Új Szó, 1999. december (52. évfolyam, 277-301. szám)

1999-12-31 / 301. szám, péntek

E

L POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. DECEMBER 4482. Vízumkényszer feloldása Varsó. Lengyelország és Izrael megállapodást írt alá a vízumkényszer feloldásáról. A vízumkényszer megszüntetésének eddigi fő akadálya az volt, hogy Izraelben nagyon sok lengyel vállalt illegálisan munkát, számukat jelenleg mintegy tízezerre becsülik. Gyakorlatilag a kirándulás vagy zarándoklat keretében a zsidó államba érkező lengyelek átlagosan egyötöde nem tér vissza hazájába. Izrael nem tart attól, hogy számuk a vízumkényszer eltörlése után növekedésnek indul. (MTI) Megvakult a fél szemére London. A Sri Lanka-i államfő valószínűleg végleg megvakult az egyik szemére a december közepén ellene elkövetett bombamerényletben elszenvedett sérülése miatt. A hírt maga Csandrika Bandaranaike Kumaratunga elnök asszony jelentette be tegnap Londonban. December 18-án egy öngyilkos merénylő bombát robbantott az államfő közelében egy választási nagygyűlésen. Az önálló államért küzdő tamiloknak tulajdonított merényletben 21 ember meghalt, 110 megsebesült. (MTI) Jbíí*., a r~rS Az AFP szerint a merénylet nem a félelmet, hanem a küldetéstudatot növelte a Sri Lanka-i államfőben. (Archívum) Csempészett lőpor Belgrád. A macedón rendőrség kedden lefoglalt tíz tonna lőport, amelyet a szükséges okmányok nélkül próbáltak Bulgáriából Jugoszláviába szállítani. Ez a mennyiség egy nagyobb szállítmány részét képezte. Az ügy azért érdekes, mert Jugoszláviával szemben érvényben van az ENSZ fegyverszállítási embargója. Erre utalt a napokban Igor Szergejev orosz védelmi miniszter is, aki a Politika című belgrádi lapban lényegében kizárta orosz fegyverszállítás lehetőségét. (MTI) Súlyos büntetés a terroristáknak Ankara. Az ankarai bíróság súlyos, több esetben 19 évig terjedő börtönbüntetésre ítélt szerdán tizenegy szélsőjobboldali terroristát, akiket bűnösnek találtak a neves török emberijogi aktivista, Akin Birdal ellen elkövetett merényletben. Az elítéltek azzal védekeztek, hogy felháborította őket Akin Birdal egyik nyilatkozata, amelyben a kurdokkal kirobbant másfél évtizedes véres konfliktus tárgyalásos rendezését sürgette. A török hatóságok a merénylet után Birdalt is bebörtönözték „szeparatista propagandáért", s csak később, súlyosan megromlott egészségi állapotára való tekintettel bocsátották szabadon. Egy másik bíróság a múlt héten hozott döntésével felmentette Birdalt a kurdok támogatásának vádja alól. (MTI) A parlamenti választások miatt hétfőn sem dolgoznak Horvátországban További hét palesztint bocsátottak szabadon Ellenzéki győzelmet j Ósolnalc Izraeli engedmény MTI-JELENTÉS Zágráb. Január 3-án, hétfőn tartják Horvátországban a parlamenti választásokat. A legújabb közvélemény-kutatási adatok is megerősítették azokat az előrejelzéseket, amelyek szerint az ellenzéki pártok választási koalíciója le fogja győzni a Franjo Tudjman alapította, kormányzó Horvát Demokratikus Közösséget (HDZ). Az ország tíz választókörzetéből 140 képviselő jut a parlamentbe, ahol az előrejelzés szerint csak 50 mandátumot fog birtokolni az eddigi kormánypárt. A végső erőviszonyokat némiképp módosíthatja, hogy egyelőre nem tudni, hány mandátumot választhatnak a külföldön élő horvátok a 11. választási körzetben, és hogyan fog eldőlni a mandátumok sorsa. (Ebben a körzetben az országos választási adatok alapján, úgynevezett nem rögzített kvóta szerint választanak képviselőket.) A horvátországi kisebbségek 5 képviselőt küldhetnek a száborba. Továbbra is Mate Granic miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter, a HDZ egyik alelnöke a legesélyesebb a Franjo Tudjman halálával megüresedett államfői posztra. Horvátországban a parlamenti választások után három héttel, január 24-én tartják az elnökválasztást, s a felmérések szerint Mate Granic 34 százalékos támogatottságra esélyes, míg legerősebb ellenfele, Drazen Budisa, a szociálliberális párt elnöke csupán 12 százalékos eredményt érne el. MTI-HIR Jeruzsálem. Izrael tegnap további hét bebörtönzött palesztint engedett szabadon azután, hogy már szerdán 26 olyan palesztinnak adta vissza szabadságát, aki Izrael biztonságát fenyegető tettet hajtott végre. A tegnap szabadon bocsátott foglyok Kelet-Jeruzsálem lakói, ami arra utal, hogy Izrael engedményt tett a szabadon bocsátandó palesztinok körét illetően. Izrael a mérföldkőnek tekintett 1993-as oslói átmeneti békeegyezmény óta először engedett szabadon kelet-jeruzsálemi illetőségű palesztin foglyokat. Korábbi izraeli érvelés szerint a Kelet-Jeruzsálemből származó palesztinok elengedése olybá tűnhet, mintha Izrael meghajolna a palesztin követelések előtt. A palesztinok önálló államuk fővárosának Kelet-Jeruzsálemet akarják megtenni. Az ellenzéki Likud párt parlamenti vezetője azt mondta, a kelet-jeruzsálemi foglyok elengedése meggyengíti Izrael tárgyalási pozícióit, egyfajta fegyverletétellel ér fel. HÍRHÁTTÉR EU: senki sem vár meglepetéseket MTI-PANORÁMA Az Európai Unió alapszabálya értelmében félévente más-más tagállam tölti be az elnöki tisztet. Az 1900-as évek utolsó elnökségét Finnország adta, a staféta január elsejétől Portugáliába kerül. Jóllehet a bővítés területén pezsgő élet várható, meglepetéseket az elkövetkező hat hónap aligha szolgáltathat. Az EU december eleji, helsinki csúcsértekezlete ugyanis egyértelműen kijelölte a követendő utat. Már lényegében eldőlt, hogy Lisszabon hivatali idejében a csatlakozási tárgyalások több értelemben is szélesednek. Egyrészt februártól bevonnak azokba hat újabb keleteurópai államot, másrészt a portugál elnökség feltett szándéka, hogy az első hat állammal immár minden témakörben megkezdi vagy folytatja a tárgyalásokat. Júniusban tehát megbontatlan témáról ezen országok esetében már nem lehet majd beszélni. Nehezebbnek ígérkezik a bővítéshez szorosan kapcsolódó másik portugál feladat, az EU-t működtető szabályok kellő mértékű módosítása ahhoz, hogy az eredetileg mindössze hat országból állt közösség nem is olyan hoszszú idő múlva már huszonhét taggal is működjön. Az EU-tagok számára világossá vált: összesen három szabály módosítása szükséges feltétlenül, három intézményes korszerűsítő lépést kell megtenni még a bővítés előtt. Ezek közül a legfontosabb annak eldöntése, mely területeken lehetséges bevezetni egy sajátos szavazási mechanizmust, a minősített többségű határozathozatalt. A többországos unióban ugyanis nagyobb szolidaritásra van szükség a tagok között vétószerű ellenvetéssel csak akkor éljenek, ha az ténylegesen nemzeti érdekeik súlyos csorbulásának kivédését szolgálja. A másik két szabálymódosítás - az EU-ban végrehajtó feladatokat betöltő brüsszeli bizottság összetétele és az egyes tagországok döntéshozatali súlya egybehangzó vélemények szerint ehhez képest inkább csak technikai probléma. Feltehetőleg a balkáni válságok okozták, hogy az EU az elmúlt években jelentős utat járt be saját kül-, biztonság- és védelmi politikai arculatának kialakításában