Új Szó, 1999. december (52. évfolyam, 277-301. szám)

1999-12-31 / 301. szám, péntek

ÚJ SZÓ 1999. DECEMBER 4481. RÉGIÓ 27 Az oldal anyagát összeállította: Madi Géza BOTRÁNYOK, ÉRDEKESSÉGEK December 10-én az EU helsinki csúcstalálkozóján Pozsonyt is meghívták a csatlakozási tárgyalásokra. Mikuláš Dzurinda és „kis" társai a „nagyok" körében Ducký-gyilkosság, közvetlen államfőválasztás, magas szintű szlovák-magyar tárgyalások, vízumkényszer-sorozat A romák tömeges kivándorlása miatt Finnország július 6-án ideiglenes vízumkényszert vezetett be Szlovákiával szemben. No­vember 6-án eltörölte, majd egy hónappal később ismét bevezette. Norvégia és Dánia szintén döntött a vízumkényszerről 1999 legjelentősebb eseményei Harc az állami földalapért Január 20-án Bugár Béla, a Ma­gyar Koalíció Pártjának elnöke élesen bírálta Pavel Koncoš földművelési minisztert, mert az Állami Földalap igazgatójá­nak ügyében megszegte a koalí­ciós megállapodást. Február 9­én már úgy tűnt, hogy kompro­misszummal zárul a viza, ugyanis az MKP közölte: fel­hagy az igazgatói poszt követe­lésével, ha Koncoš elfogadja a párt jelöltjét az igazgatótanács élére. Március 18-án Koncoš kö zölte: akkor sem támogatná az MKP jelöltjének a kinevezését, ha Gyetváról származna. Gustáv Krajči mandátuma Február 24-én Gustáv Krajči volt belügyminisztert a népsza­vazási ügy miatt megfosztották képviselői mentelmi jogától. Néhány nap elteltével a Demok­ratikus Szlovákiáért Mozgalom azzal kezdett fenyegetőzni, hogy az EBESZ-hez fordul, mert „súlyos jogsértés" történt. Ami a Krajči elleni vizsgálatot illeti, csak azt tudni, hogy „folyik". Slota tündöklése és bukása Március 5-én Ján Slota, a Szlo­vák Nemzeti Párt elnöke erősen ittas állapotban harckocsiba szó­lította a lakosságot - kiszuca­újhelyi nagygyűlésén Budapest lerombolására buzdított. Né­hány nap múlva, március 22-én a nacionalisták Slotát jelölték ál­lamfővé. Május 10-én a nemzeti­ek vezére kijelentette, hogy „az irredenták 2005-ben alapítják meg Nagy-Magyarországot". Bugár Béla, az MKP elnöke „hü­lye értelmetlenségnek" minősí­tette a nyilatkozatot. Június 14­én Slota ittas állapotban nyilvá­nos helyen végezte el kisdolgát. Szeptember 25-én leoltatta a lámpákat a párt közgyűlésén, így állt bosszút, amiért a küldöt­tek elmozdították helyéről. Pár nap múlva a parlament menesz­tette a titkosszolgálatot felügye­lő bizottság éléről, sőt kizárta a testületből is. Ebben az évben véget ért Ján Slota politikai pályafutása? Koronaárfolyam lenn és fenn A korona nem bírta tovább a gazdaságélénkítő intézkedések bevezetésének halogatását, és május 19-én árfolyama történel­mi mélypontra zuhant. Mindezt tetézte az is, hogy akkor rendez­ték az államfőválasztást. Brigita Schmögnerová mással magya­rázta a dolgot: szerinte az árfo­lyamesést „egy Zólyom környéki cég okozta". Nem mondta ki, de az elhíresült František Mojžiš vállalatára, a Drukosra gondolt. December 10-én azonban, ami­kor bejelentették, hogy az EU Szlovákiával is megkezdi a csat­lakozási tárgyalásokat, a korona annyira megerősödött, hogy a jegybanknak „mesterségesen" kellett gyengítenie. Az alábbiakban az óév leg­fontosabb belpolitikai ese­ményeit szedtük csokorba. ÖSSZEFOGLALÓNK Január 7. - A kormány csomagter­vet hagyott jóvá a gazdasági egyen­súly visszaállítására. Január 11. - Meggyilkolták Ján Ducký volt gazdasági minisztert, a gázművek vezérigazgatóját. Január 14. - A parlament elfogadta a közvetlen államfőválasztásról szóló alkotmánytörvényt. Január 15. - Ducký temetése után Vladimír Mečiar rátámadt Vladimír Mišauerra, a cseh Prima Televízió munkatársára. Január 19. - A törvényhozás nem szavazta meg a Ladislav Pittner