Vasárnap - családi magazin, 1999. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1999-02-17 / 7. szám

Tanácsadó 1999. február 17. 11 Termése enyhén bordázott, s az uborkával ellentétben sohasem szemölcsös és tüskés A cukkini termesztése Az olasztök vagy ismertebb ne­vén cukkini (Cucurbita pepo L. varia giromontáina) termesz­tését, „első” fajtáját (Diamant) nálunk már 1971-ben engedé­lyezték. Ennek ellenére csak az utóbbi években vált népszerű­vé. Manapság mintegy 40 faj­táját minősítették. Közös jel­lemzőjük az uborkára emlé­keztető kabaktermés, mely a laikusokat gyakran megtévesz­ti - uborkának nézik az olasz­tököt. Termése mindig enyhén bordázott, s az uborkával el­lentétben sohasem szemölcsös és tüskés. A kabaktermés színe alapján a fajtákat krémszínű, sárga, vilá­goszöld, sötétzöld, feketészöld és sárga, pettyes gyümölcsű faj­tacsoportokba sorolják. A nálunk engedélyezett fajták közül tájainkon a Sardane Fi és az Ambassador Fi ajánlható. A Sardane Fi gyümölcse 10,5-20,7 cm hosszúságnál, illetve 60-170 grammosán dol­gozható fel konzerválási célok­ra. Az ennél nagyobb - botani­kai szempontból érett - termést kompotok, főzelékek formájá­ban hasznosíthatjuk. (Megjegy­zendő, hogy akár 48 cm-esre, 2300 grammosra is megnőhet.) A Sardane Fi terméshozama ugyan közepes, de rendkívül egyöntetűen terem, ellenálló az uborkapenésszel szemben, és a vírusos fertőzést is jól tűri. Az agrotechnikai műveletekkel szemben igényes. Rendszere­sen kell öntözni és szedni (he­tente háromszor). Az Ambassador Fi nálunk a leg­ismertebb fajta. Termései ipari célokra 12-21 cm-esen, illetve 60-240 grammosán értékesít­hetők. Régebbi („csehszlovák”) vizsgálatok szerint termőtájain­kon ez a legnagyobb hozamú fajta. Az uborkapenésszel szem­ben rezisztens, a vírusokkal szemben azonban kevésbé tole­ráns, mint az előbbi. Magyarországon az 1990-es évek elején végzett fajtakísérle­tekben nagyon jó eredményeket mutatott a Ghada Fi. Tetszetős, krémszínű héja van, a betegsé­gekkel szemben ellenálló, ter­méshozama egyöntetű. Megjegyzendő még, hogy déli szomszédainknál jó eredmé­nyeket értek el a Consul Fi-gyel is. A Chiaro és a Romanesco faj­ták termőképessége és növény- állománya egyenetlennek mu­tatkozott, és alakjuk, méretük sem volt kiegyenlített. Említést érdemel még az Astoria Fi, amelynek a jászboldogházi és a tordasi fajtakísérleti állo­máson a nagy terméshozam mellett jelentős volt a korai ter­méshányada is. I. d. A betonfelület nem esztétikus, rossz a hőháztartása, nem ereszti át a vizet Kerti ösvények - mielőtt hozzáfognánk A kerti téralakítás eszközei a nö­vények, de mellettük az élette­len anyagok is fontos szerepet játszanak. Az egyik fontos mű­szaki létesítmény az út, amely minden kert szükséges tartozé­ka. Az út mindig vezessen vala­hova, ne legyen öncélú létesít­mény. Célszerű, ha az út a nö­vényfalak mentén fut. Merev, egyenes vonal helyett adjunk neki enyhe ívet, de öncélú alkal­mazását kerüljük. Az útkanyar akkor indokolt, ha egy növényt, növénycsoportot, esetleg egy műszaki létesítményt kell meg­kerülnünk. Az útcsatlakozások­nál kerüljük a hegyes- és derék­szögeket, mert azoknál előbb- utóbb kitapossuk a növényeket. A kapu és az épület közé feltétle­nül egyenes vonalvezetésű, szi­lárd burkolatú utat építsünk. A falak mellett 90 cm útszélesség- re van szükség. A garázsbeállót ne fedjük le teljes szélességben, elég, ha a gépkocsi kerekei alatt lévő 40-60 cm-es sávot építjük szilárdra, a közötte lévő 80-100 cm-es részt pedig füvesítjük. A betonfelület nem esztétikus, rossz a hőháztartása, nem