Új Szó, 1999. december (52. évfolyam, 277-301. szám)

1999-12-31 / 301. szám, péntek

FI POLITIKA ÚJ SZÓ 1999 DECEMBER 31 Tűzhalál az autóban Varannó. Eddig ismeretlen okból felrobbant egy Fiat Brava a Slovenské Kajňa és Kvakovce község közötti or­szágúton és annak 22 éves vezetője bennégett a sze­mélygépkocsiban. Az eperjesi rendszámú autóban valószí­nűleg annak 22 éves tulajdo­nosa, a nagysárosi illetőségű Pavol S. lelte halálát. A gép­kocsi áttért a menetirány sze­rinti baloldali sávba, majd fé­kezés nélkül kifutott az útról az enyhe lejtésű árokba, ahol ismeretlen okból kigyulladt. A vezető, nem tudni miért, elutasítota a szemtanúk se­gítségét, és a tíz perc alatt a helyszínre érkező tűzoltók már nem tudták ót megmen­teni, mert közben a kocsi üzemanyagtartálya is felrob­bant. (TA SR) Clinton levele Dzurindának Pozsony. Bili Clinton, az Egyesült Államok elnöke le­vélben értékelte Mikuláš Dzurinda kormányfő részvé­telét a Berlini fal leomlásá­nak 10. évfordulójára rende­zett októberi, Washington­ban rendezett ünnepségen. Clinton szerint a szlovák kor­mányfő részvétele is bizo­nyítja, milyen messzire jutott Kelet-Európa a demokrácia építésében. Madeleine Álbright külügyminiszter szintén levélben értékelte, hogy a parlament növelte a szlovák hadsereg költségve­tési részesedését, ami azt bi­zonyítja, komolyan vesszük a NATO-csatlakozást. (TA SR) Mikuláš Dzurinda a tegnapi napot szánkózással töltötte (TA SR-felvétel) Magára gyújtotta a házat? Pozsony. Szerdán délután legégett a 72 éves F. Béla vá­sárúti lakos családi háza. A helyszínre érkező tűzoltók­nak sikerült a tüzet eloltani­uk, de a házban halva talál­ták annak tulajdonosát. A la­kásban több helyen fellelt ki­sebb tűzfészkek arra utalnak, hogy az elhunyt maga gyúj­totta fel a házát. Az anyagi kárt 200 000 koronára becsülik. (TA SR) Gyertyák Csecsenföldért Pozsony. Az Amnesti International nemzetközi emberjogi szervezet szlo­vák aktivistái tegnap a po­zsonyi orosz nagykövetség előtt gyertyákat gyújtottak a csecsen áldozatokért. Az akcióval az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa a polgári lakosságnak a háborús konf­liktus idején való védelmére vonatkozó rezolúciójára kí­vánták felhívni a figyelmet. A „Fények Csecsenföldért" elnevezésű akcióba csehor­szági és morvaországi ember­jogi szervezetek is bekapcso­lódtak. (SITA) Az év folyamán többször is komoly vita tört ki a reformokat illetően a kormánykoalíció bal- és jobboldali pártjai között A gazdasági események kronológiája Reformcsomagok, megszorí­tások, áremelések és enyhe fellendülés - ilyen volt gaz­dasági szempontból Szlová­kia 1999-ben. Lássuk a rész­leteket. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Január. Vladimír Masár jegybank­elnök és Ivan Mikloš miniszterel­nök-helyettes - a tervezett re­formcsomag elfogadása nélkül ­komoly szociális megrázkódtatá­sokkal kísért gazdasági válság be­következését helyezte kilátásba. Fő veszélyként a túlzott közfo­gyasztást és a világviszonylatban is a legmagasabbak közé sorolt fo­lyó fizetési mérleghiányt jelölték meg. A reform első lépéseként emelték a villamos energia, az üzemanyagok, a postai szolgálta­tások és az autópálya-matricák árát. Az előző vezetés tevékenysé­ge miatt a Szlovák Biztosítót kény­szerfelügyelet alá helyezték. A VÚB és a takarékpénztár felröp­pentette a fúzió hírét. Február. A Nemzetközi Valuta­alap (IMF) szerint a januári ár­emelések nem biztosították a vál­lalt makrogazdasági mutatók tel­jesítését. A kormányon belül vita tört ki: a baloldal a bevételek eme­lésére a vámpótlék bevezetét, a jobboldal a DPH emelését javasol­ta. A kormány beterjesztette az ál­lami költségvetést, amelyben 15 milliárd koronás hiánnyal számolt. Március. A kabinet kedvezménye­ket fogadott el a külföldi tőke be­csábítására. A parlament elfogadta az állami költségvetést. Ez sem se­gített viszont a koronának - a hó­nap végére egy euró megközelítő­leg a 45 koronát ért. Az összeomlás szélén táncoló kassai vasmű elő­ször utalt a túlélés lehetőségére. Április. A költségvetésnek 1,5 mil­liárd koronát kellett törlesztenie a Szlovák Villamosművek helyett. A Slovnaft bejelentette, hogy pénz­ügyi nehézségei miatt stratégiai partnerre van szüksége. A kor­mánygazdasági tanácsa űjab meg­szorító intézkedéseket javasolt. Május. A VÚB és a takarékpénztár soha nem látott veszteséget jelen­tett be. A kabinet közzétette bank­konszolidációs és privatizációs programját. Az IMF és a hitelminő­sítő intézetek bírálják a kormány szerintük lanyha reformigyekeze­tét. A hónap utolsó napján a kor­mány elfogadta régen vitatott re­formcsomagját. Június. A kormány 300 millió euró értékben ötéves futamidejű kötvényeket bocsátott ki, ezt ké­sőbb 500 millióra egészítette ki. Elemzők szerint ennek sikere fon­tos jelzés volt a külföld bizalma szempontjából. Július. Emelték a víllamosenergia, a távfűtés, a földgáz, a távközlés, a vasúti személyszállítás árát, az üzemanyagok és a dohányáruk fo­gyasztási adóját, illetve a DPH alsó díjszabását. A FNM visszaszerezte a pöstyéni fürdő feletti ellenőr­zést. Elkészült a vasút szerkezetát­alakítási terve, ennek fejében az Európai Befektetési Banktól 225 millió dollár hitelt kapott. A kor­mány megtárgyalta a középtávú gazdaságfejlesztési stratégiát, amely 2001-tól a gazdaság jelen­tós élénkülésével számol. Augusztus. Az IMF első alkalom­mal dicsérte meg a kormány re­formigyekezetét. Megfeneklettek a ČSOB eladásáról, a Nafta vissza­szerzéséről és a vasmű megmenté­séről folyó tárgyalások. Csökken­tették a munkanélküli segély felső határát 5400-ről 4845 koronára, folyósítását pedig 12-ról 9 hónap A hazai bankszektor az első félévben akkora veszteséget produkált, mint az egész tavalyi év során (Somogyi Tibor felvétele) ra. Közzétették, hogy az első félév­ben közel 40%-kal csökkent a kül­kereskedelmi hiány. Szeptember. Kiderült: a hazai bankszektor az első félévben akko­ra veszteséget produkált, mint az egész tavalyi év során. A bruttó ha­zai össztermék (GDP) növekedése megcáfolta a pesszimista jóslato­kat. Módosították a privatizációs törvényt - a természetes monopóli­umok nagy része is magáno­síthatóvá vált. Megoldódott a Naf­ta-ügy. A WTO áldását adta a vám­pótlék bevezetésére, ezt a tervek szerint 2001 végén szüntetik meg. Bejelentették hogy jövőre csökken a személyi jövedelemadó. A Szoci­ális Biztosító jelezte, jövőre 11 mil­liárd korona hiányzik a nyugdíj­alapból. A kormány eldöntötte, hogy 2006 és 2008-ban bezárja a bohunicei atomerőmű két blokkját. Október. A társasági adó jövő évi nagyságáról eltérően vélekedett a kormány két gazdasági vezetője, Ivan Mikloš 29 %-ot, Brigita Schmögnerová 35-öt javasolt. Be­bizonyosodott, idén már nem sike­rül privatizálni a Szlovák Távköz­lési Vállalatot, amelyből 18 milli­árd koronás bevételre számítottak. A jegybank kényszerfelügyelet alá helyezte az Ipari Bankot. Az IMF a DPH alsó díjszabásának 12 %-ra való növelését és a felső 22 %-ra való csökkentését javasolta. A Transparency International elem­zése szerint Szlovákiában világvi­szonylatban is kiterjedt a közélet korrupciója. November. A kormány a parla­ment elé terjesztette a jövő évi költségvetést, amelyben 18 milli­árd koronás hiányt irányzott elő. Egymás után több hitelminősítő intézet is jelezte, hogy kész javíta­ni az ország besorolásán. A parla­ment a társasági adót 40-ről 29 %­ra csökkentette. Módosultak a sze­mélyi jövedelemadó tételei is. Be­jelentették: a jövő év elején újabb megszorító intézkedéseket hoz­nak. Pont került a cseh-szlovák va­gyonvita végére. December. A kormány úgy dön­tött, hogy a megszorító intézkedé­sek nagy részét csak februárban vezeti be. Eladták a ČSOB szlovák kézben lévő 24 %-át, a bevétel hozzáférhető részét a Szlovák Vas­utak adósságának törlesztésére fordították. A kormánykoalíció a parlamentben jóváhagyta a jövő évi költségvetést, (tl) A jövő év fő feladatai közé tartozik a nemzeti kisebbség helyzetének további javítása A tátrai állatvilágra leselkedő és végi veszélyek Az emberi jogok betartása Szilveszteri zergehalál TA SR-HIR Pozsony. Az idén a tavalyi éwel ellentétben nem került sor az em­beri jogok tömeges megsértésére Szlovákiában. Az emberi jogok tiszteletben tartása szempontjából tehát az 1999. évet jobbnak érté­keljük az előzőnél - véli Juraj Hrabko, a kormányhivatal ember­jogi és kisebbségi főosztályának vezetője. A kisebbségek jogainak érvényesítését biztosító jogsza­bályok elfogadása, a közvetlen ál­lamfőválasztás, Szlovákia meghí­vója a európai uniós csatlakozásról tartandó megbeszélésekre, vala­mint az országnak az Európa Ta­nács általi monitorozásának leállí­tása is ezt bizonyítja. Nem érkez­tek a kormány önkényuralmát bí­ráló nemzetközi rezolúciók, nem szüntették be egyetlen tömegtájé­koztató eszköz működését sem, nem akadályozták az állampolgá­rokat a közügyek irányításában, mint Vladimír Mečiar idejében a népszavazás meghiúsításával, és az alkotmánybíróság sem hozott sorozatosan olyan döntéseket, hogy a parlamentben elfogadott jogszabályok ellenkeznek az alkot­mánnyal.. A kormány nem vonja kétségbe és tiszteletben tartja a Jaroslav Svéchota ügyében hozott döntést, bár sok alkotmányjogász rámutatott a döntéshozatal hiá­nyosságaira. Hrabko szerint a jövő év fő feladatai közé tartozik az em­beri jogok jobb megismerését és védelmét szolgáló intézményrend­szer kiépítése, a nemzeti és etnikai kisebbség helyzetének további ja­vítása, és a romák egyenlő érvé­nyesülési lehetőségeinek megte­remtése, valamint a kormányon kí­vüli szervezetekkel való jobb együttműködés. TA SR-HlR Magas Tátra. Míg az óriáshegység látogatói hangos vigalommal bú­csúznak majd az óesztendótól, a nagy csinnadratta, durrogatások és zsivajgás a turistaházak környékén élő zergéknek a véget is jelentheti ­figyelmezetnek a Tátrai Nemzeti Park alkalmazottai. Juraj Ksižak er­dész arra emlékeztetett, hogy az 1971-es hangos szilveszteri mulat­ság 14 zerge pusztulást okozta. Ak­kor a rendbontó turisták hangos ün­neplésükkel annyira megriasztották az állatokat, hogy fejedenül rohan­tak egy vékony jégréteggel borított sziklaperemre, ahonnét a szakadék­ba zuhantak. A tátrai zergéket idén is hasonló veszélyek fenyegetik Egy felmérés szerint a lakosság 43 százaléka úgy véli, a 2000. évaz ideinél rosszabb lesz Milyen volt az 1999-es év? SITA-JELENTÉS Pozsony. Szlovákia lakosainak 52,9 százaléka a maga számára na­gyon jónak, vagy eléggé jónak tart­ja az 1999. esztendőt - derül ki a Taylor Nelson Sofres közvéle­mény-kutató intézet decemberi fel­mérésének eredményeiből. A leg­elégedetlenebbek a legalacso­nyabb jövedelműek akik esetében a család havi jövedelme nem éri el a 7000 koronát. A 25-30 ezer koro­najövedelemmel rendelkezők 82,9 százaléka az idei évet nagyon jó­nak tartja. A 30 ezer korona feletti jövedelemmel rendelkezők 77,1 százaléka állítja ugyanezt. Az ország szempontjából az idei év a megkérdezettek 67,1 százaléka Milyen volt az év a világ számára nagyon jó | 0.4 ZTTTli elég rossz _____ nagyon rossz H 110,2 nem tudom szerint rossz volt. Elsősorban a Trencséni és Nyitrai kerület lakói voltak ezen a véleményen. Arra a kérdésre, hogy az idei évben mi­lyenjavulást tapasztaltak az ország életében, a megkérdezettek 45,9 százaléka semmit nem talált jónak 10 százalékuk szerint javult az or­szág külföldi megítélése. Legna­gyobb „rosszaként a megkérdezet­tek 38,1 százaléka az áremelést, 27,9 százalék a munkanélkülisé­get, 11,3 százalék pedig a bűnözést nevezte meg. A megkérdezettek 43,1 százaléka szerint a 2000. év az ideinél is rosszabb lesz, 25,3 százalék bízik saját helyzetének javulásában. A családonként 5000 koronánál ala­csonyabb jövedelműek 56,5 száza­léka, a 30 ezer koronánál nagyobb bevételűek 10 százaléka osztja ezt a véleményt. A felmérés szerint Közép-Európá­ban a csehek a legborűlátóbbak, százalékuk vár rosszabb esztendőt az ideinél. Tegnap még 368 nap volt hátra az ezredfordulóig, legalábbis az óra ta­nulsága szerint. Kassán is tudják, hogy ma éjfélkor csak dátumváltás lesz. (TA SR-felvétel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom