Új Szó, 1999. december (52. évfolyam, 277-301. szám)

1999-12-07 / 282. szám, kedd

6 POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. DECEMBER 7. Jelcin munkába állt Moszkva. Borisz Jelcin orosz elnök munkába állt a Kremlben, ahol a nap folyamán fogadta Leonyid Kucsma ukrán elnököt. Jelcin éppen egy hetet töltött a kórházban, ahol tüdőgyulladással kezelték. Az orosz elnök múlt heti programjait lemondták, így például az orosz-fehérorosz uniós szerződés ünnepélyes aláírását holnapra halasztották. (MTI) Győzött a jobbközép Szkopje. A kormánykoalíció jelöltje, Borisz Trajkovszki győzött a vasárnapi, részlegesen megismételt államfőválasztáson Macedóniában. Nem hivatalos eredmények szereint a politikus valamivel több mint 133 ezer szavazatot kapott. Ez a mostani fordulóban megsemmisítő győzelmet jelent. Összesítésben a középjobb kormánykoalíciót képviselő Trajkovszki 582 ezer szavazatot szerzett, szemben a szociáldemokrata Tito Petkovszki 513 ezer voksával. (MTI) Nem zárkózik el a Néppárt Bécs. Az Osztrák Néppárt (ÖVP) nem zárkózik el a kormányalakítási tárgyalásokon való részvételtől - mondta Wolfgang Schüssel, az eddigi kisebb koalíciós partner elnöke. Megfigyelők szerint az ÖVP, több mint két hónappal a választások után, lassan felül akarja vizsgálni azt az ígéretét, hogy ellenzékbe vonul, ha a harmadik helyre szorul. Schüssel közlése fordulatnak tekinthető az ausztriai kormányalakítás folyamatában. Thomas Klestil elnök csütörtökön kormányalakítási megbízást ad Viktor Klima kancellárnak (SPÖ). (MTI) Schüssel visszatáncol (Archivum) Nem demokratikus választás Taskent. Az üzbegisztáni választások nem demokratikus körülmények között zajlottak -jelentette ki Madeleine Wilkens, az EBESZ üzbegisztáni képviseletének vezetője. A választás napján helyi, területi és kormányzati képviselők mintegy 228 személyt kényszerítettek visszalépésre. A jelentés szerint a szavazásra jogosultak 93,46 százaléka vett részt a választáson. Az EBESZ a részvételi arányt is „gyanúsnak" minősítette. (MTI) Kiraboltak egy pénzszállítót Lecce. A dél-olaszországi Lecce közelében kiraboltak egy pénzszállító-autót. A támadásban három biztonsági őrt megöltek, hármat pedig súlyosan megsebesítettek. Novemberben ugyanezen a környéken egy hasonló rablótámadásban több mint 1 milliárd lírát zsákmányoltak gengszterek. (MTI) Brüsszel. Az Európai Unió intézményrendszerén eszközölni kívánt változások körének tisztázása az EU-tagállamok állam- és kormányfőinek pénteki találkozójára marad, miután a külügyminiszterek tegnapi ülésén nem mutatkozott teljes egyetértés a kérdésben. MTI-HÍR Hubert Védrine francia külügyminiszter Brüsszelben arra figyelmeztetett, hogy az EU csak akkor tudja felelősséggel állítani, a reformokról szóló tárgyalások a jövő évben lezárulnak, ha azok körét az eredetileg tervezett három témára - az Európai Bizottság összetételére, az egyes tagállamok szavazati erejére, a vétójog csökkentésére - korlátozzák. Ha további témákat vesznek fel a reformkonferencia napirendjére, nem lehetséges szavatolni, hogy az EU 2002-re készen fog állni új tagok befogadására. A külügyminiszterek tegnap egyebek között a bővítés, az intézményes reformok és az európai biztonságpolitika kérdéskörét vitatták meg. Találkozójukon megjelent Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke, aki éppen arra biztatta a tagállamokat: vállaljanak kötelezettséget arra, hogy 2002-re felkészülnek az első kelet-európai államok befogadására. Ez nem jelenti azt, hogy a bővítés rögtön ezután el is kezdődik tette hozzá Prodi a csatlakozás tényleges időpontja a tagjelöltek felkészülési ütemétől és a csatlakozási tárgyalások haladásától függ. A találkozón gyakorlatilag teljes körű támogatás övezte a bizottság azon javaslatát, hogy jövőre kezdjék meg a tárgyalásokat Bulgáriával, Lettországgal, Litvániával, Romániával, Szlovákiával és Máltával is. Az első tárgyalásokat februárban vagy márciusban rendezik majd meg ezekkel az államokkal. Az EU a nem EU-tag NATO-államokat és az EU-tagjelölt államokat is felszólítja, hogy járuljanak hozzá az európai katonai képesságek javításához - áll abban a jelentésben, amelyet az EU finn elnöksége kíván eljuttatni a pénteken Helsinkiben kezdődő állam- és kormányfői találkozó elé. Az EU-külügyminiszterek áttekintették és tudomásul vették azt a két dokumentumot, amelyet az elnökség ad át a csúcstalálkozó résztvevőinek. A jelentések hangsúlyozzák, hogy a kollektív védelem a NATO feladata marad, az EU olyan esetekben kíván szerepet vállalni, amelyet a NATO mint szervezet elutasít. Az unió a válságkezelés feladatára kíván összpontosítani, beleértve annak polgári oldalait is. Nyilvánosságra hozták a Volcker-bizottság jelentését az úgynevezett alvó számlákról Majdnem ötvenötezer kontó MTI-TUDÓSÍTÁS Bécs. Zürichben tegnap nyilvánosságra hozták a svájci bankoknál lévő alvószámlákat kutató úgynevezett Volcker-bizottság munkájának eredményét: 53 886 olyan számlát találtak, amely összefüggésbe hozható a holokauszt áldozataival. A számlákon lévő összegről nem tettek közzé adatot. A több ezer revizor közel hároméves munkájával feltárt számlák közül azonban 39 980 kontót még a másod ik világhá ború idején, vagy azt követően lezártak, mégpedig a legtöbb esetben maguk a bankok, vagy a számla tulajdonosának meghatalmazottja. A lezárt számláknál sok esetben már nincsenek is meg a hozzájuk tartozó iratok. A revizorok 417 olyan számlát is találtak, amelyeket a bankok a háború idején a nácik utasítására zártak le: az ezeken lévő pénzt akkor kiadták a német hatóságoknak. További 1600 megtalált „alvó számláról feltételezhető, hogy tulajdonosaik nácik vagy kollaboránsok voltak. Az ezeken lévő pénz eredetét a Svájc második világháborúban játszott szerepét kutató, úgynevezett Bergier-bizottságnak kell feltárnia - közölte a Svájci Bankárok Szövetsége. A jelentés szerint egyes zsidó szervezetek korábban hangoztatott feltételezésével ellentétben semmi nem utal arra, hogy a svájci bankok tudatosan megsemmisítették volna a nácizmus áldozatainak számláival összefüggő iratokat. „Ám talált a bizottság bizonyítható jeleket arra, hogy egyes bankok tisztességtelen, vagy kétes módon jártak el" az áldozatok számláinak kezelésében. Az alvószámlákon lévő pénz összegéről a bizottság nem hozott nyilvánosságra adatot. Csecsenföldi menekültfolyosó, ultimátum a lakosoknak Groznijnalc vége, a főváros Gudermesz lesz Két ház is összeomlott a hétvégén. Az egyik a franciaországi Dijonban, a másik Moszkvában. Az orosz fővárosban összedőlt házból sikerült kimenekíteni egy fiút. (TA SR/EPA) Továbbra sincs teljes egyetértés az Európai Unió intézményrendszerének módosításában Februárig kell várni MTI-TUDÓSÍTÁS Moszkva. A szövetségi erők parancsnoksága öt nap