ereszti át a vizet, nehezen javít­ható. Ezért jobb, ha kisméretű burkolóelemeket használunk. Házikertben alkalmazható iga­zán jól a fakorong burkolat. Gépkocsibeállók, kerti utak, gyepfugás pihenők hangulatos építőeleme a kis kockakő. Kis igénybevételnél az összefüg­gő felület helyett elegendő, ha csak tipegőköveket süllyesz­tünk a fű vagy a párnásan növő évelők közé. Kertészet és Szőlészet (röv.) A kanyar vagy az íves útve- zetés ne legyen öncélú. A képen egy növénycsoport ültetésével az út ívének azonnal lesz funkciója. Tipegő betonlapokból, gyep­be ágyazva. Az évelőágy mel­lett a köveket már szorosan egymás mellé rakták. Megkérdeztük a szakértőt--------­Me ddig kell a bíróságnak döntenie? Kiderült, hogy az a kis földte­rület, amelyet több mint 15 éve használok, és amelyet már az édesapámék is hasz­náltak, nem az enyém. Ez egy geodéziai kimérés folytán derült ki. Ügyvédhez fordul­tam, és ő megállapította, a bejegyzések szerint ki a tu­lajdonos, majd azt mondta, hogy a bíróságtól kell kérni, állapítsa meg, hogy a föld tu­lajdonjoga az enyém. Az egyik alperes (összesen öten vannak mint a bejegyzett tu­lajdonos örökösei) nem jött el, ezért a bírónő elnapolta a tárgyalást. A következő tár­gyaláson sem történt semmi egetrengető, azóta meg több nem volt. Meddig kell a bíró­ságnak döntenie? Mit lehet tenni, ha húzzák az ügyet? Nyilván az ügyvédje is mond­ta, hogy a bíróságnak nincs kötött határideje arra, mikor­ra köteles befejezni egy ügyet. Az Ön szempontjából ez nem sok jóval kecsegtető információ. Tisztában va­gyok azzal is, hogy a Polgári Perrendtartás 6. §-a kimond­ja: a bíróság gondoskodik a pereknek az alapos tárgyalá­sáról, vagyis arról, hogy a jog- és érdekvédelem a lehető leg­hatékonyabb és leggyorsabb legyen, valamint hogy a pe­rek ésszerű időn belül befeje­ződjenek. Ön felteheti a kér­dést, mi az az ésszerű idő, s válaszolhat is rá úgy, hogy egy olyan ügyben, melyről Önnek azt mondták, hogy egyszerű, két év nem ésszerű Szabó Elena jogász idő. Persze nem ismerem az eset körülményeit, de min­den egyes keresetet külön kell elbírálni, figyelembe kell venni minden bizonyítékot, s nagyon gondosan meg kell vizsgálni az ügy minden egyes mozzanatát. Ezzel nem a bírónőt vagy a bíróságot akarom mentegetni, hanem szeretnék rávilágítani arra a tényre, hogy amit Ön tény­ként fog fel, tehát hogy a föl- decske az Öné, az a bírósági bizonyítás szempontjából le­het nagyon összetett dolog. A meg nem jelent alperest ille­tően azt tudom mondani, hogy a polgári perrendtartás 101. §-ának 2. bekezdése ki­mondja, hogy ha a rendesen beidézett perbeli személy nem jelenik meg a tárgyalá­son, és nem is kérte előzőleg annak elnapolását, a bíróság tárgyalhatja az ügyet így is. Tárgyalhatja, vagyis megte­heti, ha úgy látja jónak, de nem köteles. Bizonyára Ön­nek sem tetszene, ha perel­nék valamilyen ügyben, s még csak kíváncsiak sem len­nének az álláspontjára. Te­hát azt tanácsolom, legyen még egy kis türelemmel. Grafológia Jelige: Amarillisz. A „rabszol­gasors” közel három évtizede után joga és kötelessége „felszabadítania” önmagát. Nehéz megtenni. Nehéz egy, önmagunk előtt is titkolt ma­gányból kilépni. Szétesőben lévő személyiségét „rabszol­gaként” nem tudja összeková­csolni. Nyugalomra van szük­sége. Még mielőtt teljes de­presszióba esne, kezdje el megvalósítani önmagát! Féle­lem, stressz, önfeladás, vala­<3. SlSHstsCp Bartaíos Mária grafológus mi nagy-nagy lelki fájdalom, de a jóindulat és némi opti­mizmus is sugárzik kézírásá­ból. Legyen mindig terve és el­érendő célja! Gyermeklélektan Jelige: Umbula. „Már néhány­szor rajtakaptam a gyermeke­met, hogy hazudik. Napnál vi­lágosabb, hogy nem mond igazat, mégis kitartott a ha­zugsága mellett. Mit te­gyek?” Ha az igazságért büntetés jár, a gyerekek önvédelemből ha­zudnak. De hazudnak akkor is, amikor képzeletükben olyasmivel ajándékozzák meg magukat, amivel a valóságban nem rendelkeznek. A hazug­ságok sok mindent elárulnak a gyerekek félelmeiről és remé­nyeiről. Elmondják, milyenné szeretnének válni, mit szeret­nének csinálni. A vájt fülű szü­lő számára gyermeke hazug­sága feltárja a rejtett tartal­mat, amelyet közölni kíván. A hazugságra való reagálásunk­nak valójában nem a hazugság tartalmának, illetve a hazudó gyereknek az elítélését kell tartalmaznia, hanem meg kell próbálni megfejtem a hazug­ságjelentését. A hazugság ré­vén nyert információ felhasz­nálásával segíthetünk a gyer­meknek abban, hogy képes le­gyen a valóságot vágyálmaitól elkülöníteni. Ha becsületesnek akarja ne­velni gyermekét, fel kell ké­szülnie arra, hogy a keserű igazságokat éppúgy meghall­gassa, mint a kellemeset. Ha azt akarja, hogy gyermeke tisztességes felnőtté váljék, nem szabad az érzéseivel kap­csolatos hazugságra ösztönöz­ni, akár pozitívak, akár negatí­vak. A gyermek az általa kife­jezett érzésekre adott vála­D. Hadas Katalin szók alapján tanulja meg, hogy a becsületes viselkedés a legjobb megoldás. A szülőnek sohasem szabad olyan kérdéseket feltennie, amelyek valószínűleg védeke­ző jellegű hazugságra készte­tik a gyermeket. Ne provokálja ki gyermekéből a védekező jellegű hazugságokat, és ne te­remtsen szándékosan olyan helyzetet, amely magában hordozza a hazugság lehető­ségét. Ha a gyermeke mégis hazudik, erre ne reagáljon se hisztérikusan, se moralizálva, hanem tényszerűen, reálisan, így a gyermeke megtanulja: semmi szükség nincs arra, hogy hazudjon. Jelige: Zárka. „A minap láto­gatóban voltunk egyik isme­rősünknél, és csak otthon fe­deztem fel, hogy kisfiam haza­hozott magával egy játékot. Nem véletlenül maradt a zse­bében, hanem kellett neki, azért hozta el. Megdöbben­tem. Nem tudom, mit gondol­nak most rólunk az ismerőse­ink. Börtöntöltelék lesz a fi­amból?” Nagyon fontos, hogy sohase hívja a gyereket tolvajnak vagy hazugnak, és sohase jó­solgasson neki olyasmit, hogy börtönben fogja végezni. Egy­általán nem segít a gyereknek az sem, ha megkérdezi, miért csinálta. Könnyen lehet, hogy ő maga sem tudja, mi vitte rá erre, és ha nagyon megszoron­gatja, hogy elmondja, „miért” tette, ez csupán újabb hazug­ságot eredményezhet. Sokkal hasznosabb rámutatni: elvár­ják tőle, hogy megbeszélje önökkel, ha valamire szüksége van. Meg kell tanítani a gyermeket arra is, hogy ami másoké, az nem az övé. Úgy, ahogy neki kedves a saját játéka, és hiá­nyozna neki, ha valaki elvin­né, ugyanúgy a másiknak is kedves az, ami az övé. Meg kell tanítani arra is, hogy köl­csönkérhet valamit, vagy köl­csönöznek egymásnak játékot. Arra is rá lehet szoktatni, hogy a zsebpénzéből gyűjtögessen időnként olyan játékra, amit nagyon szeretne. Ami történt, megtörtént, de ezzel még nincs vége. Ha a gyerek tuda­tosította, hogy hibát követett el, meg kell beszélni azt is, hogy hogyan hozható rendbe. Ha egyedül nem jön rá a meg­oldásra, segítsenek neki; a lé­nyeg az, hogy ő vigye vissza a játékot, ő kérjen bocsánatot az elkövetett tettéért, és ő ígérje meg, hogy többé nem veteme­dik ilyen cselekedetre. Ha minderre képes lesz, megbán­ja tettét, dicsérjék meg, hogy ne felejtse el könnyen a ,jó megoldást”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom