Új Szó, 1999. december (52. évfolyam, 277-301. szám)

1999-12-02 / 278. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 1999. DECEMBER 1. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK Vagyonalapi kötvények - a Nemzeti Vagyonalapban legfeljebb tervezik a kötvények jövőre esedékes kifizetését Részvény helyett inkább pénzt? Pozsony. A harmadik Mečiarkormány megszüntette a vagyonjegyes privatizáció második hullámát, és kárpótlásul tízezer korona névértékű, ötéves futamidejű vagyonalapi kötvényt bocsátott ki. Akkor még minden nagyon távolinak tűnt, most viszont már kézzelfogható közelségben van a kifizetés. TUBA LAJOS Az akkoriban kibocsátott 3,3 millió darab vagyonalapi kötvény és azok kamatai után járó több mint 40 milliárd korona kifizetése nehezen megoldható kérdésként fekszik azóta is az illetékesek asztalán. Ezt tetézi, hogy a mečiari privatizáció gyakorlatilag semmiféle bevételt nem biztosított a Nemzeti Vagyonalap (FNM) számára. így azután a A több mint 40 milliárd korona kifizetése nehezen megoldható kérdés. kifizetés szemponijából döntő 2001. január elsejére ilyen körülmények között kénytelen felkészülni az intézmény. Azt természetesen az előző kormány is tudta, hogy a legjobb, ha a kötvényért nem kell készpénzt kiadni. Ezért vezették be, hogy az állami lakások árát is törleszteni lehet ily módon, illetve részvényeket is felkínáltak értük. Az elmúlt években ily módon a kibocsátás 33 százalékát sikerült semlegesíteni. Ez azt jelenti, hogy egy év múlva 2,2 millió kötvény tulajdonosa jelentkezik az értükjáró 12 244 koronáért. A Nemzed Vagyonalap számára lényegében három megoldási lehetőség létezik. Az első a kötvények kifizetése. Ehhez 33 milliárd koronára lenne szüksége, miközben már jelenleg sem képes teljesíteni több milliárd koronás egyéb kötelezettségeit. Bizonyos összeg behozható az állami nagyvállalatok eladásából, de ezzel kapcsolatban a szakemberek több veszélyre figyelmeztetnek. Egyrészt, ha az állami kézben levő részvénycsomagokat időzavarral küszködve kellene pénzzé tenni, az komolyan leverné az árfolyamot. Másrészt pedig, ha egy ekkora pénzösszeg egyszerre bezúdulna a hazai gazdaságba, akkor a fogyasztás hirtelen növekedése kedveződen folyamatokat indítana be, például az infláció meglódulását okozhatná. A második megoldási lehetőség szerint a kifizetést hosszabb időre tolnák ki, és ennek érdekében a vagyonalapi kötvényt kedvező kamatozású államkötvényre cserélhetnénk be. Információink szerint a vagyonalap mai vezetése ezzel a megoldással sem szimpatizál túlságosan, arra hivatkozva, hogy így csak elodáznák a probléma megoldását, így azután marad a harmadik lehetőség, amely szerint minél több kötvényt vonzó vállalati részvényre igyekeznek becserélni. Itt természetesen csak az állami tulajdonban levő nagyvállalatok jöhetnek szóba, hiszen bizonytalan értékű és jövőjű részvény cseréjére nem nagyon lehet majd rábeszélni senkit. Ez azonban nem lesz olyan könnyű, hiszen ilyen cég csak elvétve van. Azt már tudjuk, hogy a szlovák távközlésből a részvények 15 százalékát szánják erre a célra. Mivel az FNM azzal számol, hogy kötvényenként ezekből négy darabot Egy év múlva 2,2 millió kötvénytulajdonos jelentkezik 12 244 koronájáért. adna, ez négyszázezer kötvény semlegesítését jelentené. Ilyen cég azonban kevés van, jószerével csak A Szlovák Távközlési Vállalat az első olyan állami mamutcég, amely jelentős részvénycsomagját a Nemzeti Vagyonalap kötvényeinek ellenértékeként használják fel. (Archív felvétel) az energetikai vállalatok, a Transpetrol, a Szlovák Takarékpénztár, a Szlovák Biztosító és az Általános Hitelbank részvényei jöhetnek szóba. FNM-s körökben felmerült ugyan a három víz- és csatornázási vállalat neve, valószínűleg ők sem gondolták komolyan, hogy az emberek ezekért ezrével tolonganak majd. Ez ügyben nyilatkozott a napokban Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter is. Szerinte a kötvényeket fokozatosan kellene kifizetni, a sort az idősebbekkel kezdve. Nem támogatja viszont a kötvényért részvényeket formát, a nagyvállalatok részvényeit inkább a megfelelő tőkével rendelkező beruházók kezében látná szívesen. Hangsúlyozta azonban, hogy a megoldással kapcsolatban egyelőre nem született politikai döntés. A 3. negyedévben 336 milliós veszteséget halmoztak fel Holnaptól 520 cég és vállalkozó kínálja termékeit Új vezetés a banknál Karácsonyi vásár ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Pozsony. A Postabank részvényesei a társaság hétfői közgyűlésén a bank eddigi elnökének Milan Lônčiknak a leváltásán kívül döntöttek az állami részvényesek pozícióinak megerősítéséről a felügyelő tanácsban. A bank új vezérigazgatójává Jozef Švenket választották, a felügyelő tanácsba pedig a Szlovák Távközlési Vállalat részéről Emil Hubiňákot és Igor Chocholt, a közlekedési minisztérium részéről pedig Peter Klučkát választották. További két helyet az rt. többi tagjának tartanak fenn. A bank tőkéjének megerősítéséről azonban hétfőn nem döntött a közgyűlés, a részvényesek csak egy általános határozatot fogadtak el a bank tőkéjének emeléséről. A Postabanknak a feltőkésítésre elsősorban a tartalékalapok feltöltése miatt lenne szüksége. A bank előző elnöke novemberi nyilatkozatában 600 millió koronás tőkeemelést tartott elképzelhetőnek, a 20 milliárd koronás mérleg-főösszegű bank ugyanis a harmadik negyedévben 336 millió koronás veszteséget halmozott fel. Lônčik leváltása, a Pravda napilap információi szerint, a bank múltbeli kétes pénzügyi tevékenységének köszönhető. A bank ugyanis még 1998-ban két eddig ismeretlen cég váltóit vásárolta meg, amelyek a kassai vasműnek a Szlovák Biztosítóban birtokolt részvényeikkel kezeskedtek. A bank ugyancsak tavaly megvette a kassai vasmű Szlovák Biztosítóban birtokolt tulajdonrészét. A Postabank kassai vasművel folytatott üzletelése nem volt véletlen, a bank részvényesei voltak ugyanis a Rezes csoporthoz közel álló cégek is. A pénzintézet 25,6 százalékos részvénycsomagját jelenleg a Szlovák Távközlési Vállalat, 17 százalékát pedig a Szlovák Posta birtokolja. Á társaság 15 százalékos részvénycsomagján három cég, a Trade Trans Rail, a Tectum és a Kinex osztozik. Pavol Miškov, a kassai vasmű egyik volt csúcsvezetője a Trade Trans Rail képviseletében a Postabank felügyelő tanácsának is tagja volt. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Karácsonyi napok '99 elnevezéssel holnap nyitják meg a 10. pozsonyi karácsonyi vásárt az Incheba kiállítóközpontban. A vásáron 16 ezer négyzetméteren hozzávetőleg 520 cég és vállalkozó kínálja majd termékeit a vásár látogatóinak, akik a tavalyihoz hasonlóan, idén is 20 koronás belépőjeggyel juthatnak be az egyébként fűtött pavilonokba. Mária Šablicová, a vásár szervezője szerint, a december 19-ig tartó vásáron, idén nagyobb hangsúlyt fektetnek a hagyományos karácsonyi témájú kézművesipar bemutatására, ám a Pozsony főterén található karácsonyi vásártól eltérően, az Inchebába látogatók a termékek széles választékából válogathatnak. A játékokon kívül így vásárolhatunk bútorokat, ruhaneműt, cipőket, sportcikkeket, könyveket és sok más terméket. A vásár szervezői szerint fő céljuk a szlovákiai cégek és a szlovák termékek bemutatása, így a kiállítás során naponta szerveznek cégbemutatókat, nem maradnak el azonban a divatbemutatók sem. Alexander Rozin, az Incheba Rt. vezérigazgatója szerint mintegy 100 ezer látogatóval számítanak. Mivel szeretnék megelőzni a bűnöző csoportok beszivárgását a vásár területére, pontos nyilvántartást vezetnek majd a látogatókról. Rozin a pontos nyilvántartást az adófizetés szempontjából is fontosnak nevezte, enélkül ugyanis lehetetlenség kiszámítanni az adó nagyságát. Ugyanakkor nem szeretnének hasonlítani a többi vásárszervező társaságra, így az Agrokomplexre sem, amely Rozin szerint csak 1997-től kezdett el adót fizetni. Az autóval érkezőknek lesz parkolóhelyük, a vásárcsarnokhoz ugyanis egy 3 ezer férőhelyes parkoló is tartozik, ahol 50 koronás napidíjért helyezhetjük el gépkocsinkat. A vásár első hétvégéje a mikulás napi ajándékozás jegyében telik, míg a másik két hétvégét már a karácsonyi ünnepkörnek szentelik. Az Incheba többi rendezvényéhez hasonlóan, a karácsonyi vásáron is bemutatkozik az Állatok Szabadsága állatvédő szervezet is, így nem árt vigyázni a méregdrága, valódi szőrméből készült bundákra, (mi) A költségvetési deficit alakulása - kimutatások szerint novemberben 539 millió koronával csökkent a hiány Mínusz 11,8 milliárd ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Pozsony. Novemberben az állami költségvetés hiánya elérte a 11,817 milliárd koronát, ami az előző hónaphoz viszonyítva 539 millió koronás csökkenésnek felel meg. A költségvetés bevételei az év első 11 hónapjában 177,441 milliárd koronát, míg a kiadások 189,278 milliárd koronát tettek ki. A kormány az idei évben 179,9 milliárd koronás bevételekkel és 194,9 milliárd koronás kiadásokkal számol, ami az idei évre 15 milliárd koronás hiányt jelentene. Tavaly a hiány elérte a 19,2 milliárd koronát, 177,8 milliárd koronás bevételek és 197 milliárd koronás kiadások mellett. Az állami költségvetés teljesítése az első 11 hónapban Év Bevételek Kiadások Hiány 1993 129,663 145,737 16,074 1994 124,047 140,731 16,684 1995 142,654 150,427 7,774 1996 149,791 163,534 13,742 1997 159,142 192,632 33,490 1998 162,302 175,183 12,881 1999 177,441 189,278 11,817 Forrás: Pénzügyminisztérium TANÁCSADÓ A kárpótlásról B. V.: Novemberben olvastam az elhurcoltak jogairól. Az én férjemet is elhurcolták: 1945. január 20-án Chebbe, majd továbbszállították Magdeburgba és 1946. április 22-ig Regensburgban volt. Én már kérvényeztem a kárpótlást, amikor Magyarországon intézték ezt, de mivel a férjemet a németek vitték el, nem kaptam semmit. A féljem 1986-ban meghalt. Kérvényezhetek valamit? Hová küldhetem a kérvényemet? És még valami. Nem tudok arról, hogy a cigányokat is elvitték volna. FEKETE MARIAN Nem akarom megsérteni, de az, hogy a cigányokat a koncentrációs táborokba, gázkamrákba vitték - már elnézést, de vitathatatlan tény. Önnek erről nem kell tudnia. Ugyanígy nem kell tudnia egyetlen egy szlováknak sem arról, hogy 1945-ben a szlovákiai magyarokat megfosztották az állampolgárságuktól és konfiskálták a vagyonukat. Ennek ellenére számos tisztességes szlovák ember, politikus igencsak számon tartja ezeket a tényeket. Másként fogalmazva, ha Ön a saját jogait akatja érvényesíteni, nem szükséges ezért megkérdőjelezni mások sérelmeit és jogait. Ami a kérdése lényegét illeti: Önnek az 1999. december 1-től hatályos 305/1999 Tt. sz. törvény értelmében az igazságügyi minisztériumhoz kell fordulnia (a címük: Ministerstvo spravodlivosti SR, Župné námestie 13, Bratislava). Elő kell terjesztenie az 1986-ban elhunyt fétje elhurcolására vonatkozó iratokat, hogy a jogigényeit érvényesíthesse. Ebben, a levélben leírt esetben Ön az említett törvény 2. §-a (4) bekezdésének a/ pontja alapján igényt tarthat a kártalanításra, mivel az említett rendelkezés szerint a jogosult személy halálát követően a kártalanítás követelése iránti jog elsősorban a jogosult személy házastársára és gyermekeire száll át. Feltétel az is, hogy Ön 1999. december elsején, azaz a törvény hatálybalépése napján a Szlovák Köztársaság állampolgárságával rendelkezzen, és a Szlovák Köztársaság területén állandó lakóhelye legyen. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A Relax az első MAN-buszok nálunk Pozsony. A Walmark Žilina Kft. 1992 óta van jelen a hazai piacon. Kezdetben csak vitaminkészítményeiről és táplálékkiegészítőiről volt ismert, néhány hónapja Relax márkanévvel saját üdítőt gyárt Nagykürtösön. A gyümölcslevek szlovákiai piacán a Relax az első. Az egészség megőrzését szolgáló termékeik forgalma az idén a tervezettnél 30%-kal, az élelmiszerek forgalma 90%-kal növekedett. Ajövő évi tervek szerint a kft. meg akarja szerezni az első helyet a vitaminok és a táplálékkiegészítők szlovákiai piacán. A cég 30 000 koronát ajándékozott a martini gyermekotthonnak, (ki) Pozsony. A MAN Slovakia társaság jövőre szeretné elkezdeni szlovákiai összeszerelő üzemének építését. A10 millió márkás befektetéssel felépülő üzemben sűrített földgázra üzemelő autóbuszokat szerelnek majd össze. Az új autóbuszok iránt a legnagyobb érdeklődést a Pozsonyi Közlekedési Vállalat mutatja, amely hajlandó az első 100 autóbusz megvételére. A gázüzemű autóbuszok kilométerenként 2,30 koronát spórolnak meg, ám a MAN autóbuszainak jelenlegi ára a német piacon 370 ezer márka. Ha az összeszerelésre Szlovákiában kerülne sor, az ár akár 25%-kal csökkenne. (SITA) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1999. december 2-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,023 Magyar forint (100) 16,927 Angol font 68,223 Német márka 21,997 Cseh korona 1,191 Olasz líra (1000) 22,220 Francia frank 6,559 Osztrák schilling 3,127 Japán ien (100) 41,746 Spanyol peseta (100) 25,857 Kanadai dollár 28,936 Svájci frank 26,892 Lengyel zloty 10,047 USA-dollár 42,658 Az Állami Piacszabályozási Alap rendkívüli ülése Kvóták és minimálárak ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. Az Állami Piacszabályozási Alap ülésén döntés született az alapvető termékek - a vágósertés és vágómarha, élelmiszeripari búza, valamint a burgonya - jövő évi kvótáiról és minimális felvásárlási árairól. Tárgyalt a tanács a cukorról és a cukorrépáról is, ám a kérdést a cukorszövetség kérésére december 6a után záiják le. Mivel a felsorolt árucikkek abba a csoportba tartoznak, amelyekre automatikus behozatali licencek vonatkoznak, a hazai piac és termelők védelme csak úgy valósítható meg, ha a licenceket kiadó gazdasági tárca és a termelők érdekeit képviselő földművelésügyi tárca, valamint az agrárkamara szorosan együttműködnek és a behozatal volumenével kapcsolatosan az információátadás naprakész és nem akadozik. Az ÁPA már korábban megállapította a tej jövő évi literenkénti felvásárlási árát (8,45 Sk a Q minőség esetében). Az éves kvóta 930 millió liter, ebből 200 millió litert exportálunk. A vágómarha esetében a jövő évi termelési kvóta 32 ezer tonna, az U minőségű áru kilónkénti ára (élősúlyban) 44,50 Sk, a kompenzációs illeték 2 Sk/kg. A vágósertések esetében a kvóta 180 ezer tonna, minimálára 43 Sk/kg. Ha az említett terményeknél ajövő évben intervenciós felvásárlásra kerülne sor, az alap az indokolt költségek 90%-át téríti, azaz a vágómarha esetében kilónként 40 koronát a sertésekért pedig 37 koronát fizet. Az étkezési búza kvótája 600 ezer tonna, minimálára 4000 korona lesz, azzal, hogy szeptember l-jétől 2001 október 30-áig havonta plusz 40 koronával emelkedik a búza tonnánkénti minimálára. Állami felvásárlás esetén az alap 3000 koronát fizet tonnánként. Á téli ellátásra szolgáló burgonya kvótája 150 ezer tonna, minimálára 4,5 Sk/kg. Az ár október 1-je után havonta tonnánként plusz 300 koronával emelkedik. Á kompenzációs illeték 18 ezer korona/ha 18 tonnás hektárhozamra számítva, (gyor)