haladékot adott Groznij lakóinak, hogy a nyitva hagyott menekültfolyosón keresztül elhagyják a csecsen fővárost. Az NTV orosz tv-társaság jelentése szerint a polgári lakosok december 11-ig hagyhatják el Groznijt - szövetségi források szerint „alig pár ezren" rekedhettek itt -, ezt követően az orosz tüzérség és légierő még hevesebben, gyakorlatilag válogatás nélkül fogja támadni a csecsen fővárosban lévő célpontokat. Ezt tartalmazzák az Groznijra leszórt röpcédulák, amelyek szerint szombattól mindenkit ellenségnek tekintenek a csecsen fővárosban. E fenyegetés azt jelentheti a gyakorlatban, hogy Groznijt teljesen lerombolja az orosz tüzérség és légierő, s - mint már korábban jelezték - Gudermesz lesz Csecsenföld fővárosa. Az orosz hadsereg pénteken zárta körül Groznijt, elvágva a fővárost a déli hegyvidéktől. Menekültfolyosók eddig is nyitva voltak, de a csecsen polgárok nem nagyon tudtak élni a távozás lehetőségével. Egyrészt a fegyveres osztagok is akadályozták mozgásukat, másrészt Groznijban főként csak idősek és betegek maradtak, illetve olyanok, akik nem merik felvállalni a menekültélet viszontagságait, llja Klebanov, a hadiipart felügyelő miniszterelnök-helyettes ugyancsak keményebb katonai fellépéssel fenyegette meg a csecsen fegyvereseket, amennyiben december 30ig nem teszik le a fegyvert, mint azt az orosz törvényhozás múlt heti nyilatkozatában követelte. Mars-szonda - a hatodik kísérlet is kudarccal végződött Hibázott a NASA MTI-HIR Pasadena/Northeim. A Mars Polar Lander amerikai űrszondával való kapcsolatteremtésre irányuló hatodik kísérlet is eredménytelenül zárult. A legutóbbi próbálkozás során, közép-európai idő szerint tegnap reggel 6.10 és 7.10 között a szonda tartalék antennájától vártak jeleket, abban reménykedve, hogy a Mars talajára való leszállás során csak a szonda fő antennája sérült meg, és nem az egész kapcsolattartó rendszer. Egyre kevésbé valószínű, hogy sikerül helyreállítani a kontaktust a szondákkal. A misszióban részt vevő német szakértők már nem bíznak abban, hogy jelzés érkezik az eltűnt amerikai szondáról. Szemére vetik a NASA-nak, hogy túl sok kiváló tudóstól vált meg a múltban, akik aztán hiányoztak a vörös bolygóra irányuló nehéz misszióknál. Christian Schlegel professzor megjegyezte, már a Climate Orbiter nevű szonda szeptember végi, kínos számítási hiba miatti elvesztése is „személyi fogyatékosságról" árulkodott, kétségbe von va, hogy „az a helyes út, ha mindent kicsivel olcsóbban és gyorsabban csinálunk". Nem tárgyalnak tovább a palesztinok a végleges státusról Telepellenes hangulat MTI-HIR Rámalláh. A palesztinok nem tárgyalnak tovább a palesztin területek végleges státusáról, amíg nem állítják le a ciszjordániai zsidó telepek bővítését. Ezt az izraeli-palesztin tárgyalásokon részt vevő palesztin megbízott, Jasszer Abed Rabo jelentette be. „A telepek ügye miatt nem tudtuk megtárgyalni a kitűzött napirendet" - mondta, miután beszélt az izraeli tárgyalóküldöttel, Oded Erannal. A párbeszéd megakadása csak tovább rontja a már amúgy sem kedvező légkört Madeleine Albright amerikai külügyminiszter közel-keleti látogatása előtt. Az ETA politikai szárnya a fegyvernyugvás mellett Félnek a választástól MTI-HIR Madrid. Az ETA baszk szeparatista szervezet politikai szárnya azt próbálja elérni a Baszkföld Spanyolországtól való elszakadásáért több mint három évtizede