Új Szó, 1999. december (52. évfolyam, 277-301. szám)

1999-12-03 / 279. szám, péntek

6 vélemény és háttér ÚJ SZÓ 1999. DECEMBER 4. A kormány politikai huliganizmussal vádolja az ellenzéket Bombamerénylet Abháziéban Szuhumi. Távirányított pokol­géppel megölték szerdán az abház fegyveres erők műszaki alakulatainak parancsnokát. Az alezredes téli horgászkirán­dulásról tartott hazafelé fiával és három barátjával, amikor az országúton a tettesek műkö­désbe hozták a távirányítású pokolgépet. A robbanás követ­keztében a Zsiguli gépkocsi­ban ülő alezredes és négy úti­társa meghalt. A Fekete-tenger partján fekvő, függetlenségre törekvő Abházia korábban Grúzia tartománya volt. (MTI) Két tonna gazdátlan lőszer Habarovszk. Két tonna gaz­dátlan lőszerre bukkantak az orosz Távol-Keleten fekvő Ha­barovszk külterületén szerdán este. A rendőrök egész éjszaka őrizték a „muníciót", mivel a tűzszerészek csak tegnap reg­gel szálították el a lövedékeket és egyéb robbanóanyagokat. A hatóságok egy névtelen telefo­náló bejelentéséből értesültek a lerakatról, s most azt próbál­ják kideríteni, hogy ugyan mi­ként és mi célból került a nagy mennyiségű lőszer a területi központ környékére. (MTI) Milosevicsnek Hágában a helye Belgrád. Milo Djukanovic montenegrói elnök azt köve­telte Szlobodan Milosevics ju­goszláv államfőtől - aki sze­rinte négy balkáni háború ki­robbantásáért felelős -, hogy álljon az ENSZ hágai Nemzet­közi Törvényszéke elé. Djukanovic szerint a Milose­vic-féle vezetés nem hagy fel a Montenegró elleni felforgató tevékenységével. (MTI) Az RMDSZ megtisztelte a románok ünnepét is ÖSSZEFOGLALÓNK Bukarest. Az 1989 decemberi for­dulat utáni premierként értékelte a tegnapi román sajtó azt, hogy a Ro­mániai Magyar Demokrata Szövet­ség Maros megyei szervezete koszo­rúzott Románia nemzeti ünnepén. A Maros megyei RMDSZ képviselői a Róma városától kapott, marosvá­sárhelyi „Capitoliumi farkasnál" he­lyeztek el koszorút. „Ha azt várjuk, hogy mások tiszteljék ünnepeinket, nemzeti zászlónkat, nekünk is tisz­teletben kell tartanunk mások ün­nepeit, nemzeti lobogóját" - hang­súlyozta beszédében Kelemen Atti­la, a megyei Területi Képviselők Ta­nácsának elnöke. Romániában 1990 óta december el­seje a nemzeti ünnep, annak emlé­kére, hogy 1918. december l-jén Gyulafehárváron kimondták Erdély Romániához csatolását. A román politikai pártok 1990 óta folyamato­san bírálták a Maros megyei RMDSZ-t, mivel az politikai szerve­zetként nem vett részt a román nemzeti ünnepen. • Az idei ünnepségekkel - mint ahogy arról tegnap ezen az oldalon beszá­moltunk- más volt a gond: a gyula­fehérvári megemlékezés során ro­mánok okoztak botrányt. A a román kormány ezért a legnagyobb ellen­zéki pártot, a Szociális Demokrácia Romániai Pártját (PDSR) tette fele­lőssé, amit a PDSR felháborodottan visszautasított. A kormánypárti po­litikusok az eset kapcsán „politikai huliganizmust", „visszataszító szín­játékot" emlegetnek. Djukanovic szerint a szerb nemzet megalázóan szenved elnöke felelőtlen politikájától. (Archívum) Begyűjtötték a Pokol Angyalait Düsseldorf. A Pokol Angyalai néven ismert motorkerékpáros banda tizenhét tagját vette tegnap őrizetbe a német rend­őrség nagyszabású, jól össze­hangolt akcióval Észak-Rajna­Vesztfáliában. A letartóztatot­tak közül kilenc személy ellen már korábban körözést adott ki a düsseldorfi ügyészség, fegyveres rablás, sikkasztás, kábítószer- és fegyverkereske­delem miatt. A többiek bűn­szövetkezethez való tartozás­sal gyanúsíthatok. (MTI) II. világháborús lőszerraktárak Moszkva. II. világháborús ja­pán lőszerraktárakat fedeztek föl az orosz Távol-Keleten, a Kuril-szigetek akkor Japánhoz tartozó északi tagjai közül há­rom szigeten. A helybéliek már korábban is tudtak a raktárak­ról, a hatóságok most úgy sze­reztek tudomást róluk, mert a helybeliek megpróbálták érté­kesíteni a lőszereket. (MTI) Peter Mandelson, az északír ügyekben illetékes brit miniszter (balra) és David Adrews ír külügyminiszter az új korszak kezdetére emelte poharát. (ČTK/AP) Moszkva békefenntartói visszavonásával fenyegetőzik Koszovói incidensek Aláírták az Észak-Írország helyzetét rendező brit-ír kétoldalú egyezményeket Ulster autonóm lett London. Új korszak kezdő­dött tegnap Észak-Írország, valamint az Egyesült Király­ság és az ír Köztársaság életé­ben: a brit és az ír kormány képviselői aláírták az Észak­írország helyzetét rendező kétoldalú egyezményeket. MTI-TUDÓSÍTÁS A brit-ír megállapodásokban Dub­lin hivatalosan lemond az ír Köztár­saság alkotmányos igényéről az Egyesült Királyság részét képező Észak-Írország területére vonatko­zóan, London pedig - az Észak-Dél (északír-ír) miniszteri tanács létre­hozásával, a határokon átnyúló együttműködési testületek, vala­mint a brit-ír, úgynevezett Szigetek Tanácsa felállításával - bevonja Írországot az északír tartomány ügyeibe. A dublini ünnepélyes aláírás után megtartott ír rendkívüli kormány­ülésen Bertie Ahern miniszterelnök aláírta Írország alkotmányának módosítását, kiiktatva a köztársa­ság alaptörvényéből azt a két para­grafust, amelyet még 1921-ben, majd 1937-ben fogalmaztak meg a brit uralom megszüntetéséért, az önálló ír Köztársaság létrehozásá­ért harcoló ír függetlenségi mozga­lom vezetői. „Létrejöttek a nagypénteki bé­kemegállapodás intézményi kere­tei. Az északír nemzetgyűlés és a kormány a mai naptól ismét kezébe veheti a tartomány irányítását ­hangoztatta az alkotmánymódosí­tás aláírásakor az ír miniszterelnök. Ahern bejelentette, hogy az ír—é­szakír miniszteri tanács december 13-án, a brit-ír Szigetek Tanácsa december 17-én megtartja első ülé­sét. Az ír alkotmánymódosítás az egyik feltétele volt annak, hogy Ulster koronahű unionista pártjait London és Dublin megnyerje a nagpénteki békemegállapodáshoz. A brit-ír egyezmény új fejezetet nyit Nagy­Britannia és Írország történetében, lehetővé teszi, hogy jövőre először látogathasson brit uralkodó az ír Köztársaságba 1922, a független Ír­ország kikiáltása óta. A katonai költségvetések növelését javasolják a NATO-tagországok védelmi miniszterei Megfelelni az új kihívásoknak HIROSSZEFOGLALONK Brüsszel/London. A nukleáris le­szerelésért tüntetők előőrsei fogad­ták tegnap Brüsszelben a 19 NATO­tagország védelmi minisztereit, akik szokásos éwégi tanácskozásu­kon elsősorban a katonai költségve­tések növeléséről és a védelmi ké­pességeknek az új kihívásokhoz va­ló igazításáról tárgyalnak majd. George Robertson NATO-főtitkár szerint az európai hadseregek „pa­pírtigrisek", amelyeket életre kell kelteni ahhoz, hogy képesek legye­nek hatákonyan reagálni a konti­nens válsághelyzeteire. A főtitkár a BBC-nek adott nyilatkozatában hangoztatta: a koszovói válság ke­zelésében való európai részvétel megmutatta, hogy a szövetség euró­pai tagállamai jelenlegi katonai ka­pacitásaikkal nem képesek hatéko­nyan lépni a válsághelyzetekben. Lehetetlen állapotnak nevezte, hogy amikor a papíron 2 millió ka­tonát tartanak számon az európai hadseregekben, a NATO kontinens­beli tagállamai igen nehezen voltak képesek hadrenbe állítani 40 ezer katonái a koszovói békefenntartás­ra. A szövetség védelmi miniszterei is arra a következtetésre jutottak, hogy folyamatos felülvizsgálat alatt kell tartani a tagországok védelmi költségvetését, mert a következő négy évben csupán néhányan ter­veznek növelést. A kiadott közle­mény szerint a NATO-nak a wa­shingtoni csúcsértekezleten elhatá­rozott irányt kell tartania a haderők fejlesztésében. Biztosítani kell, hogy a közös védelmi tervezési folyamat meg tud felelni a szövetség bármely küldetésének. A résztvevők ugyan­akkor úgy ítélték meg, hogy a szö­vetségi atomfegyverek, a parancs­noki és ellenőrzési rendszerek, illet­ve az alapvető kiszolgáló infrastruk­túra megfelel a következő évezred követelményeinek. A NATO ezúttal is megerősítette az atomfegyverekkel kapcsolatos stra­tégiáját, nevezetesen azt, hogy azoknak helyük van a kollektív vé­delem rendszerében, mert elretten­tő erővel hatnak az esetlegesen el­lenséges szándékokkal rendelke­zőkre. A közlemény burkoltan cáfol­ja azt a korábban felröppent infor­máciát, hogy Washington Európá­ban telepített atomfegyvereinek ki­vonására készül. A csecsen erők állítólag csaknem száz orosz katonát tettek tegnap harcképtelenné Moszkva cáfolja a veszteségeket HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Moszkva. Súlyos harcok bontakoz­tak ki tegnap Csecsenföldön Urusz­Martan és Argun körzetében. A Groznijtól délre fekvő, hetek óta ostromlott Urusz-Martan védői és az Argunnál harcoló csecsen erők tucatnyi orosz páncélost lőttek ki, s csaknem száz orosz katonát tettek harcképtelenné - jelentette az Eho Moszkvi rádióállomás grozniji for­rásokra hivatkozva. Az orosz had­vezetést cáfolta, hogy a szövetségi erők közvetlen összecsapásokba bocsátkoztak volna a csecsen erők­kel - csak a tüzérség és a légierő mér csapásokat a célokra -, de nem zárta ki, hogy „egyes felderítő egy­ségek" összetűzésbe keveredhettek a banditákkal. Az orosz katonai hírügynökség tegnap először ismerte el, hogy Csecsenföld felett lelőttek egy orosz helikoptert. A sebesülteket szállító Mi-8-ast Urusz-Martan körzetében érte találat. Egyelőre nincs hír a pilóták és az utasok sor­sáról. Az orosz légierő és tüzérség teg­nap Groznijra is újabb erős csapá­sokat mért. Mint az NTV orosz tv­társaság jelentette, a szövetségi csapások csak egyes kerületekre korlátozódtak, mivel a csecsen fő­város más részeiben rengeteg me­nekült gyűlt össze, de a csecsen fegyveresek akadályozzák távozá­sukat az orosz erők által nyitva ha­gyott folyosókon. Heves harcokat jelentettek az Urusz-Martan és Groznij között félúton lévő Alhan­Kalából és Alhan-Jürtből is. Orosz források szerint itt a csecsenek ko­moly veszteségeket szenvedtek a tüzérségi és légicsapások követ­keztében, s a fegyveresek „közel vannak a pánikhoz". MTI-HIR Moszkva. Oroszország visszavonja békefenntartóit Koszovóból, ha a NATO-erők nem fojtják el a szerbek elleni erőszakot és a Jugoszláviától való elszakadást célzó albán törek­véseket - közölte tegnap Szergej Ordzsonikidze. Az orosz külügymi­niszter-helyettes Klaus Reinhardtot, a NATO-vezette koszovói békefenn­tartók parancsnokát és Bemard Kouchnert, az F.NSZ-közigazgatás vezetőjét tette felelőssé a folytatódó Izrael-palesztinok Albright segíthetne Neve Ilan. A palesztinok Made­leine Albright amerikai külügymi­nisztertől fognak segítséget várni abban az esetben, ha az izraeli­palesztin béketárgyalásokon a fe­lek nem tudnak saját maguk egyet­értésre jutni a Ciszjordániából tör­ténő izraeli csapatkivonás ügyé­ben. Jasszer Abed Rabbo, a palesz­tin tárgyalóküldöttség vezetője re­ményét fejezte ki: Albright nem­csak a csapatkivonásra fogja tudni rábírni Izraelt, hanem fellép azok ellen a tervek ellen is, melyek a Jordán nyugati partján fekvő zsidó települések körzetének kibővítését célozzák. Az amerikai diplomácia vezetője a jövő héten a Közel-Keletre látogat, hogy mind az izraeli, mind a pa­lesztin féllel egyeztessen. (MTI) koszovói erőszakért. „Tehetetlensé­gük immár a bűnpártolással hatá­ros" - mondta Ordzsonikidze, utal­va a hétfői koszovói támadásra, amelyben egy albán bűnbanda egy emlékünnepségen szerb férfit gyil­kot meg. A politikus szerint Orosz­ország már korábban felszólította Kofi Annan ENSZ-főtitkárt, hogy kérje számon Reinhardttól és Kouchnertól tehetetlenségüket. F.gyben közölte, hogy Oroszország a Biztonsági Tanács következő ülése elé terjeszti ezt a kérdést. Franciaország Miniszterele szilvesztere Párizs. A francia kormánytagok többségének szilveszter éjjelén hi­vatalában kell lennie, hogy „biztos legyen a 2000. évbe való zökkenő­mentes átmenet" - jelentették be tegnap az érintett miniszterek. Ségolene Royal iskolai oktatási mi­niszter szerint Lionel Jospin kor­mányfő kérte ezt tőlük. Jean­Claude Gayssot, a lakásügyi, köz­lekedési és beruházási tárca veze­tője azt mondta: az intézkedés „a kényes minisztériumokat" érinti, közöttük az övét. Jean-Pierre Che­venement belügyminiszter szintén hivatalában lesz szilveszter este, mert a 2000. évbe való átlépés sú­lyos informatikai problémákat okozhat, s emiatt zavarok léphet­nek föl a közrendben vagy kára származhat a gazdaságnak. (MTI) Bejelentett lemondás Djindjics állja a szavát Belgrád. Zorán Djindjics szerb el­lenzéki vezető tegnap megerősítet­te: távozik a Demokrata Párt (DS) éléről, amennyiben nem írnak ki előrehozott általános választáso­kat az országban. A Blic című belg­rádi napilapban megjelent interjú­jában Djindjics emlékeztetett nyári ígéretére, miszerint lemond, ha a Demokrata Párt és az általa uralt Szövetség a Változásokért ellenzé­ki tömörülés tiltakozó megmozdu­lásai (az év végéig) nem vezetnek eredményre. Djindjics úgy vélte, hogy pártjának megújított vezetés­sel kell harcba indulnia a vokso­kért, ha előrehozott választások helyett csak jövő ősszel írják ki az akkor esedékes (helyhatósági és ju­goszláv parlamenti) választásokat. Ha márciusban mégis sor kerülne voksolásra, komolytalan lenne egy új pártvezetőt most előtérbe he­lyezni - húzta alá. (MTI) Zorán Djindjics (Archívum)

Next

/
Oldalképek
Tartalom