is. A közös kül- és biztonságpolitika ma már az európai integráció három tartóoszlopának egyikét alkotja, ezen belül a védelmi arculat pedig már ott tart, hogy az uniónak hamarosan saját válságkezelő alakulata lesz. Ezek a változások egyfelől gyorsítóan hatottak a bővítésre, másrészt kihatásuk lesz a csatlakozásra amiatt, hogy várhatóan már a portugál elnökség alatt bekerülnek a csatlakozási tárgyalások vérkeringésébe. Az EU-tagországok állampolgárait leginkább izgató kérdések - a munkanélküliség elleni harc, a szociális együttműködés -, valamint az uniót versenyképes gazdasági világhatalomként megtartani hivatott gazdasági reformok témaköre még a bővítésnél is régebben szerepel a mindenkori elnökség legfontosabb célkitűzései között. Portugália ezúttal még inkább előtérbe helyezte ezt a kérdést: március végén összehívja a tagországok állam- és kormányfőit. A lisszaboni csúcsértekezleten hosszú távú gazdasági és szociális célkitűzéseket fogadnak majd el. Törökország Elutasítás Öcalannalc Ankara. A török főállamügyész tegnap elutasította Öcalan kurd gerillavezér utolsó fellebbviteli kérelmét, amelyben az ellene hozott halálos ítélet módosítását kérte. Ezzel kimerült az összes olyan törökországi jogorvoslati lehetőség, amelynek révén módosítani lehetne a halálos ítéletet. Öcalan védői a következő lépcsőben már az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhatnak. Öcalant júniusban ítélték halálra hazaárulásért és azért, mert 15 évig vezette a kurd állami önállóság megteremtéséért vívott fegyveres harcot. Az ET mellett működő európai emberijogi bíróság azt kérte Ankarától, ne hajtsa végre az ítéletet addig, amíg nem vizsgálja meg Öcalan védőinek folyamodványát, amely szerint a halált kimondó verdikt sérti az európai törvényeket. (MTI) MTI-JELENTÉS Budapest. A Körösök mentén fél évszázada nem tapasztalt méretű belvíz pusztít. A Körös-völgyben minden folyó árad, és a belvízzel borított területek nagysága is tovább nőtt jelentette tegnap az MTI. Ugyan az elmúlt 24 órában csapadék nem hullott, de a belvízzel borított területek nagysága a hétfői 157 ezer hektárról 220 ezerre emelkedett. Ebből 140 ezer hektár vetés- szántó, és mintegy 80 ezer hektár rét-legelő, esetükben az egyre nagyobb lefagyás is gondot okoz. Az ország 91 belvízvédelmi szakaszából ötvenen belvízvédelmi készültség van, amiből 8 harmadfokú, 21- 21 másod- és elsőfokú. Az elkövetkező napokban a készültségi fokozatok további növekedése várható, elsősorban Békés, Csongrád, Bács-Kiskun és JászNagykun-Szolnok megye területén. Folyamatosan nő a belvízzel veszélyeztetett önkormányzatok száma is, már több mint száz település védekezik a belvíz ellen. Belvíz 220 ezer hektáron Akciójukat „millenniumi repülésnek" nevezik A dráma folytatódik Magyarország: több mint száz település védekezik Chirac és Schroder felhívása a szerb néphez A rezsim újabb bírálata Moszkva/Nazrany/Mozdok. Jakuskin elnöki szóvivő tegnap délután előre bejelentette, hogy Borisz Jelcin orosz elnök nem vesz részt az estére tervezett újévi fogadáson, így Jelcin helyett Putyin kormányfő mondott beszédet. Jakuskin nem tudott magyarázatott adni Jelcin távolmaradására. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Kilenc órán at tartó küiallgatás utan szabadon engedték azt a hét nyugati újságírót, akit szerdán Groznij közelében vett őrizetbe az orosz katonai rendészet - jelentette tegnap a brit Daily Telegraph. Az őrizetbe vett újságírók között volt a lap tudósítója, Marcus Warren is. Az ingus rendőrség korábban arról adott hírt, hogy hat nyugati újságírót vettek őrizetbe, majd helikopteren az észak-oszétiai Mozdokban lévő katonai támaszpontra szállítottak az orosz belügyi szervek. Az őrizetbe vett újságírókat (a londoni Daily Telegraph, a spanyol El Pais, a Washington Post és a Boston Globe tudósítóit, továbbá a spanyol Antena 3 tévéállomás két munkatársát és egy független brit fényképészt) kiutasítják Oroszországból, és megvonják toluk az újságírói Invatasuk orosz területen való gyakorlásához korábban adott engedélyt - írta az EFE hírügynökség. Az orosz szövetségi erők észak-kaukázusi parancsnokságának közlése szerint Groznij védői erejüket megfeszítve védekeznek, és a legutolsó harcosig ellenállnak. Az oroszok által banditáknak nevezett csecsenek állítólag egyes kerületeket teljesen elaknásítottak. Nyugati források szerint az oroszok arra használták fel az éjszakai és tegnap reggeli viszonylagos nyugalmat, hogy megerősítsék elfoglalt állásaikat a városban és azon kívül. Anatolij Komukov tábornok, a légierő parancsnoka tegnap azzal fenyegetőzött, hogy az eddigieknél sokkal pusztítóbb fegyvereket vetnek be a csecsenek ellen. Szerinte ezeknek az eszközöknek a használatát nemzetközi konvenciók nem tiltják, de azt nem volt hajlandó elárulni, hogy milyen fegyverekről van szó. (MTI, ČTK) MTI-HÍR Berlin. Demokratikus változások bekövetkezése esetén Európa hajlandó lenne jelentős segítséget nyújtani Jugoszlávia újjáépítéséhez és fejlesztéséhez - áll abban az újévi felhívásban, amelyet a német kancellár és a francia államfő küldött a szerb népnek. A Nedeljni Telegraf című belgrádi hetilapban megjelenő üzenetben Schroder és Chirac leszögezi: a németek és a franciák egyaránt azt szeretnék, ha a balkáni térségben is beköszöntene a stabilitás, a béke, a demokrácia és a jólét korszaka. „Ennek érdekében Jugoszláviának, miként Európa összes államának, teljesítenie kell a minimális európai elvárásokat. Ezek közé tartozik a demokrácia, szabad választások rendezése és az emberi jogok tiszteletben tartása. Ezeket az értékeket a jelenlegi kormány lábbal tiporja" - mutat rá az üzenet, amely végezetül békés új évet, erőt és bátorságot kíván Jugoszlávia népének a szükséges változások végrehajtásához. nökségek korábban azt jelentették, hogy India hajlandó elengedni több muzulmán szélsőségest a géprablók által benyújtott listáról, amelyen összesen 36 név szerepel. A gépet tegnap állig felfegyverzett tálib katonák vették körül, s állítólag készültségbe helyezték Kandahárban a kórházakat és az orvosi személyzetet, ami a katonai akció előkészítését valószínűsíti. Indiai lapok szerint a fegyveresek december 24-e óta tartó akciójukat „millenniumi repülésnek" nevezik... A Fülöp-szigeteki főváros, Kuala Lumpur vidámparkjában 165 ilyen világító sárkányban gyönyörködhetnek a látogatók. A legújabbat ma éjfélkor avatja fel Mahathir Mohamed kormányfő. A 2000. esztendő ugyanis már a 166. alkalommal lesz a sárkány éve - a kínai naptár szerint. (TA SR/EPA) Szabadon engedték az újságírókat. Az orosz légierő parancsnoka fenyegetőzik Pusztítóbb fegyverek? MTI-JELENTÉS Kandahár. Indiai diplomaták tegnap folytatták a tárgyalásokat az A300-as utasszállítót hatalmukban tartó fegyveresekkel. Újdelhiben cáfolták azokat a jelentéseket, amelyek szerint India beleegyezett, hogy néhányat szabadon enged a muzulmán szélsőségesek közül, akiknek az elengedését a géprablók követelik. „Nincs ilyen megállapodás" - hangsúlyozta az indiai külügyminisztérium szóvivője. Hírügy-