Vasárnap - családi magazin, 1999. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1999-01-13 / 2. szám

12 1999. január 13. Kultúra Heti kultúra Filmbemutató Megint a régi nóta Az idős mester, Alain Resnais legújabb munkájá­ban bizony nem a régi nótát fújja. A Szerelmem, Hirosi­ma, a Tavaly Marienbadban, az Amerikai nagybácsim, a Smoking, No Smoking rendezője ezúttal is tud újat nyújtani, megle­petést szerezni a nézőnek. Olyan különös zenés filmet alkotott, amilyenhez hason­lót aligha láthattunk. A leg­több mozidarab a történet végére tartogatja a nagy csattanót, az igazi meglepe­tést, itt azonban fordítva van. A film első jelenetében náci tisztek fakadnak dalra, elénekelnek egy francia san­zont arról, mennyire szere­tik Párizst. És egy meghök­kentő átkötéssel elindul a könnyed szerelmi komédia, amelynek egyik főhőse Camille, az idegenvezető, aki valójában komoly törté­nész, és éppen doktori disz- szertációján dolgozik. Camille egy félreértés kö­vetkeztében beleszeret Marcba, a jóképű ingatlan­ügynökbe, aki megpróbál eladni egy lakást Odile-nak, Camille nővérének, egyéb­ként pedig Simon főnöke. Simon titokban már régóta szerelmes Camille-ba. Claude, Odile látszólag pa­pucs férje nehezményezi Odile régi szeretője, Nicolas felbukkanását. Nicolas most költözött Párizsba, Simon ajánlgat neki lakásokat - közben a két férfi összeba­rátkozik. A néhány szereplő bonyo­lult viszonyrendszerét alig­ha lehet e sorokból megér­teni, s azt is nehéz elmagya­rázni, milyen vicces, amikor valamelyikük dalban, slá­gerben, sanzonban mondja el rejtett gondolatát, érzé­sét. A dalokat az eredeti elő­adóktól hallhatjuk, a színé­szek csak tátognak, mi több, az is előfordul, hogy férfi szereplő női hangon énekel, vagy fordítva. Heti hír Spielberg „mesél” Steven Spielberg ismét „rendhagyó produkcióra” készül: CD-n és könyvben „adja ki” Andersen meséjét, A király új ruháját, amely­nek minden szerepére egy- egy világhírességet kért fel. A sztárok feladata az volt, hogy ki-ki maga írja újra a történet néhány részét, és próbálja meg a rá bízott me­sehőst önmaga arcképére formálni. A meghívott sztárok listáján többek közt Madonna, Ro­bin Williams, Rosie O’Donnel és Liam Neeson is szerepel, de meghívást ka­pott Calvin Klein divatterve­ző és az öbölháború hőse, Schwarzkopf tábornok is. Hogy mi fog ebből kisülni, azt egyelőre talán csak Spielberg sejti, aki magának tartotta meg az igazmondó fiú szerepét. Steven Spielberg Robin Williams David Copperfield: „Régi játékokat, kis masinákat gyűjtök, és ezeket javítgatom. A szemfényvesztés mestere „Meglep, hogy az emberek mekkora érdeklődést tanúsítanak irántam.” Fotó: Karel Kouba Kuba NY Éva Tévénézők millióit kápráztatta el a New York-i Szabadságszo­bor eltüntetésével és a kínai Nagy Falon való átjutásával. Melyikre volt nehezebb meg­szerezni az ehhez szükséges engedélyt? Azt hiszem, sokakat meg fog lepni a válasz. A Szabadságszo­bor eltüntetésére szóló enge­dély beszerzése rengeteg mun­kát igényelt. Mindkét show-mű- sort ugyanabban az évben csi­náltam, és Washingtonban a legalacsonyabb beosztásban lé­vő hivatalnoktól kezdve egé­szen az elnökig mindegyik „lét­rafokot” végigjártam, hogy megkapjam a szükséges bele­egyezést. Ezt végül is az ameri­kai elnök adta meg. Érdekes, hogy Kínában e téren sokkal egyszerűbb dolgom volt, pedig ott a kommunista televízióval dolgoztunk együtt. Éppen nekik köszönhetően kaptam meg minden gond nélkül az enge­délyt, hogy show-műsort csinál­jak a Nagy Falnál. Sok műsorszáma - például amit a Niagara-vízesésnél mű­velt - kifejezetten veszélyes. Nem szokott olykor félni, hogy valami baja történhet? Nem szoktam gondolkodni azon, hogy melyik szám meny­nyire veszélyes. Sőt, sokszor a színpadon is csinálok olyan dolgokat, amelyek nem éppen veszélytelenek. De eddig, hála Istennek, nem történt baj. Vi­szont azt elárulom, hogy az ilyen számok közben sokat imádkozom, hogy sikerülje­nek. Sokak szerint ön egy egészen új világot nyitott meg az embe­rek előtt... Számomra ez nagyon hízelgő, és örülök az ilyen vélemény­nek, de azt hiszem, hogy ugyanezt mondhatják el ma­gukról azok az alkotók is, akik a művészet bármelyik terén vala­mi újat hoztak az emberiség számára. Nagyon fontosnak tartom, hogy az ilyen dolgok segítsenek abban, hogy az em­berek tudjanak álmodozni. Show-műsoraim során is azon igyekszem, hogy az embereket elgondolkoztassák a mutatvá­nyaim, és el tudják képzelni, mi történne akkor, „ha”... Az Interneten található adat szerint mintegy 500 előadást tart évente. Igaz ez az állítás? Igaz, mert nagyon sokszor elő­fordul, hogy napi 2-3 fellépé­sem is van. így jut időm arra is, hogy például akár egy hónapos szabadságra is elmenjek. Milyen tevékenységek mellett tud a legjobban kikapcsolódni? Azt hiszem, hogy e téren nem sokban különbözők az átlagos emberektől. Szeretek táncolni, a tengerparton pihenni vagy ép­pen a CNN tévéállomást nézni. Tehát teljesen normális dolgok mellett pihenek. Egy további kedvtelésem, hogy régi játéko­kat, kis masinákat gyűjtök, és aztán a szabadidőmben ezeket javítgatom. Egy olyan munkatempó, mint az öné, komoly fizikai és szelle­mi erőnlétet igényel. Sportol néha? Rendszeresen futok. És ha napi 2-3 előadásom van, az is felér egy kiadós tréninggel. A konkurensei közül sokan azt állítják, hogy az ön műsorszá­maihoz nagyon sok pénz kell. Ez valóban így van? Véleményem szerint ebben nincs igazuk. Egy-egy műsorom­nak mintegy a fele különböző apróságokra, kis dolgokra, főleg a kéz játékára épül, és csak a másik feléhez szükséges vala­mennyi pénz. Egyébként az ilyen kijelentéseket illetően az a véleményem, hogy például egy vonatszerelvény eltüntetéséhez a bűvész képessége sokkal fon­tosabb, mint az ehhez szükséges anyagiak. Hiszen még mielőtt komolyan kezdtem el foglalkoz­ni a bűvészettel, sok olyan kollé­gát ismertem, aki a pénznek nem volt hiányában, mégsem csinált olyan számokat, ame­lyekben például vonatszerel­vényt tüntetett volna el. Egyébként milyen a kapcsolata a vetélytársaival? Tisztelem őket, de nem ver- senyzek velük. De így vagyok bárki mással, aki a maga szak­májában híressé vált. Hogyan viszonyul a népszerű­séghez? Tulajdonképpen mindennap nagyon meglep, hogy az embe­rek mekkora érdeklődést tanú­sítanak a személyem és a mun­kám iránt. Ha például megyek valahova kocsival, vagy valame­lyik színházba látogatok el, nem győzök csodálkozni azon, mennyien várnak arra, hogy ta­lálkozzanak velem. Ha olyan országokban lépek is fel, ame­lyeknek a nyelvét nem beszé­lem, az emberek az utcán vagy bárhol, ahol megjelenek, vissza­mosolyognak rám. Ez nagyon kellemes és jóleső érzés. Imá­dom a munkámat, és a népsze­rűséget úgy veszem, mint en­nek a természetes és számomra eddig kellemes velejáróját. Mennyiben felel meg a valóság­nak az a hír, hogy a NASA spe­cialistái együttműködésre kér­ték fel? Amikor show-műsorom volt Washingtonban, valóban meg­kerestek a NASA szakemberei, és megkérdezték, hogy bizo­nyos területeken hajlandó len- nék-e velük együttműködni. Megtetszett az ajánlatuk, és igent mondtam. Mindnyájunkat lenyűgöztek azok a technikai csodák, amelyek az űrkutatás terén ismeretesek. Tervez valamilyen különleges trükköt 2000-re? Azt szeretném elérni, hogy a vi­lágon lévő összes számítógép az új évszámmal hibátlanul mű­ködjön. Olvasólámpa Ész és mámor Polgar Anikó A katalán irodalom első vi­rágkorát a középkorban élte. Ebben az időszakban olyan nagy egyéniségeket adott az európai kultúrának, mint a 13. századi Ramon Llull (legfontosabb prózai művei, A szerelmes és A szeretet könyve, valamint A szeretet filozófiájának fája magyarul is megjelentek Déri Balázs fordításában) vagy Ausiás March, a XV. századi euró­pai irodalom egyik legjelen­tősebb költője. Ezt a nagy virágzást hosszú ideig tartó hanyatlás követ­te, míg a XIX. században úgy, mint Európa több más népe, a katalánok is meg­újult érdeklődéssel fordultak nemzeti nyelvük és irodal­muk felé. A nemzetébredést az iroda­lom újabb felvirágzása kö­vette, s ennek az újjászüle­tésnek egyenes folytatása a XX. századi katalán iroda­lom. Az íbisz Könyvkiadónál meg­jelent kétnyelvű antológia a XX. századi katalán költé­szetből ad ízelítőt, a katalán vagy más újlatin nyelvet ta­nulók és az irodalomszerető nagyközönség számára. A kötet fordítója, Déri Balázs nemcsak Ramon Llull emlí­tett műveit tolmácsolta ma­A fordító sokoldalúságát mutatja, hogy klasszika- filológiai és iranisztikai tanulmányokat is folytatott. gyárul, hanem katalánra for­dította a magyar irodalom több nagy alkotását is (Pi­linszky Szálkák című köte­tét, Az ember tragédiáját és Pázmány Öt szép levelét), szorosabbra fűzve ezzel a katalán-magyar kulturális kapcsolatokat. A fordító sokoldalúságát mutatja, hogy klasszika­filológiai és iranisztikai ta­nulmányokat is folytatott, ókortudományi doktorátust szerzett, valamint elvégezte a Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskolán a zenetudo­mányi szakot. Déri Balázs egyben a kötet összeállítója és a katalán irodalom törté­netét felvázoló utószó szer­zője is. Fordításai kiváló formakész­ségről tanúskodnak: a kötet­ben ugyanis a szabad versek mellett több szonett, elégia és rímes költemény találha­tó. Az időmértéket a fordító a Érdekességként megemlíthetjük a rózsa alakú kép­verset is, mely pi­ros betűkkel került be a kötetbe. katalán nyelvhez igazodva némileg fellazított formában adja vissza. Az antológia tanulsága sze­rint a XX. századi katalán költészet legkiemelkedőbb alakjai: J. V. Foix, akinek filozofikus hangvételű, köl­tői képekben tobzódó szonettjei markáns költői egyéniséget mutatnak, Carles Riba, aki Berville-i elégiáival a modernizmus klasszicista vonulatát képezi, és Salva­dor Espriu, akinek sikerült a hazája iránti szeretetet miti­kus hangvételű versekbe transzformálnia. Érdekességként megemlít­hetjük Joan Salvat-Papesseit rózsa alakú képversét is, mely (az eredetinek megfe­lelően) piros betűkkel nyom­tatva könyvjelzőként is be­került a kötetbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom