Új Szó, 1999. december (52. évfolyam, 277-301. szám)

1999-12-18 / 292. szám, szombat

14 Gazdaság és fOgyaszTóK ÚJ SZÓ 1999. DECEMBER 6. Csíkszeredai konzulátus Bukarest. „A csíkszeredai konzulátus megnyitása ­melyre reményeink szerint a jövő évben sor kerül - Romá­nia és Magyarország közös érdeke" - hangsúlyozta Né­meth Zsolt, a magyar külügy­minisztérium államtitkára a csíkszeredai polgármesterhez intézett levelében. Csedő Csaba polgármester tegnap tájékoztatott a levélről, és el­mondta: az államtitkár de­cember elején válaszolt az ő korábbi levelére, amelyet Or­bán Viktor miniszterelnökhöz intézett, s megküldött Né­meth Zsoltnak is. (MTI) Primakov indul az elnökségért Moszkva. Jevgenyij Prima­kov volt orosz miniszterelnök tegnap Moszkvában bejelen­tette, hogy indulni kíván a jö­vő évi elnökválasztáson. Megfigyelők rögtön emlékez­tettek rá: Borisz Jelcin elnök már hónapokkal ezelőtt ki­nyilvánította, hogy Vlagyimir Putyin miniszterelnököt te­kinti majdani utódjának az államfői tisztségben. (MTI) Rainier herceg kórházban van Monaco. Ütőértágulattal megműtötték III. Rainier mo­nacói herceget. A helyi szív- és tüdőklinikán csütörtökön haj­tották végre a beavatkozást a 76 éves uralkodón, akinek ál­lapota a hercegi palota tegnap reggeli közlése szerint „meg­nyugtató". Közelmúltban vég­zett kardiológiai vizsgálatok mutatták ki, hogy a herceg, akin öt éwel ezelőtt kettős szívkoszorúér-műtétet hajtot­tak végre, aortatágulatban szenved. Az orvosok szerint si­mán zajlott le a műtét. (MTI) III. Rainier herceg 1950 óta uralkodik a Földközi-tenger partján fekvő miniállamban. (Archívum) Újabb fűtőolaj érkezett Nisbe Belgrád. Az Európai Unió által jugoszláviai ellenzéki városok­nak küldött fűtőolaj-segély második szállítmánya megér­kezett csütörtökön Nisbe. A négy tartálykocsi mintegy 100 tonna fűtőolajat vitt Jugoszlá­via harmadik legnagyobb vá­rosába - közölte Zorán Zsivko­vics polgármester. (MTI) Ruanda várja a bocsánatkérést Kigali. Ruanda elvárja, hogy Kofi Annan, az ENSZ főtitkára - az ő tiszte volt a világszerve­zet békefenntartó műveletei­nek felügyelete - személyesen és a helyszínen kétjen bocsá­natot a ruandai néptől, miután egy független vizsgálóbizott­ság kinyilvánította, hogy a vi­lágszervezetet felelősség ter­heli az 1994-es népirtás meg­akadályozására tett kísérlet kudarcáért - jelentette ki Pat­rick Mazimhaka, a ruandai el­nöki hivatal minisztere. (MTI) Moszkva nem hajlandó elismerni, hogy nagy veszteségeket szenvedett Groznijban Izrael-Szíria: folytatás január 3-án a tengerentúlon Minútka téri titkok Türelem és határozottság Moszkva. Az orosz ejtőernyő­sök Csecsenföld délnyugati vidékén elvágták a grúziai Satilibe vezető utat, amelyen eddig állítólag utánpótlást kaptak a csecsen fegyveresek. HÍRÖSSZEFOCALÓ Az Eho Moszkvi rádióállámos a hegyvidéki harcokról beszámolva hangsúlyozta, hogy a nagyszabású akcióban sok csecsen fegyveres vesztette életét, és az oroszok há­rom légvédelmi üteget is megsem­misítettek. Az orosz erők emellett megerősítették a csecsen-dagesz­táni határ déli részének védelmét. Mindez azt jelzi, hogy az orosz hadsereg hamarosan a déli hegyvi­dék ellen fordulva folytatja előre­nyomulását. Ezt erősítette meg Gennagyij Trosev altábornagy, a „keleti front" parancsnoka is teg­napi nyilatkozatában, nagyobb csapatátcsoportosításokról szá­molva be. Az orosz tüzérség ptegnap tovább lőtte Groznijt, de a légierőt egyelőre nem vetették be. Az orosz harci gé­pek viszont csütörtökön egész nap, még éjszaka is támadták a csecsen fővárost, elsősorban a Minútka tér környékét, ahol szerda este csecsen források szerint megsemmisítettek egy orosz páncélososzlopot, amely harcfelderítést hajtott végre. Az orosz védelmi minisztérium teg­napi közlése szerint