fegyveresen küzdő gerillacsoportnál, hogy ne vessen véget a 14 hónapja meghirdetett és eddig tiszteletben tartott tűzszünetnek. Az ügyben az ETA politikai szárnyának tekintett Herri Batasuna párt tagjai a múlt héten Franciaországban folytattak megbeszélést az ETA szélsőségeseivel. A politikai szárny megítélése szerint ugyanis a jövő tavaszi általános választások szempontjából súlyos politikai következményei lennének annak, ha az ETA felrúgná a több mint egy éve tartó fegyverszünetet és felújítaná a terrorakciókat a központi spanyol kormány ellen. A Herri Batasuna az észak-spanyolországi régióban a választók 18 százalékának a támogatását bírja, s jelentős népszerűségvesztéstől tart, ha a véres ETA-merényletek kiújulnának. Bikov-ügy: a Fővárosi Bíróság helyben hagyta az ideiglenes kiadatási végzést Koszovóban egy hét alatt huszonkét személyt öltek meg Zsirinovszkij helyettesét kiadják Szaporodó gyilkosságok MTI-HIR Budapest. A Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság tegnap helyben hagyta Anatolij Bikov ideiglenes kiadatási letartóztatását elrendelő végzést. Az ideiglenes kiadatási letartóztatás elrendelése ellen Anatolij Bikov és védője fellebbezéssel élt - tartalmazza a közlemény. A másodfokú bíróság megállapította, hogy a fellebbezések nem alaposak, és a kiadatás jogszabályi feltételei fennállnak. „Pusztán az a tény, hogy Bikov kérelmet nyújtott be, azért, hogy őt menekültként vagy befogadottként elismerjék, még nem alapozza meg a kiadatás megtagadását" fogalmaz a Fővárosi Bíróság a közleményében. Anatolij Bikov ideiglenes magyarországi kiadatási letartóztatása 2000. január l-ig tart. Anatolij Bikov orosz állampolgárt október 29-én Interpol-körözés alapján vették őrizetbe a magyar hatóságok a röszkei határátkelőnél. Az Interpol Magyar Nemzeti Irodájának vezetője korábban arról számolt be, hogy Bikovot Oroszországban pénzmosással, lőfegyverrel való visszaéléssel és emberölésben való közreműködéssel gyanúsítják. Zamecsnik Péter ügyvéd - a Bikov védelmét ellátó ügyvédi csoport vezetője - elmondta, november 12-én Anatolij Bikov a menekülti-, illetve a befogadási státus elismeréséért kérelemmel fordult a Belügyminisztérium Menekültügyi és Migrációs Hivatalához. A hatóságnak hatvan napja van arra, hogy a kérelemről döntést hozzon. Ezt az időtartamot azonban egyszer harminc nappal meg lehet hosszabítani. Bikov a Zsirinovszkij vezette szélsőséges párt alelnöke. MTI-HÍR Belgrád. A múlt héten hirtelen megnőtt, csaknem a nemzetközi békefenntartó erő (KFOR) megérkezésekor tapasztalt szintre emelkedett a gyilkosságok száma a szerbiai Koszovó tartományban áll a KFOR jelentésében. A Roland Lavoie KFOR-szóvivőt idéző beszámolók hangsúlyozták, hogy múlt szombatig egy hét alatt 22 személyt öltek meg az átmeneti nemzetközi igazgatás alá vont tartományban. Az áldozatok közül hét volt a szerb nemzetiségűek, és ugyanennyi az albánok száma, a többit még nem azonosították. A halálos áldozatok száma ily módon egy hét alatt közel hétszerese volt a november második felében tapasztalt, heti három gyilkosságnak. A szóvivő nehezen talált magyarázatot a megszaporodott emberölések indítékaira, a gyilkosságok egy részét mindazonáltal az etnikai gyűlölet számlájára írta. A Vecernje Novosti című napilap ugyanakkor a koszovói albánok egymás közötti leszámolásainak gyakoribbá válására hívta fel a figyelmet.