Új Szó, 1999. december (52. évfolyam, 277-301. szám)

1999-12-17 / 291. szám, péntek

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. DECEMBER 17. KOMMENTÁR Ki állja a cechet? TÓTH MIHÁLY Mióta kirobbant a KDH pártfinanszírozási botránya, jelentős számú politológus, könyvelő, úságíró és bűnüldözési szakember tette közzé véleményét a politikai struktúrában tapasztalható visszaélések féken tartásának lehetőségeiről. Két nagy tábor alakult ki e tekintetben. Vannak, akik a problémát bőkezű költségvetési támogatással oldanák meg. Mások úgy vélik, az emberi természetből adódik: a Világbank összes valutatartalékának ilyen irányú latba vetésével se lehetne a politikusokat leszoktatni a szerénytelenségről. Kétségtelen, hogy a költségvetés rovására történő pártfinanszírozás nagyvonalúbbá tételének van egy bökkenője. Aki azt állítja, hogy a kliensrendszer és a korrupció kiküszöbölése érdekében kell a pártok állami dotálását bőkezűbbé tenni, az nem kevesebbet próbál elhitetni, minthogy a bűnözésnek a zsebmetszők, a kasszafúrók, az alagútépítők és a csalók lekenyerezésével kellene gátat vetni. Tehát: apanázst a zsebmetszőnek, hogy ne metsszen zsebet stb. Valaki a könyvelőhajlamú pártfinanszírozási szakemberek közül kiszámította, hogy egy átlagos párt üzemeltetéséhez évi negyvenmillió koronára lenne szükség. Egy tapasztalt pártpénztárnok kapásból megkontrázza ezt az állítást. Ha csak fele igaz annak, amit a HZDS 1998 nyárvégi-őszeleji kampányának kiadásairól állítanak, csak Schiffer művésznő gázsija elvitte ez összegnek legalább a negyed részét. És akkor még hol van a sok mosolygó óriásplakát, a „szoborpark", a több teherautónyi szórólap...? Jellemző, hogy a nagypolitika szereplői között az a rokonszenves ötlet keltett legkisebb visszhangot, amelynek értelmében a párttagságot kellene tagdíjbeszedés révén jobban „megadóztatni". Lépten-nyomon tapasztaljuk, hogy a párttagság haszonnal jár. Egy-egy eredményes választási kampány után már-már a takarító néniket is párthovatartozás szerint nevezik ki. Ajárási főnökökről, a banki funkcionáriusokról, a nagykövetekről, a képviselőkről, a miniszterekről már nem is beszélve. Nem egészen lenne logikátlan, ha a választási győzelmek haszonélvezőivel tizedet, netán - mondjuk a főhivatalnokok esetében - ötödöt fizettetne a párt. Figyelembe véve azt is, hány igazgatósági, felügyelő bizottsági tagságból csurran-cseppen pénz a képviselő folyószámlájára. Valamikor, még a két háború között, voltak szocdempártok, amelyek képviselői zokszó nélkül a pártkasszába utaltatták át honatyai javadalmukat. A párt fizetést adott nekik, az átlagfizetésnek megfelelő összegben. Al<kor még a bugyellárisához kapott a polgár, valahányszor bejelentették, hogy az állami költségvetést tárgyalja a parlament. Mi már leszoktunk róla, mert a „kapkodás" teljesen értelmét vesztette. JEGYZET Egy városi testület HOLOP ZSOLT Ha egy város önkormányzata egyetlen párt kezébe kerül, az még nem jelenti azt, hogy ellenőrzés nélkül bármit megtehet. Persze, ehhez kell némi politikai intelligencia, s egyfajta elkötelezettség a választó iránt. Ez hiányzott a Mečiar-kormányból, konkrétabban a nemzeti mindenhatóságra épített kimúlt hatalomból. Ha egy város önkormányzata, konkrétan Párkányé, úgy dönt, pályázatot ír ki három városi cég vezető tisztségére, mert nincs kinevezett igazgató a vállalat élén, vagy leváltották, helyesen jár el. Eddig a történet pozitív oldala. Ha egy város önkormányzata a pályázati feltételek meghatározását a városi képviselő-testület tagjára bízza, nincs gond. A bajok ott kezdődnek, hogy ez a képviselő megpályázza a fürdő igazgatói posztját. Meg is nyeri a tendert, valószínűleg azért, mert ő volt a legjobb a jelentkezők közül. De, ha a pályázatokat elbíráló bizottságban ő is ott ül, az már fölöttébb gyanús. Persze, a részletekre ügyelnek a városatyák, hiszen a három igazgatói posztra kiírt pályázat elbírálása közül csak kettőben vett részt, s a fürdő új igazgatójának elbírálásánál már átült a zöldasztal másik felére, s onnan magyarázta terveit a fiókos oldalon ülő addigi társainak. Aztán megválasztották a kultúrház igazgatóját, aki véletlenül szintén a párt városi képviselője. Dicséretére váljék, hogy nem ült a pályázatelbíráló bizottságban. Ezután megválasztották a közterület-fenntartó vállalat vezetőjét. Ő a párt aktivistája, gyermekeinek a helyi elnök a keresztanyja. Igaz, tapasztalatai alig vannak, de valahogy csak elvezeti azt a vállalatot. Ha egy város önkormányzata mindezt elfogadja, szomorú. Nem kevésbé az, hogy a két igazgató-képviselő nem mond le mandátumáról, mondván: a néptől bizalmat kaptak. Igaz, korábban ugyanez a frakció bírálta az egyik képviselőt, mert nem mondott le egy másik városi vállalat igazgatói posztjáról. Ha egy város önkormányzata ilyen eljárást választ, nyugodt lelkiismerettel mindenki rávágja: mečiari módszerek, netán KDHsok, csakis ők képesek ilyesmire. Pedig nem azok. A párkányi önkormányzati választásokat a Magyar Koalíció Pártja nyerte. Főszerkesztő: Grendel Ágota (S8238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella -panoráma (58238338), P. Malik Éva - régió - (58238310), Kovács Ilona - mellékletek(58238314) Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342,53417054, telefax: 58238343, üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/5684 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262, 58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. -Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Teijeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.ujszo.com E-mail: redakcia@voxnova.sk - Adj kölcsön egy százast, haver! - Nem tehetem, a feleségem elvette a licenciómat. (Peter Gossányi karikatúrája) TALLÓZÓ PRAVDA A baloldali napilap a volt lengyel elnökkel közöl interjút. Lech Walesa főleg a kommunizmus bukása utáni időszakról beszélt. Szerinte sem Gorbacsov fellépése, sem a berlini fal leomlása nem jelentett fordulópontot: a rendszer egyszerűen nem tudott volna gazdaságilag alkalmazkodni a 21. század követelményeihez. .Akadnak emberek, akik saját hasznukra szeretnék fordítani a kommunizmus bukásának vélt okait" - jelentette ki Walesa. Hozzátette: minden országnak sokat jelentett a bársonyos forradalom, a peresztrojka, illetve a berlini fal leomlása. A fordulatot azonban szerinte három esemény idézte elő, és nem is közvetlenül 1989 előtt: „a lengyel nemzetiségű pápa választása, a gdanski hajógyári zavargások 1980-ban, végül a Szovjetunió felbomlása" - sorolta. Ugyanakkor viszont felrótta a Nyugatnak, hogy a második világháború utáni Marshall-tervhez hasonlót a hidegháború után nem ajánlott fel. „Ez megbocsáthatatlan döntés volt a részükről" - hangsúlyozta. Az Európai Unió helsinki csúcstalálkozója minden szempontból joggal nevezhető történelminek Megjelölhetők a bővítés határai Az Európai Unió helsinki csúcstalálkozója joggal nevezhető történelminek. Nemcsak Szlovákia szempontjából, hanem azért, mert ha a finn fővárosban hozott döntések a következő évtizedben realizálódnak, egész Európa megújulva kezdheti a következő évezredet. ONDREJCSÁK RÓBERT Az Unió legnagyobb hatású döntései a következők: az intézményi reform végrehajtása, a csatlakozási tárgyalások megkezdése az összes közép- és kelet-európai tagjelölt országgal, valamint egy önálló békefenntartó hadtest létrehozása. Az EU-intézmények reformja elkerülhetetlen, ha a szervezet bővülni akar, mivel az Unió még mindig elődje, az Európai Gazdasági Közösség szabályai szerint működik, melynek megalakulásakor hat tagja volt. Ennek következtében, ha a bővülési folyamat lezárul és az Uniónak a jelenlegi 15 helyett akár 27 tagja is lehet, az egész szervezet döntéshozatali képessége megbénulna. Az intézményreform egyik legfontosabb eleme az egyes országok tulajdonképpeni vétójogának megszüntetése, emellett nem minden tagországnak lesz képviselője a döntéshozatali szervekben. Ez nemcsak hatékonyságukat fogja biztosítani, hiszen ezzel együtt elmélyül az integráció is, mivel a tagországoknak kevesebb befolyásuk lesz a döntésekre, és megnövekszik a „központ" jelentősége. A másik nagy horderejű döntés a csatlakozási tárgyalások megkezdése Szlovákiával, Lettországgal, Litvániával, Romániával, Bulgáriával és Máltával. A hidegháború után új rendszer alakult ki Európában, csakúgy mint az első és a második világháborút követően. A két Németország egyesülése és a NATO-bővítés első fordulója következtében Európa geopolitikai közOLVASÓI LEVÉL Feledhetetlen karácsonyest A második világháború idején, 1944 decemberében az orosz-német front a téli időszakra a Garam folyónál leállt. Annak idején egy közvetlen az Alsó-Garam mentén elterülő kis faluban laktam. (gy beleestünk a front első vopontja keletebbre tolódott, míg az institucionális központ a kontinens nyugati részén maradt. Az „öreg kontinens" politikai centruma a Párizs-Brüsszel-Strasbourg háromszög, míg a gazdasági a London-Frankfurt-Amszterdam/ Párizs. Ha az Unió keleten tovább bővül, még nagyobb lesz a távolság a geopolitikai és a politikaigazdasági központ között. Erre az ellentétre az egyes tagállamok különbözőképpen reagálnak, és a saját érdekeik szerint akarják meghatározni a jövőbeni Európa sorsát. Az EU egyik nagyhatalma, Franciaország saját régi szerepét szeretné visszanyerni, és a németek erejét feloldani az Unió segítségével. Párizst megrendítette a német egyesítés, és nagyon óvatos a további bővítéssel kapcsolatban. A franciák attól félnek, hogy az leginkább Berlin befolyásának kiterjedéséveljárna. Párizs szeretné felhígítani a német befolyást olyan módon, mint ahogy az Európai Monetáris Unió a német márka fölényét számolta fel. A brüsszeli bürokrácia hatalmának megerősítésével - amelyben a franciáknak meghatározó befolyásuk van - a jövőben létrejöhet Europe ä la Európára a nyugati és ortodox országok eltérő fejlettségi szintje jellemző. France, tehát a Párizs elképzelései szerinti Európa, amely szuperhatalomként viselkedhetne a nemzetközi porondon. A francia elképzelésekkel ellentétesek a brit tervek. Londonban Európát valamiféle vámunióként képzelik el, egyértelműen a gazdasági kérdésekre helyezve a hangsúlyt, és elutasítják a szoros politikai integrációt. Ezzel magyarázható a britek viszszafogottsága az eurót és a brüszszeli központ hatalmát illetően is, bár Tony Blair választási győzelme után valamelyest elmozdult a brit nalába. A megrémült lakosság - ki hol tudott - elrejtőzött. Némelyek a saját pincéjükben, de akinek nem volt pincéje, az úgynevezett „Fehér kastély" (Kiskoszmályon - ma már lebontva) pincehelyiségeibe menekült. E búvóhely biztonságos volt, és itt helyezkedett el a német hadsereg fronti parancsnoksága is. Elérkezett a karácsonyest. A katonai front sem egyik, sem másik oldaláról egyetlen lövés se történt. Csend volt, mintha nem is volna háború. külpolitika Európa felé. Németország elképzelései valahol a francia és a brit között állnak. Berlinben egyértelműen támogatják az új tagok felvételét, hiszen az hozzájárulna a keleti német határok stabilitásának biztosításához, és a német gazdaság is új piacokhoz jutna. Ami Európa nemzetközi szerepét illeti, Berlinben egyetértenek azzal, hogy határain túl is fel kell lépnie, azonban lényegesen korlátozottabban, mint azt a franciák szeretnék, és a jövőben kizárólag a perifériáin (például a Balkánon) felmerülő problémákba kellene beavatkoznia. Hogy a három „nagy" közül melyik akarata érvényesül, az megszabja Európa jövőbeni arcát és szerepét a világban. Mindenesetre az Unió keleti bővítése visszavonhatatlan, és csak az a kérdés, hol lesz a bővítés végső határa, melyek azok az országok, amelyek a folyamat végén a szervezet tagjai lesznek, és melyek nem. Lengyelország, Csehország, Magyarország, Szlovénia, Málta, Ciprus (a kettéosztottság megoldása után) és Szlovákia tagsága szinte biztosra vehető, ha nem következik be valamilyen váratlan fordulat. Finnország 1995-ös belépése legitimizálta a balti államok Észtország, Lettország, Litvánia belépésének, tehát az EU orosz határokig való kitetjesztésének gondolatát. A Balkánon a katolikus Horvátország és Szlovénia Németország és Ausztria felé orientálódott, az ortodox Szerbia Oroszország felé, míg Bosznia, Macedónia és Albánia Törökország felé fordult (s az orosz befolyás növekszik az ortodox, de NATO-tag Görögországban). A Balkánon tehát erősödött a regionális hatalmak befolyása, amely világméretű tendencia. E kapcsolatoknak megfelelően Szlovénia egyértelmű esélyese az EU bővítésének, és ha Horvátország Tudjman halála után megfelel a demokrácia Európában elfogadott szabályainak, szintén komoly jelölt lehet. Egyelőre kérMindnyájan csendesen imádkoztunk a pincében egy kis asztal mellett, amelyen a gyertya és egy karácsonyi üdvözlőlap - a szent családot és a kis Jézus születését ábrázolta. Egyszercsak lassú, csendes léptekkel egy német katonatiszt jött be, kezében kis karácsonyfával, gyertyát tartva ezt énekelte: Stille Nacht, heilige Nacht... Bár szavait nem értettük, az ének dallamából mindnyájan tudtuk, csak a Csendes éj lehet. Könnyes szemmel, szomodéses Románia és Bulgária sorsa. Jelenleg úgy tűnik, hosszú távon mindkettőnek van esélye az EUtagságra, de figyelembe kell venni az eltérő hagyományokat is. Törökország tagsága körül már sokkal több a kérdőjel, bár tagjelöltnek ismerték el. Ha az ország EUtaggá válna, a szervezet határai átnyúlnának Irán, Szíria és Irak határáig. Törökország tehát földrajzilag nem Európa része. Ankara ellen szól az is, hogy történelmi, kulturális hagyományai eltérőek az európaitól, „túl nagy és túl más" Az egyes országok tulajdonképpeni vétójoga megszűnt. ahhoz, hogy az Unió tagja legyen. Mégsem kizárt, hogy végúl is sikeres lesz átmenete az iszlám civilizációból és az ázsiai ország státusából az európai világba, ahogy azt a század elején Kemal Atatürk megálmodta. Azonban ha ez megvalósul is, csak néhány évtized múlva. A közép-európai országok csatlakozása után gyakorlatilag megszűnik a politikai értelemben vett Közép-Európa, ami eddig az Európai Unió és a Független Államok Közössége közötti régiót foglalta magába. Napjaink Európájára már nem a protestáns és katolikus területek közötti ellentét jellemző, hanem a nyugati és ortodox országok eltérő fejlettségi szintje. Az Unió végső, keleti határa valószínűleg a nyugati kereszténység és az ortodox civilizáció közötti határvonallal fog megegyezni (ezért problémás Románia és Bulgária jövője is). Az EU keleti bővítésének végső határai tehát viszonylag pontosan meghatározhatóak. Nem valószínű, hogy ezt a határt az Unió át fogja lépni, hiszen nem egy nemzetközi szervezet bukott már bele abba, hogy túlságosan készséges volt az új, nem „oda való" tagok felvételekor. rúan arra gondoltunk, miért is van az emberek, nemzetek között anynyi meg nem értés és gyűlöletes háború? Ötvenöt év múlt el azóta, de ezt a karácsonyestét nem felejtem el soha, már csak azért sem, mert a jászolban fekvő kis Jézuska meghallgatta szomorú könyörgésünket, s szeretett hazánkban a mai napig nem éreztük a háború szörnyűségeit. Sidó Sándor, Nagyvölgypuszta