eddig a dagesz­Az orosz hadsereg ha­marosan a déli hegyvi­dék ellen fordul. táni és csecsenföldi harcokban ösz­szesen 404 katona vesztette életét. Ebből Csecsenföldön 274 orosz ka­tona halt meg - ez a csütörtöki ada­tokhoz képest két újabb halottat je­lent, vagyis Moszkvában ezzel is cá­folják, hogy a grozniji Minútka té­ren több mint száz orosz katona halt meg szerda este. A belügyi csapatok augusztus eleje óta összesen 129 halottat veszítettek Dagesztánban Robin Cook (jobbra) brit és Igor Ivanov orosz külügyminiszter. A berlini G8 találkozón Ivanovnak volt mit magyarázkodnia. (TA SR/AP) és Csecsenföldön - jelentették be Moszkvában. Ugyancsak az EhQ Moszkvi rádióál­lomás jelentette a csecsen elnök sajtótikárára hivatkozva, hogy Asz­lan Maszhadov kész Ingusföldön ta­lálkozni az EBESZ vezetőivel. A cse­csen elnök már korábban is jelezte, hogy kész tárgyalni Knut Vollebaek norvég külügyminiszterrel, az EBESZ soros elnökével, aki csütör­tökön fejezte be észak-kaukázusi körútját. Maszhadov azonban az orosz sajtó szerint csecsen ellenőr­zés alatt lévő helyszínt javasolt, amely nem elégítette ki Moszkva „biztonsági igényeit". Szergej Sojgu, a rendkívüli helyze­tek és a polgári védelem tárcájának vezetője tegnap megerősítette, hogy kész személyesen is megbeszé­lést folyatni Aszlan Maszhadowal, de csakis humanitárius kérdésekről, Groznij polgári lakosságának kime­nekítéséről - a politikai rendezés le­hetőségeiről nem. Az orosz minisz­ter azonban a hét eleje óta nem tud kapcsolatot teremteni Maszha­dowal - egyes orosz kommentárok szerint azért, mert nem is nagyon akar, más vélemények szerint azért, mert a csecsen elnököt nem elégíti ki Sojgu korlátozott tárgyalási man­dátuma. A G8-csoport külügyminiszterei Berlinben a csecsenföldi konfliktusról tárgyaltak Hiába győzködték Moszkvát MTI-JELENTES Berlin. Oroszország a nyugati ha­talmak és az EBESZ figyelmezteté­sei ellenére változatlanul elutasítja, hogy nemzetközi közvetítés mozdít­sa elő a csecsenföldi konfliktus poli­tikai megoldását. Ezt a nyolcak kül­ügyminisztereinek tegnap véget ért berlini tanácskozásán elhangzott nyilatkozatok hangsúlyozták. Knut Vollebaek, az EBESZ soros el­nöke ismételten tartós tűzszünetre szólította fel az orosz hadvezetést. Javaslata értelmében a konfliktus megoldását célzó párbeszédben szerepet kellene kapnia a csecsen el­nöknek is. Csecsenföldi látogatásá­nak tapasztalatairól beszámolva a norvég politikus úgy vélte, az orosz vezetés egyelőre nem hajlik a külső közvetítés elfogadására. Szerinte ez az álláspont a vasárnapi orosz parla­menti választások után esedeg meg­változhat. Igor Ivanov orosz külügy­miniszterrel folytatott eszmecseré­jéből Vollebaek arra következtetett, Moszkva attól tart, hogy egy tűzszü­net esetén a csecsen lázadók ren­dezhetnék soraikat. Joschka Fischer német külügymi­niszter leszögezte: senki sem vonja kétségbe az oroszok jogát ahhoz, hogy fölvegyék a harcot a terroriz­mussal. A jelenlegi aránytalanul nagyerejű orosz akciók azonban fe­nyegetést jelentenek a nemzetközi együttműködésre és a partneri vi­szonyra. Madeleine Albright ameri­kai külügyminiszter tartózkodóan nyilatkozott az Oroszországgal szembeni esetleges szankciókról. Azonnali és tartós tűzszünetre, a polgári lakosság megkímélésére és politikai párbeszédre szólította fel Moszkvát. A tanácskozást lezáró sajtóértekezleten Ivanov orosz kül­ügyminiszter nem vett részt, ami jól érzékeltette a csecsen kérdés meg­ítélésében a Nyugat és Oroszország között fennálló különbséget. Holnap: duma-választások Oroszországban. Hétfőn reggel már lesznek eredmények Csecsenföldön nem szavaznak MTI-JELENTÉS Moszkva. Oroszországban tegnap lezárult a választási kampány, elcsi­tult az információs háború, és a vá­lasztók végre nyugodtan elgondol­kodhatnak azon, kire adják szavaza­tukat a vasárnapi duma-választáso­kon. Gennagyij Szeleznyov, az alsó­ház elnöke a választásokra érkezett külföldi parlamenti megfigyelők előtt hangsúlyozta, hogy a tv-társa­ságok túlcsorduló „vádaskodása és mocskolódása" a választási törvény további szigorítását teszi majd szük­ségessé. Közölte: a jelenlegi duma képviselőinek kétharmada igyek­szik megújítani mandátumát az egyéni választókörzetekben, illetve a pártlistákon. Az orosz alsóház 450 tagú, a mandátumok felét pártlis­tán, felét pedig egyéni választókör­zetben lehet megszerezni. Vasárnap azonban csak 224-224 mandátum sorsa dőlhet el, mert a 31. számú vá­lasztókörzetben, Csecsenföldön nem lesz szavazás. Itt a képviselő­választásokat valószínűleg a júniusi elnökválasztásokkal együtt tartják meg. A hadműveletekben részt vevő katonák sem szavazhatnak. Egyébként a választásokat csaknem 1100 külföldi megfigyelő - a világ 52 országából, 72 nemzetközi szer­vezettől - kíséri majd figyelemmel, emellett a pártok (26 tömörülés sze­repel az országos pártlistán) több mint félmillió megfigyelőjének is le­hetősége lesz a több mint százezer szavazóhelyiség ellenőrzésére. Az alsóházi választások közép-euró­pai idő szerint már szombat este 21 órakor megkezdődnek a távol-keleti körzetekben, és vasárnap 19 órakor fejeződnek be, amikor a kali­nyingrádi területen zárnak a szava­zóhelyiségek. Az első, még felméré­sekre alapuló eredmények vasárnap este várhatóak, az adatok számító­gépes feldolgozását hétfő reggelre ígéri a választási bizottság. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Washington/Jeruzsálem/Kairó. Eredményesen zárult csütörtökön Washingtonban Ehud Barak izraeli miniszterelnök és Faruk as-Saraa szíriai külügyminiszter kétnapos megbeszélése: a felek megállapod­tak abban, hogy január 3-tól - ismét az Egyesült Államokban - folytatják a béketárgyalásokat. Bili Clinton amerikai elnök, aki - Madeleine Albright külügyminiszter közremű­ködésévei-jelentős energiát fekte­tett az izraeli-szíriai megbékélési folyamat újraindításába, a Fehér Ház parkjában jelentette be újság­íróknak a január elejére kitűzött folytatást. Izrael és Szíria között elvben ötven éve hadiállapot van, és a béketár­gyalások 1996 februárjában sza­kadtak meg. Bili Clinton máris közölte, hogy Iz­rael és Szíria megbékélését anyagi­lag is honorálnia kell a nemzetközi közösségnek. A maga részéről megígérte, hogy minden erejével igyekszik majd rávenni a kong­resszust az áldozathozatalra. „Hasznos befektetés lesz" - han­goztatta Clinton. Az izraeli-szír tárgyalások ,jó úton vannak, bár nehezek" - állapította meg Ehud Barak izraeli miniszterel­nök tegnap Washingtonból hazaté­rőben, a repülőgép fedélzetén. Izra­elnek „türelmet és határozottságot kell mutatnia" — mondta külügy­minisztere, David Lévi. Az Izraellel tárgyaló palesztin kül­döttség vezetője úgy vélte, hogy az izraeli-szír tárgyalások újrafelvéte­le „csillapíthatja a palesztin és a szír hatóságok közötti feszültségeket is". A MENA egyiptomi hírügynök­ség szerint Szaeb Erakat egyezte­tést szorgalmazott a palesztin, szír és libanoni tárgyalóküldöttek kö­zött az arab érdekek védelmében. Téves volt a célpont, libanoni iskolások sebesültek meg A Hezbollah inti Izraelt MTI-HÍR Bejrút. A Hezbollah feje tegnap óva intette Izraelt, nehogy újabb támadásokat intézzen a dél-liba­noni polgári lakosság ellen. Hasz­szán Naszralláh sejk közölte, hogy muszlim fanatikus palesztin szer­vezete ezúttal beéri „az ellenség vi­lágos és határozott figyelmezteté­sével", noha az arabszalimi iskola ágyúzása „visszavágást érdemel­ne" észak-izraeli településekre va­ló csapásmérés formájában. Az izraeli megszállás alatt álló dél­libanoni „biztonsági zónából" csü­törtökön kilőtt két lövedék telibe találta a dél-libanoni iskolát, meg­sebezve húsz kisgyereket, négyü­ket súlyosan. Izrael közben már bo­csánatot kért a „téves" ágyúzásért. Egy egyiptomi lap tegnap feltéte­lezte, hogy a „valószínűleg szándé­kos tévedéssel" Izrael értésére akarta adni Libanonnak és Szíriá­nak: a tárgyalások idejére a Hezbollahnak fel kell függesztenie akcióit, máskülönben nap mint nap az arabszalimihoz hasonló megtorlásokkal számolhat. Az első vélemények a jövendő román kormányról Vannak még kételyek MTI-TUDÓSÍTÁS Bukarest. A román Demokrata Párt (PD) tegnap bejelentette, le­mond a szenátus elnöki tisztéről, ha azt Radu Vasile menesztett mi­niszterelnök kapja meg. A PD or­szágos vezetőségének ülésén szüle­tett döntéssel a párt a legnagyobb koalíciós partner, a Keresztényde­mokrata Nemzeti Parasztpárton (PNTCD) belüli válság megoldását szeretné segíteni - mondta Traian Basescu, a PD alelnöke. Miután a kormányválság megoldására szüle­tett koalíciós megoldás értelmében Petre Roman pártelnök miniszter­elnök-helyettes lesz, így felszaba­dul a szenátus elnöki tiszte, ame­lyet eddig a PD látott el. A román parlamenti pártok többsé­ge megelégedéssel vette tudomá­sul, hogy Mugur Isarescu lett a ki­jelölt miniszterelnök, de az ellen­zéki erők fenntartásaikat hangoz­tatják az új kormány várható ös­szetételével kapcsolatban. Az el­lenzéki pártok közül egyedül a Nagy-Románia Párt utasította el mereven az Isarescu-kormányt. A tegnapi román sajtókommentárok alapvetően két kételyt fogalmaz­tak meg a válság tartós megoldását illetően. Az egyik fenntartás a PNTCD-n belüli harc várható foly­tatódása miatt fogalmazódott meg, figyelembe véve, hogy Radu Vasilenak jelentős támogatása van a pártban. A másik kétely az, hogy miként tud majd együttműködni Mugur Isarescu kijelölt kormányfő a mellé helyezett négy - esetleg öt - politikailag elkötelezett minisz­terelnök-helyettessel. Németország, Kiep-ügy Kényszermunkások Helmut Kohl tv-vallomása Berlrn. Helmut Kohl, a CDU korábbi elnöke a ZDF televízióban számsze­rűsítette az általa titokban átvett adományokat, de visszautasítta, hogy ő maga vagy kormánya meg­vásárolható lett volna. Az exkan­cellár elmondta: 1993 és 1998 kö­zött kb. kétmillió márka adományt vett át készpénzben a CDU pénz­ügyi illetékeseinek megkerülésével. Ezt azzal indokolta, hogy az adomá­nyozók ragaszkodtak nevük titok­ban tartásához. Állítása szerint a pénzre a keleti tartományokban volt szükség. Elismerte, hogy a fenti módszer a pártok finanszírozására vonatkozó törvény durva megsérté­sét jelenti, s „nagy hiba volt". Kohl először nyilatkozott a széles nyilvá­nosság előtt azóta, hogy a CDU el­nökségének november 30-án tartott ülésén beismerte: tudomása volt párhuzamos bankszámlák létezésé­ről, és maga osztotta szét az azokra érkezett adományokat. (MTI) Rau államfő sajnálja Berlin. A német szövetségi elnök tegnap bocsánatot kért a német nép nevében mindazoktól, akiket a náci uralom idején elhurcoltak és mun­kavégzésre kényszerítettek. A kény­szermunkások kártalanításáról szó­ló megállapodás berlini bejelentése alkalmából tett nyilatkozatában Johannes Rau rámutatott: a hadi­foglyok és deportáltak dolgoztatása az érintettek számára nemcsak a jo­gos munkabér megtagadását, de el­hurcolást, hontalanságot, jogfosz­tottságot és emberi méltóságuk bru­tális semmibevételét is jelentette. A kényszermunkából annak idején számtalan német vállalat húzott hasznot; közülük néhány már vál­lalta az ebből fakadó felelősséget ­emlékeztetett a német államfő. Egyúttal úgy vélte: a német gazda­ság kártalanítási alapítványának lét­rehozásával lehetőség nyílt arra, hogy széles alapokra helyeződjön ez a felelősségvállalás. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom