka lehet. Gyermeklélektan Jelige: Rendetlennek száz a dolga. „Gyermekem már öt­éves elmúlt, jövőre iskolába megy. Okos, értelmes, szépen fejlődik, csak nagyon rendet­len. Velünk keveset van, mert hol az én szüleimnél, hol pedig az anyósomnál tartózkodik, hogy mi nyugodtan dolgozhas­sunk. Már eldöntöttük, hogy magunkhoz vesszük, és beíratjuk óvodába, akkor talán nem lesz ennyire szétszórt, és mi is jobban hathatunk majd rá. Van rá remény, hogy Itthon rendesebb gyerek lesz?” A gyermek - különösen ebben a korban - még nem fogja fel tel­jes összefüggésében a problé­mát, s nem is érdekli. A szoká­sok kialakításában elsőrendű a rendszeresség jelentősége. Ve­gyük például a táplálkozási szo­kásokat: ha a rendszer valami miattiétre sem jön, vagy fel­bomlik, súlyos károsodás érheti a gyermeket fizikailag és lelki­leg is. A szervezet belső munká­ja ugyanis, a táplálék meg­emésztése, átalakítása olyan anyaggá, amely a test sejtjeit növeli, fejleszti, ugyanolyan ne­héz munka, mint a szervezet külsőleg megnyilvánuló mun­kája - a cselekvés, amellyel kör­nyezetünket alakítjuk át úgy, hogy az számunkra a legmegfe­lelőbb legyen. Ha a szervezet belső munkája nem pontos idő­beosztás és adagolás alapján megy végbe, hajlamos lesz az összevisszaságra, és ez a szer­vezet külső megnyilvánulásai­ban is jelentkezhet. A rendszer­telen étkezés legenyhébb kö­vetkezménye például a gyakori Dr. Hadas Katalin rossz hangulat, ebből követke­zik a lustaság, a tehetetlenség érzése. A rendszeresség tehát segíti a szervezetet, hogy külső és belső folyamataiban megfelelően működjön. Ehhez szorosan kapcsolódik egy olyan tanítási módszer, mely nem fel­tétlenül igényli a magyarázatot és a megértést. Ha azonos idő­ben, hasonló helyzetben a gye­reket valamilyen cselekvésre késztetik, pl. rendcsinálásra, evésre, mosakodásra stb., az is­métlések során egyre kevesebb késztetés, biztatás szükséges a cselekvéshez. Az ismétlések számának növekedésével végül elérkezünk a tanulásnak ahhoz a szakaszához, amikor a tanult cselekvés hasonló helyzetben, azonos időben önkéntelenül megindul, és szinte automati­kusan megy végbe. Ilyenkor a cselekvés elkezdése és végre­hajtása nem igényel speciális magasrendű tervezést és kivite­lezést. Úgy is mondhatjuk, hogy ezeket a cselekvéseket, amelyeket ilyen módon tanul meg a gyerek, szinte „gondol­kodás nélkül” végre tudja hajta­ni. A fürdőszobában reggelente automatikusan elvégzi ugyan­azokat a rendkívül bonyolult cselekvéseket anélkül, hogy el­határozná vagy megtervezné, és kivitelezésére nagyon odafi­gyelne. Nem nehéz belátni, hogy a cselekvés ilyen formájá­val a szervezet energiát takarít meg, amelyet más cselekvések­ben, az alkotásban hasznosít­hat. Annak a gyereknek, akit nem szoktattak a rendszeres­ségre, aki éppen ezért nem au­tomatikusan végzi a feltétlenül szükséges, de pszichikusán nem magasrendű cselekvéseket, egyéb fontos cselekedetekre ke­vesebb energiája jut. Ha bizo­nyos cselekvések nem automa­tikusan folynának le, akkor pél­dául a fogmosás éppen olyan nehezünkre esne, mint egy ma­tematikapélda megoldása. A gyermek amikor először végez valamilyen cselekvést, kifárad. Mindez ugyanis komoly munka a számára. Előbb-utóbb akkor is megtanulja a cselekvést, ha nem rendszeresen és nem min­dig hasonló helyzetben végzi, de ebben az esetben a cselekvés elkezdése igényel nagy energi­át. Gyermekének is nyilván ez a gondja, hogy sok helyen telnek napjai, s mindenki mást követel tőle. Ha lesz „igazi” otthona, ahol Önök rendszeresen rábír­ják őt a kívánt cselekvés elvégzésére mindaddig, amíg az időpont és a helyzet magától ki nem váltja a cselekvést, begya­korlása pedig az automatikus lefolyást lehetővé nem teszi. Ha mindketten következetesek lesznek a nevelésben, van rá re­mény, hogy otthon rendesebb gyerek lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom