Új Szó, 1999. december (52. évfolyam, 277-301. szám)

1999-12-21 / 294. szám, kedd

10 KULTÚRA HIRDETÉS ÚJ SZÓ 1999. DECEMBER 21. MJŕ' Örömteli: kellemes karácsonyiak ünnepeket, jó egészséget és ozW$ otthon" AVY/I Y\S //I>\ felük a ekjfSzht jjj|jj9 f >Ví r,/// /7 a WoAmr.^ SLOVENSKY PLYNÁRENSKÝ PRIEMYSEL Melegszívű emberek .. ,..-.-——ÍÜB VK-2022/V Monumentális Szent István-kép 2000-re Lőkösháza. Az 1996-ban elkészült nagyméretű Honfoglalás sikerén fölbuzdulva új monumentális festményen dolgozik Corvus Kora Róbert; az István megkoronázása című mű 2000 tavaszára készül el. A 9 méter hosszú, 5 méter széles olajfestményt a művész terve szerint 2000 márciusában egyházi szertartással avatják fel ott, ahol megszületik, a lökösházi művelődési házban. A művész napi 11 órás munkával készíti el a magyarok első királyát ábrázoló alkotást. A képen István az esztergomi bazilikából a megkoronázását követően kíséretével kilépve fogadja az őt ünneplő magyarokat. A nagyméretű olajfestményen összesen körülbelül hetven alak lesz. (MTI) BNHHH^BNHHHH^ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Diótörő 19 KASSA ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Hófehérke 11 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Liliomfi 10 MOZI POZSONY HVIEZDA: Tarzan (am.) 15.15, 17 Kék villám (am.) 18.45, 20.45 MLADOSŤ: Tic-tac (svéd) 15.15, 17.30 Lost Highway - Útvesztőben (am.) 20 YMCA: Ideglelés (am.) 15.30,18,20.30TATRA: Cseh szóda (cseh) 15.30, 18, 20.30 ISTROPOLIS: Az átok (am.) 18, 20.30 Tarzan 15.30 Sztárom a párom (am.) 18, 20.30 CHARLIE CENTRUM: Meghitt fészkek (cseh) 17 Mindenki, akit szeretek (cseh) 17, 19, 20.45 Háborgó mélység (am.) 18.45 Sztárom a párom 18 Rómeó és Júlia 20.30 Három szín: fehér (lengy.-fr.) 20 KASSA DRUŽBA: Amerikai pite (am.) 16,18, 20 TATRA: Tarzan (am.) 16 Oltári nő (am.) 17.45, 20 CAPITOL: Tarzan (am.) 16, 18 Mátrix (am.) 20 ÚSMEV: Ideglelés (am.) 16,18,20 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Háborgó mélység (am.) 17, 19 LÉVA JUNIOR: Star Wars: Baljós árnyak (am.) 16.30, 19.30 GÚTA VMK: A Thomas Crown ügy (am.) 18.30 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: A múmia (am.) 18 Olyan előadást hoztak létre az alkotók, amely után mindenki érzésektől túlcsorduló szívvel távozik a színházból Sirály a kulisszák raktárában Merész és elgondolkodtató módon vitték színre a nyitrai Andrej Bagar Színházban Anton Csehov Sirályát - nem csak azért, mert az előadást a kulisszák raktárában tartják, hanem főleg azért, mert a rendező, Svetozár Sprušanský a '90-es évek életérzését látta meg és láttatja a közönséggel is a múlt század végén játszódó drámában. VRABEC MÁRIA Hogy ez sikerült neki, az nagyrészt Csehov mesteri jellemábrázolásának köszönhető, hiszen az emberi hiúság, a balgaság vagy akár a lelkek mélyén dédelgetett illúziók egy évszázad múltán sem változtak semmit. A Sirály ezért nemcsak a zárt és örökké rivalizáló világról, a nyájas mosolyok mögött feszülő ellentétekről, a merész lázadásokról és a tehetetlen belenyugvásról szól, hanem a magányról, az ürességről és a beteljesületlen vágyakról is. így lesz Irina Arkagyinova (Eva Večera vá), az öregedés ellen kétségbeesetten harcoló színésznő egyszerre szánnivaló és nevetséges, Borisz Trigorin, a selyemfiú (Marek Majeský) vonzó és visszataszító, Konsztantyin Trepljov (Martin Kaprálik) lángoló tehetség és önmagában is kételkedő fűzfapoéta, Mása (Lenka Bariklíková) határozott és esendő, Nyina Zarecsna (Miloslava Zelmanová) pedig olykor szárnyaló sirály, máskor pedig földhözragadt szürke egér. A régi kulisszák, ruhafogasok, teherliftek és kosztümösládák között játszódó történet hatását a főszereplők meggyőző játékán kívül a kétszeres Deszkadíj-nyertes Alexandra Grusková jelmezei is fokozzák Oskar Rózsa és Marek Brezovský zenéje pedig nemcsak a háttérből szól, hanem meghatározó alkotóeleme az előadásnak. Az első felvonás túlfűtött érzelmeit, az olykor szinte ripacskodással határos kitárulkozást még káprázatos színorgia kíséri a színpadon, aztán, ahogy kiégnek a lelkek, úgy szürkülnek a ruhák és tompulnak a fények is. Végül nem marad más, csak a saját szavai és godolatai áttörhetetlen rácsai mögé zárt költő, és a szárnyaszegett, repülni már lélekben is képtelen Sirály meg a szinte jajkiáltáskén zúgó, sikoltó zene. A taps pedig csak másodpercek múlva zúg fel, mintha a feszült csend, a nézőt székhez szegező néma döbbenet is része lenne még az előadásnak, amely a bemutató sikeréből ítélve a musicalekkel és komédiákkal kényeztetett nyitrai közönséget is megfogta. Hogyha elhamarkodott következtetésekre nem is szolgáltat még okot egyeden rendhagyó előadás, abban mindenesetre már reménykedni lehet, hogy a múlt évad legjobb produkciójaként díjazott Macbeth után a nyitrai társulat nem tér vissza a nagyon látványos, de nagyon felszínes zenés darabokhoz, vagy legalább a kívánatos egyensúlyt képes lesz megtartani. Erre, úgy tűnik, a színház művészeti vezetőjének Svetozár Sprušanskýnak a személye a legjobb garancia, aki eddig a darabok és a vendégrendezók kiválasztásában bizonyult rendkívül tehetségesnek most azonban rendezői kvalitásait is megmutatta. Amint a Sirály bemutatója után elmondta, egyedüli szándéka az volt, hogy olyan előadást hozzon létre, amely után mindenki gondolatokkal teli fejjel és érzésektől túlcsorduló szívvel távozik a színházból. Sikerült. Konsztantyin Trepljov (Martin Kaprálik) és Nyina Zarecsna (Miloslava Zelmanová) (Filip Vančo felvételei) Borisz Trigorin (Marek Majeský), Irina Arkagyinova (Eva Večerová) és Nyina Zarecsna (Miloslava Zelmanová)