belügyminiszterrel szembeni bizal­matlansági indítványt, amelyet a Demokratikus Szlovákiáért Moz­galom a Ducký-úgy miatt terjesz­tett be. Január 31. - Távozott helyéről Jú­lius Binder, a bősi erőmű „atyja". Február 1. - Hivatalba lépett Milan Hanzel, az új legfőbb ügyész. Február 7. - Aranyosmarót közelé­ben súlyos autóbalesetet szenve­dett Gabriel Palacka közlekedési miniszter. Február 12. - Pozsonyban tárgyalt Orbán Viktor magyar kormányfő ­Mikuláš Dzurindával jegyzőköny­vet írt alá a szlovák-magyar alap­szerződés végrehajtásáról. Február 19. - Alexander Režeš tá­vozott a kassai vasmű felügyelőta­nácsából. Március 15. - Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa a szlo­vákiai romák helyzetéről tárgyalt. Március 18. - Az MKP parlamenti bojkottja után a kormánykoalíció megállapodott a kisebbségi kultúra támogatásának alapelveiről. Március 25. - A dunaszerdahelyi Fontána étteremben halomra lőtték a helyi alvilág tíz tagját. Vladimir Mečiar vereséget szenve­dett az államföválasztáson. Kis idő­re visszavonult, majd úgy döntött, hogy ismét megjelenik a nyilvános­ság előtt. Azóta egyre több alka­lommal volt látható... Bugár Bélát az MKP november 13-án tartott közgyűlésén ismét a párt elnökévé választották Vladimír Mitro Lexa bűneiről Február 12-én Vladimír Mitro, a titkosszolgálat vezetője jelen­tést terjesztett a törvényhozás elé az elődje, Ivan Lexa által el­követett törvénytelenségekről. Április 9-én a parlament egyet­értett azzal, hogy kezdődjön bűnvádi eljárás Lexa ellen, ápri­lis 15-én pedig vizsgálati fog­ságba való helyezését is jóvá­hagyta. Június 8-án egeszségt panaszok miatt a nyitrai fegyin­tézetből a trencséni börtönkór­házba szállították Lexát; július 19-én szabadlábra helyezték. Október 4-én Mitro bejelentet­te, hogy a Lexa-ügyben felol­dotta hallgatási kötelezettsége alól az egykori miniszterelnö­köt, Vladimír Mečiart. Svéchota kipakolt, Šafárik ítélete Május 17-én Jaroslav Svéchota, a kémelhárítás egykori vezetője azt vallotta, hogy Ivan Lexa uta­sítására rabolták el ifj. Michal Kováčot. Június 7-én szabad­lábra helyezték Svéchotát. Júli­us 23-án azt nyilatkozta egy he­tilapnak, hogy iíj. Kováč kül­földre hurcolásának „szellemi atyja" az akkori miniszterelnök, Vladimír Mečiar volt. December 20-án az alkotmánybíróság Ti­bor Šafárik vezette első tanácsa kimondta, hogy az ellene indí­tott bűnvádi eljárással megsér­tették Svéchota alkotmányos jogait. Április 6. - A kormány a jugoszlá­viai légi csapások kapcsán megnyi­totta az ország légterét a NATO harci gépei előtt. Április 30. - Csáky Pál miniszter­elnök-helyettes Max van der Stoel váratlan pozsonyi vizitje kapcsán kijelentette, hogy a látogatásra a kisebbségi nyelvtörvény körüli problémák miatt kellett sort kerí­tenie az EBESZ-főbiztosnak. Május 11.- Michal Kováč visszalé­pett az elnökjelöltségtől. Május 14. - Pozsonyban találkoz­tak a „visegrádi" kormányfők. Május 15. - Az elnökválasztás első fordulójában Rudolf Schuster a szavazatok 34,58 százalékát kap­ta, Vladimír Mečiar lett a második 27,18 százalékkal. Mikuláš Dzu­rinda cseh partnerével, Miloš Zemannal a volt föderációs vagyon elosztásáról tárgyalt. Május 29. - A lakosság Rudolf Schustert választotta köztársasági elnökké - a „kevésbé rossz" jelölt a voksok 57,18 százalékát szerezte meg. Június 1. - Kassán tárgyalt Rudolf Schuster, Jozef Migaš és Mikuláš Dzurinda. Június 9. - Max van der Stoel a ki­sebbségi nyelvtörvényről tárgyalt Mikuláš Dzurindával. Június 15. - Beiktatták az új ál­lamfőt. Június 22. - Vladimír Poór nagy­vállalkozó - a vagyonalapot ki­játszva - az amerikai Cinergy tár­saságnak adta el a gbelyi Nafta cé­get. Június 23. - A kabinet a magyar kormánytagok támogatása nélkül hagyta jóvá a kisebbségi nyelvtör­vényt. Június 28. - A miniszterelnök java­solta Ľudovít Kaníknak, a vagyon­alap elnökének és Ladislav Sklenár alelnöknek a leváltását. Június 28-29. - Őrizetbe vették, majd szabadon engedték Poórt. Június 30. - A kormány a Nafta­Isten tartsa meg a Szlovák Demok­ratikus Koalíciót? ügy miatt felszólította az alap veze­tőit, hogy mondjanak le. Július 1. - Hatról tíz százalékra emelkedett a hozzáadottérték-adó alsó sávja. Július 10. - A parlament jóváhagy­ta a kisebbségi nyelvtörvényt. Július 13. - A miniszterelnök stabi­litási paktumot ajánlott fel a szak­szervezeteknek. Július 20. - Schuster aláírta a ki­sebbségi nyelvtörvényt. Augusztus 6. - A koalíciós tanács visszautasította az idő előtti válasz­tások lehetőségét. Szeptember 25. - Kormányellenes tüntetést tartott a szakszervezeti központ Pozsonyban. Megjelent Ján Ľupták munkásvezér is. Október 3. - Folytatódott a félbe­szakadt nemzeti közgyűlés; Slota helyére Anna Malíková került. Október 6. - Hillary Clinton láto­gatást tett Pozsonyban. Október 13. - Az Európai Bizottság Szlovákiát az EU-csatlakozásra vá­rók első csoportjába sorolta át. Október 15. - A Magas-Tátrában találkoztak a „visegrádi" miniszter­elnökök. December 3-án Gerlachfalván tartott találkozót a négy „visegrádi" állam­fő: Göncz Árpád, Rudolf Schuster, Václav Havel és Aleksander Kwas­niewski. (Fotók: TA SR és Somogyi Tibor) Augusztus 12. - Távozott a kor­mányból Gabriel Palacka; helyére Jozef Macejko került. Augusztus 23. - Az elnöki iroda hallgatásba burkolózott Schuster és Mečiar váratlan találkozója után. Augusztus 24. - Az államfő nem írt ki népszavazást a kisebbségi nyelvhasználatról, illetve a straté­giai vállalatok magánosításának betiltásáról. Augusztus 25. - Az ellenzék siker­telenül próbálkozott Csáky Pál mi­niszterelnök-helyettes leváltásával. Augusztus 27. - Dzurinda a ma­gyar kormányfővel tárgyalt. Szeptember 1. - A bradlói Stefánik-emlékműre magyar nyel­vű szlovákellenes szöveget festet­tek - az MKP provokációnak minő­sítette az esetet. Szeptember 6. - Göncz Árpád ma­gyar köztársasági elnök első alka­lommal járt Szlovákiában. Szeptember 14. - Mečiar fenyege­tőzni kezdett, hogy éhségsztrájkot kezd, ha az ifj. Kováé-ügyben előál­lítják. Szeptember 16. - A szlovák és a magyar kormányfő aláírta a Mária Valéria híd újjáépítéséről szóló megállapodást. Szeptember 17. - Václav Havel cseh államfő Szlovákiába látogatott. Szeptember 18. - Bevonták Michal Vaľo volt legfőbb ügyész útlevelét. Október 20. - Leváltották Ľudovít Kaníkot és Ladislav Sklenárt. Október 21. - Távozott a kormány­ból Ľudovít Černák gazdasági mi­niszter; helyére Ľubomír Harach került. November 2. - Rudolf Schuster je­lentést terjesztett a parlament elé az ország helyzetéről. November 3. - Az államfő közölte, hogy nem kér bocsánatot kommu­nista múltja miatt. November 6. - Finnország felol­dotta a vízumkényszert. November 8. - Besztercebányán megkezdődött Mikuláš Černák bűnügyeinek a tárgyalása, az „év­század pere". Nacionalista rendza­varás történt az észak-szlovákiai Necpálban a Lahner György aradi vértanú tiszteletére tartott emlék­ünnepségen. November 25. - Az államfő új al­kotmánybírákat nevezett ki - köz­tük voit Mészáros Lajos MKP­képviselő is. December 9. - Jozef Kojda és Pavol Hulík került a vagyonalap élére. December 16. - Á parlament elfo­gadta ajövő évi költségvetést. December 23. - A Szlovák Demok­ratikus Koalíció és az úgynevezett anyapártok vezetői együttműködé­si megállapodást írtak alá; az egyezmény értelmében létrejött az Elnökök Tanácsa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom