Új Szó, 1999. december (52. évfolyam, 277-301. szám)

1999-12-07 / 282. szám, kedd

ÚJ SZÓ 1999. DECEMBER 7. POLITIKA 5 Beszélgetés Öllős László politológussal, a Független Magyar Kezdeményezés egyik alapítójával Ellenzékinek indult az FMK November 18-án volt a Független Magyar Kezdeményezés megalakulásának tizedik évfordulója. Ezután beszélgettünk Öllős László politológussal, a párt egyik alapítójával. SÓKI TIBOR 1989 novembere zűrzavaros időszak volt, amikor nehéz volt konkrét célokat kitűzni. Milyen célokkal alakulhatott akkor egy szervezet? Az FMK nem forradalmi szervezetnek készült, mert nem tudtuk, hogy 17-én kitör a forradalom. Amikor mi 18-án megalakultunk, az véletlen egybeesés volt a forradalom kitörésével. Mi egy ellenzéki szervezetet készültünk létrehozni, mert úgy gondoltuk, hogy a legjobb esetben is évekig tart még a huzavona a rendszerrel. Nem voltunk egészen biztosak abban, hogy milyen lesz a dolog végkimenetele. Mindenesetre az, hogy épp november 18-án alakult az FMK, egy konspirációs manővernek volt az eredménye. Tóth Lajos ugyanis a születésnapját ünnepelte, s elhatároztuk, hogy erre a születésnapra rendezünk egy nagy szlovákiai magyar értelmiségi találkozót, azért hogy eltereljük a figyelmet az FMK megalakulásáról, és hogy az értelmiségi találkozóra irányítsuk az állambiztonság, az ŠtB figyelmét. Tudtuk, hogy másképpen minden kiderülne, és megakadályoznák a dolgot, és szervezetet sem tudnánk alapítani. Ez volt az a pillanat, amikor úgy gondoltuk, már nem elég a jogvédő magatartás, egy ellenzéki szervezet kell szamizdat folyóirattal, rendezvényekkel, nyilvánossággal. El akartuk terelni a figyelmet a szervezet megalakításáról. Az értelmiségi találkozón kivitatkoztuk magunkat, és aztán átsurrantunk Tóth Károly lakására, hogy megalapítsuk a szervezetet. Ott ért a prágai összeMegpróbáltuk talpra állítani azt a réteget Dél-Szlovákiában, amelyik rendszert akart váltani. N\ csapás híre, és akkor az ellenzéki szervezetet hirtelen forradalmi szervezetté kellett átalakítani. A kitűzött feladatok közt szerepelt a prágai események forradalommá alakítása. Milyen esélye volt erre egy újonnan alakuló szlovákiai magyar szervezetnek? A forradalom harmadik, negyedik napján már demokratikus alkotmányt és szabad választásokat követeltünk. (Somogyi Tibor felvétele) A prágai összecsapás a kezdet kezdetén nem volt forradalom. A kérdés valóban az volt, hogy forradalommá lehet-e változtatni. Nem gondoltuk, hogy ennek a forradalomnak mi, szlovákiai magyarok néhány tucatnyian lehetünk igazából a hordozói, viszont úgy véltük, segítenünk kell mindenképpen ezt a folyamatot Szlovákiában. Ami a forradalommá változtatás szakmai részét illeti, azt hiszem, ebben a vonatkozásban csehszlovákiai viszonylatban is első helyen állunk. Gyakorlatilag a forradalom harmadik, negyedik napján már demokratikus alkotmányt és szabad választásokat követeltünk. Hamarabb, mint a Polgári Fórum vagy bárki más. S az események ötödik napján megjelent az a programunk, amelyben már elég részletesen próbáltuk összefoglalni célkitűzéseinket a polgári társadalomtól a hatalommegosztás elvéig, illetve a nemzetiségi jogok vonatkozásáig, mert az első pillanattól szlovákiai magyar szervezetként alakultunk. Azt hiszem, nekünk jelentősebb hatásunk végül is a Nyilvánosság az Erőszak Ellenre volt, amelynek egyik alapítója voltunk. Többen úgy vélik, a kezdeményezés hibát követett el, amikor később a VPN részeként szerepelt. Azt hiszem, hogy nem. Mi egész Közép-Európában egyedülálló kísérletet tettünk arra, hogy magyarok is résztvegyenek a végrehajtó hatalomban, és felmutassák a szlovák lakosságnak is, hogy országos dolgokért is képesek felelősséget vállalni. Ez a példa máig tartó szoros baráti, bizalmi kapcsolatokat eredményezett, ami a politikában nagy ritkaság. Mintát mutatott Romániától épp a mai Szlovákiáig. Ez a bizalmi viszony a forradalom első heteiben alakult ki. Akkor, amikor Václavik tábornok megfenyegette a tüntetőket, hogy szétlöveti a forradalmat. Aztán amikor a Matica slovenská át akarta venni először a hatalmat, erről aránylag kevesen tudnak. Úgy gondolták, hogy egy gyűlést tartanak a Nemzeti Tanács épületében, és ott hirdetik ki a hatalomátvételt. Más hasonló kísérletek is voltak, amikor a tüntető tömegek elé löktek egy hírt a Pravdában, hogy Kelet-Szlovákiában a magyarok autonómiát akartak, s azt várták, hogy nacionalista összecsapásokká fajul a forradalom. Számos ilyen kísérlet volt, amit sikerült a megfelelő pillanatban leszerelnünk. A bizalmi viszony ez alatt a folyamat alatt alakult ki. Sokan azt is a párt szemére vetik, hogy nem alakított ki egyfajta tömegbázist. Ez miért volt így? Részben azért, mert mi az első pillanattól kezdve az európai eszmeáramlatok vonatkozásában világosan határoztuk meg magunkat, másrészt azért, mert politikai szervezetnek készülve világos tagsági nyilvántartást próbáltunk vezetni. Megpróbáltuk talpra állítani azt a réteget Dél-Szlovákiában, amelyik rendszert akart váltani, s hajlandó is volt megtanulni azt, hogy ennek a részletes elemei miből kell, hogy álljanak. Ez gyakorlatilag kizárta hogy restaurációs szándékok nagyobb mértékben bekerüljenek hozzánk úgy, ahogy a többi forradalmi mozgalomba bekerültek, így mi nem váltunk mindenkit átfogó mozgalommá, és nem is estünk szét azután különféle irányzatokra. Ez volt a pozitívuma. Az már más kérdés, hogy ezzel a többé-kevésbé lezárt, aránylag tiszta profilunkkal hatalmas ellenszenvet váltottunk ki. Az FMK liberális pártként határozta meg magát. Mit jelentett akkor a liberalizmus? Ma is azt jelenti? Nem egészen. Bizonyos tekintetben természetesen ugyanazt, mert vannak bizonyos liberális alapértékek, amelyek az emberi, egyéni szabadságból következnek, de minden korban, korszakban más helyzetben értelmeződnek. Ott, abban a pillanatban a liberális demokrácia megteremtése vot az elsőrendű cél nemcsak nálunk, hanem minden kelet-európai országban. Ezért is definiáltuk magunkat liberális pártként, hisz totalitárius diktatúra helyett liberális demokráciát kellett teremteni, s ez sikerült is. Ezért ez az esemény forradalom volt. Ami problémát okoz a mai napig, az az, hogy SzlovákiáA magyarországi demokratikus ellenzék éveken keresztül képzett ben- . . nünket. \\ ban a liberális demokrácia nem tudott konszolidálódni. Ma sem szilárd minden tartópillére. Az FMK programjában nagyon korán felmerült a ma oly sokat emlegetett euroatlanti integráció gondolata. Ez valamilyen felkészültséget takar? Azt, hogy mi az első napoktól pontosan tudtuk, mi a rendszerváltás, és milyen konkrét lépéseket kell tenni érdekében, igazából barátainknak köszönhetjük. Elsősorban a magyarországi demokratikus ellenzéknek, akik éveken keresztül képeztek bennünket. Különféle tanfolyamokon vettünk részt, egy olyan speciális kurzuson is, amelyet külön nekünk, szlovákiai magyaroknak szerveztek. Ott nagyon felkészült emberekkel találkoztunk, gyakorlatilag Magyarország legjelentősebb ellenzéki koponyáival. így mi elméletileg nagyjából tudtuk, hogy mit kell tenni. Ma találkozik az MKP-küldöttséggel az államfő Kerekasztal előtt Holnap ismét ülésezik a szlovák törvényhozás Személyekről döntenek ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Ma fogadja a Bugár Béla vezette MKP-küldöttséget az államfő. A párt elnöke elmondta: saját nézetüket nyilvánítják ki a kerekasztal-megbeszélés összehívásáról, ugyanakkor bemutatkozik az MKP új vezetősége. Ismeretes, hogy a párt többször élesen bírálta Rudolf Schustert, amiért nem kapott meghívót a kormánypártok - valamint a HZDS és az SNS - közös megbeszélésére. Az efféle kerekasztal-tárgyalások témáját az MKP szerint előre nyilvánosságra kellene hozni, (ú) Kukán 2000 májusáig ENSZ-különmegbízott marad Hatalmi vákuum ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Holnap folytatódik a parlament 22. ülésszaka: a képviselők a közszolgálati televíziót felügyelő tanács megüresedett helyéről döntenek. A HZDS a Koliba Filmstúdió igazgatóját, Štefan Dugolinskýt jelölte, míg Eduard Chmelárt, a Slovo hetilap főszerkesztőjét az SDĽ. A testület tagjai szerint Dugolinský győzelmét követően paradox helyzet állna elő, hiszen az előző igazgató, Igor Kubiš helyetteseként dolgozott. Megválasztását nem támogatja a televízió jelenlegi igazgatója sem. A törvényhozás dönt a HZDS kezdeményezéséről is, hogy semmisítsék meg az Ivan Lexa és Gustáv Krajči elleni bűnvádi eljárás indításáról szóló határozatot. (TA SR, SITA) ÚJ SZÓ-HlR Pozsony. „A soknemzetiségű Koszovóban a szerb és az albán etnikum közti gyűlölködés megakadályozza az ENSZ BT határozatának végrehajtását" - jelentette ki Eduard Kukán. A jövő év májusáig meghosszabbított felhatalmazással továbbra is balkáni ENSZ-különmegbízottként tevékenykedő szlovák külügyminiszter koszovói látogatásakor találkozott az ENSZfőtitkár ottani képviselőjével, Bernard Koucherrel. „Hatalmas vákuum a totalitarizmus és valami más közt, ami a jövőben demokratikus társadalom lehetne" - így jellemezte Kukán a koszovói helyzetet. Tárgyalópartnerei szerint erősíteni kell a békefenntartók és a nemzetközi szervezetek jelenlétét. A magyar és a szlovák szakszervezetek találkozója Hasonló problémák TA SR-HlR Pozsony. A két országban uralkodó társadalmi helyzet volt a szlovákiai szakszervezetek (KOZ) és a magyar szakszervezetek (MSZOSZ) tanácskozásának témája. Elhangzott, déli szomszédunknak már az idén sikerült visszaállítani az 1989-es életszínvonalat, ám hatszázezres munkanélküliséggel küszködnek. Ráadásul László Sándor szerint lényegesen romlott az MSZOSZ és a kormány közötti párbeszéd. Hasonlóak a problémáink - szögezték le a két szakszervezet képviselői. RÖVIDEN Megtámadták Volf fiát Pozsony. Feltehetőleg bőrfejűek egy csoportja megverte a szociáldemokraták vezetőjének tizenhét éves fiát. Jaroslav Volf szerint a támadás teljesen érthetetlen, hiszen fia sérült kezével még csak védekezni sem tudott. A fiút a kramárei kórházba szállították. (SITA) Gandel az új külügyi szóvivő Pozsony. Tegnaptól Boris Gandel a külügyminisztérium szóvivője. A jogot végzett, korábban a közszolgálati rádió és a Smena napilap külpolitikai szerkesztőjeként, majd a moszkvai szlovák nagykövetség sajtófelelőseként tevékenykedő Gandel elődje, Karol Šefčík mostantól külképviseleti munkára készül, (korp) Létszámcsökkentés lesz az IRB-ben Pozsony. A már huzamosabb ideje kényszerfelügyelet alatt levő Beruházási és Fejlesztési Bankban (IRB) jelenleg 1100-an dolgoznak, és a bankkonszolidáció keretében mintegy 500 alkalmazottat kellene elbocsátani - nyilatkozta az IRB kényszerfelügyeletével megbízott Vladimír Hromý. Ezzel összefügg a bank működési költségeinek legalább a harmadával való csökkentése is, mely jelenleg eléri a 900 millió koronár. (SITA) Alaptőke-emelés a Szlovák Biztosítóban Pozsony. A Szlovák Biztosító tegnapi rendkívüli közgyűlése megszavazta az alaptőke emelését, 1,5 milliárd koronáról 3,5 milliárd koronára, ezzel az állam részesedése 78 százalékra nő. (SITA) Előrelátó a védelmi tárca Pozsony. Igényt tartunk katonai felszerelések pótalkatrészeire az orosz államadósság törlesztésének keretében - mondta a szlovák védelmi miniszter. Pavol Kanis tegnap fogadta az Orosz Föderáció távozó, illetve frissen kinevezett katonai képviselőjét. (SITA) Tisztára mossa magát a KDH? Pozsony. A koalíciós pártok közötti viszonyról, illetve a nemrég kirobbant KDH-val kapcsolatos botrányról is szó volt a cseh nagykövet és a törvényhozás alelnöke közötti megbeszélésen. Pavol Hrušovský biztosította vendégét: a feszült helyzet ellenére az SDKt nem fenyegeti válság. „A végén úgyis kiderül az igazság, és az ügyből tisztára mosva kerül ki a KDH" - szögezte le. (SITA) Két jelölt a Demokrata Pártból Pozsony. A Szlovák Demokratikus Koalíció platformjainak tegnap esti találkozóján a Demokrata Párt két jelöltet is javasolt a Nemzeti Vagyonalap élére. Nem hivatalos információk szerint az egyik jelölt, Jozef Chojda jelenleg a pozsonyi városházán tölt be tisztséget. A tárgyalások ma délután folytatódnak, (s; ú) Milliárdok három pénzintézetnek Pozsony. A Szlovák Nemzeti Bank tanácsa tegnap jóváhagyta, hogy 17,8 milliárd szabadít fel három állami pénzintézet restrukturalizálására, nevezetesen a Szlovák Takarékpénztár, a Szlovák Biztosító és az Általános Hitelbank alaptőkéjének az emelésére. (TA SR) Pozsonyban tárgyalt az ENSZ ipari szervezetének vezetője Szlovákia kettős szerepe ÚJ SZÓ-HlR Pozsony. Tegnap Szlovákiában tárgyalt Carlos Magarinos, az ENSZ ipari fejlesztéssel foglalkozó szervezetének (UNIDO) igazgatója. A megbeszélést követően Eduard Kukán külügyminiszter kijelentette, Szlovákiának 1993-óta kettős szerepe van a szervezetben, egyrészt segítséget kap, ugyanakkor segítséget is nyújt. Magarinos sikeresnek tartja az országban végbemenő gazdasági reformokat. Szerinte ezeket a sikereket még jobban ki lehet használni a fejlődő országok javára. Az UNIDO igazgatója kijelentette, szervezete támogatja Szlovákia integrációs törekvéseit, és ehhez segítséget is kíván nyújtani. Carlos Magarinos Ľubomír Harach gazdasági miniszterrel arról tárgyalt, hogyan lehetne Szlovákia UNIDO-s tagságát az ország gazdasági érdekeinek megerősítésére felhasználni, (szm) Újabb kérdések merültek fel a Černák-perben Túl sok a csont és a tanú ÖSSZEFOGLALÓ Besztercebánya. A három emberi csont, melyet néhány centiméterre Grzegorz Szymanek holtteste mellett találtak, újabb kérdést vetett fel a Černák-perben. Az orvosszakértő szerint a meggyilkolt lengyel vállalkozó csontváza viszonylag rendben megmaradt, nem találtak csonkításra utaló jeleket. Jelentését viszont nem támasztja alá az exhumációról készült első videofelvétel: az első csontokat már egy méter mélységben megtalálták, míg a test többi része egy súlyos kő alatt feküdt. Ráadásul több mint fél órát vesződtek a sír feltárásával a nyomozók, míg Szymanek oszlófélben levő testét a felszínre hozták. Az első vizsgálatok súlyos koponyasérülést mutattak ki, ez egyértelműen fejlövésre utal. Alexander H. védett tanú szerint azonban Szymanek szívét is érte golyó. A tetemet egyébként jobb kezének ujjlenyomatai alapján azonosították, sőt DNSteszteket is végeztek, ezek eredményei azonban ismeretlenek - a vizsgálótisztek megelégedtek a daktiloszkópos eredménnyel. Ma öt tanút hallgatnak ki, ám a tanácsvezető bíró megjegyezte: eddig egy sor egymásnak ellentmondó vallomást hallgatott meg, ráadásul ismét jelentkezett egy életét féltő, ám vallani kívánó személy. (SITA, TA SR)