Új Szó, 1999. december (52. évfolyam, 277-301. szám)

1999-12-03 / 279. szám, péntek

ÚJ SZÓ 1999. DECEMBER 3. POLITIKA ­HIRDETÉS 5 Az Európai Unió bővítésének brit listáján Szlovákia is szerepel, Törökország viszont csak ígéretet kapna A késésért Mečiarék a felelősek Brüsszel/London/Berlin. Teljes gőzzel folynak az elő­készületek az Európai Unió jövő heti helsinki csúcstalál­kozójára. Mivel a napiren­den kényes kérdések szere­pelnek, megbeszélés megbe­szélést ér. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A belga és a finn miniszterelnök fon­tosnak tartja, hogy az Európai Unió állam- és kormányfői megegyezze­nek egy gyors reagálású európai erő felállításáról. Guy Verhofstadt teg­nap Brüsszelben fogadta Paavo Lipponent: a finn kormányfő csúcs­értekezlet előtti körútját teszi az EU tagországaiban. Megbeszélésük kö­zéppontjában ezúttal a biztonság­politikai kérdések álltak, amelyek a bővítés mellett fontos napirendi pontokat jelentenek a csúcsértekez­leten. Verhofstadt elmondta: olyan erőben gondolkodnak, amely képes a békefenntartásra, illetve humani­tárius akciókra. Ötven-hatvanezer emberről lenne szó, akik a jelenlegi koszovói nemzetközi küldetéshez hasonló feladatokat tudnának vég­rehajtani. Az önálló európai erőnek az lenne az előnye, hogy anélkül tudna beavatkozni egy-egy válság­helyzet esetén, hogy az Egyesült Ál­lamok vagy a NATO logisztikai tá­mogatására szorulna. Az EU­tagállamok már jelezték, hogy csak olyan akciókról van szó ; amelyekről előzőleg az Egyesült Államok úgy döntött, nem kíván beavatkozni. Az Európai Unió helsinki csúcsérte­kezletén Nagy-Britannia szorgal­mazni fogja, hogy a csatlakozási tár­gyalásokat terjesszék ki hat újabb tagjelölt országra, Máltára, Litváni­ára, Lettországra, Szlovákiára, Ro­mániára és Bulgáriára. Törökország esetében azt szeretné, ha az unió tagállamai elismernék Ankara stá­tusát a tagjelöltségre - közölte szer­dán Robin Cook brit külügyminisz­ter. A brit parlament alsóházában az Európai Unióról megtartott vitát be­vezető előadásában Cook rámuta­tott: Litvánia és Lettország jelentős előrelépést tett annak érdekében, hogy készen álljon a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. Szlová­... ha tiszteletben tar­totta volna a demokrá­cia alapelveit. kia már korábban bekerülhetett vol­na a csatlakozásra várók első köré­be, ha előző kormánya tiszteletben tartotta volna a demokrácia és a pluralizmus alapelveit. Bulgáriának és Romániának a koszovói válság­ban tanúsított magatartása miatt tartozik az EU annyival, hogy Hel­sinkiben meghívja őket a tárgyaló­asztalhoz - hangsúlyozta. Törökor­szág kapcsán Cook leszögezte: a csatlakozási tárgyalások megkezdé­se mindaddig leheteden, amíg An­kara nem teljesíti a tagjelöltek szá­mára Koppenhágában lefektetett alapelveket a demokrácia és az em­berijogok tiszteletben tartásáról. Az Európai Unió tervezett keleti bő­vítése több esélyt, mint kockázatot rejt magában - hangoztatta brüsz­szeli előadásában a német kormány volt gazdasági államtitkára. Ottó Schlecht, a Ludwig Erhard Alapít­vány elnöke, akinek előadásáról a Frankfurter Allgemeine Zeitung számolt be tegnap, azt mondta, hogy a közép- és kelet-európai re­formországok befogadása jóval több az unió egyszerű kibővítésé­nél. A tíz állam csatlakozása Európa egységének békében és szabadság­ban történő helyreállítását jelenti ­hangsúlyozta a német politikus. A haszon kölcsönös Államtitkári kiszállás Komárom. A járás 41 polgármes­tere közül csaknem mindenki el­jött tegnap a járási hivatalban tar­tott tanácskozásra, melyen két ál­lamtitkár is részt vett. Bauer Edit, a család- és szociális ügyi minisz­térium államtitkára az érvényes szociális jogszabályokról, vala­mint a 2000. január elsejétől ha­tályba lépő, a lakhatási hozzájáru­lásról szóló törvényről, Ivan Budiak, a belügyminisztérium ál­lamtitkára pedig a tervezett köz­igazgatási reformról tájékoztatta a jelenlevőket. Dr. Keszegh Margit járási elöljáró lapunknak elmondta: idén ez a harmadik találkozó a polgármes­terek és az államigazgatásban dol­gozók között. A polgármesterek részéről nagy az igény a naprakész tájékoztatás iránt, ugyanakkor ők is információkat közvetítenek an­nak érdekében, hogy a minisztéri­um jobban tudja közelíteni a tör­vényeket a gyakorlati élethez. „Mivel a járási hivatal a belügymi­nisztériumhoz tartozik, a tárca ál­lamtitkárának látogatását felhasz­náltuk arra is, hogy tájékoztassuk őt a hivatal helyzetéről" - közölte a járási elöljáró. Bauer Edit három témáról: a de­cember elsejétől hatályba lépett szociális törvényről, a január else­jétől életbe lépő lakhatási hozzájá­rulásról rendelkező jogszabályról, valamint azokról a tervezett tör­vénymódosításokról beszélt, me­lyeket a parlament a közeljövőben tárgyalni fog. (km) A vagyonalap vezetői megválasztásának ügye felszínre hozta a régi vitákat Rendkívüli SDK-lcözgyűlés lesz ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A Demokratikus Unió (DÚ) rendkívüli SDK-közgyűlés összehívását kezdeményezte a Nemzeti Vagyonalap vezetőinek megválasztása ügyében. Ján Budaj alelnök meggyőződése, hogy a kormányfőnek is érdeke a közgyű­lés összehívása, mivel a politikai funkciókba való jelölés tisztázat­lan módja, és a tömörülés jelenlegi belső működése fékezi a kormány­koalíciót. Az SZDK-t alkotó öt párt vasárnap vitatja meg Pozsonyban az előállt helyzetet. Budaj szerint az anyapártok közti vitát parla­menti mederbe kellene terelni, mert a személyi kérdésekben „tel­jesen csődöt mond az egyezmény, vagy nincs is egyezmény". Úgy vé­li, a rendkívüli közgyűlésnek az ötpárti SDK-modellhez kellene visszatérnie, mert „a kapcsolatok tisztázatlansága nem hozhat vilá­gos eredményeket". Csak egy Marsról jött ember kép­zelheti, hogy Szlovákiában figyel­men kívül lehet hagyni a politikai pártok súlyát - jelentette ki az ügy­gyei kapcsolatban Ján Lángoš. A Demokrata Párt elnöke szerint a vagyonalap elnöki posztja kimon­dottan politikai tisztség, hiszen az elnöknek a politikai pártok támo­gatását kell élveznie. Ha valaki azt állítja, hogy az alap élére csak szakember kerülhet, akkor az va­lamilyen más szándékot igyekszik leplezni. Mint köztudott, az előbbi érvet Mikuláš Dzurinda hozta fel saját „szakemberjelöltje" mellett. Lángoš úgy véli, a kormányfő fel­rúgta a koalíciós egyezséget, és sa­ját tekintélyével igyekezett befo­lyásolni a választást. A sikertelen parlamenti szavazást követően megegyezés született, hogy a kor­mánykoalíció következő jelöltjét hatoldalú kerekasztal-tárgyaláson választják ki, ahol a Szlovák De­mokratikus Koalíció és annak öt anyapártja tehet saját javaslato­kat. Á Demokrata Párt is él a lehe­tőséggel, és saját jelölttel megy a megbeszélésre, de nevét a pártel­nök nem árulta el. (gl, korp) Konferencia osztrák, cseh, lengyel, magyar, ukrán és orosz részvétellel Etnikai konfliktusok veszélyéről ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Szlovákiában most is vannak olyan csoportosulások, amelyek az etnikai feszültségekből élnek, s amelyek politikája nemze­tiségi konfliktusokhoz vezethet ­nyilatkozta tegnap Jozef Drozd, a Szlovák Unió az Emberi Jogokért és a Békéért nevű független szervezet elnöke. Bár a helyzet szerinte jobb, mint a megelőző években volt, a konfliktus veszélyét ma sem lehet teljesen kizárni. Rámutatott, volt idő, amikor Szlovákia és Magyaror­szág nagyszabású szerződéseket kötött, a feszültség mégis egyre nőtt az itteni magyarok és a többsé­gi nemzet között. Az unió mától kétnapos nemzetkö­zi konferenciát tart a fővárosban az etnikai konfliktusokról osztrák, cseh, lengyel, magyar, ukrán és orosz részvétellel. Mint megtudtuk, többek között A. Nagy László, a par­lament emberjogi bizottságának el­nöke is szerepel a meghívottak kö­zött. Az unió nemrég egy másik konferenciát is tartott, amely a gyermekek jogainak betartásával foglalkozott. Itt arra a következte­tésre jutottak, hogy vissza kellene térni a régi gyakorlathoz, mely sze­rint a családi pótlékot csak azok a szülők kapnak, akik megfelelően törődnek gyermekük egészségével és iskoláztatásával. Márpedig Jozef Drozd szerint vannak közösségek, amelyekben ez nem így működik. Éppen ezért a javaslatot képviselői törvénytervezetként a parlament elé akarják juttatni. Ezzel azoknak a gyermekeknek a helyzetén kíván­nak javítani, akikről szüleik nem gondoskodnak kellőképpen, (sóti) Petr Cibulka felújította a Necenzurované novinyt, s közzé tette az ŠtB-sek pontosított névjegyzékét Cseh döntés a kommunizmus bűnöseiről HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Prága. Csehországban továbbra is büntethetőek lesznek azok a bűncselemények, amelyeket a kom­munista rendszer követett el a la­kosság egyes csoportjai, illetve az egyes állampolgárok ellen, s ame­lyekkonkrételkövetőit 1948. febru­ár 25-e és 1989. december 29-e kö­zött nem lehetett törvényes úton megbüntetni. A tseh parlament alsóháza, a képvi­selőház, tegnap jobboldali javaslat­ra ilyen értelemben módosította a hatályos büntető törvénykönyvet. A 200 tagú testületben a jelenlévő 179 képviselő közül 137 támogatta az indítványt, míg 34-en ellene sza­vaztak. A kommunizmus bűntetteinek megbüntetését lehetővé tevő tör­vény december 29-én vesztette vol­na érvényét, mert Csehországban az elévülési határidő tíz év. A mó­dosítás december 28-án lép életbe, de azt előzőleg még a felsőháznak, a szenátusnak is meg kell szavaz­nia, illetve Václav Havel államfő­nek kell aláírnia. A szenátus már je­lezte, hogy a jobboldali többség megszavazza a törvénymódosítást. Marek Benda, a Polgári Demokrati­kus Párt képviselője, akinek a szoci­alista rendszerben az egész családja az akkori ellenzék legaktívabb tag­jai közé tartozott, a módosítást in­dokolva kifejtette: így nem évülnek el azok a volt politikusok és köz­tisztviselők által elkövetett bűncse­lekmények, amelyek egyes állam­polgárokat, vagy azok csoportjait politikai, vallási és faji okok miatt károsították meg. Közvetve összefügg a fentiekkel az a csehországi hír is, mely szerint Petr Cibulka újságíró, aki a volt rendszer alatt a csehszlovák ellen­zék egyik ismert személyisége volt, akit államellenes tevékenység vád­jával több ízben is bebörtönöztek, ismét hallat magáról. 1992-ben ő jelentette meg a kommunista Ál­lambiztonság (ŠtB) titkos együtt­működőinek nem hivatalos név­jegyzékét, s most felújította a ki­lencvenes évek elején az általa megjelentetett Necenzurované noviny (Cenzúramentes Újság) ki­adását. Mindjárt az új sorozat első számában, amely a napokban kerül az újságárusokhoz, nyilvánosságra hozza a volt titkosszolgálat, főként a felderítő szolgálat, tisztjeinek névjegyzékét. A Necenzurované noviny 1992-ben nyilvánosságra hozta az ŠtB mint­egy 160 000 titkos együttműködő­jének a névjegyzékét, amelyet a hi­vatalos fórumok ugyan soha nem ismertek el, de a benne foglaltakat senkinek sem sikerült érdemben cá­folnia. A cseh sajtó szerint ez a név­jegyzék lényegében hiteles. Az új­ság felújított sorozatának első szá­mában Cibulka ezt a névjegyzéket pontosította, s mintegy 5500 új névvel megtoldotta. Úgyanakkor közli a volt kommunista titkosszol­gálat, elsősorban a kémek, kémel­hárítás, katonai felderítés, a lehallgási, illetve megfigyelési rész­legek, mintegy 15 000 tagjának a névsorát is. A belügyi és a védelmi tárca szóvivői bejelentették, hogy nem kívánják kommentálni a megjelent névsort. A belügyminisztérium nyilatkozatá­ban hangsúlyozta, hogy az ŠtB tiszt­jeinek, illetve együttműködőinek névsora továbbra is államtitok. A külügyminisztérium Cibulka állítá­sait alaptalan vádnak minősítette. Tomás Kadlec, a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetője viszont nagyon kellemetlennek nevezte az ügyet, elismerve, hogy az új titkosszolgá­latokban vannak olyan emberek, akik már a múlt rendszer idején is ezen a területen dolgoztak. A Globtel ^^ GSM VK-1043/1

Next

/
Oldalképek
Tartalom